Nógrád Megyei Hírlap, 2012. augusztus (23. évfolyam, 177-202. szám)

2012-08-24 / 196. szám

BELPOLITIKA 2012. AUGUSZTUS 24., PÉNTEK Áder János első száz napja Fidesz: az MSZP vérig sértette a színházi szakmát Budapest A Fidesz szerint az MSZP kormányzása nyolc évé­ben csak szavakban tett a ma­gyar színjátszásért, most pedig egy nyilatkozattal vérig sértette a színházi szakmát. Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője az MSZP szerdai közleményére re­agált így, amelyben az ellenzé­ki párt üdvözölte a hagyomány­teremtő célzattal először meg­rendezett színházi évadnyitó ünnepségét, ám azt szégyen­nek tartotta, hogy L. Simoni László kultúráért felelős állam­titkár elégedett azzal, hogy idén nem csökken a színházak álla­mi támogatása. „Ez a pénz ma nagyjából arra elég, hogy a színházakban felkapcsolják a villanyt, nem pedig arra, hogy magas színvonalú produkció­kat hozzanak létre: csak léle­geztető gépen tartják a színhá­zakat, nem biztosítanak egész­séges létet” - írta az MSZP, tu­datva azt is: kormányra kerülé­sük esetén az európai értékek, a művészi szabadság, a toleran­cia és a szakmai minőségen ala­puló döntések alapján hozza majd helyre az „Orbán-kor- mány ámokfutását”. Selmeczi Gabriella azt közöl­te: aki azt állítja, hogy a magyar színházak az elmúlt években csak arra voltak képesek, hogy felkapcsolják a villanyt, az nem csak vérig sérti a színházi szak­mát és a színházat szerető kö­zönséget, de annak is tanúbi­zonyságát adja, hogy az elmúlt években nem tette be a lábát egyetlen színházba sem. A Fi­desz szóvivője arra hívta fel a fi­gyelmet: mindezek után érthe­tő, hogy miért csak üdvözölni tudja az MSZP az első színházi évadnyitót, ha ugyanis kor­mányzása nyolc évében nem csak szavakban tett volna a ma­gyar színjátszásért, akkor most nem az első, hanem a jubileu­mi, tizedik évadnyitót rendez­hették volna.- Az MSZP azt állítja magá­ról, hogy hisz az európai érté­kekben, a művészi szabadság­ban, a toleranciában, a szakmai minőségen alapuló döntések­ben. A Fidesz-KDNP vezette kormány kultúrpolitikája vi­szont most és az elkövetkező években valóban úgy tesz ezen értékekért, ahogy az egy de­mokratikus országban elvárha­tó - írta Selmeczi Gabriella. Budapest Áder János klasszi­kus államfői szerepet töltött be a május 10-ei beiktatása óta - tar­talmazza a Nézőpont Intézet elemzése a köztársasági elnök első száz napjáról. A Fidesz kétharmados több­séggel megválasztott jelöltje a ti­pikus államfői témák kapcsán tűnt fel és hagyományos elnöki feladatokat látott el: a határon tú­liak képviseletét, a kisebbségek védelmét, a jövő nemzedéke irán­ti felelősségvállalást és a törvé­nyek felülvizsgálatát tekintette feladatának - olvasható az elem­zés összefoglalójában. Az ország ötödik köztársasági elnöke ezen feladatok ellátása érdekében az államfő számára rendelkezésre álló eszközök széles körét hasz­nálta: nyilatkozatot adott ki a nemzeti összetartozás napja al­kalmából, nyílt levelet írt a Schweitzer Józsefet ért inzultust követően és meg is látogatta a nyugalmazott országos főrabbit, ötpárti találkozót kezdeménye­zett a fenntartható fejlődés jegyé­ben rendezett Rio+20 konferen­cia kapcsán és öt alkalommal élt a politikai vétó eszközével. Az elemzés szerint Áder János az összes elődje elnökségéből in­tegrált egy-egy olyan jellemzőt, amely meghatározta az államfők tevékenységét, és amelyet pozití­vumként szoktak kiemelni az adott elnöki ciklusból. „így Áder János ötvözte Göncz Árpád em­berközeli karakterét Mádl Fe­renc szigorú jogászi énjével, va­lamint Sólyom László elkötele­zett környezetvédő egyéniségét Schmitt Pál diplomata imá- zsával” - fogalmaz a Nézőpont Intézet. Ez alapján az elemzők megállapították, hogy Áder Já­nos integratív személyisége ré­vén képes lehet ötéves mandátu­ma alatt a nemzet egységét meg­jeleníteni, miközben elnöksége bőven merít az elődök tapaszta­latából, munkásságából. Áder János az első száz napjá­ban megjelenítette a Göncz Ár­pádra jellemző közvetlenséget, a nép közül való egyszerű ember karakterét. Áder János a Tolna megyei Belecskában tett látoga­tása is meglepetést kelthetett, amikor kapát ragadott a köztár­sasági elnök, ezzel is kidomborít­va az emberközeli államfő képét - emlékeztet az intézet. Az államfő - Mádl Ferenchez hasonlóan - a törvények alapos felülvizsgálatával vívott ki figyel­met. Az elemzők ugyanakkor rá­mutattak arra, hogy a köztársasá­gi elnök egyelőre nem élt az alkot­mányossági vétó eszközével, ahogy tartalmi kifogásai sem vol­tak a visszaküldött törvények kapcsán. A környezetvédelem ügye iránti elkötelezettség Só­lyom László után Áder János el­nökségében is fontos helyet foglal el - számol be a Nézőpont Intézet, hozzátéve: Áder János szakterüle­te EP-képviselőként a környezet- védelem volt. Az elemzés a legna­gyobb szakpolitikai sikereként említi a cianidos bányászati tech­nológia uniós szintű betiltásáról elfogadott határozatot volt - em­lékeztettek az elemzők, és kitér­tek arra: később köztársasági el­nökként is többször hangsúlyoz­ta a természeti értékek védelmé­nek fontosságát. Schmitt Pál sportdiplomata múltja, illetve mindkettejük eu­rópai parlamenti tapasztalata hozzájárult ahhoz, hogy elnök­ként kamatoztassák diplomáciai jártasságukat - ismertetett egy újabb párhuzamot az államfő és elődjei között az elemzés. A do­kumentum emlékeztet arra, hogy az elmúlt száz nap során Áder János tárgyalt osztrák kol­légájával Bécsben, látogatást tett Izraelben, és uniós vezetőkkel találkozott Brüsszelben. Átalakul afganisztáni szerepvállalásunk Budapest. Magyarország és a Magyar Honvédség (MH) a jövő­ben új módon vállal új szerepet az afganisztáni NATO-műveletek- ben - ismertette a kormány dön­tését a honvédelmi miniszter csü­törtökön, Budapesten. Hende Csaba elmondta: a döntés értel­mében az MH 2013 márciusában kivonja tartományi újjáépítési csoport-kontingensét Baghlan tartományból, valamint ezzel egy időben befejezi a tartományi fej­lesztési tevékenységét is, ugyan­akkor a NATO felkérésre idén ok­tóber 1-től 6 hónapon keresztül a Magyar Honvédség látja el 230 katonával a kabuli nemzetközi re­pülőtér katonai védelmét. Hende Csaba hangsúlyozta: Magyarország változatlanul tá­mogatja a NATO afganisztáni sze­repvállalását, azonban a nemzet­közi folyamatoknak megfelelően - a NATO-csapatok 2014-ben vo­nulnak ki az ázsiai országból - je­lentősen átalakítja a részvételét a műveletekben. A miniszter megerősítette, hogy a kormány döntése értelmében októbertől át­menetileg nő a magyar részvétel az afganisztáni NATO-műveletek- ben, 2013 tavaszától azonban je­lentősen csökken. Ismertette: a baghlani tartomá­nyi újjáépítő csoport hat éve mű­ködik. Ezalatt a magyar katonák 387 oktatási projektben vettek részt, nyolc általános iskolát építet­tek, tizenkettőt pedig bővítettek, vagy felújítottak; kilenc kórházat hoztak létre, tizenhárom járóbe­teg-ellátót fejlesztettek, vagy épí­tettek meg, 41 kutat fúrtak, 16 ki­lométer vízvezetéket hoztak létre, 54 kilométer utat építettek és újí­tottak fel, 72 300 homokzsák fel- használásával 2,8 kilométer árvíz- védelmi védvonalat emeltek, 329 tonna élelmiszert és 20 ezer taka­rót, sátrat és kályhát osztottak szét a rászorulóknak, valamint tíz kilo­méternyi elektromos hálózat ki­építettségét javították. Hende Csaba ismertette: a ka­buli nemzetközi repülőtér védel­mét októbertől immáron harma­dik alkalommal fogja ellátni a Ma­gyar Honvédség, amely „rendkí­vül megtisztelő” feladatnak szá­mít A szakminiszter elmondta azt is: a magyar-amerikai műveleti összekötő és tanácsadó csoport létszáma 2013 tavaszán 56 főre csökken, feladatköre átalakul és átteszi székhelyét Mazar-e Sharifba. A kormány végül dön­tött arról is, hogy a két helikopte­res légimentor-csoport mandátu­mát meghosszabbítja 2013 május 31-ig, illetve szeptember 1-ig. Hende Csaba hangsúlyozta: a magyar részvétel átalakításáról az elvi döntés már a májusi chi­cagói NATO-találkozón megszü­letett az afgán fél, a NATO-csapa­tok vezetése és Magyarország kö­zött. Kérdésre válaszolva a honvé­delmi miniszter elmondta: a ma­gyar szerepvállalás eddig évente átlagosan 10-12 milliárd forintjá­ba került a magyar államnak, amely azonban 2013 tavaszától jelentősen csökken majd. Hang­súlyozta azt is, hogy a honvédség 2014 után is vállal majd tanács­adói és kiképzői feladatokat Afga­nisztánban, valamint korábbi vál­lalásának megfelelően 2015-től három éven át évente 500 ezer dollárral támogatja az afgán had­erő megújulását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom