Nógrád Megyei Hírlap, 2012. július (23. évfolyam, 151-176. szám)

2012-07-02 / 151. szám

SPORTTŰKOR 2012. JÚLIUS 2., HÉTFŐ A triplázó London egyedülálló csúcsa XXX. nyári olimpiai játékok - A csillogás és öröm mögött problémák is lapulnak A XXX. nyári olimpiai játékokat július 27-e és augusztus 12-e között rendezik meg Londonban. A brit főváros - egyáltalán nem akaratán kívül, hiszen többször is jelent­keznie kellett a sportdiplomáciai diadal érdekében - kü­lönleges világcsúcsot állított fel. Az tudni illik, korábban még egyetlen metropolisznak sem sikerült, hogy három ilyen sportolói csúcstalálkozónak is otthont adjon. Lon­don 1908 és 1948 után fogadhatja 2012 nyarán újfent a földkerekség legkiválóbb versenyzőit a négyévenkénti összejövetelek idei színhelyén. Valódi hamisítványok Korunk egyik kórtünetének is nevezhetnénk az alig több mint egy hónappal a nyitány előtti lon­doni bejelentés lényegét: az illeté­kes brit hatóságok nagy mennyisé­gű hamisított árut foglaltak le az el­múlt hetekben a játékokkal kap­csolatos ellenőrzések eredménye­képpen. Az olimpia lógójával ellátott sporttáskák és öngyújtók ezreit, talmi sportcuccok, világ­márkák utánzatainak tömkelegét vonták ki az illegális forgalmazás láncolatából. A hamisítványáradat újabb jele volt annak, hogy az olim­pia alaposan „elkereskedelmie- sedett”, a világpiac részévé vált, még pontosabban: a csalók ugyan­csak globalizálódott hálózata inten­zíven rátelepült az ötkarikás játé­kok amúgy üzletként is működő territóriumára. „Súlyos bűntettről van szó - kommentálta a hírt Damian Green, az Egyesült Király­ság belügyminisztériumának szó­vivője. - Olyanról, amely a becslé­sek szerint 1,3 milliárd fontnyi kárt okoz gazdaságunknak évente.” Horribilis pénzek A csempészáruk lefoglalása és a hasonló sikeres hatósági akciók nemcsak nemzetgazdasági, ha­nem az olimpiarendezés oldaláról közelítve kifejezetten nemzeti ér­dekből is fontosak, hiszen a játé­kokkal kapcsolatos termékek - így alapvetően a belépők, a szuve­nírek - eladása durván 2 milliár­dos bevételt jelent. Annak fényé­ben különösen tetemes ez a sum­ma, hogy a 2012-es londoni olim­pia összköltsége becsült adatok szerint 11 milliárdra, de még hiva­talosan is 9,3 milliárd fontra rúg. sai vettek részt Most július 27. és augusztus 12. között a brit főváros­ban csak azért lesznek - és küz­denek meg 26 sportágban 302 baj­noki címért - 10 és fél ezren a sportolók, mert éppen az elvisel­hetetlenné vált létszám miatt (2008-ban Pekingben már 11 ezer­nél is több sportoló állt rajthoz, a gigantizmus plafonját is áttörve) maximálták a mezőny nagyságát Viszont amíg a kínai fővárosban 204 ország képviseltette magát, 2012-ben, Londonban ennél is több nemzet képviselőit köszönt­hetik majd az ünnepélyes bevonu­láskor a kelet-londoni vadonatúj, nyolcvanezres Olimpiai Stadion­ban, amely a játékok központi in­tézménye lesz. A nyitó- és záróün­nepség mellett itt rendezik meg az atlétikai versenyeket is. Fenséges pillanatok A nyitóceremónia a hagyomá­nyok jegyében zajlik majd, amennyiben másolja a korábbi „fenséges” körítések forgató- könyvét. Legfőképpen abban, hogy miként 1908-ban VII. Edward, 1948-ban pedig VI. György király adott hivatalosan is zöld utat a játékoknak, az idén nyáron - dédnagyapját és apját kö­vetve - II. Erzsébet nyitja meg az olimpiát Ezt a britek összekötik egy különleges ünneppel, amit a gyémántjubileum jelent: neveze­tesen az, hogy 85 esztendős ural­kodónőjük éppen hatvan éve ül a trónon. A látványosságnál marad­va, az első londoni játékokról még nem lehetett televíziós közvetítés, az 1948-asról viszont már 64 órá­nyi adásban számoltak be az ösz- szesen több mint félmillió néző­Ez utóbbi számok okkal minősít­hetők horribilisnek, különösen, ha azt vesszük, hogy az első, 1908- as, majd az 1948-ban rendezett második londoni olimpia kiadásai is csupán töredékét teszik ki az idén esedékes harmadikénak. Persze a fizetnivalók folyamato­san nőttek, azzal összefüggésben is, hogy egyre több sportoló indult a játékokon. A múlt század eleji ötkarikás csúcson valamivel több mint kétezer versenyző volt jelen 22 országból, majd ehhez képest kétszer annyian versengtek a má­sodik világháború utáni első nyá­ri olimpián, ahol pedig már egy hí­ján hatvan nemzet reprezentán­A londoni Olimpiai Stadion, amely a játékok központi intézménye lesz leg gyaníthatóan a kettő között lesz. A Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, Borkai Zsolt „hivatalból” óvatosan derűlátónak bizonyult, mondván, hogy a mintegy másfél száz fő alkotta csapatunk számá­ra tíz érem, közte három arany megszerzése a cél, de ennél azért több is lehet. A túlszárnyalhatósá- got - és közben ne feledkezzünk meg a nem nevesíthető meglepe­tésszerzőkről sem - elsősorban olyan klasszisaink segíthetik elő, mint amilyen a kajakos Janics Natasa és Kovács Ka­talin, a kalapácsvető Pars Krisztián, a kenus Vajda Attila, a sportlövő Sidi Pé­athéni olimpián adtuk a doppingo­láson rajta vesztettek társaságának igen jelentős részét, és azóta a dia­dalok elvárásánál is fontosabbá vált, hogy amit versenyzőink elér­nek, azt tiszta eszközökkel, fair fel­készüléssel tegyék - Londonban is. Ahol várhatóan minden idők leg­Q9P Ügyelnek a biztonságra Az általános doppingveszélyen kívül más is fenyegetheti a londo­ni olimpia minden érintettjét, sportolót, sportvezetőt, újságírót, sportdiplomatát, szakvezetőt, há­zigazdát és vendéget egyaránt: a terrorizmus. Az ördög falra festé­se nélkül is megállapítható: az angol földön (is) elkövetett ilyen-olyan szélsőséges akci­ók, robbantások, merény­letek eleve egyértelművé tették már, hogy iszlám fanatikusok akár a nyári olimpiát is gá­lád célok szolgálatá­nek. A 2012-es minden idők csú­csát ígéri, amennyiben legalább 200 országban, a becslések sze­rint megközelítőleg négymilliárd ember követi majd nyomon az ösz- szesen ötezer órásra tervezett köz­vetítéseket. Eddig nekünk jól ment Ami a magyar éremtermést ille­ti, 1908-ban kilenc medált - há­rom aranyat, négy ezüstöt és két bronzot - nyertek a mieink, 1948- ban pedig a 28 darabos kollekció­ba 10 arany, öt ezüst és 13 bronz­érem került Az idei magyar mér­te/; a tornász Berki Krisztián, az úszó Cseh László, GyurtaDá- niel, Hoszszú Katinka, de birkó­zóink, cselgáncsozóink, öttusázó­ink legjobbjai is képesek lehetnek olimpiai elsőségre. És nagy hiba lenne megfeledkezni címvédő fér­fi vízilabdacsapatunkról, amely Londonban megszakítás nélkül negyedszer nyerhet ötkarikás aranyérmet Kemény Dénes szövet­ségi kapitány irányításával. A múlt kötelez - hozhatnánk elő a közhelyszerű igazságot, mert hát a magyar versenyzők az 1896-os első újkori olimpia óta egyik meg­határozó szereplői a játékoknak. Olyannyira, hogy máig a legjob­bak között jegyeznek bennünket eredményeink alapján. A több mint 200 nemzet rangsorában - ha úgy tetszik, a világranglistán összesítésben - a felettébb előke­lő 8. helyen állunk. Mindezt „nu­mizmatikai” érvvel is alátámaszt­va: a mieink az eddigi nyári olim­piákon együttesen 160 aranyat, 142 ezüstöt és 160 bronzot gyűjtöt­tek, ami bizony főhajtást érő telje­sítmény. Sok doppingvizsgálat lesz Azt sem illendő azonban elhall­gatni, hogy bizony akadtak olimpi­ai mélypontjaink, és nem is elsősor­ban a várt medálmennyiség elma­radása miatt. Hanem mert több ér­münket is vissza kellett adnunk, mivel nem becsületes úton jutot­tunk hozzá. Nevezetesen a 2004-es szigorúbb, legalábbis annak meg­hirdetett doppingellenőrzési prog­ramját valósítják meg az arra ille­tékesek. A WADA, a fele részben kormányok, fele részben a Nemzet­közi Olimpiai Bizottság pénzelte Nemzetközi Antidopping Ügynök­ség emberei - a késő nyári időpont­ban esedékes paralimpián végzen­dő tesztekkel együtt - 6250vizsgá­latot valósítanak majd meg. Ez át­lagosan napi több mint 400 minta­vételnek felel meg, amire egyetlen korábbi olimpián sem volt példa. Athéni skandalumunk óta a MOB - nagyon is érthetően - megenged­hetetlennek tartja, hogy újabb ma­gyar doppingeset kavarjon bot­rányt az ötkarikás játékokon, így a brit fővárosban is. Az előírás szerint a felvilágosítást-megelőzést célzó kampány mellett a londoni verse­nyekre készülő sportolóink mind­egyike legalább három - de akad majd olyan is, ígérték az illetékesek név említése nélkül, aki tizenhá­rom (!) - ellenőrzésen esik át, mie­lőtt repülőre ül a csapat tagjaként A netán mégis a rossz utat válasz­tók a szégyen mellett azt is kockáz­tatják, hogy aki a mieink közül az olimpián doppingvétséget követ el, örökre kizárja magát az ötkarikás mozgalomból. Magyarul: több olimpián nem vehet részt ba állíthatják. Vagyis ter­rorcselekményekre is fel kell készülniük a házigaz­dáknak, akik hatalmas erőket mozgósítanak a biztonság ér­dekében. Májusban például nyolcnapos, nagyszabású gyakor­latot tartottak Londonban az átfo­gó védelemre kidolgozott katonai intézkedési tervek afféle főpróbá­jaként. A királyi haditengerészet helikopterei éppúgy részt vettek a manőverekben, mint a brit ki­rályi légierő harci repülőgépei, mi több, a főváros légterét fel­ügyelendő rakétaütegeket is fel­vonultattak. Emellett méretes élő erő is szolgálatba ált: hadosztály­nyi katona - több mint tizenhá­romezer fegyveres - is ügyel majd az olimpia biztonságára. Őszintén reménykedünk benne: aranyérmet érő lesz majd az effé­le teljesítmény is, amely a terror elhárítását célozza. Mert miköz­ben a sportolók négyévenkénti nagy találkozója a világ egyik leg­békésebb eseménye is hivatott lenni, napjaink valóságához, az ötkarikás játékok képéhez sajná­latos módon a terrorveszély kiik­tatására hivatott armadák hadba állítása is hozzátartozik - hovato­vább „kötelező” jelleggel... Bélyegek és énnék A Magyar Nemzeti Bank (MNB) arany és ezüst emlékér­mék, míg a Magyar Posta Zrt bé­lyegek kibocsátásával tiszteleg a július 27-én kezdődő XXX. nyári játékok előtt. A relikviákat bemu­tató hétfői sajtótájékoztatón Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke megkö­szönte a két cég felajánlását, amely - mint mondta - már ha­gyomány, hiszen a két vállalat az utóbbi időszakban minden olim­pia előtt ilyen formában állította a sportot és az. ötkarikás játékokat a figyelem középpontjába. Simon András, az MNB kommunikációs igazgatója emlékeztettet arra, hogy a bank 1968 óta állít emlé­ket érmék kibocsátásával jelen­tős történelmi és sportesemé­nyeknek. Az első olyan forint em­lékérmét, amely az olimpiai moz­galom tiszteletére készült 1980- ban, a Lake Placid-i téli olimpia alkalmából adták ki, majd 1984- től vált rendszeressé a nyári játé­kok megörökítése. A 2012-es olimpia előtt a hagyományos ezüst mellett arany emlékérmét is kibocsátanak, mely 11 milliméte­res átmérőjével illeszkedik „a vi­lág legkisebb aranyérmei” nem­zetközi gyűjtői sorozatba. Az ér­mék egyébként hivatalos fizető- eszközök, az arany 5000, az ezüst 3000 forint névértékű. A Horváth Andrea tervezőművész által meg­álmodott arany emlékérme hátol­dala egy férfi kenust ábrázol, míg a Bitó Balázs tervezte ezüst érmén három női kajakos látható. Varga Dezső, a Magyar Posta Zrt. vezér­igazgató-helyettese arról beszélt, hogy a bélyeg egy ország kulturá­lis névjegye, a Magyar Posta pe­dig tudatosan használja fel a spor­tot. A londoni olimpia tiszteletére készült bélyegen két magyar si­kersportág, az úszás és a kajak látható. A bélyegek az olimpiai es­kütétel napján, múlt pénteken je­lentek meg, ám a hivatalos bemu­tatásuk a hétfői sajtótájékoztatón volt. Az esemény végén Köteles Erzsébet, az előző, 1948-as londo­ni olimpián ezüstérmes - egyéb­ként nyári játékokon egy első, há­rom második és egy harmadik he­lyezést begyűjtő - tornász néhány mondatban felelevenítette a brit fővárosban 64 éve átélt élménye­it, majd a Magyar Posta és a Ma­gyar Nemzeti Bank képviselői ajándékot adtak át Borkai Zsolt MOB-elnöknek, Molnár Zoltán MOB-főtitkárnak, Szabó Bence és Gyulai Zsolt olimpiai bajnokok­nak, valamint Kozák Danuta lon­doni olimpikonnak. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom