Nógrád Megyei Hírlap, 2012. május (23. évfolyam, 100-124. szám)
2012-05-08 / 105. szám
4 2012. MÁJUS 8., KEDD GAZDASÁG Kasszák: 850 milliárdos a hiány vizsgálata KEHI szerint bűncselekmények is történhettek a működés során Pénztárak működési költsége (milliárd forint) VG-GRAFIKA FORRÁS: PSZÁF Három pénztár ellen tett büntetőfeljelentést a KEHI, mivel sikkasztást és hűtlen kezelést gyanítanak a kasz- száknál. A kormányzati vizsgálat szerint 850 milliárd forintnyi költség és elmaradt haszon a magánkasszák működésének eredménye. Herman Bernadett Összesen 850 milliárd forintnyi hiányt talált a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) a magánnyugdíjpénztárak gazdálkodásának átvizsgálása során - közölte Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi megbízott tegnap a miniszterelnöki hivatal sajtótájékoztatóján. A politikus egyúttal elmondta: megbízatása ebben az ügyben április végén lejárt. Az összegből 150 milliárd forintot a pénztárak működési költsége tett ki, a maradék 700 milliárd forint pedig úgy jött ki, hogy ennyivel több lett volna a vagyon, ha a pénztárak a kezdetektől csak és kizárólag állampapírokat vásároltak volna. A miniszterelnöki megbízott hangsúlyozta, hogy a magánnyugdíjpénztárba fizetett pénzek biztonságba kerültek, a nyugdíjrendszer hárompilléresből kétpilléressé vált, a megmaradt magán nyugdíj - pénztárak hosszú távú működését viszont még szabályozni kell. A sajtótájékoztatón szó volt arról is, hogy a magánkasz- szák működésének kockáza tát az adófizetők állták volna, mivel a Pénztárak Garancia Alapjában (PGA) csak a vagyon 0,3-0,4 százaléka volt, s ha az elfogy, az államnak kell fizet nie a kötelezettségeket. A PGA-nak egyébként a törvények szerint viszonylag ritkán kellett volna a zsebébe nyúlnia, hiszen az egyéni számlákon lévő értékpapírok a pénztárak csődje esetén nem tűnnek el. A MAGÁN-NYUGDÍJ PÉNZTÁRI vagyonátadás nem egészen egy éve történt meg. A Nyugdíjreform és Államadósság-csökkentő Alapban tavaly május végén 2945,7 milliárd forint volt. Ebből nagyjából 1410 milliárd forintot az államadósság csökkentésére költöttek el. Emellett az egykori pénztártagok reálhozamára is kifizethetett az alap több mint 200 milliárd forintot. folyó kiadásokra is használtak fel az alap pénzéből, az Államadósság-kezelő Központ honlapján lévő tájékoztatások szerint tavaly mintegy 460 milliárd forintot csoportosítottak Az egyik ilyen eset az lett volna, amikor egy időskori nyugdíjkorhatárt elért pénztártag számláján halmozódott hozam alatta maradt az inflációnak, ekkor a PGA-nak kellett volna kipótolnia a különbséget. A másik eset az lett volna, amely a pénztárak biztosítókká alakulása esetén történhetett volna csak meg. Ha egy ilyen biztosítóvá alakult kasszának olyan nagyon idős tagjai is vannak, akiknek a megtakarításaiból már nem fizethető elegendő járulék, a szavatoló tőke terhére kell nekik nyugdíjat folyósítani. Ha egy ilyen pénzügyi át az egykori magánnyugdíjpénzekből a tb-alapokba és a központi költségvetésbe, így február végén már csak 720 milliárd forint volt a Nyugdíj- reform és Államadósság-csökkentő Alapban. az életben maradó szereplők számát viszont egyelőre nehéz megbecsülni, hiszen a rentábilis működés fenntartásához a tagok anyagi hozzájárulása is szükséges lenne, és a kellő számú taglétszám is elengedhetetlen a további működéshez. Ennek alapján nem kizárt, hogy a folyamat végén csak három-négy szereplő tud