Nógrád Megyei Hírlap, 2012. április (23. évfolyam, 77-99. szám)

2012-04-12 / 85. szám

2012. ÁPRILIS 12., CSÜTÖRTÖK 5 BELFÖLD Bérkompenzáció: elindult a pályázat indul a 21 milliárd forint keretösszeggel meghirdetett kiegészítő bérkompenzá­ciós pályázat, amelyen a Nemzetgazdasági Minisz térium várakozása szerint 450 650 ezer munkavállaló juthat 2 3 százalékos bér kiegészítéshez jelentette be Czomba Sándor, az NGM foglalkoztatásért felelős államtitkára. A munkálta tők júliusban juthatnak az igényelt kompenzáció 70 százalékához, a további 30 százalékot szeptemberben kapják. ■ MTI Üzemanyagok: ezen a héten nincs áremelés A héten nem változik az üzemanyagok nagykereske­delmi ára - értesült az MTI. A Mól egy hete bruttó 5 fo­rinttal emelte a 95-ös benzin literenkénti nagykereske delmi árát, a 451 forintos átlagárral a benzin ára új csúcsra került. ■ VG Támogatás kérhető agrárbiztosításhoz 60 SZÁZALÉKOS díjtámogatást nyújt a Vidékfejlesztési Mi nisztérium (VM) nemzeti forrásból az időjárási kocká zatokra kötött mezőgazda- sági biztosítási díjhoz. A díj támogatást is az április 2 -án megnyílt egységes kérelem elektronikus kitöltő felüle tén igényelhetik a térmélők. Az egységes kérelemben 26 jogcímre lehet pályázni. A legnagyobb tétel a 280 milliárd forintos terület­alapú támogatás. ■ VM Nem költenek elegét kutatásfejlesztésre Magyarország kutatásfej lesztési ráfordításai a GDP arányában bővültek ugyan, de a vállalati ráfordítások alacsonyak; sok a jó és meg valósítható ötlet, de elégte­len azok menedzselése - ez derül ki a Nemzeti Innová­ciós Hivatal (NIH) gondo zásában elkészült Vállalati KFl-jelentésből. Mészáros György, az NIH elnöke elmondta: a hivatal igyek szik felkarolni az innovatív elképzelésekkel rendelkező vállalkozásokat. ■ MTI Beszerzés zárt ajtó mögött titkosítás Visszaélésre adhat lehetőséget a rugalmas megfogalmazás NAV-akdó: egy hónap alatt tizenhárom külföldi rendszám A Belügyminisztérium felügyelete alá tartozó Alkotmányvédelmi Hivatal listájára kell felkerülni a bizalmas megbízások elnyeréséhez ellenőrzés: Összesen tizenhá­rom külföldi rendszámos adó­elkerülő, ebből két ügy már határozattal lezárva - ez az első havi mérlege a külhoni azonosí­tóval közlekedő autók országos NAV-ellenőrzésének. Az adóha tóság március elején indított akciót, melynek lényege, hogy a vám- és pénzügyőrök a napi munkájuk például a teherau tók szállítmányának ellenőrzése - mellett a külföldi rendszámú autókat is kiveszik forgalomból, és megvizsgálják, jogosan hasz­nálják-e az azonosítójukat. Akkor a NAV azt a tájékoz­tatást adta, hogy legkevesebb egy hónap kell, míg értékelni lehet az eredményeket. Ez letelt, az adatok szerint a le­füleltek több mint fele a szlo­vák rendszámot választotta. Ellenük még nincs határozat, német és svájci rendszámra viszont már igen: egy-egy. Az „elit elitje” vehet csak részt a nemzetbiztonsági érdekeket érintő köz- beszerzéseken, amelyek titkosítását néhány napja tovább szigorították. VG-összeállítás A nyilvánosság szempontjá­ból nincs komolyabb jelentő sége annak a friss törvény módosításnak, amely szerint a nemzetbiztonsági vagy kü lönleges biztonsági érdeke két érintő beszerzések egyes adatai tíz évre titkosíthatók. A „minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzet biztonsági érdekeit érintő vagy különleges biztonsági intézke­déseket igénylő” - részletesen egy 2011-es kormányrendelet­ben szabályozott beszerzések nem tartoznak a közbeszerzési törvény hatálya alá, még akkor sem, ha a beszerzés összege az uniós értékhatárt meghaladja. Az utóbbi esetben az Ország gyűlés bizottsága hozhat hatá­rozatot. A megfogalmazás elég gé rugalmas ahhoz, hogy visz szaélésekre adjon lehetőséget, és megérne egy alaposabb vizs­gálatot az is, hogy mennyire áll összhangban ez a lehetőség az uniós irányelvekkel jelezte a Világgazdaságnak több, közbe szerzésekkel foglalkozó jogász. Ezeken a beszerzéseken az „elit elitje” vehet csak részt szi­gorúan „meghívásos” alapon. Kizárólag olyan társaság jöhet szóba, amely szerepel az Alkot mányvédelmi Hivatal irányadó jegyzékén (1J). Ehhez elég, ha a cég megfelelő minősítésű Te­lephely Biztonsági Tanúsítvány­nyal (TBT) rendelkezik, amihez nem csupán a cégadatok ellen­őrzése, de a cég vezetőinek és a „titkokhoz” várhatóan hozzá­férő munkatársak nemzetbiz tonsági átvilágítása is szüksé ges. TBTvel nem rendelkező társaságok esetében az irány adó jegyzékbe való felvételről a kérelmezésen szereplő ada tok ellenőrzése után az Alkot­mányvédelmi Hivatal dönt, a döntés ellen fellebbezésnek he­lye nincs. A jegyzékbe bekerü­lés azonban még csak fél siker: a szóban forgó beszerzéseken az ajánlatkérő joga eldönteni, hogy az IJ-ről mely cégeket hívja meg - így választják ki a fővárosi Kossuth tér felújítóit is. Sem a TBT-vel rendelkező, sem az jegyzékben szereplő cégek listája nem nyilvános - tájékoztatta lapunkat az Al- kotinányvédelmi Hivatalt fel­ügyelő Belügyminisztérium, amely jelezte: utóbbi listán „több száz cég” szerepel. A „piac” mé­retéről sem kaptunk adatot: „a kormányrendelet hatálya alá tartozó beszerzések kőnk rét, részletes adatainak kezelői a felmentést kérő (ajánlatkérő) szervek”. A képet árnyalja, hogy a nemzeti TBT vel ren­delkező cégeket a Nemzeti Biz tonsági Felügyelet (NBF) tartja nyilván, amely a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium irányítása alatt áll. A felügyelet csak Magyaror­szágon bejegyzett gazdálkodó szervezet részére állít ki TBT-t, külföldi cégek ellenőrzése a bejegyzés szerinti ország társ­hatóságánál kezdeményezhető. Erre akkor kerülhet sor, ha a minősített adatot átadó szerv nem Magyarországon bejegy zett szervezetet kíván „Bizal más!” vagy magasabb minősí­tési szintű szerződés végrehaj tásába bevonni, és a cég nem rendelkezik TBT-vel. A homályos megfogalmazás tág teret engedhet a fantáziának önmagában az, hogy a ma­gyarszabályozás kiveszi a közbeszerzési törvény hatá­lya alól a védelmi jellegű, nemzetbiztonsági érdekeket érintő beszerzéseket, nem sért nemzetközi, illetve kö­zösségi jogot: ezt az uniós alapszerződés 296. cikke is elismeri, és eltérést biztosít az olyan esetekre, amelyek­ben a közösségi jognak való megfelelés veszélyeztetné a tagállamok „alapvető bizton­sági érdekeit" - fejtette ki Dagonya András közbeszer­zési ügyvéd, európai uniós szakjogász. BÍRÓSÁGI JOGGYAKORLATA ÍS van az ügykörnek: a Bizott­ság kontra Spanyolország ügyben például az Európai Bíróság úgy ítélkezett, hogy azok a szakaszok, amelyek­ben a szerződés rendelkezik az ilyen jellegű eltérésekről, „kivételes és egyértelműen meghatározott esetekre” vonatkoznak Ezért is fontos, hogy a belső szabályozás miként határozza meg „az ország alapvető biztonsági érdekének” fogalmát, egy ho­mályos, nem kellően pontos megfogalmazás ugyanis tág teret engedhet a fantáziának - figyelmeztet a szakember. A magyar szabályozás közös­ségi kereteken nyugszik, és kivételként kezeli ezeket be­szerzéseket, a belső jogalko­tás és főleg a jogalkalmazás felelős azért, hogy betöltse valódi funkcióját -foglalja össze Dagonya András. ■ A legaktívabb a NAV észak-magyarországi szervezete volt. Bár a NAV nem részletezte megyénként az adatokat, az Észak-magyarországi Régiós Főigazgatóságuk hétvégi köz leményéből kiderül, hogy ők járnak élen a rendszámvadá­szatban. Saját közlésük szerint kilenc eljárást indítottak, ebből egy esetben hoztak határozatot 200 ezer forintos szankcióról, vagyis az ország többi régiójára összesen jut négy további ügy. Az adóhatóság közléséből kiderül, hogy a tavaly nyártól tavaly év végéig érvényes ked­vezményes, „felezett regadós” autóhonosíttatási lehetőséggel 2009 alkalommal éltek. A NAV közlése szerint az eddigi adatok­ból nem lehet objektiven megái lapítani, sikeres-e az egyébként folytatódó rendszámvadász ak­ció, ehhez minimum fél év kell, ráadásul a preventív hatást még akkor sem lehet becsülni. ■ VG Lefülelt rendszámok Honosság Eljárás román 1 szlovák 6 német 2 svájci 2 osztrák 2 Összesen 13 FORRÁS: NAV Akadályokat bontottak le a nagyberuházások előtt parlament Frakciószövetségi vita alakult ki Fidesz-KDNP-ben a képviselői álláshalmozás tiltásáról Felgyorsulhatnak a kiemelt beruházások, megalakulnak a foglalkoztatási szövetkezetek - gazdasági tartalmú törvé­nyekről is végszavazott tegnap lapzártánk után a Parlament. Előbbi törvény jelentősen rövi­díti az ügyintézési határidőket, amelyek a kiemelt állami be ruházásokra vonatkoznak - az indoklás szerint a cél az uniós kifizetések gyorsítása. Utóbbi pedig lehetővé teszi, hogy a „társadalom perifériájára sód ródottak” közfoglalkoztatóként működő szövetkezetbe tömö­rüljenek, ha legalább ötszázan vannak, és egy nemzetiségi önkormányzat is csatlakozik. A szövetkezet a tagjainak mun­kát ad, az előállított terméket és szolgáltatást pedig értékesíti. Döntött a T. Ház arról a tör­vényről is, amely finomítja a látványcsapatsportok céges tá­mogatását lehetővé tevő szabá lyokat. A támogatás igénybevé­teléhez két évi köztartozás men­tesség kell, a pénzt pedig bizo nyos esetekben frissen alakult sportegyesületek is kaphatják - így egy egyesület formai át­alakulása nem lesz kizáró ok, ha már régebb óta végez érde­mi szakmai munkát. Leszál lítják továbbá az értékhatárt, mely felett már miniszteri döntések kellenek a fejlesztési támogatásokról. Frissül a szabálysértésekről Rubovszky György (KDNP) Nem kell az államosítás A dorogi önkormányzat felter­jesztéssel fordul a Nemzeti Erő­forrás Minisztériumhoz a Doro­gi Szent Borbála Szakkórház és Szakorvosi Rendelő Nonprofit Kft. államosításának megaka­dályozása ércekében - közölte a város polgármestere. Titt- mann János (MSZP) azt mond­ta: a város vagyonából csaknem egymilliárd forintot fordítottak az egészségügyi infrastruktúra kiépítésére, a kórháznak nincs adóssága, felújított épületekben működik, így érthetetlen, hogy az állam átveszi, ráadásul egyeztetés nélkül. szóló törvény is, a megszava­zás után bekerül ebbe például az engedély nélküli gyógyszer- készítményekkel kapcsolódó szabálysértés, közigazgatási bírság váltja a szabálysértési szankciókat bányászatnál, ál­lattenyésztésnél, illetve pon­tosították a rossz minőségű termék forgalombahozataláról szóló passzusokat is. Szavazott a napirend szerint a Parlament néhány, előtte fek­vő törvénytervezethez benyúj­tott módosító csomagról is. Az Országgyűlésről szóló törvény egyik módosítójáról kisebb vita alakult ki: a KDNP-s Rubovszky György elfogadhatatlannak ne­vezte, hogy a következő cik­lusban a 199 képviselő egyi­kének sem lehet más kereső tevékenysége, mint a honatyai főállás. A korlátozásért cserébe egyébként 750 ezer forintos ke resetük lenne, ami sok esetben jövedelemcsökkenést jelentene: bizottsági és egyéb posztokkal akár egymillió forintot is keres­het ma egy képviselő. Az országgyűlés elkezdte az 55 települési kórház májusi ál­lami átvételéről szóló, valamint a bányászati és energetikai tör­vényeket módosító javaslat tár gyalását is. Ma a tervek szerint a T. Ház a járásokról szóló tör­vényt tárgyalja, illetve folytatja a tegnap kezdett vitát az emlí­tett két tervezetről. ■ VG

Next

/
Oldalképek
Tartalom