Nógrád Megyei Hírlap, 2012. május (23. évfolyam, 100-124. szám)
2012-05-09 / 106. szám
2012. MÁJUS 9., SZERDA 5 GAZDASÁG Újabb banknál kérhető az árfolyamgát már a K&H-Hoz is beadhatják az árfolyamgátra vonatkozó igényüket a nem közszolga lakáshitelesek - tudta meg az azenpenzem.hu. Az MNB várakozásaival ellentétben az ügyfelek még nem rohamozták meg a bankokat. Az OTP-nél kiegyensúlyozott forgalomra számítanak ezen a téren. A Raiffeisen szerint a jogosultak 50- 60 százaléka fog élni a lehetőséggel, a Budapest Banknál 70 százalékos, a CIB-nél 75 százalékos részvételre számítanak. ■ VG Javult az OTP Banka Slovensko eredménye az OTP bank szlovákiai leánybankja, az OTP Banka Slovensko 900 ezer euró adózott eredménnyel zárta az első negyedévet. A szlovák számviteli szabályok alapján összeállított előzetes adatok szerint az eredmények javulásához leginkább a nettó kamatbevételek 0,4 százalékos emelkedése és a nettó jutalékbevétel 7,4 százalékos növekedése járult hozzá. A bankban 5,2 százalékkal (32 millió euróval) nőttek a lakossági betétek, míg a lakossági hitelek kihelyezése 14,6 százalékkal nőtt a múlt év első negyedéhez képest. . «MTI MasterCard: itt az új mobilfizetési platform bejelentette a MasterCard egy több szempontból is nyitott mobilfizetési platform bevezetését. Az elektronikus pénztárca szolgáltatás a tervek szerint érintés nélküli, internetes és távoli mobilfizetésre is alkalmas lesz, valamint nem csak Master Card vagy Maestro, de más típusú kártyákkal is lehet használni. A fejlesztés révén a plasztiklap helyét egyre inkább a mobileszközök és az azokra regisztrált „kártyák” veszik át egy olyan nyitott rendszerben, ami a felhasználók kényelmét és biztonságát helyezi előtérbe. A szolgáltatás első körben az internetes fizetési szolgáltatással indul a harmadik negyedévben. ■ VG Magas kamattal csábít az állam befektetés A lakossági állampapírok most sokkal többet fizetnek § i Háztartások állampapír állománya (milliárd forint) VG-GRAFIKA FORRÁS: MNB Vélhetően már százmilli- árd forintnyi friss lakossági tőke érkezett az idén a magyar állampapírpiacra. A háztartásoknak kínált kamatok jóval magasabbak az intézmények számára elérhető rátákéinál. Herman Bernadett Viszonylag szerény eredmény nyel debütált a Féléves Kincstárjegy, valamivel több mint 2,1 milliárd forintért jegyeztek az elmúlt csonka héten az új la kossági állampapírból - ez derül ki az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) tegnap közzétett adataiból. Az ÁKK 10 milliárd forintnyit ajánlott fel a kincstárjegy első sorozatából, az is igaz viszont, hogy az értékpapírt mindössze három napig lehetett vásárolni, és csak a Magyar Államkincstárnál forgalmazták. A Kamatozó Kincstárjegyre már jóval nagyobb volt az érdeklődés: abból a fel ajánlott kétmilliárd forintnyi helyett csaknem 9 milliárd fo rintnyit vittek volna el. A lakossági állampapírok iránt az idén meglódult a kereslet: lapunk úgy értesült, január elejétől szá molva több mint 100 milliárd forintnyi friss háztartási meg takarítás érkezett a magyar állampapírpiacra, ahol tavaly év végén a háztartások állománya még a 750 milliárd forintot sem érte el. A háztartások állampapír állománya az elmúlt évtized közepén kezdett drasz tikusan csökkenni, 2004 ben még 1100 milliárd forint fölött voltak a háztartások állampapír-befektetései, és a kisbe fektetők részesedése az állam- adósság finanszírozásából a 10 százalékot is meghaladta. Ta valy év végén ez az arány már csak 3,5 százalékos volt. Az idei gyors növekedésben több tényező is szerepet játszhatott. Egyrészt a kommunikáció: ez évtől ugyanis két év kihagyás után ismét reklámozni kezdték a lakosság körében az állampapír megtakarításokat. Másrészt pedig a magas kamatok is vonzóvá tehették ezt a befektetést. Az ÁKK a lakossági állampapírokat jelenleg lényegesen magasabb kamattal kínálja az elmúlt napokban az aukciókon kialakult hozamokéinál. A már említett Féléves Kincstárjegy 7,5 százalékos éves kamattal vásárolható meg, a szintén a lakosságnak szánt, egyéves futamidejű Kamatozó Kincstárjegy éves kamata 8 százalék, a postán kapható Kincstári Takarékjegyek közül az egyéves 7,75, a kétéves pedig 8 százalékos kamatot fizet. Ehhez képest jelen leg a féléves referenciahozam 7,2, az egyéves 7,3 százalék körül van. A hosszabb lejáratoknál még szembetűnőbb a lakossági papírok előnye. A Prémium Magyar Államkötvényből három- és ötéves futamidejűeket kínál az ÁKK. Az idén kibocsátott prémium kötvények között egyetlen olyan sincs, amelynek a kezdőkamata ne haladná meg a 9 százalékot, az infláción túli bonuszuk pedig évente 4-5 százalékos. Jelenleg a három öt éves államkötvények hozama