Nógrád Megyei Hírlap, 2012. április (23. évfolyam, 77-99. szám)

2012-04-12 / 85. szám

4 2012. ÁPRILIS 12., CSÜTÖRTÖK ORSZÁG-VILÁG Költészet napja Budapest. Sebő Ferenc előadóművész és népzenekutató diákokkal együtt József Attila: Rejtelmek című megzenésített versét énekli, a költészet napja alkalmából tartott rendezvényen, a Körösi Csorna Sándor Kulturális Központ előtti parkban. Az unió középmezőnyében vagyunk Elektronikus beszerzés Budapest Elektronikus eljá­rást vezet be a MÁV Zrt. a köz- beszerzési értékhatárt el nem érő vásárlásainál - jelentette be Werle Zoltán, a MÁV Zrt. társasági szolgáltatás igazgató­ja szerdán háttérbeszélgeté­sen, Budapesten. Számításuk szerint éves szinten mintegy 20 milliárd forintnyi, a közbe­szerzési értékhatárt el nem érő beszerzést bonyolítanak majd le gyorsabban, hatékonyabban és átláthatóbban az elektroni­kus rendszerben. A MÁV Zrt. adatai szerint éves szinten a MÁV-csoport mintegy 4000 beszerzést bonyolít, ebből 1000 a MÁV Zrt-é. Ez utóbbiak 60- 70 százaléka nem éri el a köz- beszerzési értékhatárt Werle Zoltán hangsúlyozta: az e-beszerzéstől azt várják, hogy az így lebonyolított vásár­lásoknál 85 százalékkal keve­sebb papírt használnak majd fel, és 30 százalékkal csökken­tik az egy eljárásra ráfordított munkaidőt Gyorsítani fogja az eljárást az is, hogy az 500 ezer forint értékű beszérzések alatt a honlapon közzétett általános szerződési feltételek alapján kötnek megállapodást Az igazgató utalt arra, hogy a társaság már korábban is használt elektronikus megol­dásokat a beszerzéseiknél. Az átláthatóságot növeli, hogy a MÁV Zrt elindította múlt év­ben a beszerzési hírlevelét is, amelyre eddig 1.409-en re­gisztráltak, és olvassák a lehe­tőségeket Újságírói kérdésre válaszolva Werle Zoltán el­mondta: az elektronikus be­szerzésnél az Electool Hunga­ry rendszerét használják, ame­lyért havi szinten pár százezer forintos díjat fizetnek. A MÁV Zrt. tájékoztatása szerint a MÁV-csoport anyagi jellegű ráfordításai mintegy 8 milliárd forinttal csökkentek 2010- 2011-ben. A beszerzések so­rán a MÁV Zrt az elmúlt két évben legalább 3,6 százalékos, azaz több mint 1,8 milliárd fo­rint megtakarítást ért el azon szolgáltatások, termékek vá­sárlásánál, amelyeknél az ösz- szehasonlíthatóság fennáll. A fenntartható fejlődés­hez kapcsolódó mutatók alapján Magyarország az Európai Unió (EU) közép­mezőnyében helyezkedik el - derül ki a GKI Gazda­ságkutató Zrt. új évköny­véből, amelyet szerdán mutattak be Budapesten. Budapest A nemzetközi össze­hasonlítások szerint Magyaror­szág a gazdasági-társadalmi fejlő­dés, az éghajlatváltozás, a fenn­tartható termelés és a gazdasági eszközök mutatói alapján átlagos szintet ért el, míg a lakosság élet­tartama és foglalkoztatása alap­ján elmarad az uniós átlagtól. A Fenntartható Fejlődés Év­könyvet második alkalommal készítette el a GKI. A kiadványt a fenntarthatóság jegyében nem nyomtatják ki, elektroni­kusan teszik hozzáférhetővé - mondta Vértes András, a gaz­daságkutató elnöke. A GKI elnöke szerint a mo­dern világ fontos kérdése, hogy ütközik-e a fenntarthatóság és a profit, de egyre inkább azok vál­nak a vüág vezető cégeivé, ame­lyek odafigyelnek a hosszú távú fenntarthatóságra. Az előzőhöz képest újdonság, hogy az idei év­könyv második része bemutatja a 20 fő feletti magyarországi vál­lalkozások - elsősorban a kör­nyezeti fenntarthatósággal kap­csolatos - tudatosságát, terveit, preferenciáit és várható ráfordí­tásait. Az információkat tavaly a negyedik negyedévben repre­zentatív felmérések során gyűj­tötték össze. Bíró Péter, a projekt vezetője ismertette: a környezetvéde­lemmel összefüggő kötelező költségek óvatos becslések sze­rint évi 80-90 milliárd forintot tesznek ki országosan. A 20 fő feletti hazai társaságok 17 szá­zaléka vállal önként környezet- védelemmel összefüggő fenn­tarthatósági feladatokat, ennek költsége évi 20-30 milliárd fo­rint volt 2010-ben és 2011-ben. A cégek összesített válaszai alapján a vállalkozások szem­pontjából a fenntartható fejlő­déshez kapcsolódó legfonto­sabb részterület az alkalmazot­tak egészségügyi állapotának megőrzése, a második a kor­rupció visszaszorítása, a har­madik pedig az energiahaté­konyság javítása. ; Kerékpárút épül j Csenger. Kerékpárút épül ; csaknem ötven kilométer ! hosszan Fehérgyarmat és a ! romániai Szatmárnémeti kö- ! zött, az 5,6 millió euró, mint- ! egy 1,6 milliárd forint költ- j ségvetésű magyar-román kö- [ zös projekt nyitórendezvé- ! nyét szerdán tartották a ! Szabolcs-Szatmár-Bereg me- ! gyei Csengerben. A magyar ; oldalon 27, a román oldalon ! pedig több mint 22 kilométer ! hosszú kerékpárút a Szamos ! folyó töltéskoronáján épül kaszon már elkezdődtek. A Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttmű­ködési Program keretében megvalósuló, HUNROVELO - Szamos mentén vízen és két keréken elnevezésű beruhá­zás a két ország összesen húsz települését érinti. A Fel- ső-Tisza-vidéki Vízügyi Igaz­gatóság és Szatmárnémeti önkormányzata partnerségé­ben megvalósuló, 5,6 millió euró értékű beruházás kere­tében a Szamos töltésén há­rom méter szélességben asz­faltozott kerékpárút épül ki, amely lakossági és turiszti­kai igények kielégítésére egy­aránt alkalmas lesz. A romániai szakasz Szat­márnémetitől az országhatá­rig a folyó bal partján, a ma­gyarországi szakaszon pedig a Szamos bal és jobb partján fog haladni a szamosbecsi és tunyogmatolcsi vasúti hidat érintve egészen Fehérgyar­matig. A nyitórendezvényen elhangzott: a magyarországi szakaszon a munkálatok már elkezdődtek, a kivitelező KE- VÍZ 21 Zrt. A román oldalon is zajlanak a munkálatok, Szatmárnémeti térségében egy útszakaszt már haszná­latba vett a lakosság. A projekt befejezésének határideje 2012 decembere, de a kivitelezési munkálatok a remények szerint már októ­ber 30-án véget érnek - mondta Bodnár Gáspár, a sza­bolcsi vízügyi szervezet igaz­gatója az MTI-nek. Közlése szerint a kerékpárút megépí­tésével hatékonyabbá és költ- ségtakarékosabbá válik az ár­vízi védekezés. meg, a ki- vitele- z é s i mun­gyaror- szági sza­Még mindig sok hazai vállalkozás kedveli az offshore-t ELEMZÉS A Seychelle-szigetek, Ciprus, Panama, Belize a legnépszerűbb adóparadicsomok közé tartoznak Változatlanul népszerű az off­shore cégek alapítása a hazai vállalkozások körében, évente mintegy 600 olyan „tiszta” offs hőre vállalkozás alakul, amely­nek alacsony adózású külföldi országban lévő cég a tulajdo­nosa - derül ki a Bisnode cső porthoz tartozó PartnerControl. hu elemzéséből. A céginfor máció szolgáltató azon társa Ságokat vizsgálta, melyeknek alacsony adózású (offshore) országban van a kizárólagos tulajdonosuk, így bevételeik továbbutalásával kikerülhetik a hazai adófizetést. Általában tanácsadási szolgáltatást, hitelt vesznek igénybe a külföldi tu­lajdonostól, vagy jogdíjat utal Sok cég külföldön póbálja „opimalizálni" adóját nak ki nekik, ezzel eltüntetve a magyar adóalapot. Jelenleg több mint 2600 ilyen magyar cég működik. Vannak olyan országok, ame­lyekben semmilyen adó sincs (például a Baliamák, Belize, a Brit Virgin-szigetek, Mauri tius vagy a Seychelle-szigetek), az érintett cégek 28 százaléka tevékenykedik itt. Hongkong­ban, Írországban, Panamában és Szingapúrban pedig a kül földi jövedelmek mentesülnek az adófizetés alól, ebbe a körbe tartozik a „tiszta” offshore vál lalkozások 12 százaléka. Off shore terepként kedveltek az alacsony adózású országok is, mint például Ciprus, Dubaj, Lu xemburg, Málta, Svájc; a 2600 hazai cég 37 százalékának itt székel a külföldi tulajdonosa. Bizonyos egyesült államokba li területek is népszerű adó- paradicsomok, mivel itt csak illetéket kell fizetni a külföldi jövedelmek után (például: Dela­ware, Florida, Kalifornia, New York, Oklahoma); az érintett cé­gek 23 százalékának van ame­rikai tulajdonosa. A legtöbb külföldi tulajdonú (Magyarországon működő) cég az egzotikus országok közül a Seychelle-szigeteken tevékeny­kedik, ezt követi Ciprus, Pana­ma és Belize. Keleti József, a magyar Bis­node csoport country manage­re szerint szerződéskötés előtt mindenképpen érdemes az adott cég adatait, kockázatos­ságát alaposan megvizsgálni, mivel egy offshore cég vagy egy offshore országban lévő tulajdonos nagyobb pénzügyi kockázatot jelenthet. Az offshore amnesztia sze­rint azon magánszemélyek, akik hazahozzák offshore va­gyonukat csak 10 százalék adó megfizetésével tartoznak és a vagyongyarapodás részleteit az adóhatóság nem firtathat­ja. Ám az amnesztiával csak kevesen élnek, így ebből az államnak csak kis adóbevétele származik - állapítja meg az elemzés. ■ VG

Next

/
Oldalképek
Tartalom