Nógrád Megyei Hírlap, 2012. május (23. évfolyam, 100-124. szám)

2012-05-08 / 105. szám

2012. MÁJUS 8., KEDD 5 ORSZÁG-VILÁG Képviselők büntető­jogi mentessége Starovic Tibor (MTI) Pozsony. Szeptember elsejei hatállyal - a szlovák alkot­mány elfogadásának 20. évfor­dulóján - szűnhetne meg a parlamenti képviselők bünte­tőjogi mentessége - adta hírül a törvényhozás házelnöke szó­vivőjének közlésére hivatkoz­va a SITA szlovák hírügynök­ség hétfőn. Pavol Chovanec, Pavol Paska házelnök szóvivő­je szerint a törvénymódosítást egy olyan szakértői csoport dolgozná ki, amelyben min­den parlamenti párt - két hon­atyával - képviseltetné magát. A legutóbbi ilyen jellegű jog­szűkítéséről februárban dön­tött a szlovák törvényhozás. A március elsején hatályba lé­pett módosítás - amelyet 147 igen szavazattal hagyott jóvá a 150 fős törvényhozás - a par­lamenti képviselők, az állam­fő, az államügyészek, a bírák és a rendfenntartó szervek tag­jainak szabálysértési mentes­ségét szűntette meg. A parla­menti képviselők büntetőjogi mentességének megszűnteté­sének ötletével néhány nappal a márciusi parlamenti válasz­tásokat követően állt elő Robert Fico későbbi szlovák kormányfő, aki akkor jelezte: egy ilyen lépés megtételét csak széles körű politikai konszen­zus részeként akarja megva­lósítani. Amennyiben a büntetőjogi mentesség megszűntetését a parlament szeptember elsejei hatállyal szeretné életbe lép­tetni, akkor a tervezetet júni­us elsejéig a szlovák törvény- hozás elé kell terjeszteni. En­nek kivitelezését viszont bo­nyolíthatja az a tény, hogy a Richard Sulik vezette ellenzé­ki, liberális Szabadság és Szo­lidaritás már a törvényhozás elé terjesztett egy hasonló cél­zatú indítványt. Ennek a ja­vaslatnak a támogatására vi­szont a 83 képviselői mandá­tummal rendelkező kormány­párt az Irány - Szociáldemok­rácia (Smer-SD) nem tett ígéretet. A szlovák törvények értelmében azonban, ha ez a javaslat elutasításra kerülne, ugyanabban az ügyben hat hónapig nem lehet újabb ter­vezetet előterjeszteni. Magyarország mindig is erkölcsi kérdésnek tekin­tette, hogy támogassa Horvátország integrációs törekvéseit - mondta Or­bán Viktor a budapesti lá­togatáson tartózkodó hor- vát miniszterelnökkel kö­zös hétfői sajtótájékozta­tón, ahol Zoran Milanovic arról beszélt, minden te­rületen kiválóak a ma- gyar-horvát kapcsolatok. A magyar kormányfő ér­tékelte a hétvégi európai választásokat is, és közöl­te: azt várja, hogy a mun­kahelyteremtésre fóku­száló magyar gazdaságpo­litika egész Európában polgárjogot nyer. A két politikus között téma volt a Mól és az INA ügye is. Budapest A hétvégi európai vá­lasztások eredménye Orbán Vik­tor szerint világosan mutatja: az európai politika nem korlátozód­hat arra, hogy a válsággal szem­beni küzdelemben csak a pénz­ügyi fegyelemről legyen szó. Az embereknek biztonságra, mun­kalehetőségre van szükségük, ezért a miniszterelnök - mint mondta - azt várja a mostani eu­rópai változásoktól, hogy a mun­kahelyteremtésre és munkaadás­ra fókuszáló, „Magyarországon már két éve sikeresen működő magyar gazdaságpolitika egész Európában polgárjogot nyer”. Közép-Európa szép jövő előtt áll, a szükséges reformok végre­hajtásával pedig a Balti-tengertől az Adriáig széles és erős növeke­dési övezet jön létre a következő években - mutatott rá. A történe­lemnek jelentősége van a világ ezen sarkában: Horvátország - amelyről a magyarok mindig is a tisztelet hangján beszéltek - és Magyarország az elmúlt sok száz évben bizonyította államalkotó képességét - mondta Orbán Vik­tor, hozzátéve, hogy mindkét or­szág fontos szerepet fog játszani a jövőben az európai biztonság szempontjából. Hangsúlyozta, Magyarország mindig is erkölcsi kérdésnek, tör­ténelmi