Nógrád Megyei Hírlap, 2012. július (23. évfolyam, 151-176. szám)
2012-07-28 / 174. szám
FOTÓ: GYURKÓ PÉTER 5__________________________________________________+___________ 2012. JÚUUS 28., SZOMBAT SA LGOTARJANIÜMÍ A „Salgótarján 90 éve város” emlékév következő kiemelt eseménye a város szülőatyjának születésnapja, amelyre könyvbemutatóval, szobor- és emlékparkavatással készül Salgótarján önkormányzata. 2012. július 29-én, vasárnap Dr. Förster Kálmán Emléknap keretében tiszteleg Salgótarján az első polgármestere előtt, aki 22 éven keresztül vezette a települést, megalapozva a rendezett tanácsú város működését. Ki volt Dr. Förster Kálmán? Az első Förster, a mézeskalá- csos mesterlegény, a XVIII. század második felében érkezett a Szepességbe, a szász-német Neustadt városából. A magyarul nem beszélő kézműves gyorsan beilleszkedett környezetébe, és a források tanúsága szerint „tisztes polgárrá és nagy érzelmű magyarrá vált”. Fia Ede (Dr. Förster Kálmán édesapja) már jó nevű ügyvédként dolgozott. Felesége, a híres szepesolaszi leánynevelő intézettulajdonosának leánya, Kosáry Kornélia volt. Házasságukból nyolc fiúgyermek született Kálmán, 1885. július 29-én, Szepesolasziban látta meg a napvilágot. Iskoláit szülőfalujában és Iglón kezdte, majd a lőcsei gimnáziumban érettségizett. Kassa és Eperjes után egyetemi tanulmányainak utolsó állomása Budapest volt. Az otthonról hozott természetes örökség, a háromnyelvűség - a magyar, a német, a szlovák nyelv ismerete - segítette tájékozódását, beilleszkedését az iskolai és az egyetemi közösségekbe. Már ezekben az években megnyilvánult két fő életelve, ami vé1918-ig, az I. világháború befejezéséig látta el hivatali munkáját Poprádon. Az elszakított területeken létrejött csehszlovák mesterséges államalakulatra nem esküdött föl, ezért távoznia kellett szülőföldjéről. A bútorokkal, családi ingóságokkal teli vagonokkal Budapestre érkezett, ahol néhány hónap hányódás és bizonytalanság után a belügyminiszter rendelete alapján 1919 végétől 1921-ig Újpest helyettesítő polgármestereként dolgozott. Az új, trianoni határok következtében az akkori Salgótarján község határtelepüléssé vált, így szerepe nagyban felértékelődött és szükségessé vált a rendezett tanácsú várossá alakulás. Förster ennek előkészítését, a feltételek megteremtését kapta közigazgatási, illetve szakmai feladatul. Tapasztalatait jól kamatoztatta, munkája eredménye lett a városi közigazgatási rendszer és a szükséges infrastruktúra teljes kiépítése és zavartalan működése. Az gyarországi Kárpát Egyesületnek és éveken át választmányi tagja a Magyar Hegymászók Egyesületének. Szenvedélyesen vadászott, bírta többek között Kittenberger Kálmán és Fekete István barátságát. Szerény körülmények között élt és mindig volt négy-öt, sok gyermekes, szegény sorsú munkás család, akiket patronált. Kimagasló közösségépítő és köztisztviselői munkája elismeréséül Horthy Miklós kormányzó, kormányfőtanácsosi rangot adományozott Försternek, szeretett városától pedig 1932-ben elsőként kapott díszpolgári címet A II. világháború következtében a forrongó politikai légkör, a bizonytalan helyzet és az egyre gyakoribb személyeskedő támavizsgálták, hogy a közalkalmazottak 1939. szeptember 1. napját követő magatartása sértette-e a magyar nép érdekeit. A salgótarjáni igazolóbizottság nem volt jó véleménnyel Dr. Förster Kálmánról, ezért teljes nyugellátásától megfosztották... Förstert a pécsi Baldauf Gusztáv Evangélikus Szeretetotthon fogadta be, ahol hálából az intézmény adminisztrációs és pénzügyi feladatait végezte. Emellett kitanulta a redőnyjavítást, és az ebből származó jövedelemből tartotta fenn magát és későbbi feleségét, a salgótarjáni származású özv. Básthy Lászlóné, Szalai Gizellát. 1969-ben, 84 esztendős korában járt utoljára Salgótarjánban, jövetelének elsődleges célja, hogy adjuk ki a Nógrádi Történeti Múzeum gondozásában a „Dr. Förster Kálmánnak, Salgótarján város első polgármesterének visszaemlékezései” című könyvet, amely teljes egészében tartalmazza a polgármester emlékiratait. E mellett a város központjában felavatjuk Dr. Förster Kálmán szobrát és a róla elnevezett emlékparkot. Molnár Péter szobrászművész alkotását, az egész alakos szobrot a „Kis Fő tér” szívében helyezzük el. Bízom benBízom benne, hogy méltó emléket állítunk városunk első polgár- mesterének. A salgótarjániaknak és az ide látogatóknak kellemes időtöltést kívánok az új „Kis Fő téren”, a Dr. Förster Kálmán Emlékparkban. Ezúton is tisztelettel meghívok mindenkit a Dr. Förster Kálmán Emléknapra, 2012. július 29-én 17 órára a „Kis Fő térre”. Ünnepeljünk, emlékezzünk együtt Salgótarján város első polgármesterére! Salgótarján város első polgármesterére emlékezünk Dr. Förster Kálmán Emléknap dások miatt 1943-ban nyugdíjazását kérte. 1944 folyamán több tisztviselővel együtt elhagyták a várost. Försterék a Fejér megyei Bodajkra költöztek. A számkivetettség érzése és az egész addigi életük feladásával járó lelki trauma azonban felesége számára elviselhetetlennek bizonyult. Súlyosan megbetegedett és 1947. január 20-án meghalt és a Bakony bércei között megbúvó Zircen temették el. AII. világháborút követően az Ideiglenes Nemzeti Kormány fontos közérdekre hivatkozva még a népbíróságok felállítása előtt elrendelte igazoló eljárás lefolytatását a közalkalmazottakkal szemben. A vizsgálat során főként azt Az Emléknap részleteiről kérdeztük Székyné dr. Sztrémi Melindát, Salgótarján polgármesterét: - Szeretnénk méltóképp megemlékezni Salgótarján első polgármesteréről és az első képviselő testület tagjairól. Ezen a napon ne, hogy szívesen ülnek majd a városlakók és a Salgótarjánba látogatók Dr. Förster Kálmán mellé, és ez a szobor a város védjegyévé válik majd. A „Kis Fő tér” felújítási tervét az Arcad-Szabó Építésziroda Kft. készítette el és a Salgó-Kert TiMa Kft. végezte a kivitelezést A munkálatok június 1-jével kezdődtek meg és mostanra sikeresen lezárultak. A tér felújítására, teljes körű újjáépítésére 27 millió forintot, a Förster-szoborra 15 millió forintot fordítottunk. A rekonstrukció több szervezet közreműködésével valósult meg, melyet ezúton is köszönök a cégek vezetőinek és dolgozóinak. gigkísérte egész pályáját: kötelességteljesítés és a természet soha el nem múló szeretete. Az egyetemi vizsgák befejezését követően huszonhárom évesen az akkori Magyarország legfiatalabb tisztségviselőjeként kezdte közigazgatási pályafutását. 1910-ben Poprád polgármesterévé választották. Ugyanebben az évben vette feleségül Kummer János uradalmi főerdész leányát, Kummer Júliát. Gyermekük nem született. 1922. január 27- én megalakult városi képviselőtestület, munkája és kiemelkedő szakmai tudása, valamint szorgalma és rátermettsége elismeréséül, Dr. Förster Kálmánt bízta meg a város vezetésével. A polgármesteri címet 1922-1944 között megőrizte. A szakmai sikereken kívül mindig jellemző volt rá kimagasló szociális érzékenysége, közösségépítő munkája, a természet szeretete és városa iránti elkötelezettsége. Szívügye volt többek között a Kálvária és a Salgó - menedékház építése, szívesen vezetett hátizsákos turistacsoportokat a környék erdeiben, népszerűsítette a sportot, a síelést, a természetjárást Társelnöke, majd főtitkára volt a Mában nem fogadta... Dr. Förster Kálmán 1971. szeptember 24-én Pécsett hunyt el és a zirci temetőben, első felesége mellett helyezték örök nyugalomra. (Helytörténeti kutatások alapján - Dr. Förster Kálmán Városvédő és Városszépítő Egyesület) emlékiratait átadja a város részére. Az akkori tanácselnök azonKönyvajánló Dr. Förster Kálmánnak, Salgótarján város első polgármesterének visszaemlékezései Az emlékiratok megírására Dr. Belitzky János, a Salgótarjáni Munkásmozgalmi Múzeum akkori igazgatója kérte fel Dr. Förster Kálmánt, aki nagy lelkesedéssel írt életéről és a város születéséről: „Tudatában vagyok annak, hogy én életem lefolyását a múzeum felkérésére nem a jelennek, hanem az utókornak írom. És így annyit remélhetek, hogy leírásommal hű képet adtam egy hibáktól egyáltalán nem mentes, de egy jóra törekvő, Istent, hazát, embert és természetet szerető, anyagilag független polgár életének 1885 és 1943 közt” - írta Dr. Förster Kálmán. Ahogy pedig egy másik helyen megjegyezte: „salgótarjáni működésem összefoglalása érdeklődésre tarthat számot hely- történeti, muzeális szempontból. Engem például, tudom, nagyon érdekelne egy - mondjuk - száz évvel ezelőtt élt, hasonló korú, magamfajta városvezető ember életének, életszemléletének és életterének ismertetése.” Förster nem tévedett, 90 év elteltével valóban nagy értékként, hasznos hiánypótló forrásdokumentumként, érdeklődéssel forgatjuk visszaemlékezéseit. Az írás nem csupán helytörténeti jelentőségű, hanem jól bemutatja azt a korszakot is, amelyben a szerző élt. L i
