Nógrád Megyei Hírlap, 2012. május (23. évfolyam, 100-124. szám)
2012-05-25 / 120. szám
2012. MÁJUS 25., PENTEK BELPOLITIKA 5 MSZP: Pártérdeket szolgál Budapest Az MSZP szerint az új választási rendszerhez kapcsolódó választási eljárásról szóló törvényt a kormány pártérdekeknek kívánja alávetni, ami sérti az általános és titkos választójogot - jelentette ki Molnár Zsolt szocialista képviselő csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. Az MSZP-s politikus szerint „három csapást mér a magyar jogállamiságra” a kilátásba helyezett, választásokat megelőző kötelező regisztráció, a külhoni magyarok levélben történő szavazásának lehetősége, valamint az állami adatkezelés kiterjesztése. Molnár Zsolt arra kérte a kormányt, hogy álljon el ezen intézkedések megvalósításától. A Jobbik remél Budapest A lobbik bízik benne, hogy az egészségügyi kormányzat megváltoztatja véleményét és „nem nyit újabb frontot” az egészségügyi dolgozói kamarák tisztségviselőinek megválasztása kapcsán - jelentette ki csütörtöki sajtó- tájékoztatóján Gyenes Géza ellenzéki képviselő, az Ország- gyűlés Egészségügyi bizottságának alelnöke. A jobbikos politikus emlékeztetett rá, hogy az egészség- ügyi bizottság kedden módosító indítványt nyújtott be az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításához. A javaslat szerint a jövőben nem lehetne az egészségügyi kamarákban országos tisztségviselő az, aki kétszer betöltött már hasonló tisztséget és az esetleges összeférhetetlenségek miatt októberig tisztújítást kellene tartani a szakdolgozói és az orvosi kamarákban is. Gyenes Géza hozzátette: ez a lex-Éger néven is emlegetett szabályozás többek között Éger Lászlónak a Magyar Orvosi Kamara (MOK) jelenlegi elnökének leváltásához vezetne. A Jobbik szerint rossz politikai döntés az egészségügyi kormányzat részéről „egy újabb frontot nyitni” az egészségügyi dolgozók érdekképviseleteivel szemben, ezért remélik, hogy a korijiánytöbb- ség eláll ettől a módosítástól. Amennyiben mégsem, úgy a Jobbik határozottan tiltakozni fog a módosítás ellen - mondta Gyenes Géza. Sikeresnek értékelte az elmúlt két év kormányzati tevékenységét a mező- gazdaságban Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter az MTI-nek adott nyilatkozatában. Budapest. Kiemelte: az uniós csatlakozás óta a legeredményesebb évét zárta tavaly a magyar mezőgazdaság. Mindez azt jelentette, hogy az ágazat kibocsátása 2011-ben elérte a 2.000 milliárd forintot, a 2.500 milliárd forint összkibocsátású élelmiszer- ipart is magában foglaló export értéke pedig 6,9 milliárd eurót tett ki, míg az import 4,2 milliárd euróra rúgott. így az ágazat adta a múlt évi nemzetgazdasági többlet csaknem 40 százalékát. A tárca elkészítette a Nemzeti Vidékstratégiát és a Darányi Ignác Tervet. A tárcavezető beszélt arról is, hogy Magyarország a múlt év első felében betöltött soMatolcsy: Magyarország két éve a gyógyulás útjára lépett Matolcsy György nemzet- gazdasági miniszter szerint Magyarország két évvel ezelőtt a gyógyulás útjára lépett, s ennek jele, hogy az Országos Onkológiai Intézetben az egyik legkomolyabb betegséget mostantól új épületben tudják legyőzni. Budapest Az onkológiai intézet új sebészeti tömbjének csütörtöki, budapesti egyházi felavatása alkalmából tartott sajtó- tájékoztatón a miniszter azt mondta: bárcsak már az ország is azon a szinten lenne, mint az egyik legsúlyosabb betegséget gyógyító intézmény. Matolcsy György kifejtette: 2002 óta a magyar államot vezető kormányok nem az ország gyógyulását, hanem az ország betegségét súlyosbító politikát folytattak, de ezzel két éve szakítottak, s megtették az első lépéseket a gyógyulás felé. Szerinte a kormány szakított az olyan önpusztító betegséggel, mint az eladósodás, konszolidálta Magyarország államháztartását, visszaállította a magyar állam pénzügyeinek „harmóniáját”. Ezzel együtt munkát, vagyis értelemet adtak sok ember életének - vélekedett. Kiemelte: a munkaközpontú gazdaság és társadalom kialakítása szintén a gyógyulás útja. Magyarország működőképességének helyreállításához kiemelten fontos: a valódi értékek, vagyis a munka, a hit és a család erősítése - mondta a miniszter. A nemzetgazdasági miniszter az onkológiai központ fejlesztése kapcsán köszönetét mondott Kásler Miklósnak, az intézet főigazgatójának és Szócska Miklós egészségügyi államtitkárnak is, amiért vállvetve küzdöttek együtt az intézmény fejlesztéséért, ugyanis mint Matolcsy György elismerte: „nem mindig könnyű pénzt kapni a kormánytól”. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes levélben üdvözölte az onkológiai központ fejlesztését, amely által a súlyos betegségben szenvedők korszerű eszközökkel, méltó körülmények között bizakodhatnak állapotuk jobbra fordulásában. Kásler Miklós, az intézet főigazgatója elmondta: az Országos Onkológiai Intézet a klinikai onkológiai ellátás szempontjából a négymilliós központi régió majdnem felét, 1,5 millió embert, míg a sugárterápia területén a régió 80 százalékát látja el,, amely azt jelenti, hogy intézet az országos betegellátásban is mérvadó. A főigazgató egyúttal üdvözölte az egészségügyi struktúraváltást, amelynek központi gondolata, hogy a beteget ott lássák el, diagnosztizálják és kezeljék, ahol a terápia összes eszköze, módszere és szakembere rendelkezésre áll. Megjegyezte: francia adatok szerint a szakkórházi ellátás a betegek gyógyulási esélyét 9 százalékkal javítja. Szócska Miklós egészségügyi államtitkár azt hangsúlyozta: az ilyen országos intézményekben összpontosuló tudás a GDP növekedéséhez is hozzá tud járulni. Ha célzottan finanszírozzák a daganatos terápiákat, illetve a diagnosztika hatékonyabbá tételét, és az így elért onkológiai fejlesztések szabadalmak lesznek, az bevételt jelent a magyar egészségügy számára - tette hozzá. Az államtitkár egyúttal azt is bejelentette, hogy az egészségügyi ellátás legmagasabb progresszi- vitási szintjét jelentő intézményeknek, amilyen a daganatos betegségek kezelésében az Országos Onkológiai Központ, még idén bevezetnek egy plusz szorzót, hogy korrigálják a finanszírozásukat. Szócska Miklós azt is elmondta, a regionális központok szintjén is hamarosan megindulnak a fejlesztések. Hozzátette: az ellátás fejlesztése, a munkakörülmények javítása mellett a gyógyításban dolgozókat motiválhatja egy másik tényező is. Kifejtette, hogy az Országgyűlés jövő héten szavaz a dolgozók béremeléséhez szükséges törvényjavaslatról, s ezzel 86 ezer egészségügyi dolgozó már a nyáron megkapja a béremelés első ütemét. Sikeres az agrárágazat ros elnöksége idején fogadták el az Európai Unió új, 2014-2020. közötti Közös Agrárpolitikájának (KAP) alapját képező koncepció-tervezetét. Magyarország erős uniós Közös Agrárpolitika fenntartásában érdekelt, amelynek megvalósításához a források is rendelkezésre állnak. Ez azt jelenti, hogy a gazdák a következő ciklusban is kapnak támogatást az uniótól. A KAP finanszírozására a tervek szerint az unió következő költségvetési időszakában mintegy 371 milliárd eurót szánnak. Ebből a közvetlen támogatásokra 281 milliárd, a vidékfejlesztésre 90 milliárd euró jutna. A miniszter kitért arra, hogy a tárca idei költségvetése mintegy 709 milliárd forintot tesz ki. Ebből az agrártámogatások összege az idén mintegy 626 milliárd forint lesz. Fazekas Sándor ugyanakkor jelezte azt is, hogy az ágazat csak akkor fejlődhet dinamikusan, ha tovább tudja növelni kivitelét. Ennek feltétele, hogy további piacokat találjon a magyar mezőgazdasági cikkek és élelmiszerek értékesítésére. Ezért ösztönözni kívánják a magyar agrár- és élelmiszeripari termékek eladását az unión kívüli országokban. A miniszter megemlítette, hogy a növénytermesztés és az állattenyésztés egyensúlyát a tárca mielőbb helyre szeretné állítani. Ezért az állattenyésztést kiemelten kívánja ösztönözni, valamint az állati termékeket feldolgozó élelmiszer- ipari tevékenységeket is támogatni kívánják. Fazekas Sándor beszélt arról: a kormány agrár- politikájának megfelelően a Nemzeti Földalapkezelő'Szerve- zet megkezdte az állami földek haszonbérbe adását. Eddig mintegy 18 ezer hektár termőföldet adtak bérbe 600 őstermelőnek és családi gazdálkodóknak. A miniszter kategorikusan visszautasította azokat a vádakat, hogy a pályáztatás során nagy állami birtoktestek kerültek magánbérlők kezébe. Jelezte ugyanakkor azt, hogy a magyar mezőgazdaság birtokstruktúrájában helye van mind a nagy- mind a közepes, mind pedig a kisüzemi termelésnek, de a kormány a kis és közepes gazdaságok megerősítését tűzte ki célul. Aláhúzta: a magyar agrárgazdaság ugyanis csak akkor felelhet meg a bel- és külföldi piaci kihívásoknak, ha termelési szerkezete sokszínű, és alkalmazkodni tud a piaci elvárásokhoz. Emlékeztetett: a tárca az elmúlt két évben különös figyelmet fordított a kistermelők és családi gazdaságok működési feltételeinek javítására. Az élelmiszerbiztonság garantálásra és javítása érdekében a tárca bevezette a másodlagos élelmiszervizsgálatot, megakadályozva a silány minőségű külföldi élelmiszerek további beáramlását a belföldi piacra. A bíróságok az igazságot keresik Balatonalmádi. A bíróságok elsősorban az igazságot keresik, és nem áldozzák fel a jogegység kedvéért - mondta Darák Péter, a Kúria elnöke a XI. Magyar Jogászgyűlésen csütörtökön Balatonalmádiban. A Magyar Jogász Egylet által szervezett eseményen a Kúria elnöke felidézte: számos kiemelkedő változás történt a magyar jogrendszerben; jogrendszerünk alappillérei újulnak meg, ami elkerülhetetlenné teszi a jogászok együttgondolkodását. Változás, hogy a Kúria elnöke igazgatási jogköröket csupán a Kúria tekintetében gyakorol; az igazgatási feladatok csökkenése azonban Darák Péter szerint egyértelműen pozitív változás, hiszen új típusú feladatokkal bővült az intézmény jogköre. Kosa változtatna Budapest Változtatna a Fidesz ügyvezető alelnöke az önkormányzati és állami bérlakások felmondásának szabályain: Kosa Lajos javaslata szerint a bérbeadó állam vagy helyi önkormányzat ezentúl felmondhatná a szerződést, ha közérdekből szüksége van a bérlakásra, és felajánl legalább két, a törvényi előírásoknak megfelelő, ingatlant a bérlőnek, ám az egyiket sem fogadja el. A fideszes politikus csütörtökön nyújtotta be a parlamentnek a lakástörvény módosítására tett javaslatát, amelyre szerinte a lakások és helyiségek bérleti szabályainak egységesítése, a bérlakásrendszer ellentmondásainak csökkentése, valamint az önkormányzatok tulajdonában lévő helyiségek piaci alapú kezelése érdekében van szükség. Úgy véli, a jelenleg hatályos rendelkezések akadályozzák a bérlakásépítési programok megindulását, aminek elsősorban abban látja okát, hogy az önkormányzati lakások bérlőit kiemelt védelem illeti meg a felmondással kapcsolatban. A felmondási szabályok mellett Kosa Lajos a cserelakás-felajánlásra vonatkozó rendelkezést is átalakítaná, mégpedig úgy, hogy a cserelakás megfelelőségénél a jövőben nem kellene figyelembe venni az ingatlanok településen és épületen belüli fekvését. A kormánypárti képviselő megszüntetni javasolja továbbá az ön- kormányzati és állami tulajdonban lévő helyiségekre vonatkozó bérlői elővásárlási jogot. Emellett megszigorították a génmódosított szervezeteket (GMO) tartalmazó vetőmagok magyar- országi ellenőrzését. Magyarország GMO-mentességét az alaptörvény is rögzíti. Elkészült továbbá az új mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer is, amely alapján nagyobb biztonságban érezhetik magukat a gazdálkodók. A korábbi 4 milliárd forint helyett ugyanis most mintegy 10 milliárd forint áll rendelkezésre a különböző - elsősorban eleminek minősülő - károk enyhítésére. Annak érdekében pedig, hogy a 2014-ben lejáró, a külföldiek magyarországi földvásárlását tiltó moratórium után is magyar kézben maradhasson a hazai termőföld, a kormány a napokban úgy módosította a Büntető törvénykönyvet, hogy a zsebszerződések megkötésében közreműködők bün- tethetővé válnak.