kötelességnek tekintette, hogy támogassa Horvátország - akár katonai, akár gazdasági - in­tegrációs törekvéseit. A találko­zón áttekintették az energetikai együttműködés helyzetét, és egyetértettek abban, hogy mind­két államnak érdeke az együtt­működés erősítése, a perspektí­vák szélesítése. Magyarország minden olyan beruházásban - ér­kezzen északról vagy délről - részt vesz, amely növeli az ener­giabiztonságot - ismertette. A magyar és a horvát olajtársa­ság, a Mól és az INA viszonyát fir­tató kérdésre a kormányfő vála­szában úgy fogalmazott, a magyar állam úgy került ebbe az ügybe, mint „Pilátus a krédóba”. A kor­mány az európai vállalatirányítá­si szabályokat tekinti mérvadó­nak, ha „ettől eltérő gyakorlat ala­kulna ki, azt mi ellenezzük” - mondta, rámutatva, hogy a Mólban 25 százalékos tulajdon- résszel rendelkező magyar állam­nak semmilyen vállalatvezetési joga nincs. Azt, „hogy milyen szerződések milyen feltételekkel, milyen konstrukcióban léteznek- még ha tulajdonossá váltunk is időközben 25 százalék erejéig -, vállalati kérdésnek tekintjük” - magyarázta, megjegyezve, hogy a magyar állam jogosítványai még annál is korlátozottabbak, mint a horvát államnak az INA-val kap­csolatos jogosítványai. Orbán Viktor úgy fogalmazott: a vitákat ott kell rendezni, ahol ar­ra lehetőség van, államközi kap­csolatok szintjén ez nagyon ne­héz lenne. A kormányátalakítást érintő újságírói felvetésre a mi­niszterelnök megismételte koráb­bi válaszát, miszerint „kellő rend­ben, minden döntés megszületé­se után” tájékoztatást adnak majd. Zoran Milanovic a sajtótá­jékoztatón hangsúlyozta, minden területen kiválóak a magyar-hor- vát kapcsolatok, a két ország kö­zött feltétel nélküli az együttmű­ködés, és „rendkívül kevés” a nyi­tott kérdés. Mint mondta, a tíz­millió lakosú Magyarország és a 4,5 milliós Horvátország „két kis állam”, amelyeknek szorosan együtt kell működniük egyes spe­ciális feladatokban. A lehetséges együttműködési területek között említette a cseppfolyós gáz szál­lításának, a rijekai kikötőnek és a vasúthálózat fejlesztésének az ügyét, amelyek - mint kiemelte ­a térség jövője szempontjából is fontosak. A horvát kormányfő megkö­szönte, hogy Magyarország „az el­sők között ratifikálta” Horvátor­szág uniós csatlakozási szerződé­sét. Úgy fogalmazott, ez annak a bizalomnak a jele, hogy Horvátor­szág kész ellátni feladatait a csat­lakozás követelményeit illetően. A vendég is beszélt a Mólról és az INA-ról, és kérdésre válaszolva elmondta, az INA ügye nem befo­lyásolhatja a két ország hatékony együttműködését. Amikor a hor­vát állam foglalkozott az INA el­adásával a Mólnak, a magyar ál­lamnak „semmi köze nem volt” a vállalathoz, mások voltak a beru­házók, a magyar állam csak idő­közben vált résztulajdonossá a Mólban - fejtette ki. Hozzátette: nyilvánvalóan „nem mellékes egyik államnak sem”, hogy egy vállalat mennyit fizet be a költség- vetésbe, de a két államnak nem volt beleszólási joga „ezekbe a szerződésekbe”. Zoran Milanovic arról is beszélt, hogy a tanácsko­záson egyebek mellett megvitat­ták az aktuális az európai fejle­ményeket és az emberek, a csalá­dok biztonságának kérdését, amely jelenleg kulcsfontosságú téma Európában. r-------------------------------------------------------­Tö bbpártrendszer mellett Ateppo/Budapest a Szíriá ban zajló konfliktussal kapcso­latban a szíriai püspöki konfe­rencia hétvégi aleppói ülése után közleményt adott ki, amelyben átfogó és hatékony reformot tart szükségesnek, s ahhoz a többpártrendszer ki­építése elengedhetetlen. A szíriai püspökök a közle­ményben adtak hangot aggo­dalmuknak az országban dú­ló állandó erőszak miatt, s egyben a nemzeti egység megújítására szólítottak fel. „A