Nógrád Megyei Hírlap, 2012. augusztus (23. évfolyam, 177-202. szám)

2012-08-18 / 192. szám

KULTÚRA 1 2012. AUGUSZTUS 18., SZOMBAT Templomjárás könyvben megörökítve Lehet-e egy kettős évfordulót méltóbbképpen megün­nepelni mint egy könyv, egy maradandó dokumentum életre hívásával? Különösen, ha a kiadvány egy nem mindennapos történés megörökítésére vállalkozott. Konkrétabban fogalmazva: a Tájak Korok Múzeumok Egyesület helyi tagcsoportja alapításának 30. és Sal­gótarján várossá nyilvánításának 90. évfordulója előtt is tisztelegve a TKM klub egyesülete a közelmúltban jelentette meg az elmúlt évben megszervezett úgyne­vezett templomjáró túra krónikáját. A kiadvány fele­lős kiadója Győri István egyesületi elnök. Ahhoz persze, hogy a könyv megszülessék, magának az ese­ménysornak kellett megvalósul­nia. A különleges túrához pedig elsőként ötletre, kezdeménye­zésre volt szükség. Nándori Ferencné az egyesület szervező- titkára - mint a legutolsó „állo­máshelyen”, az acélgyári temp­lomban elmondta és a kötet be­vezetőjében is rögzítette - egy ócsai tagtárssal való beszélgetés hatására gondolkodott el azon, hogy vajon az itt élők - akik al­kalmasint képesek messzi távol­ba elutazni egy-egy műemlék megtekintésére - ismerik-e elég­gé a város és környéke templo­mait, tudják-e, hogy milyen érté­keket, mondhatni kincseket rej­tenek a kívülről gyakorta körül­járt falak, épületek. A nyilván­való nemleges válasz tettre sarkallta a tagságot és elindult egy sajátos, a Tájak Korok Múze­umok Egyesület céljaival, a kul­turális örökség megismerésé­nek szándékával teljes mérték­ben összecsengő, programjába szervesen illeszkedő túra. A ta­gok soraiban „kéznél” voltak ál­dozatkész, lelkes szervezők és minden esetben sikerült felven­ni a kapcsolatot az imádkozó he­lyeket jól ismerő helyi szemé­lyekkel is. Mintegy ráhangolódásként először a „Palóc 01ümposz”-ra, a Szent Margit-kápolnához láto­gattak el az egyesületi tagok - az ismerkedésen túl - azzal a céllal, hogy szemetet gyűjtsenek s rendbe tegyék a viszontagságos sorsú zarándokhely környékét. A példás összefogással újjáépí­tett és 1991-ben újraszentelt ká­polna XIII. századig visszavezet­hető rövid történetét - Koronczi Kornélia munkája révén - is is­merteti a könyv, a hozzá fűződő mondákból pedig „A Karancs- hegyi régi templom” című legen­da részlete ad ízelítőt. A temp­lomtúra első „hivatalos állomá­sa” Kozma Gyuláné szervezésé­ben a zagyvapálfalvai római ka­tolikus templom volt, ahol Gyurkó Géza diakónus, plébánia­vezető fogadta a csoportot. A könyvben Tamási Tibor helytör­ténész dolgozata alapján olvas­ható az 1933-ban felszentelt templom - ahonnan a közel­múltban sugárzott szentmisét a Magyar Televízió - históriája. A templomismertető összeállításá­hoz Szemes Béláné és Fogarasi Ferencné nyújtott segítséget, a belső bemutatáshoz pedig Veszelovszki Balázs „A zagyvapálfalvai Jézus Szíve templom” című könyve jelentett fontos támpontot. Salgótarján belvárosának egyik meghatározó - műemlék jellegű - épületét a római katoli­kus egyház Rákóczi úti Kisboldogasszony főplébánia­temploma jelenti. A helyszínen Vadas Andorné illetve Varga András esperes tartott ismerte­tőt, a kötetbe Vadas Andor épí­tészmérnöknek, az építészettör­ténet doktorának a tanulmánya került be a templomtörténet XVIII. századig visszavezethető stációiról, a templom fal- és üvegfestményeiről, szobrairól, berendezési