Nógrád Megyei Hírlap, 2012. május (23. évfolyam, 100-124. szám)
2012-05-09 / 106. szám
4 2012. MÁJUS 9., SZERDA KÖRNYEZETVÉDELEM Termékdíj: beérkeztek az első milliárdok ohü Újabb közbeszerzési eljárásokat indít az állami tulajdonú ügynökség a szelektív hulladékgyűjtésre Félmillióval több ember számára vált elérhetővé a szelektív hulladékgyűjtés januártól Mentesség a virágárus néninek Az idei első negyedévben - előzetes adatok szerint - mintegy 17 milliárd forint bevétel jutott az államkasz- szába a termékdíjakból. Három év múlva minden településen biztosítani akarja az állami tulajdonú hulladékgazdálkodási ügynökség a lakossági szelektív gyűjtést. Éber Sándor „Január óta összesen mintegy kilencmillió, s ezzel a koráb biakhoz képest félmillióval több ember számára szervezték meg - a közszolgáltatók bevo násával - a lakossági szelektív hulladékgyűjtést Magyarországon” - nyilatkozta lapunknak az Országos Hulladékgazdái kodási Ügynökség Nonprofit Kft. (OHÜ) ügyvezetője. Vámosi Oszkár közölte: a szervezet 2015 előtt már azt a célt akarja teljesíteni, hogy az egész országban igénybe lehessen venni ezt a szolgáltatást. Jelenleg országosan mintegy 700 igen kis lélekszámú településen nincs megoldva a lakossági szelektív hulladékgyűjtés, mivel ezeken a helyeken - a nagyobb településeken bevált megoldások - nem alkalmazható gazdaságosan, ezért speciális módszerek kidolgozására van szükség. több korábbi koordináló szervezet azt jövendölte meg, hogy a termékdíj miatt jelentős áremelkedések lesznek a jövőben. Az OHÜ szerint a termékdíj a termékek fogyasztói árában igen csekély, legfeljebb átlagosan 1-2 százalékos részarányt képvisel, ez önmagában nem okozhat érdemi fogyasztói áremelkedést az érintett termékek körében. ettől az évtől minden olyan vállalkozás kikerült a termékdíjfizetésre kötelezett körből, amelyik nem előállítja, vagy nem elsőként hozza hazai forgalomba a csomagolószert, hanem azt csak felhasználja. Ezzel a korábbi, félmilliót is meghaladó kötelezetti kör néhány tízezerre szűkült, hiszen csak a termékdíjas termékeket gyártók vagy az ilyen termékeket itthon elsőként forgalomba hozókat terheli a díjfizetés. így például a sarki virágárus néni, az utcai büfés bácsi bizonyosan kikerült a kötelezettek közül. létrehozott OHÜ van felhatalmazva országos feladat- és hatáskörrel a termékdíjas termékekből keletkezett hulladékok gyűjtésének, hasznosításának egyedüli koordinálására. A ko rábbi, csaknem két tucat koordináló szervezet (magáncégek) ezen a területen végzett tevékenysége megszűnt. „Á korábbi rendszer hibás koncepciója miatt az állam a termékdíj-befizetések híján, illetve elmaradásával jelentős összegű bevételtől esett el” - hangoztatta Vámosi Oszkár. Az OHÜ vezetője szerint ennek fő oka az volt, hogy a korábbi - minden évben többször is módosított - termékdíjtörvény termékdíj-fizetési mentességet tett lehetővé azzal, hogy a koordináló szervezetek magukra vállalták a törvényben előírt mennyiségű hulladékhaszno sítást. Ennek aránya azonban alacsony volt, rendre nem felelt meg az európai uniós elvárá soknak. Teljesítési gondot okozott az is, hogy a csaknem két tucat koordináló szervezet egy mástól eltérő érdekeik miatt egyéni megállapodásokat köt hettek a termékdíjfizetésre kötelezettekkel - mondta Vámosi. Az OHÜ vezetője szerint a korábbi törvényi szabályozás hiányosságait kihasználva számos piaci szereplő indokolatlan előnyhöz jutott, hiszen rendkívül alacsony teljesítmény, il letve teljesítés ellenére is teljes termékdíjmentességet élvezhetett, szemben azokkal, akik valóban teljesítették a vállalásaikat. Ezt a kettős mércét az új törvény megszüntette. „A tavaly elfogadott termékdíjtörvény új és számon kérhető alapokra helyezte a ki terjesztett gyártói felelősség, valamint „a szennyező fizet” elvét és gyakorlatát, nem enged kibúvót a termékdíjak meg fizetése alól” - hangsúlyozta Vámosi Oszkár. A termékdíj ból idén várhatóan 60 milliárd forint lesz az összbevétel - amit az adóhatóság számlájára kell befizetni -, az előzetes információk szerint ez év első negyedévben mintegy 17 milliárd forint adóbevétel keletkezett a termékdíjakból. Az éves ösz- szegből 15,18 milliárd jut a termékdíjas termékekből keletkezett hulladékok gyűjtésének, hasznosításának finanszírozására. Ezt az összeget az állami tulajdonban lévő OHÜ kizá rólag a hulladékgazdálkodás e területén, a hulladékgyűjtő, kezelő, illetve hasznosító tevékenység finanszírozására for dítja. Ebből a keretből mintegy 2,5 milliárd forint a lakossági szelektív hulladékgyűjtést végző közszolgáltatók tevékenységének részfinanszírozására jut. Az előzetes adatok szerint az első negyedévben időará nyosan teljesült a lakossági szelektív hulladékgyűjtés és hasznosítás. Az idei év eddigi eredményeihez tartozik, hogy a hulladék akkumulátorok és a gumiabroncsok gyűjtésére, hasznosítására megjelentek a közbeszerzési kiírások, amelyen jelentős számú vállalkozás indulhat. A közeljövőben megjelenő közbeszerzési kiírások ban a legnagyobb mennyiséget adó csomagolási hulladékok, valamint az elhasznált elektromos és elektronikai berendezések gyűjtésére és hasznosítására lehet majd pályázni. Munkahelyteremtő erdőségek pályázatok Vadonatúj forrás a károk helyreállítására Az elmúlt jó pár év legnagyobb léptékű pályázatait írták ki az erdőgazdálkodók számára hangoztatta lapunknak a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) elnöke. Luzsi József szerint számos olyan uni ós jogcím nyílt meg az idén a magánerőé gazdálkodók előtt, amelyek együttes keretösszege 13-15 milliárd forintra tehető. A Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára, V. Németh Zsolt pár napja jelentette be: két új erdészeti támogatás nyílik a Darányi Ignác Tervben, másik három pályázat feltételeit pedig módosították az erdőgazdálko dók érdekében. A támogatások ra május 15-ig lehet pályázni. A kérelmet május 31 ig szankciómentesen lehet módosítani, de május 15. utáni benyújtás esetén minden azt követő nap pal egy százalékkal csökkentik a támogatási mértéket. Luzsi József elmondta: a fiatal erdők ápolása értéknövelő jogcím alatt 50 százalékos uniós támogatás nyerhető el a 20 hektárnál nagyobb erdőterületen gazdálkodóknak. A keret kétmilliárd forint. A MEGOSZ elnöke szerint a számlaadási kötelezettség miatt ez a tevékenység fehéríti a gazdaságot, és 6000 új munkahelyet gene ráihat. A kiírás 100 ezer hek tár magánerdőt érinthet, ahol minőségi, többszörös áron eladható faanyag keletkezhet. Az itt élszámolt költségek áfája a költségvetést gyarapítja majd. A Natura-2000 (összefüggő •európai ökológiai hálózatot képező, védett) erdőterületeken történő gazdálkodáshoz is lehet kompenzációs támogatást elnyerni (erdőminőség szerint 12-60 ezer forint hek táronként), ha állapotfenntartást végeznek a tulajdonosok. Luzsi szerint ez mintegy 200 ezer hektárt érinthet a mint egy 900 ezer hektárnyi magánerdőkből. Az állapotfenn tartást törvényi kötelezettség írja elő, de erre korábban nem adtak támogatást. Most mint egy 10,5 milliárdos keret áll rendelkezésre. A támógatás célja a különleges Az erdőpotenciál jogcímen a károkat (vihar, szél, árvíz, jég, aszály, tűz stb.) ért erdők helyreállítására lehet egy pénteken megjelent jogszabály alapján támogatást elnyerni. A korábbi támogatás összegét 2,5-szeresére emelték. Ugyancsak egy most megjelent jogszabály alapján erdőkömye- zetvédelmi munkálatokra (14 jogcímen) is lehet pályázni, 40 százalékkal több uniós for rásra. Ezek együttes hatása is luzsi József sajnálatosnak nevezte, hogy az idei évtől megszűnt a falugazdászok tevékenységéhez hasonlító erdészeti szakirányítás támogatása (mely több mint 2000forint volt hektáronként). Ebből a pénzből a magánerdő-tulajdonosoknak és a gazdálkodóknak biztosította az állam, hogy az erdei munkákat közel ingyenesen megigényelhessék és szakszerűen ■ többmilliárdos nagyságrendű emelkedést jelent. A MEGOSZ elnöke szerint a fenti jogcímekre nagy számú szakképzetlen munkaerőt lehet alkalmazni, ami jelenleg a nemzeti költség- vetést nem terheli. Luzsi kiemelte, hogy a ma gánerdőre is kiterjed a közműn kaprogram, ami mintegy ezer fő foglalkoztatását teszi lehetővé mintegy egymilliárd forintból. A pályázatok révén munkát kapó emberek így a foglalkoz tatási gondokkal küzdő vidékeken maradhatnak. Magyarországon 400-450 ezer magánerdő-tulajdonos van. A magánerdőkön gazdálkodók száma több tízezres nagyság- rendű lehet. Az ország területé nek 20,7 százalékát, több mint 2 millió hektárt borít jelenleg erdő. Kardeván Endre állam titkár közölte: a következő 50 évben az a cél, hogy évente 10-15 ezer hektárral növekedjen az erdőterületek magysága, és az ország területének 27 szá zalékát borítsa erdő. ■ elvégezhessék. A támogatások elektronikus benyújtásában is segítséget adtak, s ehhez nekik van meg a megfelelő infrastruktúrájuk. A MEGOSZ elnöke szerint a támogatás megszűnése megnehezíti majd az uniós jogcímekkel kapcsolatban, hogy a tulajdonosok és a gazdálkodók megismerjék a lehetőségeiket, és a pályázatok benyújtását elvégezzék számukra. Megszűnt a szakirányítás támogatása PROMÓCIÓ Környezetvédelmi elitben Veszprém klímasztár Negyedével csökkentik a C02-kibocsátást A Klímasztár díjat Porga Gyula polgármester (középen) vette át Ausztriában „A Klímasztár díjjal Veszprém bekerült egy európai elit társaságba, és ez vonzóbbá teszi a várost turisztikai és vendég- látási szempontból is” - nyilatkozta lapunknak Porga Gyula. Veszprém polgármestere a Bécs melletti Schloss hóiban vette át az Európai Klímaszövetség díját április 26-án Mórahalommal együtt elsőként a magyar települések közül. Veszprém azzal érdemelte ki az elismerést, hogy olyan fejlesztéseket, projekteket mutatott be pályázatában, amelyekkel az önkormányzat hozzájárult az éghajlatváltozás fékezéséhez. „Veszprém energiastratégi ájában vállalta, hogy 2026-ra 25 százalékkal csökkenti a város szén-dioxid-kibocsátását (évi 400 tonnáról 300-ra), és törekszik a részleges energiafüggetlenségre" - mondta Porga Gyula. A város energiaigényének 20 százalékát helyben megtermelt, megújuló energiákból kívánja majd fedezni. Ennek érdekében egy 10 hektáros külterületen naperőművet terveznek építeni. Veszprém az első három magyar város között van, a me lyik klímastratégiát készített. A Kolostorok és kertek projektben a Séd patak völgyében létrehoztak egy túraútvonalat, mely a várat köti össze az ál latkerttel. A sétaút mentén felújítottak két Árpád kori kolos tort és a barokk kerti pihenő épületét. A 12 hektáros területen nagyarányú parkosítást és zöldfelület rendezést végez tek, három új játszóteret építettek, helyreállították a vá rosi dísztavat, megújították a Szent István völgyhíd sziklakilátóját és a Szent Benedek hegyi sétautat. A projektre másfél milliárd forintot költőt tek, részben uniós forrásból. A közlekedés, ezzel együtt az energiafelhasználás fenn tarthatóbbá tételére létesült a hivatásforgalmi kerékpárút, mely a munkahelyek, valamint közszolgáltatások elér hetőségét könnyíti meg. „A ke rékpáros útvonalak hossza a városon belül így 8,6 kilomé tér lett” hangsúlyozta a pol gármester. A kerékpárutakra az elmúlt két évben uniós for rások bevonásával összesen 600 milliót költöttek, a Veszp rémet Nemesvámossal, illetve Márkéval és Bánddal összekötő kerékpárút építése már elkezdődött 800 milliós beruházással. Porga Gyula elmondta, hogy az említetteken kívül további környezetvédelmi beruházá sai is vannak Veszprémnek: épületek külső hőszigetelései, szennyvízelvezetés fejlesztése. Rehabilitálják a belvárost, lecserélik az aszfaltburkolatot természetbarát kőre, a lám pás kereszteződéseket kör forgalommá alakítják át, mely folyamatos áthaladási tesz lehetővé a forgalomnak. A tö megközlekedést elektromos buszokkal váltanák ki, és 110 elek) romos töltőhelyet alakítanának ki a városban. „A klímabarát terveket a lakosság is támogatja, hi szén egy korábbi felmérésből kiderült, hogy jövedelmük legalább 12 százalékát költik energiaárakra” hangoztatta a polgármester.