szíriai nép oldalán állunk az emberhez méltó életre és az ország egységére való tö­rekvésében, valamint a kü­lönböző társadalmi, vallási és politikai csoportok közötti szolidaritás megvalósításá­ban” - áll a közleményben. A szíriai katolikus főpász­torok az elmúlt időben rend­szeresen javaslatokat fogal­maznak meg a helyzet ren­dezése érdekében. A püspö­kök a mostani közleményben kifejtik, hogy az ENSZ misz- szióját támogatják Kofi Annan különmegbízott sze­mélyében. A nyugati sajtó túl kevés médiaforrásra hagyat­kozik, amelyek egy részét Ka­tar és Szaúd-Arábia finanszí­rozza - mondta el Giuseppe Nazzaro aleppói püspök az Asianews hírügynökségnek. Ez a két ország a szíriai láza­dók támogatásával megpró­bált „káoszt teremteni”, hogy megbuktassa az Aszad- rezsimet - tette hozzá Nazzaro. A főpásztor aggasz­tónak találja az iszlám fegy­veresek folyamatos beszivár­gását Líbiából, Törökország­ból és más iszlám országok­ból. Ezek a vallási szélsősé­gesek különösen a fiatalokat próbálják a rezsim ellen han­golni. A püspök értesülése szerint mintegy húsz muzulmán és keresztény egyetemista kere­sett védelmet a szíriai biztonsá­gi erők elől az egyetem szom­szédságában lévő püspöki rezi­dencián. További negyven hall­gatót a katolikus kollégiumban helyeztek el. Nazzaro azt hang­súlyozta, hogy Aleppó az egyet­len nagyobb város az ország­ban, amely ez idáig nem lépett fel az Aszad-rezsim ellen. Putyin Medvegyevet javasolta kormányfőnek Vlagyimir Putyin ígéretének megfelelően Dmitrij Medvegyev eddigi elnököt jelölte kormányfő­nek hétfőn a harmadik ál­lamfői mandátumát meg­kezdő Vlagyimir Putyin. Kegyes Csilla (MTI) ___________ Mo szkva. Az eddigi miniszterel­nök, Putyin mindössze két és fél órával elnöki eskütételét követő­en, beterjesztette javaslatát a par­lamentnek - közölte Szergej Nariskin, a duma elnöke. A tervek szerint az orosz törvényhozás kedden, rendkívüli ülésen dönt a beterjesztésről. Medvegyev pedig máris egyeztetéseket kezdett a parlamenti frakciókkal a jelölésé­ről, egyúttal folytatta a tárgyaláso­kat leendő kormánya összetételé­ről. A konzultációk kedden folyta­tódnak. Az orosz alkotmánynak megfelelően az eddig Putyin ve­zette kormány mandátuma is megszűnt. Az ügyvivő kormány vezetésével megbízott Viktor Zubkov eddigi miniszterelnök-he­lyettes hétfőn aláírta az utasítást a kormány lemondásáról. Az al­kotmány előírása szerint a testü­let ügyvivőként látja el feladatát az új kormány megalakításáig. Miután a duma megszavazza Medvegyev jelölését, a leendő kor­mányfőnek egy hete lesz a törvé­nyek szerint arra, hogy beterjesz- sze javaslatát az államfőnek a kor­mány összetételére. Az utóbbi egy hónapban inten­zív háttértárgyalások folytak a Kremlben és a parlamentben a Medvegyev-kormányról. A politi­kus múlt heti, több országos tele­víziónak adott interjújában nem zárta ki, hogy komoly változások lesznek a testületben. A parla­menti ellenzék is arra számít, hogy képviselői helyet kapnak benne. Putyin kormánya a 12. volt Oroszország szuverenitásának 1990-ben történt deklarálása óta, de csak a negyedik volt azoknak a kormányoknak a sorában, ame­lyek kitöltötték mandátumukat. Putyin és Medvegyev már ta­valy szeptemberben, a kormány­zó Egységes Oroszország (JeR) párt kongresszusán bejelentették, hogy az idén egymást váltják az államfői és kormányfői poszton. Lépésük ellenzéki körökben szé­les körű bírálatot váltott ki. A régi-új orosz államfő hatal­mának továbbélése miatti társa­dalmi tiltakozás kifejezéseként tartották meg vasárnap Moszk­vában a Milliók menete elneve­zésű akciót, amelyen a tüntetők összecsaptak a rendőrökkel, és a hatóságok emiatt közel 450 em­bert előállítottak. Dmitrij Medvegyev

Next

/
Oldalképek
Tartalom