Nógrád Megyei Hírlap, 2012. május (23. évfolyam, 100-124. szám)

2012-05-25 / 120. szám

4 2012. MÁJUS 25., PENTEK NÓGRÁD MEGYE Pályázatok a város fejlesztéséért Salgótarján Megyei Jogú Város legutóbbi Közgyű­lésén több pályázat be­adásáról és támogatásáról döntöttek a képviselők. Ezek - többek között - a Kelet-Nógrád Térségi Hul­ladékgazdálkodási Társu­lás által elnyert támoga­táshoz, a 2012. évi, nyári, szociális gyermekétkezte­téshez és a Tóstrand és környéke fejlesztési pro­jekthez kapcsolódnak. A képviselő-testület arról is döntött, hogy a hulladékszál­lítási díjat, július elsejétől, 4,1 százalékkal fogják megemel­ni. Ez az emelés jóval kisebb, mint a kormány által nemré­giben elfogadott hulladékgaz­dálkodásról szóló törvényben rögzített lehetséges maxi­mum érték. A város vezetése, döntésükkel tehát maximáli­san figyelembe vették a nehéz gazdasági helyzetű családok teherbíró képességét. A képviselők elfogadták a Települési Esélyegyenlőségi Program időarányos teljesítéséről szóló beszámolót és Salgótarján Megyei fogú Város Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2011. évi ellátásáról szóló jelentést is. Salgótarján. Ahogy azt már ko­rábban megírtuk, a 2012. évi nyá­ri szociális gyermekétkeztetési program keretében a nyári szün­időben összesen 1274 gyermek juthat meleg ételhez. A város ön- kormányzata ehhez 365 ezer fo­rintnyi önerőt biztosít Az Ovi-Foci Közhasznú alapítvány kérelem­mel fordult a közgyűléshez, misze­rint pályázatot kívánnak benyújta­ni az MLSZ által kiírt ovi-foci prog­ramhoz. A pályázat sikere esetén a besztercei tagóvoda, egy új mű­füves pályát kaphat, ehhez a város 2,2 millió forintnyi önerőt biztosít. Jól haladnak a Kelet-Nógrád Térségi Hulladékgazdálkodás ál­tal elnyert pályázat előkészületei is. Jelenleg a társulásban részt vevő önkormányzatok képvise- lő-testületei, az önerő biztosítá­sához szükséges tőkét határoz­zák meg, így majd annak ará­nyában válnak a társulás tulaj­donosává is. A Tóstrand és környéke fejlesz­tési projekt kapcsán, jelenleg két, hasonló fejlesztési elképzelés ösz- szehangolása történik, amelyre a megyeszékhely képviselőinek többsége is „áldását” adta. Megyejárás kiránduláson NMH-információ „Tavasznyitó” elnevezéssel rendezett tagjai számára megye­járó kirándulást nemrégiben az International Police Association (IPA) Magyar Szekció Nógrád Megyei Szervezete. Elsőként Horpácson a Mik- száth-kúriát tekintették meg, majd a nógrádi várhoz folytatták útjukat. Elfogadva a magyar kol­légák invitálását a csodálatos pa­norámában a tagságon kívül az IPA Szlovák Szekció Lévai Szer­vezetének vezetősége - MuDr. Ladislav Valach PhD elnök, Peter Mraz titkár és Jura] Krali - is gyönyörködött. Ezt követően az érsekvadkerti tájházat látogatták meg, ahol Ré­ti Lajos, nyugalmazott iskola- igazgató vezetésével színvonalas időutazáson vettek részt. Vége­zetül mind a magyar, mind a szlovák tagság eredményesnek értékelte a tavasz „megnyitását” és további szakmai, baráti talál­kozókat tervezve köszöntek el egymástól. Munkahelyeket teremt a (Folytatás az 1. oldalról.) Ezeknek a technológiák a gyár­tásához viszont szakértelmet és komoly képzést igénylő szakem­bergárdát kell kinevelni. Az elmúlt években, már több mint 300 szakembert képeztek ki Magyarországon, akik között voltak szakoktatók és szakmun­kások is. Véghely Tamás örömmel ta­pasztalja, hogy az eddigi munka nem veszett kárba, hiszen 2010 óta már két év telt el, hogy az el­ső képzés elindult Székesfehér­várott. Akkor dolgozták ki az ok­tatás alapjait, amit azóta kisebb változtatásokkal adnak át a hall­gatóknak. Ebbe a programba im­máron Nógrád megye is bekap­csolódott, ugyanis 2011-ben 17 fővel Salgótarjánban indult el a második kísérleti képzés.- Ezek a szakemberek már olyan profi módon sajátították el az általunk oktatott ismeret- anyagot, hogy az itt látható kiál­lítás anyagát is ők állították ösz- sze. Manapság olyan családi há­zak megépítésére is képesek va­gyunk, ami közel áll a zéró ener­giaházhoz. Fontos, hogy ezek a házak élhetőek is legyenek és egyben biztonságos otthont is te­remt. Ez a jövő technológiája - állítja Véghely Tamás. A szakér­tő azt is kiemelte, hogy a hosszú távú céljaik között ennek a kép­zésnek a „továbbgyűrűzése” sze­repel, valamint szeretnék, ha mi­nél több kistérség bekapcsolód­na a rendszerbe. A megújuló energiákkal foglal­kozó szakértő azt is hozzátette, hogy Magyarországon is egyre nagyobb igény van az alternatív energiákkal működő házak építé­sére. Ez egyrészt igény, másrészt kényszer is. Utóbbi azért kény­szer, mert a megújuló energia fel- használása terén Magyarország legalább 20 évvel van elmaradva az Európai átlagtól.- Ezt a problémát a közeljövő­ben muszáj megoldani. Amit most csinálunk, az egy követő képzés - amit leszakadó képzés­nek is nevezhetnénk - de köte­lező lesz eljutnunk az európai szintre. Véghely Tamás azt is hangsú­lyozta, hogy ezeknek a technoló­giáknak a felszerelése egyre na­gyobb szakértelmet kíván meg.- Régen a tetőfedő megépítet­te a tető szerkezetét, rátették a cserepeket. Majd jött egy másik szakember, aki később ráépíttet­te a megújuló energiát „befogó” napkollektorokat. így az ember rákényszerült arra, hogy két te­tőt építsen. Mindezek mellé még megjelennek olyan szakmai ki­hívások is, amelyeket egyik szakma sem tud külön-külön és önmagában megoldani, tehát ezeket a szakmai tudásokat egyesíteni kell. A képzés ezt a problémát hivatott megoldani, másként nem lehet, ez pedig már egy új szakmát eredményez - mutatta be a képzés és a meg­újuló energia felhasználásának fontosságát a szakértő. Az ilyen technológiákra ráfor­dított pénz megtérülése nagyon változó és energia-fajtánként el­térő. A leggyorsabban megtérü­lő befektetés a napkollektor és a hőszivattyús rendszerek. Ezek 8-12 év alatt megtérülnek, akár van rájuk támogatás, akár nincs. A szélenergiára ráépülő techno­lógia Magyarországon már ne­hezebben megtérülő befektetés. Ha jó, vagyis szeles helyre tele­pítjük a berendezést, akkor akár két év alatt is megtérülhet, ha vi­szont átlagos vagy rossz a szeles napok száma azon helyen, aho­vá ezt telepítik, akkor ez a be­fektetés talán soha nem térülhet meg. A napkollektorokról is fo­lyik a vita, hogy támogatás nél­kül, a jelenlegi technológiai árak mellett 15 év kell hogy megté­rüljön a befektetés. Ha támoga­tást építenek be - körülbelül a befektetés 30 százalékát - akkor a megtérülés ideje lecsökkenhet 10-12 évre is. A megújuló energiát alkalma­zó technológiák gyártása, felsze­relése tehát új munkahelyeket te­remt, nemcsak Magyarországon, hanem szűkebb pátriánkban is. KRF siker az OTDK-n Gyöngyös. Az Országos Tudo­mányos Diákköri Konferencián (OTDK) ismét sikert ért el a gyöngyösi Károly Róbert Főis­kola (KRF), amelyet az OTDK- konferenciák közötti években megrendezett szakterületi, MÉTE OTDK-n, elért eredmé­nye bizonyít. A XIX. Országos Tudomá­nyos Diákköri Konferencián, amelyet 10 felsőoktatási Intéz­mény 80 versenyzőjének rész­vételével május 17-én, a debre­ceni egyetemen rendeztek, Élel­miszermarketing kategóriában Bakos Izabella Mária (Kereske­delem és marketing BA alap­szakos) hallgató 2. helyezést ért el. Felkészítő tanára: dr. Tamus Antalné főiskolai tanár. A sikeres munka témája a magyar és a partiumi élelmi­szerfogyasztói szokások össze­hasonlító vizsgálata volt. A ver­senyművek értékelése során, egyrészt az írásbeli munkát, másrészt a szóbeli prezentációt minősítette a zsűri. A tanulmány az témával kap­csolatos szakirodalom feldolgo­zása mellett a szerző átfogó marketingkutatási eredménye­iről is beszámolt. A primer ku­tatások célja a középiskolás fi­atalok fogyasztási szokásaink és preferenciáinak megismeré­se volt. Szekunder kutatásban a magyar és a román élelmi­szer-fogyasztói trendek hason­lóságai és eltérései, valamint a várható tendenciák elemzése történt meg. A tanulmány szer­zője vizsgálta - kvalitatív és kvantitatív kutatása során - a fiatalok otthoni és házon kívü­li étkezési szokásait, az élelmi­szer fogyasztásukat befolyásoló tényezőket, az egyes élelmisze­rek és italok fogyasztásának gyakoriságát, kedvenc élelmi­szermárkáikat, az egészséges táplálkozással kapcsolatos atti­tűdjeiket, élelmiszervásárlási szokásaikat. Az eredmények alapján az összefüggéseket is elemezte a fiatalok demográfi­ai jellemzői, értékrend- szer/életstílusjegyei és élelmi­szer-fogyasztói magatartása kö­zött. Összességében elmondha­tó, hogy a szerző kutatási ered­ményei rávilágítottak arra, hogy mely szektorokban lenne érdemes intenzívebben megje­lenni feldolgozott magyar élel­miszerekkel az erdélyi piacon. A tanulmány statisztikailag is alátámasztható, ANOVA féle összefüggés vizsgálatai pedig jó kiindulási pontot jelenthet­nek egy további reprezentatív kutatás lebonyolításához. í r Tm i T“T sí • j p4 8 gj l [g I i• nmh ’■ ;0 \fvPf ^ *. ■ ■'^',*Q3HB2r®|^2jl

Next

/
Oldalképek
Tartalom