Nógrád Megyei Hírlap, 2012. május (23. évfolyam, 100-124. szám)

2012-05-25 / 120. szám

6 2012. MÁJUS 25., PENTEK ORSZÁG-VILÁG A csíksomlyói búcsú TeSzedd! Budapest Országszerte ed­dig összesen több mint 70 ez­ren - civil szervezetek, közös­ségek, magánszemélyek - csatlakoztak a TeSzedd! - Összefogás a Tiszta Magyar- országért elnevezésű, június 2-ai országos környezetvédel­mi akcióhoz - tájékoztatta a Vidékfejlesztési Minisztéri­um kommunikációs főtanács­adója csütörtökön az MTI-t. Vért András elmondta, hogy már több mint 500 tele­pülés regisztrálta magát; a szemétgyűjtő akcióhoz eddig országszerte több mint 700 gyülekezési pontot jelöltek ki. Az akcióra május 30-ig lehet jelentkezni a www.teszedd.hu honlapon. Magyarországon első alka­lommal 2011. május 21-én szervezték meg a TeSzedd! önkéntes hulladékgyűjtési akciót, amelyben országszer­te több mint 160 ezer magán- személy, 156 vállalat, 403 ci­vil szervezet, valamint 551 közintézmény vett részt, 1500 helyszínen. A TeSzedd! 2012 országos hulladékgyűjtő ak­ció fővédnöke Fazekas Sán­dor vidékfejlesztési minisz­ter, szakmai irányítója Illés Zoltán környezetügyért fele­lős államtitkár. Az akciót tá­mogatja a Vidékfejlesztési Minisztérium, a Belügymi­nisztérium, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, az Országos Hulladékgazdál­kodási Ügynökség és az Or­szágos Polgárőr Szövetség. Országszerte a vízügyi igaz­gatóságok végzik a helyi kör­nyezetvédelmi felügyelősé­gekkel és a nemzeti környe­zetügyi intézetekkel, vala­mint a nemzeti parkokkal kö­zösen az akció szervezésének koordinálását. A helyi akciók­ról a 12 vízügyi igazgatóság és a helyi koordinátorok ad­nak bővebb felvilágosítást. Az esemény kiemelt kommuni­kációs főtámogatója az MTVA Zrt. Június 2-án a közszolgá­lati televízió- és rádiócsator­nák változatos műsorokkal számolnak be országszerte az eseményről, este pedig 90 perces összeállítást sugároz az ml. Az idén május 26-án, a pünkösdvasárnap előtti > szombaton rendezik meg a csíksomlyói búcsút, a magyarság egyik legje­lentősebb vallási és nem­zeti ünnepét az erdélyi Csíksomlyón. Budapest A búcsújáró hely tör­ténete évszázadokra nyúlik visz- sza. A mai kegyhelyen először a bencések építettek román stílu­sú templomot, majd helyüket a ferencesek foglalták el. 1444-ben IV. Jenő pápa körlevélben bíztat­ta a lakosságot, segítsenek a szer­zeteseknek a templomépítésben, cserében búcsú megtartását en­gedélyezte. A gótikus stílusban épült templom főoltárát díszítette a hársfából faragott, gipsszel és festékkel bevont székely leányar- ‘ cú Mária szobor, amely azóta is Csíksomlyó legértékesebb mű­kincse. Az alkotással kapcsolat­ban, amely Máriát „Napba öltö­zött asszonyként” ábrázolja, kar­jában Jézussal, számtalan népi hagyomány, szokás maradt fenn. Az idei búcsúra a szobrot meg­tisztították a felületére lerakodott szennyeződésektől, majd védőbe­vonattal látták el. Ez a világ egyik legnagyobb kegyszobra, magas­sága, a koronát is beleszámítva két méter huszonhét centiméter. A hársfából készült, gipsszel és festékkel bevont szobrot többször festették újra, mígnem a múlt században megtiltották a szobor bármilyen módosítását. Az első búcsújárást a legenda szerint 1567-ben tartották, abban az évben, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem fegyverrel akar­ta a katolikus székelyeket az uni­tárius vallás felvételére kénysze­ríteni. Csík, Gyergyó és Kászon népe a gyergyóalfalvi plébános, István atya vezetésével pünkösd szombatján Csíksomlyón gyüle­kezett. Miután Szűz Mária segít­ségét kérték, legyőzték a fejede­lem seregét a Hargita Tolvajos há­gójában. A diadal után nyírfa­ágakkal ékesített lobogóikkal új­fent Csíksomlyón adtak hálát a győzelemért, egyben fogadalmat tettek, hogy ezután minden év­ben pünkösd szombatján elza­rándokolnak ide. A templomot a törökök 1601- ben felgyújtották, tetőzete leégett, de kegyszobrai épen maradtak. A templomot 1664-ben újjáépítet­ték, ekkor kezdődött Csíksomlyó „virágkora”, a település a székely- ség egyik gazdasági és kulturális központjává vált. A ferencesek posztógyárat, elemi iskolát, gim­náziumot, tanítóképzőt és papne­veldét is működtettek itt. A mai nagy barokk templom építését a XIX. század elején kezdték el, 1876-ban szentelték fel és 1948- ban kapott basilica minor rangot. A szabadtéri oltár a közelmúlt­ban Makovecz Imre és Csíkszere­dái tanítványa, Boros Ernő tervei alapján készült. A legnagyobb magyar katoli­kus búcsújáró helyen évről-évre több százezren gyűlnek össze. A búcsú fő ünnepe a pünkösd előt­ti szombaton tartott nagymise, amelyet a templom feletti, Jézus hegyének is mondott Kis-Som- lyó és az azon túl emelkedő 1035 méter magas Nagy-Somlyó er­dős hegye közti széles hágó gye­pén tartanak. Régi hagyomány szerint közelebbi, de sok eset­ben távolabbi egyházközségek keresztaljai, búcsús közösségei is gyalog teszik meg az utat, a tá­volabbi vidékek búcsúsai szer­vezetten, vonattal, autóbusszal, gépkocsival, de sokan egyéni kezdeményezés alapján érkez­nek. Magyarországról az idén is két különvonat, az úgynevezett Székely gyors és a Csíksomlyó expressz viszi a zarándokokat. A búcsú napján a hívek Máriát dicsőítő énekkel, körmenettel ér­keznek, először a hagyomány szerint mindig a gyergyóalfalvi keresztalja. Ezután a felvonulás az érkezés sorrendjében törté­nik, a menet fokozatosan több kilométer hosszú lesz. Miután a menet a kegytemplom mellett el­haladt, kettéválik: az egyik ág Jé­zus hegyét északról megkerül­ve, a másik ág a Szent Anna ká­polna irányában közelíti meg a mise helyszínét. A menet számos tradicionális egyházi jelvényt visz magával, a menet közepe táján, a körmenetet vezető főpapok előtt helyezik el a nép által labóriumnak nevezett labarumot, mely az ókorban Nagy Konstantin császár győzelemi jel­képe volt. A 30 kg súlyú jelképet a hagyomány szerint a katolikus gimnázium egy-egy végzős diák­ja emeli magasba, ami nem kis teljesítmény. Amikor a labarum a Kissomlyó hegyen lévő Salvator kápolna elé ér, ahol az István pap vezette első zarándoklat emlékét őrző kereszt áll, eléneklik az Egé­szen szép vagy Mária című éne­ket, ezt főpapi áldás követi. A keresztalják fokozatosan betöltik a hágó széles terét és megkezdő­dik a mise. A búcsúról hazatérők búcsúfiát visznek magukkal: ki- zöldült nyírfaágat, emléktárgyat, a gyerekeknek szánt ajándékok közül az egykor kultikus eledel­ként számon tartott mézeskalács a legnépszerűbb. A csíksomlyói pünkösdi búcsú mottója idén: „Máriával, Jézus anyjával”. A szentmisét lakubinyi György gyu­lafehérvári érsek mutatja be, a szentmise ünnepi szónoka Tempfli Imre stuttgarti magyar lelkész lesz. Az ünnepi szentmi­sét a Duna Televízió és a Mária Rádió élőben közvetíti. r — —-------------------------------------------—-------------------—--------i ; Turisztikai Városok ; i Világszövetsége Budapest Budapest csatla- \ I kozna a Peking vezetésével ! ■ alakuló Turisztikai Városok I ; Világszövetségéhez (WTCF) - ; ; áll az erről szóló előterjesztés- [ ! ben, amelyről május 30-án | 1 dönthet a közgyűlés. A doku- ! í mentum szerint Kou Csín- ! ; lung pekingi főpolgármester ; ; tavaly októberben kérte fel ; ! Tarlós István főpolgármestert, | ! hogy a magyar főváros csatla- ! '< kozzon a szövetséghez, fel- ! ; ajánlva az első körben jelent- ; ! kező városok számára garan- j ! tált tagsági díjfizetési mentes- | ! séget. Az előzetes dokumen- ! i tációkat áttekintve, és I ; figyelemmel az előkészület | I alatt álló Peking-Budapest kö- ; ! zötti testvérvárosi kapcsolat | ! létesítésére, Csomós Miklós, ! ! az előterjesztést jegyző főpoT 1 ; gármester-helyettes fontos- ; ; nak tartja, hogy Budapest J ! partnerséget vállaljon egy, a ! I Peking Főváros és turisztikai ! í cége által kezdeményezett vi- ! ; lágszervezet munkájában. ; Az előterjesztés szerint úgy ; ! vélte, a szervezet marketing ér- | ! téke a távol-keleti piacokon ! I már rövid távon is kedvező ha- ! ; tással lehet Budapest turista- ; ; forgalmának élénkítésére, j ! Ezért arra kéri a közgyűlést, ) ! hogy hagyja jóvá Budapestje- ! I lentkezését a WTCF tagságá- ! ; ba. A tervek szerint a nagy tu- ; ; risztikai városok mellett, mint ; ! a potenciálisan résztvevő ! ! Amszterdam, Barcelona, Bér- ! í lin, Brüsszel, Bécs, Dublin, ! ] Lisszabon, Róma, Moszkva, ; | Riga, Dubai, Jakarta, Sapporo, ; ! Szöul, Los Angeles, Ottawa, | ! Buenos Aires, Kairo és a nagy ! ! kínai városok, több utazás- ! ; szervező cég (Air China, ; ; Kempinski Hotels, Tűi AG) ki- [ ! ván társulni a nem-kormány- J ! zati, non-profit nemzetközi ! ' szervezethez, amelynek szék- ! [ helye Pekingben van. Az elő- ; [ terjesztés szerint a szövetség [ ! működésének vezérfonala a ! ! városi élet és turizmus vonzób- ! I bá tétele, az élhető város fenn- ! ; tarthatóságának ösztönzése, j ! Céljai között szerepel a világ j ! vezető turisztikai úti céljai ! ! kapcsolatrendszerének intéz- ! i ményesítése, elmélyítése. A ! ; szervezet közös kutatások, ta- ; ; pasztalatcsere, internetes plat- ; ! form és marketing, promóciós | ! eszközök kifejlesztésével tö- ! • rekszikacivil-ésversenyszfé- ! ; rával történő együttműködés ; ! előmozdítására. 3.300 milliárd forint értékű élelmiszerjellegű termék Eves szinten mintegy 3.300 milliárd forint értékű élelmi­szer] ellegű termék forog a ma­gyar piacon - jelentette ki Feldman Zsolt, a Vidékfejlesz­tési Minisztérium (VM) agrár- gazdaságért felelős helyettes ál­lamtitkára csütörtökön Buda­pesten egy szakmai tanácsko­záson. Budapest A Heti Válasz és a Figyelő cí­mű hetilapok által a magyar élelmiszer- gazdaság helyzetéről szervezett fórumon a helyettes államtitkár hozzátette: tavaly ebben a piaci szegmensben a magyar ki­vitel értéke elérte a 6,9 milliárd eurót, míg a behozatal összességében 4,3 mil­liárd eurót tett ki. A magyar piac ezen a területen sok szereplős: mintegy 400 ezer mezőgazdasági ős- és kistermelő,va­lamint családi gazdaság; mintegy 13 ezer társas vállalkozás; további 8.500 élelmi- szeripari cég és tovább mintegy 20 nagy élelmiszer-kiskereskedelmi lánc alkotja. Ezek a piaci szereplők adják a piaci for­galom döntő hányadát A helyettes államtitkár emlékeztetett arra, hogy a fogyasztó igé­nyeinek maradéktalan kielégítéséhez hozzá­járulhat az értékesítési lánc lerövidítése. A közvetítői csator­nák lerövidítése azt a célt is szolgálhatja, hogy a termelők na­gyobb jövedelemhez jussanak, így a vidéki emberek életkörülmé­nyei érezhetően javul­janak. Ezért a kormány kiemelt programja az alternatív értékesítési mák nem helyettesíthetik a hagyomá­nyos kereskedelmet, amely a termékek fejlesztésére, az innovációra is ösztönzi a beszállítókat, lényeges eleme az élelmi­szerbiztonság szavato­lása, a magyar termé­kek iránti fogyasztói bi­zalom erősítése. Éder Tanász, az Élel­miszer-feldolgozók Or­szágos Szövetségének elnöke arról beszélt, hogy az élelmiszer stratégiai áru. Ám csak akkor tudják eladni ter­méküket a gyártók, ha az nagymennyiségű - azaz kereskedelmi té­tel -, biztonságos, to­vábbá jó minőségű és hosszú szavatossági idejű. Hozzátette: a ma­gyar élelmiszeripar csatornák - a helyi piacok - fejlesztése, amit a közelmúltban módosított jogszabá­lyi környezet is szolgál. Utalt ugyanakkor arra, hogy a közvetlen értékesítési for­legnagyobb gondja a csökkenő termelés mellett, a belső piac egy részének elvesz­tése, miközben a feldolgozó cégek mére­te uniós léptékkel mérve kicsi vagy eset­leg közepes. Ennek ellenére a kivitel az utóbbi években folyamatosan nőtt. Meg­jegyezte: a versenyképesség érdekében szükség lenne a belföldi vállalkozások horizontális és vertikális szerveződésé­re, valamint a mikro- és kisvállalkozások nagyobb réspiaci jelenlétére is. Vámos György, az Országos Kereske­delmi szövetség főtitkára szerint a reális piaci folyamatokkal nem magyarázható, hogy az élelmiszerfogyasztás az idei év el­ső három hónapjában emelkedett a ked­vezőtlen gazdasági körülmények ellené­re is. Ez a kereskedők számára kedvező. A kedvezőtlen körülményekhez ugyan­akkor a kereskedők igyekeznek igazodni - tette hozzá. Úgy vélte: a magyar gazda­sági környezet javulásához az IMF-meg- állapodás nagyban hozzájárulna.

Next

/
Oldalképek
Tartalom