Nógrád Megyei Hírlap, 2012. április (23. évfolyam, 77-99. szám)
2012-04-11 / 84. szám
6 BELFÖLD 2012. ÁPRILIS 11., SZERDA HÍRSÁV NFÜ: 122 milliárd foglalkoztathatóságra A MUNKAERŐPIACRA Való belépés elősegítésére az Eu rópai Szociális Alapból 150 projekt részesült 122 mii lián! forint TÁMOP támo gatásban 2007-től - közölte a Nemzeti Fejlesztési Ügy nökség. Az Új Széchenyi-terv keretében idén 169 500 munkavállaló munkaerő piacra való visszatérését segítenék, a képzésekben 76 ezren vehetnek részt. Eddig 5 milliárd forint előleget, számla alapján további 93 milliárd forintot fizettek ki, 56 projekt záró elszámolását fogadták el. ■ MTI Egyszerűsített beszerzés A januártól hatályos új közbeszerzési törvény megengedi, hogy a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó beszerzések egyszerűbb szabályokkal történjenek, ezeket tette közzé rendeletében a belügyminiszter a Magyar Közlönyben. A spe ciális közbeszerzés egyebek mellett mező és erdőgazda sági, kertészeti és építőipari gépekre, építőanyagokra, szerszámokra, munka- és védőruhára írható ki. ■ MTI Év végén új adóra cserélnék az evát Balog Ádám: az adó nem nőne új adózási formát dolgoz ki a vállalkozásoknak a Nem zetgazdasági Minisztérium; ha a kormány jóváhagyja, év végén megszűnne az egyszerűsített vállalkozói adó (eva), helyét a most készülő új szabály venné át - írta a Magyar Nemzet az adóügyi helyettes állam titkárra hivatkozva. Balog Ádám azt mondta, a fizetendő adó nem nő, kevesebb papírmunkával járó rendszert akarnak, az új adózási forma két háromszázezer vállalkozást fogadhatna be. Most kevesebb mint százezren eváznak. ■ MTI Magyarázza a tárca Matolcsydolgözatát EGYES FOGLALKOZTATÁSI csoportok munkába állását a kormány a célzott adó kedvezmények bővítésével segíti elő közölte Matolcsy György cikkéről a Nemzet gazdasági Minisztérium. Eszerint a kedvezmények a munkáltatók által fizetendő adóból vehetők igény be, rehabilitációs kártyával rendelkező munkavállaló után a minimálbér kétszereséig 100, egy elbocsátott köztisztviselő után 50% a kedvezmény. ■ MTI Beruházási és felújítási kiadások az önkormányzati egészségügyi intézményekben* (milliárd forint) Beruházások: 26,1 Összkiadás: 33,7 milliárd forint Felújítások: 7,6 * Kórházakban és szakrendelőkben, 2010-ben. VG-GRAFIKA FORRÁS: GYEMSZI Nincs pénz a felújításokra hiány Bár átvette az állam a kórházakat, állagmegóvásban nem segít Csak idén 24 milliárd forint kellene az államosított kórházaknak a legsürgetőbb felújításokhoz, Ezt saját vagy uniós forrásból kell megolda niuk, mert tulajdonosuk, az állam nem ad rá pénzt tud ta meg a Világgazdaság. Haiman Éva Az év elején állami tulaj donba került 59 egészségügyi intézmény megközelítőleg 24 milliárd forintot jelölt meg, mint az idén szükséges fel újítási és beruházási forrást. A fenntartó Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) szerint megalapozott ez az igény: azonnal végrehajtandó felújításokat, beruházásokat kellene a pénz bői finanszírozni. A GYEMSZI mégis azt közölte lapunkkal, hogy az állami költségvetésben erre semmilyen pluszforrás nem áll rendelkezésre, az in tézményeknek saját forrásaik ból, uniós támogatásokból, va lamint a tb támogatásból kell a pénzt előteremteniük. Saját bevétel lehet egy kór ház számára a külföldi, illetve az esetleges VIP-betegek ellátása, valamely helyisége bérbeadása. A Magyar Kórházszövetség számításai szerint az ilyen tételek nem érik el az intézmények összbevételeinek 5%-át. Ami az uniós forrásokat illeti, azokat általában nagyobb beruházásokra, felújításokra hirdetik meg, állagmegóvásra jellemzően nem ad pénzt az EU. A harmadik lehetőség, hogy a kórházak az egészségbiztosí tótól kapott finanszírozásukból fedezzék kötelezően elvégzendő INFORMÁCIÓINK SZERINT a 24 milliárd forintnak legalább a négyszerese szerepel forrásigényként az ötéves fejlesztési tervekben. Ezekben az intézmények tételesen összeírták, mely elöregedett, tönkrement eszközeiket szeretnék felújíttatni, pótolni, cserélni, milyen informatikai fejlesztéseket tartanának szükségesnek. Forrás természetesen ezekre a fejlesztésekre, beruházásokra is csak akkor lesz, ha a kórház maga szerzi meg. Az állam ugyanis felújításaikat, beruházásaikat, tulajdonképpen törvénytelen. Ebből ugyanis a béreken túl a napi működéshez szükséges kifizetéseket lehet csak teljesí teni, mint energia, gyógyszer , élelmiszer-, orvostechnikai eszköz beszerzése. Ha mind ezt kifizetnék, akkor a fenn maradó összeget már lehetne felújítási felhalmozási forrásként kezelni - csakhogy ma egyetlen olyan kórház sincs Magyarországon, amely min den fizetési kötelezettségét ezekre már végképp nem tud áldozni - ám azt meghatározza, mik a prioritások. A közép- és hosszabb távú fejlesztéseknél a GYEMSZI tájékoztatása szerint fontos szempont, hogy az egészségügyi rendszer átalakításával összhangban fejlesszék az ingatlanokat. A másik elvárás, hogy az épületek gazdaságosan legyenek üzemeltethetők, ami homlokzatfelújítással, nyílászárócserével vagy a fűtési rendszer korszerűsítésével teljesíthető. percre pontosan teljesítené, és még pénze is maradna. A halaszthatalan munkála tok között olyan kötelezettségek is szerepelnek, amelyeket valamely hatóság írt elő. „Az ÁNTSZ, a tűzoltóság vagy más hatóság is támaszt felénk olyan elvárásokat, amelyeket akkor is teljesítenünk kell, ha nincs pénzünk. Például a tőre dezett padló cseréjét, a hámló vakolat miatti festést. Ha ezeket elmulasztjuk, akár meg is bírságolhatnak bennünket” érzékelteti a helyzet komolyságát a Kórházszövetség elnöke. Rácz Jenő szerint vitathatatlan, hogy az önkormányzatok sem voltak mindig jó gazdái a kórházaknak. Ez is oka, hogy ekkora nagyságrendű a felújítási-beruházási igény. Ugyanakkor az utóbbi években több település is hozzá tudott járulni kórháza infra struktúrájának javításához, az uniós pályázatok 10%-os önrészének finanszírozásával pedig több településen is mii bárdos nagyságrendben támogatták az intézmények kor szerűsítését. Olyan pedig nem fordult elő, hogy egy fillért se adjanak a jogos felújítási igényekre. Öt éven belül körülbelül százmilliárd kellene Egyéves mélyponton a devizatartalékok IVINB Folytatódott a hónapok óta tartó csökkenő tendencia, de kisebb lendülettel Márciusban 128 millió euróval 34 642 milliárd euróra csökkentek az ország devizatartalékai - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján pénte ken. Januárban 532 millióval, februárban 2 477 milliárd eu lóval csökkentek a tartalékok. Az első negyedévi tartalék ala kulásának hátterében egyrészt az első negyedévben esedékes több mint 600 millió eurós IMF hitel törlesztése, másrészt a kereskedelmi bankoknak a végtörlesztési folyamat realizálása érdekében forintért