talpon maradni a piacon. intézmény tönkremegy, akkor előfordulhat, hogy ezeknek a tagoknak a nyugdíját szintén a PGA-nak kell állnia. Selmeczi bírálta még azokat a jogszabályokat, amelyek lehetővé tették, hogy toborzó ügynökök léptessenek át pénztártagokat, akik ezzel sok: ügyfélnek jelentős károkat okoztak. Ez korábban is többször felvetődött már. A 2009 őszén Oszkó Péter pénzügyminiszter által a parlament elé beterjesz tett, majd az Alkotmánybíróság által visszadobott törvény például az ügynöki tagszervezést a magánkasszáknál megtiltotta volna, a jelenleg hatályos, magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény azonban továbbra is engedélyezi ezt a tevékenységet. A sajtótájékoztatón részt vett Gaál Szabolcs Barna, a KEHI elnöke is, aki összefoglalta a hivatal magánnyugdíjpénztáraknál végzett vizsgálatának tapasztalatait. A KEHI összesen 18 pénztártól kért be adatokat, ezek közül öt kasszát talált különösen kockázatosnak: az Aegont, az Allianzot, az Axát, az Erstét és az ING-t. Közülük háromnál a hűtlen kezelés, illetve a sikkasztás gyanúja is felvetődött, így büntetőfeljelentést tettek ismeretlen tettes ellen. A gyanúba keveredett pénztárak egyébként az Aegon, az Axa és az Erste voltak. A pénztáraknál végzett vizs gálatok során megállapították, hogy többször a törvényi kötelezettségeket megszegve kezelték a vagyont. Befektetési tevékenységük gyenge volt, a hozamok az elmúlt tíz évben elmaradtak RMAX index telje sítményétől. A vagyonkezelési díjak is magasak voltak, különösen akkor dolgoztak drágán az alapkezelők, ha csoporton belüli vagyont kezeltek, miközben a külső mandátumokat olcsóbban elvállalták. Arra is akadt példa, hogy egy pénztárnál negatív működési eredmény és rossz hozamok mellett is fizetésemelést vagy magas bónuszokat fizettek ki, és fölösleges informatikai fejlesztések is terhelték a költségeket. A KEHI szerint az is előfordult, hogy a közös pénztárszolgáltatón keresztül a ma gán nyugdíjpénztári tagok befizetéséből finanszírozták az önkéntes pénztárak működését, az ingatlanbefektetéseknél is találtak visszásságo kát, és úgy találták, többször is károkat okoztak a kasszák a tagoknak azzal, hogy nem közvetlenül, hanem alapokon keresztül fektették be a vagyonukat. Ez utóbbi a pénzügyi felügyeletnek (PSZÁF) is szemet szúrt, négy pénztárnál is kifogásolta ezt a módszert a felügyelet. Már csak 720 milliárd van a vagyonból Az Allianz biztosítóval szerződik a MÁV Start A MÁV Start Zrt. az Allianz Hungária Zrt .-vei köti meg a munkáltatói felelősségbiztosítást a vasúttársaság munkavállalóinak munkabaleseteire - derült ki a Közbeszerzési Értesítőből. A MÁV Start Zrt. a munka törvénykönyve alapján a céget terhelő kártérítési kötelezettségének fedezetére köti a munkáltatói felelősségbiztosítást. Az eljárás eredményéről közzétett tájékoztató szerint a szerződés eredeti becsült értéke 72 millió forint, ezzel szemben a végleges összértéke 42,6 millió forint lett. ■ MTI Megszavazták a Nutex-osztalékot RÉSZVÉNYENKÉNT 12 forint osztalék kifizetéséről döntött a táplálékkiegészítőket gyártó és forgalmazó Nutex Nyrt. április 29-én tartott közgyűlése - közölte a társaság a Budapesti Értéktőzsde honlapján a hétvégén. A Nutex összesen 21,63 millió forintot fizet ki osztalékként a társaság éves beszámoló szerinti, 2011. évi 147 millió forint adózott eredményéből,.a fennmaradó rész eredmény- tartalékba kerül. A társaság tavaly is fizetett osztalékot, akkor egy részvényre 10 forint jutott. A Nutex 2011. évi konszolidált éves beszámolóját 151,7 millió forint adózott eredménnyel fogadta el a közgyűlés. ■ MTI Argentin olajmérnök a Repsol-leány élén EGY ARGENTIN olajmérnök, Miguel Galuccio került az Argentínában pénteken államosított Repsol-leánycég, az YPF élére. A 44 éves olajipari szakember több mint 20 éves szakmai múltja alatt az YPF kötelékében is dolgozott. Az argentin parlament pénteken nagy többséggel hagyta jóvá a spanyol Repsol leánycége, az YPF részleges, 51 százalékos államosítását, és az államfő még aznap aláírta az államosításról szóló törvényt. Az argentin elnök áprilisban tett javaslatot az ország legnagyobb olaj- és gázipari vállalata, az YPF államosítására. ■ MTI Vége a csökkentett kezdőrészieteknek jelzáloghitelek Áprilistól nem lehet alacsony induló kamattal csábítani a hitelfelvevőket A pénzügyi szolgáltatók már nem kínálhatnak olyan hiteleket, amelynek kamatai korlátozott ideig kedvezmé nyesek. Az ilyen hitelek tiltását a THM-plafonnal együtt áprilisban Vezették be. Giczi József Idén áprilistól a pénzügyi szolgáltatók nem kínálhatnak korlátozott ideig kedvezményes kamatozású hiteleket - hívja fel a figyelmet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének áprilisi hírlevele. A szabály bevezetésére a felügyelet szerint azért volt szükség, mert az első néhány hónapra kedvezményes kamattal kínált hi telkonstrukciók félrevezetőek lehettek. A kedvezményes időszakot követően ugyanis az addig alacsony törlesztőrészlet jelentősen megemelkedett. Korábban több hitelintézet is kínált olyan lakossági jelzáloghiteleket, amelyeket a futamidő első hónapjaiban alacsonyabb kamattal, így kisebb törlesztő részlettel kellett visszafizetni. Lakáshitelek (márciusban háztartásoknak kihelyezett, milliárd forint) onnc om o Még a hitelek között tudatosan választók közül is sokan a kezdőrészlet nagysága alapján döntöttek; abban bízva, hogy később növekszik jövedelmük. Pedig a teljes hiteldíjmutató vagy az összesen visszafizetem dő összeg alapján jobban össze hasonlíthatóak a hitelkonst rukciók. A tilalommal együtt lépett életbe több, a hitelek kamatozását érintő jogszabály. A Ptk. módosítása szerint a jegyban ki alapkamatnál legfeljebb 24 százalékkal lehet magasabb a magánszemélyek egymás közötti ügyleteiben felszámítható kamat mértéke. A hitelintézeti törvény szerint pedig ugyan ekkora lehet a pénzügyi szol gáltatók által az ügyfeleknek nyújtott hitelek költsége, kivéve a magasabb kockázatú áru hiteleknél, a hitelkártyáknál és fizetési számlához kapcsolódó, szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott kölcsönöknél. A jelzáloghitelek árazásának átláthatóbbá tételét is előirányozták a törvényalkotók. Ezért az új jelzáloghitelek nyújtásánál a kamatot vagy referencia-kamatlábhoz kell kötni, vagy hosszabb időre -3,5 vagy 10 évre - rögzíteni kell. Pang a lakáshitelek piaca a végtörlesztés idejének néhány hónapjától eltekintve nagyon alacsony szinten van az új lakáscélú jelzáloghitelek nyújtása. Márciusban mindössze 11,6 milliárd forint értékű lakáshitelt folyósítottak. Az új szerződések értéke 2008- ig havi 50 milliárd forint körül mozgott, amelyek zöme svájci- frank-alapú volt, ám ez a mennyiség mára 15-20 milli- árdra csökkent. Tavaly októbertől idén februárig 223,2 milliárd forint értékű új lakáscélú hitelt folyósítottak, ez azonban kizárólag a végtörlesztésnek volt köszönhető.