ennél jóval alacsonyabb,-a legutóbbi, múlt csütörtöki aukción 7,7, illetve 7,82 százalékos átlaghozammal fogytak el ezek a papírok, és a másodpiaci referencia- hozam is hasonló szinten van. Igaz azonban az is, hogy a hozamok csak április utolsó napjaiban estek erre a szintre, mi után a kormány és az EU közötti tárgyalások olyan szintre ju tottak, hogy megkezdődhetnek a tárgyalások az IMF-fel. Ez az esemény hozzávetőlegesen 100 bázispontos csökkenést hozott az államkötvényhozamoknál, korábban a kötvényhozamaink nem voltak lényegesen alacsonyabbak a inflációt követő lakossági kötvényéinél. A 9 százalék fölötti hozam, illetve a 4-5 százalékos reálkamat viszont igen vonzó, az első idei Prémium-sorozatot el is kapkodták a befektetők, a januárban indított 5 százalékos kamatprémiumot fizető, 9,3 százalékos kezdőkamatú 2015/1 sorozatba március végéig csaknem 100 milliárd forint áramlott. Ez persze nem mind friss pénz, sokan a januárban lejárt Prémium kötvényükben lévő megtakarítást tették át az új papírba, és a „kannibalizá- ció” is elég jelentős voll ennél az állampapírtípusnál. Számos befektető vásárolt úgy az újabb, magasabb kamatozású sorozat megjelenésénél, hogy a korábbi, alacsonyabb bonuszt fizető Prémium kötvényt eladta, és az ebből származó pénzt tette át az újba. A többi állampapírhoz képest magas kamat egyébként ab ból a szempontból indokolható lehet, hogy az ÁKK a lakossági állampapírok kibocsátása során nem a környező országok hitelpapírjaival, hanem a bankok kamataival versenyez. A betéti ajánlatok között pedig még a mai napig megtalálhatók a 9 százalékos vagy akár ennél magasabb kamatot fizető lekötések is. Ragaszkodik a kisbefektetőkhöz az ÁKK az áprilisi kormányhatározat megjelenése óta több elemző is elmondta a véleményét arról, hasznos vagy sem, hogy az állam a lakosságot az állampapír-megtakarítási formák felé orientálja - áll az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) tegnap megjelent közleményében. Az ÁKK álláspontja szerint a belföldi finanszírozás adja meg igazán a finanszírozás stabilitását. A lakossági állomány növekedése jó az állampapír-vásárlóknak befektetéseik kockázatának minimalizálása okán, és jó az államnak a finanszírozás biztonságának növelése miatt. az elmúlt időszakra jellemző volta belföldi befektetők szerepének csökkenése az állam- adósság finanszírozásában. A külföldi befektetők 60 százalékot meghaladó részesedését a befektetők, az elemzők és a hitelminősítők egyaránt lényeges kockázati tényezőnek tekintik. az ákk vitatja, hogy a versenyben forráshiányos helyzetbe hozná a bankokat, a pénzügyi szektor forráshiányát ugyanis főleg az anyacégek forráskivonása okozza, és nem a lakossági állampapír-értékesítés miatt esetlegesen csökkenő betétállomány. GfK: az áremelkedés miatt nőtt tavaly a pékáru forgalma Az árak emelkedése miatt tavaly mintegy tizedével nőtt a pékáru forgalma. A GfK Hungária piackutató intézet szerint egy magyar háztartás jellemzően 5-6 naponta vesz két kilogramm kenyeret, főként a hazai láncok valamely kisebb üzletében, független kisboltban, vagy pékségben. Budapest A GíK hamarosan megjelenő, 2010-2011. évi trendeket összegző pékáru tanulmánya szerint a tavalyi árbevétel több mint kétharmada a kenyérfélék eladásából származik, ötödét adja a zsemle és a kifli, és csak alig 10 százalékát az egyéb péksütemények. Ez utóbbi kategóriába tartoznak a sós és édes péksütemények, többek között a csiga, batyu, kalács, kuglóf, croissant, és ide tartoznak a különböző látványpékségek termékei is. Az alapélelmiszernek számító kenyérből, kifliből, zsemléből gyakorlatilag minden háztartás vásárol, de a sós és édes péksüteményeket vásárló háztartások aránya is eléri a 90 százalékot. A legkedveltebb húsz élelmiszer listáján is helyet kapnak a különböző pékáruk: a zsemle- és kiflifélék a kilencedik, a fehér kenyér a 16. helyen szerepel. A GfK szerint kenyér áüagosan 5-6 naponta kerül a háztartások kosarába, és az egy alkalommal megvásárolt mennyiség 2 kilogramm. A továbbra is legkeresettebb fehér kenyér adja a kategória árbevételének kétharmadát. Némileg erősödött a félbarna kenyér pozíciója: 100 forintból 21 forintot erre a kenyérfajtára költenek a háztartások. Az egészségesebb hírben álló barna kenyér, rozske- nyéf, teljes kiőrlésű kenyér a forgalomból csak elenyésző mértékben részesül. Zsemlét és kiflit áüagosan másfél hetente vásárolnak a háztartások, és egy alkalommal 13-14 darabot Zsemlét sokkal szívesebben fogyasztanak a magyarok mint kiflit: minden eladott 10 darab pékáruból hét zsemle és három kifli. Zsemlék közül a vizes változat, kiflik közül pedig a vizes és tejes típusok a legkeresettebbek.