eladott 1,6 milliárd euró áll. A devizatartalékok tavaly szeptemberben tetőztek 38 764 milliárd eurós szinten, azóta Magyarországi nemzetközi tartalékok (millió euró) márc. 31. márc. 31. márc. 31. márc. 31. márc. 31. márc. 31. márc.31. VG-GRAFIKA FORRÁS: MTI több mint négy milliárddal apadtak, az egy évvel ezelőtti hez képest 1,05 milliárd euróval alacsonyabb szinten állnak. Dollárban számolva a nem zetközi tartalékok március végén 600 millióval, 46 208 mii liárdra csökkentek a februári 46 808 milliárdról, és 4 526 milliárddal maradnak el az egy évvel korábbi 50 734 milliárd dollártól. Dollárban számolva tavaly augusztus végén volt a rekordszint 54 242 milliárddal. Matolcsy György nemzet- gazdasági miniszter az utóbbi időben többször is kifejtette az álláspontját arról, hogy túl magasak az ország devizatar talékai. ■ VG A nagy egyetemek egy részé nem pályázhat uniós fejlesztési pénzre? eu-források Az állami egyetemek felét kizárták azokból a százmilliárdos keretösszegű, fejlesztésre fordítható pályáza tokból, amelyeket márciusban hirdetett meg az oktatási tárca - közölte a Magyar Nemzet. A lap egy birtokába került, pályázati feltételeket összefoglaló dokumentumra hivatkozva írt erről. Eszerint az Új Széche- nyi-terv kapcsolódó forrásaiból a közép-magyarországi régió egyetemei és főiskolái - az or szág 28 intézményéből 13 - az EU egyik szabálya miatt nem vehetik ki részüket. A lap sze rint ugyanis az Európai Unió 2007-2013-as időszakának egyik irányelve, hogy minden területi egység az EU átlag GDP jéhez viszonyított saját GDP je alapján részesül támo gatásban. Vélhetően tehát a Közép-Magyarország régió túl „módos” a források eléréséhez. Az egyetemek így semmit nem kapnak az alapkutatá■ Intézményvezetők szerint a BME, az ELTE és a Semmelweis Egyetem is kimarad az uniós lehetőségekből. sokra megszerezhető tízmii liárd forintból, kimaradnak az infokommunikációs kutatások támogatásából - amelyre 7,6 milliárdot szán a kabinet -, és a tudományos eredmények el ismerésére meghirdetett 2,6 milliárdos pályázatból is - ősz szegez a lap. Ugyanez a helyzet a szaknyelvi képzési rendszer fejlesztésére elkülönített 3 mii liárd, vagy a speciális infra struktúra fejlesztésére fordít ható 5,7 milliárd forint esetében írják. A lapnak nyilatkozó, nevük elhallgatását kérő intézmény vezetők szerint éppen a legnevesebb nagy egyetemek - például a BME, az ELTE, a Sem melweis - maradnak ki a lehe tőségekből. Amint elmondták: a kormány döntött arról, hogy a régió számára húszmilliárd fo rintos átcsoportosítást irányoz elő. Ezt a javaslatot tavaly decemberben be is nyújtották az uniónak, de visszajelzés még nem érkezett. Négymillióul forintot ugyanakkor elkülönítettek a közép magyarországi régió intézményeinek. ■ VG „Sodexo-iigy”: Párizs bekerette a nagykövetet diplomácia Bekérették pénteken Trócsányi László párizsi magyar nagykövetet a francia külügyminisztériumba az ét kezési utalványokkal foglalko zó francia cégeket érintő vitás ügyek kapcsán. Párizs állás pontja szerint Magyarország nem tartja tiszteletben az Eu rópai Unióban érvényes sza badkereskedelmi szabályokat, és bünteti a francia vállalatokat. Trócsányi László azt mondta, a megbeszélésen tájékoztatta a francia külügyminisztérium munkatársait, hogy a kormány, a Cheque Déjeuner, a Sodexo és az Edenrend között folynak a tárgyalások. ■ VG
