Nógrád Megyei Hírlap, 2012. augusztus (23. évfolyam, 177-202. szám)
2012-08-24 / 196. szám
Présháztűz Várpalota. Bennégett egy férfi Várpalotán a Baglyas-hegyen található présházában, amikor az ötven négyzetméteres épületben eddig ismeretlen okból hajnalban tűz ütött ki. A tűzoltókat a szomszédok riasztották, hogy ég az aljnövényzet a szőlőhegyen. A kiérkező tűzoltók az épület oltásakor emberi maradványokat találtak. Megállapították, hogy az ott lakó 61 éves férfi a tűz következtében vesztette életét Hozzátette, hogy a házban két gázpalack is felrobbant, az épület teljesen leégett. Megrontották Budapest Egy kiskorú fiú megrontásának a gyanúja miatt őrizetbe vett a rendőrség egy olasz és egy magyar férfit M. Luigit és D. Ervint azzal gyanúsítják, hogy 2011 októbere és 2012 februárja között több alkalommal létesítettek szexuális kapcsolatot egy fiúval, pénzért cserébe. Az olasz és magyar férfivel szemben a BRFK gyermek- és ifjúságvédelmi osztálya folytatja le az eljárást megrontás bűntett megalapozott gyanúja miatt. A fiú 13 éves volt a cselekmény idején, vele a két férfi közterületen ismerkedett meg. Kerülték az iskolát Budapest A rendőrség kiskorú veszélyeztetésének megalapozott gyanúja miatt eljárást indított egy nővel szemben, aki nem biztosította három kiskorú gyermeke iskolába járatását. Az asszony 2011. szeptember 1-jétől 2012. február 29-ig nem járatta gyerekeit iskolába, így igazolatlanul hiányoztak. A pestszentlőrinci iskola bejelentése alapján indult nyomozásból derült ki, hogy a 35 éves anya tavaly november 24-én Kanadába utazott három gyerekével, hogy beteg nagynénjét ápolja, de ott a gyerekek csak hosszú kimaradás után kezdték meg az iskolát. A család 2012. június 4-én érkezett visz- sza Magyarországra. Újabb vizsgálat Budapest A Semmelweis Egyetem rektora további vizsgálatot rendelt el a Testnevelési és Sport- tudományi Karon (TF), ahol korábban államvizsgákkal kapcsolatos szabálytalanságok gyanúja miatt indult belső és hatósági vizsgálat. Felidézték: Szél Ágoston rektor „a vizsgálatok korrekt lefolytatása érdekében” augusztus 6-i hatállyal két kari vezető megbízását felfüggesztette. Az államadósság a problémánk Budapest. Az államadósság Magyarország első számú problémája, ami 2006 és 2011 között 64 százalékkal, 8 190 milliárd forinttal nőtt - jelentette ki Domokos László, az Állami Számvevőszék (ASZ) elnöke, és ismertette a testület jelentését az államadósság 2006-2011 közötti alakulásáról. Az államadósság összege 2006-ban 12 766 milliárd forint volt, ami 2011 végére 20 955 milliárdra emelkedett - jelezte az ÁSZ elnöke. Hozzátette, hogy az adósság növekedési üteme 2006-ban (15,2 százalék) és 2008-ban (16,2 százalék) volt kiugró. Az ok az első esetben a tetemes központi költségvetés hiány, a második esetben az IMF- től lehívott hitel egy részének devizabetétként való elhelyezése volt. Domokos László elmondta: az árfolyamveszteség 1 657 milliárd forinttal növelte az állam- adósságot a vizsgált öt év alatt. A devizaadósság a 2006. évi 3 591 milliárd forintról 10 170 milliárdra nőtt 2011-re, s közben a devizaadósság aránya 28 százalékról 48,5 százalékra emelkedett. Hipotetikus kérdésnek, és ezért az ÁSZ kompetenciáján kívül esőnek minősítette az ÁSZ elnöke azt a felvetést, hogy 2006-os árfolyamon hogyan alakult volna az adósságállomány változása. Az adósság alakulásában az éves költségvetési hiányok mellett jelentős tényező volt az egyedi döntések hatása - hangsúlyozta az elnök. Az egyedi döntések közül az adósság-átvállalás 2006-2007-ben 474 milliárd forinttal, 2011-ben 246 milliárddal növelte, miközben a magánnyugdíj-pénztáraktól átvett állampapírok bevonása 1 407 milliárddal, az átvett értékpapírok értékesítéséből származó bevétel 81 milliárddal csökkentette az adósságállományt. Ezzel ösz- szefüggésben az elnök ugyancsak kitért az elől a kérdés elől - hivatkozva arra, hogy az ÁSZ csak a tényeket vizsgálja -, hogy a magánnyugdíj-pénztáraktól átvett vagyon mennyivel csökkentette volna az államadósságot, ha azt teljes egészében arra fordítja a kormány. A GDP-hez viszonyított magyar adósságállomány az Európai Unión belül magas - jelentette ki az elnök. Magyarázatként hozzátette, a 2004-ben csatlakozó országokhoz kell viszonyítani a magyar adósságot, azokhoz az országokhoz, amelyek nem tagjai az euróövezetnek, s ebben az összehasonlításban nem állunk jól. A vizsgálat kapcsán az elnök beszélt arról is, hogy az adósság után fizetendő nettó kamatok - a kedvező kamatkondíciójú hiteleknek köszönhetően - az adósságnál kisebb mértékben, 13,2 százalékkal nőttek. Ezen belül a devizában fennálló adósság kamatkiadásai több mint kétszeresére, a 2006. évi 150 milliárdról 2011-re 304 milliárd forintra emelkedtek az állomány bővülése, a kamatszintek, az állampapír-piaci felárak emelkedése, valamint az árfolyamváltozás következtében. Ugyanezen időszakban a forintadóság nettó kamatkiadásai évente 700-750 milliárd forint körül alakultak, kivéve 2008-at, amikor 863 milliárdra ugrott az összeg. A vizsgálat alapján az ÁSZ négy javaslatot fogalmazott meg a nemzetgazdasági miniszternek - közölte Domokos László. Az átláthatóság érdekében a szaktárca mutassa be minden évben részletesen az adósság növekedésének összetevőit. Javasolta az ÁSZ azt is, hogy vizsgálja meg a miniszter: a deviza forrásbevonással kapcsolatos dön- • téshozatali rendszer során összhangban vannak-e a felelősségi és döntési hatáskörök, szükség esetén intézkedjen az összhang biztosításáról. A harmadik javaslat: intézkedjen a miniszter az adósságkezelési tevékenység költséghatékonyságát mérő értékelési rendszer kialakításáról az adósságkezelési költségek nyomon követése, illetve csökkentése érdekében, végül az ÁKK Zrt. által kialakított költség- és kockázatkezelési modell felülvizsgálatát javasolta az ÁSZ. Domokos László a múltbeli adóssághoz kapcsolódva kitekintett a 2012-2014 közötti adósságtörlesztésre, amely az idén 4 000, jövőre és 2014-ben egyaránt 3 000 - 3 000 milliárd forint, ami jelzi azt is: a magyar adósságállomány szerkezetéből adódó viszonylag rövid lejárat egyben az ország kockázati besorolására is hat. Garanciát vállal Athén. A görög miniszterelnök személyesen vállal garanciát a nemzetközi hitelezőktől kapott kölcsön visszafizetésére. Antonisz Szamarasz a Süddeutsche Zeitung című német lapban csütörtökön megjelent nyilatkozatában hangsúlyozta: „a németek visszakapják a pénzüket”. Görögországban valóban sok minden félresikerült, és az is igaz, hogy sok görög egy cent adót sem fizet. Ennek véget kell vetni - tette hozzá a kormányfő, utalva az egyebek között Németországból és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) érkező bírálatokra, amelyek a dél-európai országban nemzeti sportnak számító adóelkerülésre vonatkoznak. A konzervatív politikus leszögezte: új időszámítás kezdődik Görögországban, ezentúl kizárólag a reformokra és a gazdasági növekedés beindítására koncentrálnak.