Nógrád Megyei Hírlap, 2012. július (23. évfolyam, 151-176. szám)

2012-07-28 / 174. szám

FOTÓ: GYURKÓ PÉTER 5__________________________________________________+___________ 2012. JÚUUS 28., SZOMBAT SA LGOTARJANIÜMÍ A „Salgótarján 90 éve vá­ros” emlékév következő kiemelt eseménye a város szülőatyjának születés­napja, amelyre könyvbe­mutatóval, szobor- és emlékparkavatással ké­szül Salgótarján önkor­mányzata. 2012. július 29-én, vasárnap Dr. Förster Kálmán Emlék­nap keretében tiszteleg Salgótarján az első pol­gármestere előtt, aki 22 éven keresztül vezette a települést, megalapozva a rendezett tanácsú város működését. Ki volt Dr. Förster Kálmán? Az első Förster, a mézeskalá- csos mesterlegény, a XVIII. század második felében érkezett a Szepességbe, a szász-német Neustadt városából. A magyarul nem beszélő kézműves gyorsan beilleszkedett környezetébe, és a források tanúsága szerint „tisztes polgárrá és nagy érzelmű magyar­rá vált”. Fia Ede (Dr. Förster Kál­mán édesapja) már jó nevű ügy­védként dolgozott. Felesége, a hí­res szepesolaszi leánynevelő inté­zettulajdonosának leánya, Kosáry Kornélia volt. Házasságukból nyolc fiúgyermek született Kálmán, 1885. július 29-én, Szepesolasziban látta meg a nap­világot. Iskoláit szülőfalujában és Iglón kezdte, majd a lőcsei gim­náziumban érettségizett. Kassa és Eperjes után egyetemi tanul­mányainak utolsó állomása Bu­dapest volt. Az otthonról hozott természe­tes örökség, a háromnyelvűség - a magyar, a német, a szlovák nyelv ismerete - segítette tájéko­zódását, beilleszkedését az iskolai és az egyetemi közösségekbe. Már ezekben az években meg­nyilvánult két fő életelve, ami vé­1918-ig, az I. világháború befe­jezéséig látta el hivatali munkáját Poprádon. Az elszakított terüle­teken létrejött csehszlovák mes­terséges államalakulatra nem es­küdött föl, ezért távoznia kellett szülőföldjéről. A bútorokkal, csa­ládi ingóságokkal teli vagonok­kal Budapestre érkezett, ahol né­hány hónap hányódás és bizony­talanság után a belügyminiszter rendelete alapján 1919 végétől 1921-ig Újpest helyettesítő pol­gármestereként dolgozott. Az új, trianoni határok követ­keztében az akkori Salgótarján község határtelepüléssé vált, így szerepe nagyban felértékelődött és szükségessé vált a rendezett tanácsú várossá alakulás. Förster ennek előkészítését, a feltételek megteremtését kapta közigazga­tási, illetve szakmai feladatul. Ta­pasztalatait jól kamatoztatta, munkája eredménye lett a városi közigazgatási rendszer és a szük­séges infrastruktúra teljes kiépí­tése és zavartalan működése. Az gyarországi Kárpát Egyesületnek és éveken át választmányi tagja a Magyar Hegymászók Egyesületé­nek. Szenvedélyesen vadászott, bírta többek között Kittenberger Kálmán és Fekete István barátsá­gát. Szerény körülmények között élt és mindig volt négy-öt, sok gyermekes, szegény sorsú mun­kás család, akiket patronált. Kimagasló közösségépítő és köztisztviselői munkája elisme­réséül Horthy Miklós kormány­zó, kormányfőtanácsosi rangot adományozott Försternek, szere­tett városától pedig 1932-ben el­sőként kapott díszpolgári címet A II. világháború következté­ben a forrongó politikai légkör, a bizonytalan helyzet és az egyre gyakoribb személyeskedő táma­vizsgálták, hogy a közalkalmazot­tak 1939. szeptember 1. napját követő magatartása sértette-e a magyar nép érdekeit. A salgótar­jáni igazolóbizottság nem volt jó véleménnyel Dr. Förster Kálmán­ról, ezért teljes nyugellátásától megfosztották... Förstert a pécsi Baldauf Gusztáv Evangélikus Szeretetotthon fogad­ta be, ahol hálából az intézmény adminisztrációs és pénzügyi fel­adatait végezte. Emellett kitanulta a redőnyjavítást, és az ebből szár­mazó jövedelemből tartotta fenn magát és későbbi feleségét, a sal­gótarjáni származású özv. Básthy Lászlóné, Szalai Gizellát. 1969-ben, 84 esztendős korá­ban járt utoljára Salgótarjánban, jövetelének elsődleges célja, hogy adjuk ki a Nógrádi Történeti Mú­zeum gondozásában a „Dr. Förster Kálmánnak, Salgótarján város első polgármesterének visszaemlékezései” című köny­vet, amely teljes egészében tar­talmazza a polgármester emlék­iratait. E mellett a város központ­jában felavatjuk Dr. Förster Kál­mán szobrát és a róla elnevezett emlékparkot. Molnár Péter szob­rászművész alkotását, az egész alakos szobrot a „Kis Fő tér” szí­vében helyezzük el. Bízom ben­Bízom benne, hogy méltó emlé­ket állítunk városunk első polgár- mesterének. A salgótarjániaknak és az ide látogatóknak kellemes időtöltést kívánok az új „Kis Fő téren”, a Dr. Förster Kálmán Emlékparkban. Ezúton is tisztelettel meghí­vok mindenkit a Dr. Förster Kál­mán Emléknapra, 2012. július 29-én 17 órára a „Kis Fő térre”. Ünnepeljünk, emlékezzünk együtt Salgótarján város első polgármesterére! Salgótarján város első polgármesterére emlékezünk Dr. Förster Kálmán Emléknap dások miatt 1943-ban nyugdíja­zását kérte. 1944 folyamán több tisztviselő­vel együtt elhagyták a várost. Försterék a Fejér megyei Bodajkra költöztek. A számkivetettség érzé­se és az egész addigi életük feladá­sával járó lelki trauma azonban fe­lesége számára elviselhetetlennek bizonyult. Súlyosan megbetege­dett és 1947. január 20-án meghalt és a Bakony bércei között megbú­vó Zircen temették el. AII. világháborút követően az Ideiglenes Nemzeti Kormány fon­tos közérdekre hivatkozva még a népbíróságok felállítása előtt el­rendelte igazoló eljárás lefolytatá­sát a közalkalmazottakkal szem­ben. A vizsgálat során főként azt Az Emléknap részleteiről kér­deztük Székyné dr. Sztrémi Melin­dát, Salgótarján polgármesterét: - Szeretnénk méltóképp meg­emlékezni Salgótarján első pol­gármesteréről és az első képvise­lő testület tagjairól. Ezen a napon ne, hogy szívesen ülnek majd a városlakók és a Salgótarjánba lá­togatók Dr. Förster Kálmán mel­lé, és ez a szobor a város védjegy­évé válik majd. A „Kis Fő tér” felújítási tervét az Arcad-Szabó Építésziroda Kft. készítette el és a Salgó-Kert TiMa Kft. végezte a kivitelezést A mun­kálatok június 1-jével kezdődtek meg és mostanra sikeresen lezá­rultak. A tér felújítására, teljes kö­rű újjáépítésére 27 millió forin­tot, a Förster-szoborra 15 millió forintot fordítottunk. A rekonstrukció több szervezet közreműködésével valósult meg, melyet ezúton is köszönök a cé­gek vezetőinek és dolgozóinak. gigkísérte egész pályáját: köteles­ségteljesítés és a természet soha el nem múló szeretete. Az egyete­mi vizsgák befejezését követően huszonhárom évesen az akkori Magyarország legfiatalabb tiszt­ségviselőjeként kezdte közigaz­gatási pályafutását. 1910-ben Poprád polgármesterévé válasz­tották. Ugyanebben az évben vet­te feleségül Kummer János ura­dalmi főerdész leányát, Kummer Júliát. Gyermekük nem született. 1922. január 27- én megalakult városi képviselőtestület, munká­ja és kiemelkedő szakmai tudása, valamint szorgalma és rátermett­sége elismeréséül, Dr. Förster Kálmánt bízta meg a város veze­tésével. A polgármesteri címet 1922-1944 között megőrizte. A szakmai sikereken kívül min­dig jellemző volt rá kimagasló szo­ciális érzékenysége, közösségépí­tő munkája, a természet szeretete és városa iránti elkötelezettsége. Szívügye volt többek között a Kál­vária és a Salgó - menedékház épí­tése, szívesen vezetett hátizsákos turistacsoportokat a környék er­deiben, népszerűsítette a sportot, a síelést, a természetjárást Társel­nöke, majd főtitkára volt a Má­ban nem fogadta... Dr. Förster Kálmán 1971. szep­tember 24-én Pécsett hunyt el és a zirci temetőben, első felesége mel­lett helyezték örök nyugalomra. (Helytörténeti kutatások alap­ján - Dr. Förster Kálmán Városvé­dő és Városszépítő Egyesület) emlékiratait átadja a város részé­re. Az akkori tanácselnök azon­Könyvajánló Dr. Förster Kálmánnak, Salgótarján város első polgármesterének visszaemlékezései Az emlékiratok megírására Dr. Belitzky János, a Salgótarjáni Munkásmozgalmi Múzeum akkori igazgatója kérte fel Dr. Förster Kálmánt, aki nagy lelkesedéssel írt életéről és a város szü­letéséről: „Tudatában vagyok annak, hogy én életem lefolyását a múzeum felkérésére nem a jelennek, hanem az utókornak írom. És így annyit remélhetek, hogy leírásommal hű képet ad­tam egy hibáktól egyáltalán nem mentes, de egy jóra törekvő, Istent, hazát, embert és természetet szerető, anyagilag független polgár életének 1885 és 1943 közt” - írta Dr. Förster Kálmán. Ahogy pedig egy másik helyen megjegyezte: „salgótarjáni működésem összefoglalása érdeklődésre tarthat számot hely- történeti, muzeális szempontból. Engem például, tudom, na­gyon érdekelne egy - mondjuk - száz évvel ezelőtt élt, hason­ló korú, magamfajta városvezető ember életének, életszemlélet­ének és életterének ismertetése.” Förster nem tévedett, 90 év elteltével valóban nagy érték­ként, hasznos hiánypótló forrásdokumentumként, érdeklő­déssel forgatjuk visszaemlékezéseit. Az írás nem csupán helytörténeti jelentőségű, hanem jól bemutatja azt a korsza­kot is, amelyben a szerző élt. L i

Next

/
Oldalképek
Tartalom