tárgyairól, harang­jairól. A Salgótarjáni Reformá­tus Egyházközség és az 1929- ben felszentelt temploma törté­netét, valamint Liptay B. Jenő egykori acélgyár-igazgatóról, a templomépítés támogatójáról va­ló megemlékezést - mind a túra során, mind a könyvben - Bozó Pálné ismertette Németh Judit helyi lelkész, illetve a megyei le­véltár munkatársainak segítsé­gével. A manapság már csak al­kalmanként működő salgóbányai Szent István király római katolikus történetét Nán­dori Ferencné mutatta be a cso­port elődeinek tiszteletére felál­lított kopjafánál tartott emléktú­rát követően. Az ismertetőt hangverseny követte. A római katolikus egyház Krisztus királynak szentelt baglyasaljai templomáról - aho­vá az egyesületi tagok gyakran látogatnak el a Baglyasi napok il­letve a pünkösdi hangversenyek alkalmával - Bozó Pálné állított össze ismertetőt. Egy másik vá­rosrészben, Zagyvarónán talál­ható a Szent András apostol ró­mai katolikus templom, amely­nek meglátogatását Kovács Sándorné szervezte, a helyszí­nen pedig Földiné Patakfalvi Er­zsébet fogadta az érdeklődőket és tartott nekik a könyve is beke­rült hely- és templomtörténeti is­mertetőt, kiegészítve a rónafalui Rózsafüzér királynő kápolnáról való tudnivalókkal. Somoskőúj­falu 2006 óta új­ra önálló telepü­lés, 29 éven át azonban Salgó­tarján közigaz­gatási része volt. Ezért ke­rült a túrába il­letve a könyvbe a Magyarok Nagyasszonya római katolikus templom meglá­togatása Angyal Béláné szerve­zésében, vala­mint jellemzői­nek leírása Koronczi Korné­lia részéről. A község hitéleté­ről, a zarándok- utakról Lakatos Katalin adott tá­jékoztatást. A túra 2011. szeptember 9- én két templomlátogatással fe­jeződött be. A Salgótarjáni Evangélikus Egyházközség templomában a Kucord hegy déli nyúlványán Deme Károly lelkész fogadta a csoportot. Az ismertetőt Csabáné Marosvári Márta tartotta, aki a templom történetének, jellemzőinek be­mutatásán túl - mint a kötetbe bekerült szöveg is bizonyítja - nagy hangsúlyt helyezett a re­formáció és az evangélikus hit jellemzésére, valamint dr. Csengődy Lajos lelkész szemé­lyének s az 1925-től 1954-ig ki­fejtett sokrétű és termékeny munkásságának érzékeltetésé­re. Mellszobra teljes joggal ka­pott helyet a városháza pante­onjában. A könyv ezen fejezeté­ben olvasható ismertető a „túrá­zók” által korábban meglátoga­tott, a salgótarjáni evangélikus gyülekezet filiájaként működő, 2005-ben felújított pálfalvai kis templomról is. A fentebb jelzett napon a csoport az Acélgyári út­ra, az 1936-ban felszentelt egy­kori ferences rendi Szent József templomba is ellátogatott, ahol Fries Gyula műemlékvédelmi szakmérnök mondott ismerte­tőt, amely változatlan tartalom­mal került a kötetbe. Ekkor és itt hangzott el Nándori Ferencné már idézett összefoglalója is. A kötetet dr. Dornyay Béla „Honismerettel - honszeretethez” gondolatának mottója jegyében Bozó Pálné állította össze. Saját fotói mellett Kasza Béláné, Kaszáné Falusi Veronika, Kiss Lászlóné, Kovács Sándor, Falusi Lászlóné és Szemes Béla felvéte­lei is bekerültek a könyvbe be­mutatva a templomok művészi értékeit s illusztrálva egyrészt az ismertetőket, másrészt a láto­gatásokat. A Polar Stúdióban ké­szült kiadvány - amely helyi egyház- és várostörténeti doku­mentumként szolgál a jövőben - megjelenését Salgótarján Me­gyei Jogú Város Önkormányzata, a TKM jobbágyi csoportja és 43 magánszemély, egyesületi tag támogatta. Csongrády Béla VAROSMEGISMERO, TEMPLOMJAROTURA A könyvborító Losonczy Ildikó grafikus munkája „Előttem az utódom” A salgótarjáni székhelyű Ak­kord Kohász Fúvós Kisegyüttes 1981-ben jött létre. Egy finnorszá­gi élmény hatására, az együttmu- zsikálás örömének reményében határozták el néhányan - Diósi Já­nos és Patakfalvi Zoltán kezdemé­nyezésére - a zenekar életre hívá­sát A megalakulás harmincadik évfordulójáról az elmúlt évben gazdag, színes programsorozattal emlékeztek meg. Többek között a Nógrád Megyei Fotóklub Egyesü­lettel sikeresen megszervezték a „Muzsika képekben” című fotópá­lyázatot és kiállítást a József Attila Művelődési és Konferencia-köz­pontban, a zeneiskolában pedig egy emlékezetes ünnepi hangver­senyt tartottak. Az Akkord zenészei természe­tesen a jubileumi év elmúltával is folytatták a munkát és az idén is to­vább éltették az immár szokásos­nak, hagyományosnak tekinthető rendezvényeiket. Ilyen az 1995- ben indított zenei tábor is, amelyet néhány éven át Sárospatakon tar­tottak, jó ideje azonban már ma­gyar tenger partjára tették át a nyá­ri „gyakorlatozás" színhelyét A kö­zelmúltban is Balatonkenesén tá­boroztak, az ottani tájházzal, a kul­túrát kedvelő és támogató közössé­gekkel évek óta jó a kapcsolatuk. Ezúttal is több szereplésük volt A legszebb emlékük a „Balatoni ka­punyitó” című rendezvénysorozat­ban a „Kenesei keszegrágók” elne­vezésű főzőverseny eredményhir­detéséhez kötődik. Az akkordosok örültek, hogy a nagyszínpad előtt térzenét adhattak a nyertesek tisz­teletére s minthogy ez volt az első ilyen verseny, bábáskodhattak egy akár tradícióvá is váló új kulináris esemény bölcsőjénél. Ezen kívül felléptek a kenesei szabad stran­don, Siófokon pedig az evangéli­kus templomba érkezőket fogad­ták muzsikával. Mintegy kikapcso­lódásként, saját maguk szórakozta­tására több úgynevezett „kultúrprogramon” - ilyen volt Szilágyi Tibor színművész könyv- bemutatója, a székesfehérvári Bory-vár, a zirci arborétum, a cseszneki vár meglátogatása - is részt vettek. Mindezek mellett az idei balato­ni „kirándulást” a tábor mottójá­ban - „Előttem az utódom” - meg­fogalmazódott gondolat határozta meg. Bár mindig is foglalkoztak a fiatalok nevelésével, igyekeztek velük megismertetni a kamara­muzsikálás szépségeit, ez évben azonban már az alapítók harma­dik generációja is megjelent a köz­reműködők között. A generáció- váltás folyamatát jól jellemzi, hogy a tizenegy ifjú muzsikus közül hét még meg sem született, amikor az Akkord megalakult. A nyári zenei tábornak minden­kor - így ebben az évben is - cél­ja volt, hogy az Akkord - a zenét tanulók fiatalokkal kiegészülve - felkészüljön a soron következő fel­adatokra. Ezek közé sorolandó a legközelebbi fellépés, a szeptem­beri 2-i salgótarjáni bányarémfesz- tiválon való újabb részvétel is. Cs-B. A fiatalokkal kiegészült tarjáni Akkord Kohász Fúvós Kisegyüttes Kenésén a „Balatoni kapunyitó”-n JŐ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Biztos, hogy akarod az eljegyzést?Már ötödször hagyod otthon a gyűrűket." Szerencsés nyertesünk: özv. Benkő Tiborné, Salgótarján, Tanács út 2. Kérjük, mai rejtvé­nyünk megfejtését 2012. augusztus 23-ig juttassák el szerkesztőségünk ügyfélszolgálatára (Salgótar­ján, Kassai sor 6.). Az 1000 forintos vásárlási utalvány szintén itt vehető át. *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom