Nógrád Megyei Hírlap, 2012. május (23. évfolyam, 100-124. szám)
2012-05-19 / 115. szám
2012. MÁJUS 19., SZOMBAT 3 NÓGRÁD MEGYE REGIONÁLIS HÍREK A régi Csallóköz halászata NMH-információ Az ősi gazdálkodási forma hagyományos eszközeitől a halászcéhek emlékeiig sok látnivaló várja a látogatókat a Csal- , lóközi Múzeum kiállításán, amelynek a Füleki Vármúzeum ad helyet. A kiállított műtárgyak a régió ártérmentesítést megelőző jellegzetes halászatát mutatják be. A dunaszerda- helyi intézmény gyűjteményein kívül értékes ritkaságokkal színesíti a tárlatot a Galántai Honismereti Múzeum és a budapesti Néprajzi Múzeum is. Szabó Béla, a Szlovák Horgász- szövetség füleki területi szervezetének elnöke pedig saját preparált horgásztrófeáival egészíti ki. Tizenhat órakor kezdődik az ünnepélyes megnyitó, ahol Nagy Iván, a Csallóközi Múzeum néprajzkutatója ajánlja a régi idők mindennapjait felvillantó kellékeket, tárgyakat a közönség figyelmébe. A kiállítás szeptember 7-ig tekinthető meg. Vármúzeum éjszaka is Fülek. A Múzeumok Éjszakája sorozathoz kapcsolódva, május 19- én szombaton 18 órakor a Városi Honismereti Múzeumban nyílik meg az „Öt év szerzeményei“ című. kiállítás. A tárlat a Füleki Vármúzeum gyűjteményeinek az intézmény 2007-es átszervezése óta elért gyarapodását, látnivalóit teszi szemlére. Kiállítják a füleki zománcgyár termékeit bemutató szerzeményeket, a régió népművészetét dokumentáló tárgyakat, régészeti leleteket és Pisák Pál bussai őslénytani és ásványtani hagyatékát, amelyet az elmúlt években restaurált értékes műtárgyak egészítenek ki. A rendezvény keretén belül látogatható lesz a régi Csallóköz halászatát felvillantó időszaki kiállítás is, amely a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum, a galántai Honismereti Múzeum, valamint a budapesti Néprajzi Múzeum gyűjteményein keresztül nyújt betekintést a múltba. Miénk lesz az „Év múzeuma”? Ma eldől, hogy Nógrád megyei lesz-e az „Év múzeuma”: a kitüntető címre a salgótarjáni és a pásztói intézmény is pályázik. S. K. Nógrád megye. Szűkebb hazánk két képviselője is pályázik - tizennégy másik intézmény mellett - az „Év múzeuma 2011”- díj ra. A felhívást a Magyar Múzeum, a Pulszky Társaság - Magyar Múzeum Egyesület online magazinja tette közzé. Mint írták, az 1980-ban épült salgótarjáni Nógrádi Történeti Múzeumot az átalakulás múzeuma. A megújulás alapja már meglévő gyűjteménye, továbbá nagyszerű műtárgygyarapodási lehetőségei. Egyedi és különleges a képző- művészeti gyűjteménye, amely mind számában, mind kvalitásaiban kiváló lehetőségeket hordoz. Ennek értékeivel az intézmény vezetése is tisztában van, és egy jól tervezett, folyamatosan megújuló kiállításon teret is ad ennek. A múzeum történeti gyűjteményei a ma divatos „retró szellemben” jó lehetőséget hordoznak arra, hogy a jövőben a XX. század második felének társadalmát bemutathassák egy korszerű kiállításon. Jelentős továbbá az öblös- üveg-gyűjtemény, de a kutatások és a szakmai kiadványok tekintetében is szép eredményei vannak a Nógrádi Történeti Múzeumnak. Eredetileg természettudományos meghatározottságú gyűjteményként működött a másik Nógrád megyei jelölt, a Pásztói Múzeum, de az utóbbi időben bemutat helytörténeti, képzőművészeti és néprajzi anyagot is. A hangulatos környezetű épület- együttesben megtekinthető a középkori üveghuta, a kolostor épületében a ciszterci rend történeti kiállítás, az oskolamester ház és a középkori romkert. A jelentős fejlesztések eredményeként, a múzeumpedagógiai és látványtári gyarapodás következtében világos terek, korszerű, átlátható kiállítások, digitalizált tartalmak jöttek létre. A felszabadult helyiségekben gyerekfoglalkozások töltik be a jól felszerelt múzeumpedagógiai teret, amit elsősorban a város és a térség lakói használnak mint saját intézményt. Ám a turizmus kiszolgálására és külföldi látogatók fogadására is felkészült a pásztói múzeum. Az ünnepélyes eredményhirdetést és a díjkiosztást - a hagyományoknak megfelelően - a „Múzeumok majálisa” megnyitó ünnepségének keretében, május 19-én, szombaton (azaz ma) délelőtt tartják meg a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében. Kiállítások és programok Salgótarján. A Nógrádi Történeti Múzeum folyamatosan arra törekszik, hogy igényes kiállításaival kiszolgálja a kultúra és a művészet iránt érdeklődőket. Az állandó kiállítások között a „Nógrád az újkorban - történeti kiállítás 7 képben”, a képtárban pedig „Válogatás a Mihályfi gyűjteményből” című tárlatok tekinthetőek meg. Az időszaki kiállítások között - amelyek május 31-ig láthatóak - pedig „Prototípia” címmel, a Cered-Salgótarján Nemzetközi Művésztelep tagjainak alkotásait és „A megújulás felé” címmel Mátraverebély- Szentkút Nemzeti Kegyhely újonnan restaurált oltárszobrait tárják a nagyközönség elé. A legjobbak közt Balassagyarmat a ix. Or szágos Zongora Négykezes és Kétzongorás Versenyt rendezte meg nemrégiben támogatókkal a Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészetoktatási Intézmény. A legjobbak eredményeit nemrégiben közöltük, az ismertetésből kimaradt, hogy a második korcsoportban versenyzett páros, Vitt Balázs és Magyar Valenün első helyezést ért el. Felkészítő tanáruk Somogyvári Ildikó. Falunap Nézsa. Délelőtt 10 órakor tábori misével kezdődik a május 19-i falunap, szombati (mai) a községben, a köszöntők 10.45 órától hangzanak el. Ezt követően folyamatosak lesznek a szórakoztató események: Katicabogarak címmel zenés gyermek- műsor, majd csocsóbajnok- ság lesz, az óvodások műsorcsokrát 12 órától kísérhetik figyelemmel. Ebéd után az iskolások, utánuk hagyományőrző együttesek mutatkoznak be. Ezek után zumba, sörivó verseny, színházi produkció, valamint indián zenészek fellépése következik, este tábortűz, bál és táncparti zárja a rendezvényt. Tavaszi zsongás Salgótarján. A Nógrádi Történeti Múzeumban Tavaszi zsongás címmel rendeznek hangversenyt május 19-én, szombaton, azaz ma 15.30 órai kezdettel. Fellépők: Melódia női kar - Fülek (karnagy: Simon Katalin), Cantabile női kar - Salgótarján (karnagy: Radnai Zsuzsanna), Salgótarjáni Pedagógus Kórus (karnagy: Baámé Dicse Zsuzsanna). A hangulatos koncertre mindenkit sok szerettei várnak a rendezők. Szerkesztőségünk számítógépeit az smart security védi. Hitvallás a népi iparművészetről Szenográdi Ferenc SzÓCSény. Török Jánosnak a szécsényi összevont oktatási intézmény tanárának, a népi iparművészek mesterének életét két fontos vonal határozza meg. Az egyik a tanítás és nevelés, a másik a népi iparművészet. Az 51 éves szakemberrel, - aki 10 évvel ezelőtt alapító tagja volt a Palócföldi Népi Iparművészek Egyesületének és annak elnöki tisztségét azóta is betölti -, akit 2010-ben a Népművészeti Egyesületek Szövetsége alelnökének választotta, az életében fontos szerepet betöltő népi iparművészetről beszélgettünk.- A népi iparművészeiben mi az arspoétikája?- Palócok vagyunk. Vállaljuk történelmünket, szokásainkat, nyelvünket, kultúránkat, szellemi, lelki és tárgyi értékeinket. Mindazt, amit évezredek során létrehoztak, amely örökség továbbadása nélkül épp a legsajátosabb nemzeti jellegünket veszítenénk el.- Ez a szép hitvallás gondolom a tevékenysége során fogalmazódott meg. Mikor és hogyan került közelségbe a népi iparművészettel?- Szügyben születtem. A szüleim mellett nagy hatással voltak rám nagyszüleim és nagyné- ném. A csipkekészítéstől kezdve a szövésen, fonáson át a csuhéjozásig minden kézműves kultúrában otthon vontak. Gyermekként érdekelt mindaz, amit csinálnak, mellettük tanultam és szerettem meg. Megjegyzem, hogy édesapám kántor volt, megtanított orgonálni, volt olyan istentisztelet, ahol én játszottam. Ez nem hagyott bennem olyan mély nyomott, mind a különböző népi, tárgyi alkotások. Gyógypedagógus lettem, feleségemmel, Petró Máriával a cserhátsurányi intézetben középfokon súlyos értelmi fogyatékos gyermekeket tanítottunk, velük foglalkoztunk. A szabadidős tevékenységek során jó hasznát vettem a gyermekkoromban elsajátított népi ipar- művészeti ismereteknek. Később Pásztora hívtak tanítani. Ekkor, Nyíregyházán részt vettem dr. Puskásáé Oláh Júlia a népművészet mestere által szervezett továbbképzésen, ahol olyan ismereteket sajátítottunk el, amelyeket a gyermekek szabadidős foglalkozásain tudtunk hasznosítani. Az agyagozás, szövés, fonás és a többi foglalkozásokon előjöttek gyermekkori élményeim. Láttam, amit a többieknek tanulni kellett, nekem mindaz magától működött. Megkérdezték tőlem, honnan tudom mindezt. Azt válaszoltam: ebben nőttem fel. Ott döbbentem rá, hogy amit csinálok, azt tudatosan tovább kell fej- lesztenem. Több kézműves szakmában tanfolyamokat végeztem, amiről bizonyítványt kaptam. A következő nyári foglalkozáson már szekció- vezető voltam. Megjegyzem, hogy tanítványaim munkái több kiállításon, pályázatokon, a díjazottak között voltak. Szécsénybe hívtak tanítani, amit elfogadtunk a feleségemmel. Úgy gondoltam, a népi iparművészet területen el kell valamilyen irányba indulnom, a vesszőzés, a hajlítás midig tetszet, így megállapodtam ez mellett.- Úgy tudom, hogy munkáját díjjal ismerték el.- Igen, 2002-ben népi iparművész lettem. Három év múlva megkaptam a Király Zsiga díjat.- Azon kívül, hogy alkot, a népi iparművészek munkájának a szervezésében is részt vesz...- Tíz évvel ezelőtt alapítója voltam a Palócfóldi Népi Iparművészek Egyesületének. 2010-ben az a megtiszteltetés ért, hogy megválasztottak a Népművészeti Egyesületek Szövetsége alelnökének. Szövetségünk ez év május 25-én ünnepli megalakulásának 30. évfordulóját.- Mi a szövetségük feladata?- Az országban 4500 alkotó szakmai érdekképviseletét látjuk el. Szövetségünk rendezi minden év augusztus 20-án a Budai várban a mesterségek ünnepét. Tavaly felkértek minket, hogy vegyünk részt a civilszervezetek törvényének a kidolgozásában. Számos javaslatunk emelkedett jogerőre. Legutóbb, államtitkárokkal folytatott bárbeszédünk témája a vidékfejlesztés volt. Arról cseréltünk gondolatot, hogy milyen pályázati kiírások segíthetik a magyar népi kultúrát. A magyar népi kultúra stratégiájának a kidolgozásához is kérték a segítségünket.- Az elnökségen belül mi a szakterülete?- Hazánk északi részén és a határon túli egyesületekkel a kapcsolattartás, pályázatok ösz- szefogása, azok készítése, a marketing tevékenység, az utánpótlás nevelése, a szakmai szervezetek koordinálása. Örülök, és megtiszteltetés számomra, hogy egy országos szervezetnek lehetek az alelnöke, és ezzel is hozzájárulhatok a magyar népi iparművészet fennmaradásához, népszerűsítéséhez.