- Meg akarom változtatni az országot - mondta Szamarasz, hozzátéve, hogy számára a változás fontosabb, mint a politikai népszerűség. Kifejtette, hogy a nemzetközi hitelekhez kapcsolódó reformprogram végrehajtásához több időre van szükség. A görög kormányfő ma Berlinben tárgyal Angela Merkel német kancellárral. Azt szeretné elérni a hitelezőknél, hogy a hazai össztermék (GDP) arányában számolt államháztartási hiányt 2014 helyett 2016-ra kelljen leszorítani a 3 százalékos szintre. Kocsisorba szaladt Püspökladány. Útlezárás miatt várakozó kocsisorba szaladt bele egy kamion csütörtökön a 4-es számú főúton, Püspökladány és Karcag között, vezetője a helyszínen meghalt. A vétkes kamionnal együtt összesen öt járművet érintett az ütközés, a kamionon kívül két teherautót és két személyautót. Egy embert könnyű sérüléssel a karcagi kórházba szállítottak. FOTÚ: MTyCZEGlÉDl ZSOLT Európa az áldozatokra emlékezett Budapest Nincs alapvető különbség a nemzeti- és a nemzetközi szocializmus között, azok ugyanis egyaránt szembeszállnak a szabad társadalommal - hangsúlyozta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapján. A közigazgatási és igazságügyi miniszter a Szembesítés a múlttal című konferencián azt mondta: a közép-európai nemzetek számára a nemzetközi és a nemzetiszocializmus közötti hasonlóság nem tudományos kérdés, hanem mindennapos tapasztalat, mindkettő eredendően totalitárius, ugyanazt a terrort, megalázást, önkényt és erőszakot használták országokkal, népekkel és osztályokkal szemben.- A szabadságról alkotott felfogásunk alapja, hogy ellenzőnk mindenféle totalitarizmust. Ha nem tartunk ki e meggyőződés mellett, demokráciánk meggyengül - emelte ki, érvelve a kommunista és nemzetiszocialista jelképek terjesztését tiltó magyar szabályozás mellett. Utalt arra, hogy az európai emberi jogi bíróság a közelmúltban elmarasztalta Magyarországot a kommunista diktatúra jelképeinek használatát tiltó gyakorlata miatt. Erről szólva azt mondta, Európa demokratikusként határozza meg magát, a diktatúrákkal szemben foglal állást, és a hiányosságok ellenére ez így is van.- Értelmezésünk szerint azonban ha Európa nem ellenzi szimbolikus módon is egyformán az összes totalitárius ideológiát, az megkérdőjelezheti demokratikus álláspontját - mondta. - Erkölcsi kötelességünk emlékeztetni minden szerencsést, aki nem szenvedett annak gonoszságától, hogy a kommunizmus relativizálása az emberi méltóság elleni támadás. A miniszterelnök-helyettes kifejtette: a kormány álláspontja világos, nem tesz különbséget az 1956-os forradalmárok százait bebörtönző egykori belügyminiszter, a bebörtönzötteket halálba küldő ügyész és a zsidókat kínzó gettóparancsnok között, mert a rendszer címkéjétől függetlenül ugyanazt a gonosz szellemet képviselik. Arra is kitért, hogy a nemzeti- és a nemzetközi szocializmus végső soron nem ellenségek, hanem versenytársak voltak. Viviane Reding, az Európai Bizottság luxemburgi alelnö- ke videoüzenetében azt hangsúlyozta: ezen a napon - az 1939- es Molotov-Ribbentrop-paktum (a sztálini Szovjetunió és a náci Németország közötti megnemtámadási szerződés) aláírásának évfordulóján - emlékezni kell azokra, akik valamely, az emberi méltóságot tagadó totalitárius rezsim áldozataivá váltak.
