Nógrád Megyei Hírlap, 2012. május (23. évfolyam, 100-124. szám)

2012-05-09 / 106. szám

2012. MÁJUS 9., SZERDA 5 GAZDASÁG Újabb banknál kérhető az árfolyamgát már a K&H-Hoz is beadhat­ják az árfolyamgátra vonat­kozó igényüket a nem köz­szolga lakáshitelesek - tudta meg az azenpenzem.hu. Az MNB várakozásaival ellen­tétben az ügyfelek még nem rohamozták meg a banko­kat. Az OTP-nél kiegyensú­lyozott forgalomra számíta­nak ezen a téren. A Raiffe­isen szerint a jogosultak 50- 60 százaléka fog élni a lehe­tőséggel, a Budapest Banknál 70 százalékos, a CIB-nél 75 százalékos rész­vételre számítanak. ■ VG Javult az OTP Banka Slovensko eredménye az OTP bank szlovákiai le­ánybankja, az OTP Banka Slovensko 900 ezer euró adózott eredménnyel zárta az első negyedévet. A szlo­vák számviteli szabályok alapján összeállított előzetes adatok szerint az eredmé­nyek javulásához leginkább a nettó kamatbevételek 0,4 százalékos emelkedése és a nettó jutalékbevétel 7,4 szá­zalékos növekedése járult hozzá. A bankban 5,2 száza­lékkal (32 millió euróval) nőttek a lakossági betétek, míg a lakossági hitelek ki­helyezése 14,6 százalékkal nőtt a múlt év első negyedé­hez képest. . «MTI MasterCard: itt az új mobilfizetési platform bejelentette a MasterCard egy több szempontból is nyi­tott mobilfizetési platform bevezetését. Az elektronikus pénztárca szolgáltatás a ter­vek szerint érintés nélküli, internetes és távoli mobil­fizetésre is alkalmas lesz, valamint nem csak Master Card vagy Maestro, de más típusú kártyákkal is lehet használni. A fejlesztés révén a plasztiklap helyét egyre inkább a mobileszközök és az azokra regisztrált „kár­tyák” veszik át egy olyan nyitott rendszerben, ami a felhasználók kényelmét és biztonságát helyezi előtérbe. A szolgáltatás első körben az internetes fizetési szolgálta­tással indul a harmadik ne­gyedévben. ■ VG Magas kamattal csábít az állam befektetés A lakossági állampapírok most sokkal többet fizetnek § i Háztartások állampapír állománya (milliárd forint) VG-GRAFIKA FORRÁS: MNB Vélhetően már százmilli- árd forintnyi friss lakossá­gi tőke érkezett az idén a magyar állampapírpiacra. A háztartásoknak kínált kamatok jóval magasabbak az intézmények számára elérhető rátákéinál. Herman Bernadett Viszonylag szerény eredmény nyel debütált a Féléves Kincs­tárjegy, valamivel több mint 2,1 milliárd forintért jegyeztek az elmúlt csonka héten az új la kossági állampapírból - ez de­rül ki az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) tegnap közzé­tett adataiból. Az ÁKK 10 mil­liárd forintnyit ajánlott fel a kincstárjegy első sorozatából, az is igaz viszont, hogy az ér­tékpapírt mindössze három na­pig lehetett vásárolni, és csak a Magyar Államkincstárnál for­galmazták. A Kamatozó Kincs­tárjegyre már jóval nagyobb volt az érdeklődés: abból a fel ajánlott kétmilliárd forintnyi helyett csaknem 9 milliárd fo rintnyit vittek volna el. A lakos­sági állampapírok iránt az idén meglódult a kereslet: lapunk úgy értesült, január elejétől szá molva több mint 100 milliárd forintnyi friss háztartási meg takarítás érkezett a magyar állampapírpiacra, ahol tavaly év végén a háztartások állomá­nya még a 750 milliárd forintot sem érte el. A háztartások ál­lampapír állománya az elmúlt évtized közepén kezdett drasz tikusan csökkenni, 2004 ben még 1100 milliárd forint fölött voltak a háztartások állam­papír-befektetései, és a kisbe fektetők részesedése az állam- adósság finanszírozásából a 10 százalékot is meghaladta. Ta valy év végén ez az arány már csak 3,5 százalékos volt. Az idei gyors növekedés­ben több tényező is szerepet játszhatott. Egyrészt a kommu­nikáció: ez évtől ugyanis két év kihagyás után ismét reklámoz­ni kezdték a lakosság körében az állampapír megtakarításo­kat. Másrészt pedig a magas kamatok is vonzóvá tehették ezt a befektetést. Az ÁKK a lakossági állampapírokat je­lenleg lényegesen magasabb kamattal kínálja az elmúlt na­pokban az aukciókon kialakult hozamokéinál. A már említett Féléves Kincstárjegy 7,5 szá­zalékos éves kamattal vásárol­ható meg, a szintén a lakosság­nak szánt, egyéves futamidejű Kamatozó Kincstárjegy éves kamata 8 százalék, a postán kapható Kincstári Takarékje­gyek közül az egyéves 7,75, a kétéves pedig 8 százalékos ka­matot fizet. Ehhez képest jelen leg a féléves referenciahozam 7,2, az egyéves 7,3 százalék kö­rül van. A hosszabb lejáratoknál még szembetűnőbb a lakossá­gi papírok előnye. A Prémium Magyar Államkötvényből há­rom- és ötéves futamidejűeket kínál az ÁKK. Az idén kibocsá­tott prémium kötvények között egyetlen olyan sincs, amelynek a kezdőkamata ne haladná meg a 9 százalékot, az infláción túli bonuszuk pedig évente 4-5 szá­zalékos. Jelenleg a három öt éves ál­lamkötvények hozama ennél jóval alacsonyabb,-a legutóbbi, múlt csütörtöki aukción 7,7, il­letve 7,82 százalékos átlagho­zammal fogytak el ezek a papí­rok, és a másodpiaci referencia- hozam is hasonló szinten van. Igaz azonban az is, hogy a ho­zamok csak április utolsó nap­jaiban estek erre a szintre, mi után a kormány és az EU közöt­ti tárgyalások olyan szintre ju tottak, hogy megkezdődhetnek a tárgyalások az IMF-fel. Ez az esemény hozzávetőlegesen 100 bázispontos csökkenést hozott az államkötvényhozamoknál, korábban a kötvényhozamaink nem voltak lényegesen alacso­nyabbak a inflációt követő la­kossági kötvényéinél. A 9 százalék fölötti hozam, illetve a 4-5 százalékos reál­kamat viszont igen vonzó, az első idei Prémium-sorozatot el is kapkodták a befektetők, a januárban indított 5 száza­lékos kamatprémiumot fizető, 9,3 százalékos kezdőkamatú 2015/1 sorozatba március végé­ig csaknem 100 milliárd forint áramlott. Ez persze nem mind friss pénz, sokan a januárban lejárt Prémium kötvényükben lévő megtakarítást tették át az új papírba, és a „kannibalizá- ció” is elég jelentős voll ennél az állampapírtípusnál. Számos befektető vásárolt úgy az újabb, magasabb kamatozású sorozat megjelenésénél, hogy a koráb­bi, alacsonyabb bonuszt fizető Prémium kötvényt eladta, és az ebből származó pénzt tette át az újba. A többi állampapírhoz képest magas kamat egyébként ab ból a szempontból indokolható lehet, hogy az ÁKK a lakossá­gi állampapírok kibocsátása során nem a környező orszá­gok hitelpapírjaival, hanem a bankok kamataival versenyez. A betéti ajánlatok között pedig még a mai napig megtalálhatók a 9 százalékos vagy akár ennél magasabb kamatot fizető lekö­tések is. Ragaszkodik a kisbefektetőkhöz az ÁKK az áprilisi kormányhatározat megjelenése óta több elemző is elmondta a véleményét arról, hasznos vagy sem, hogy az ál­lam a lakosságot az állampa­pír-megtakarítási formák felé orientálja - áll az Állam­adósság-kezelő Központ (ÁKK) tegnap megjelent közleményé­ben. Az ÁKK álláspontja sze­rint a belföldi finanszírozás adja meg igazán a finanszíro­zás stabilitását. A lakossági állomány növekedése jó az ál­lampapír-vásárlóknak befekte­téseik kockázatának minimali­zálása okán, és jó az állam­nak a finanszírozás biztonsá­gának növelése miatt. az elmúlt időszakra jellemző volta belföldi befektetők szere­pének csökkenése az állam- adósság finanszírozásában. A külföldi befektetők 60 száza­lékot meghaladó részesedését a befektetők, az elemzők és a hitelminősítők egyaránt lé­nyeges kockázati tényezőnek tekintik. az ákk vitatja, hogy a verseny­ben forráshiányos helyzetbe hozná a bankokat, a pénzügyi szektor forráshiányát ugyanis főleg az anyacégek forráski­vonása okozza, és nem a la­kossági állampapír-értékesítés miatt esetlegesen csökkenő be­tétállomány. GfK: az áremelkedés miatt nőtt tavaly a pékáru forgalma Az árak emelkedése miatt tavaly mintegy tizedével nőtt a pékáru forgalma. A GfK Hungária piackutató intézet szerint egy magyar háztartás jellemzően 5-6 naponta vesz két kilogramm kenyeret, főként a hazai láncok valamely kisebb üzletében, független kisbolt­ban, vagy pékségben. Budapest A GíK hamarosan meg­jelenő, 2010-2011. évi trendeket összegző pékáru tanulmánya szerint a tavalyi árbevétel több mint kétharmada a kenyérfélék eladásából származik, ötödét adja a zsemle és a kifli, és csak alig 10 százalékát az egyéb péksütemé­nyek. Ez utóbbi kategóriába tar­toznak a sós és édes péksütemé­nyek, többek között a csiga, ba­tyu, kalács, kuglóf, croissant, és ide tartoznak a különböző lát­ványpékségek termékei is. Az alapélelmiszernek számító ke­nyérből, kifliből, zsemléből gya­korlatilag minden háztartás vásá­rol, de a sós és édes péksütemé­nyeket vásárló háztartások ará­nya is eléri a 90 százalékot. A leg­kedveltebb húsz élelmiszer listá­ján is helyet kapnak a különböző pékáruk: a zsemle- és kiflifélék a kilencedik, a fehér kenyér a 16. helyen szerepel. A GfK szerint kenyér áüagosan 5-6 naponta kerül a háztartások kosarába, és az egy alkalommal megvásárolt mennyiség 2 kilo­gramm. A továbbra is legkereset­tebb fehér kenyér adja a kategória árbevételének kétharmadát. Né­mileg erősödött a félbarna kenyér pozíciója: 100 forintból 21 forintot erre a kenyérfajtára költenek a háztartások. Az egészségesebb hírben álló barna kenyér, rozske- nyéf, teljes kiőrlésű kenyér a for­galomból csak elenyésző mérték­ben részesül. Zsemlét és kiflit áüagosan más­fél hetente vásárolnak a háztartá­sok, és egy alkalommal 13-14 da­rabot Zsemlét sokkal szívesebben fogyasztanak a magyarok mint kiflit: minden eladott 10 darab pékáruból hét zsemle és három kifli. Zsemlék közül a vizes válto­zat, kiflik közül pedig a vizes és te­jes típusok a legkeresettebbek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom