Nógrád Megyei Hírlap, 2012. április (23. évfolyam, 77-99. szám)
2012-04-04 / 79. szám
4 HEVES MEGYE 2012. ÁPRILIS 4„ SZERDA Észak-Magyarország továbbra is nagyon kedvelt belföldi úti cél turizmus Januárban Észak Magyarország régióban is kedvezően alakult a vendégforgalom. A térség tavaly is a legjobban teljesítők között volt, számos desztinációval szemben magas forgalomnövekedést tudott elérni. Igaz, a gyarapodás üteme az idén némileg mérséklődött, de összességében így is megközelíti a 6 százalékot a tavalyihoz képest A vendégek 88 százaléka itthonról érkezett a kereskedelmi szálláshelyekre. ■ A pénzügyi válság első éveiben itt is csökkenést tapasztaltak. A 65 ezer belföldi vendégéjszakával a régió a harmadik legnépszerűbb az országban. Országosan ugyan csak ötödik, de egyre kedveltebb a három megye a külföldi turisták körében, akik januárban már 9000 éjszakát töltöttek a száüodák ban. Ez 18,7 százalékkal több az előző évinél. A legkisebb turisztikai régió, a Tisza-tó környékének keres kedelmi szálláshelyei már nem tapasztaltak Uyen kedvező változásokat A külföldiek ezer, a belföldi utazók négyezer ven dégéjszakát töltöttek náluk, ami összességében több mint 3 szá zalékos csökkenés a tavaly ja nuárihoz viszonyítva. ■ T. B. Több az egyéni, kevesebb a társas vállalkozás cégek Tavaly stagnált a vállal kozások száma Hevesben, az előző évi záró értékhez képest csupán 85 tel gyarapodott a számuk. A nyilvántartásokban 2009 hez képest viszont ezer rel több gazdasági szereplő volt. A majd 47 ezer vállalta) zás közül 11 230 volt gazdasági társaság, ez négyszázzal maradt el az egy évvel korábbitól. Az egyéni vállalkozások állománya közel félezerrel, 35 760 ra nőtt. Észak Magyarország régióban a társas vállalkozások száma 450 nel, 41 ezerre, az egyénieké 2300 zal, 105 ezerre nőtt egy év alatt A három me gyében 14 470 vállalkozást re gisztráltak. ■ T. B. A legjobb: jót és finomakat adni marján Sándor A legnagyobb örömöt az jelenti, ha a vevő elégedett és boldog Névjegy MARJÁN SÁNDOR egyéni vállalkozó születési hely, IDŐ: Hajdúböszörmény, 1945. május 29. díjak: a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának kiváló dolgozója, a Belkereskedelem kiváló dolgozója Eger Város Gazdaságáért ülj Valódi alapanyaggal dolgozik a család csak valódi holland kakaót, cukrot, tojást, tejet, tejszínt használunk, másképpen elképzelhetetlen a kézműves cukiászktxkís, fagylaltkészí- tés. Szerencsére a szakma is kezd odafigyelni erre, de amíg a vegyszereket nem tiltják be, addig nem várha tó javulás az emberek egészségé ben - vallja Marján Sándor. A tanulóképzésben is rendre részt vesz marján Sándor a mai napig részt vesz a szakmai utánpótlás képzésében, vizsgáztatásában. Mindig kemény szokott lenni saját maga és cukrásztársai énlekében, ugyanis van, aki nem való erre a pályára. Kritikákat is meg fogalmaz a hazai szabályozással szemben. - Sajnos évek óta nincs pultosképzés, pedig szükség volna rá. Hiányzik a szakmai gyakorlat is. Heti egy nap alatt nem lehet megszerezni azt a gyakorlati tudást, amely ahhoz kellene, hogy a fiatalok dolgozni tudjanak - fogalmazta meg aggályait a szakember: miuikáját, nála mindig a vendég volt a középpontban, ezért is kap ta meg az idén az Eger Város Gaz daságáért Díjat. Mint mondja: a világ minden kincséért sem ad ná, amikor látja az örömöt a vá sárlók arcán. A cukrászatban jelenleg húszon kett en dolgoznak, köztük a lánya és fia is. Előbbi az értékesítésben, utóbbi a tenne lésben; minden területet ismer niük kell ahhoz, hogy később az irányítást is átvehessék. A Maiján cukrászdában csakis egészséges, minőségi alapanyagokból készítik a kézműves termékeket. Tóth Balázs Egész eddigi életét a minőségi termékek készítésének, a vendégek megelégedésére végzett munkának szentelte Marján Sándor. Az egri cukrász tulaj donképpen beleszületett a szak májába, hiszen anyai nagyapja, édesanyja, annak három testvé re is ezt a mesterséget választót ta. Édesapja pékmester volt, a háború előtt és után iparosként önálló sütőüzemet vitt. A Ráta) si-érát megszenvedték. A debreceni család akkor Heves megyébe költözött, hiszen a családfő - régi munkatársainak köszönhetően Sirokon, majd Verpeléten kapott munkát. „Három testvéremmel 10-12 éves korunktól kezdve besegítettünk a kiflik, zsemlék készítésébe. Otthon belekóstoltam a cukrá szatba is, s úgy éreztem, nekem való ez a szakma: jót tenni az em berekkel. Mindenki nagyon örül, ha finom, jó, friss kenyeret, süteményt kap, s én azt tűztem ki élet célomul, hogy ezt adjak” mesél a kezdetekről Marján Sándor, aki a cukrászatot Egerben tanulta ki, úgy, hogy párhuzamosan esti ta gozaton végezte a vendéglátó ipa ri technikiunot is. Olyan mesterei voltak, mint Pap József, Jászai Gyula, Orgoványi Gyiüa és Tan csa István. Pályáját a parádfürdői SZOT- szanatórium cukrászdájában kezdte, majd részese volt az eg ri Dobos cukrászda elindításé nak is, ahol Tőzsér Sándor nem zetközi mestercukrásztól sajátít háttá el a szakma fortélyait. Azon volt egész életében, hogy mindiga fogyasztók legnagyobb megelégedésére végezze raun káját, és olyan minőségű termékeket állítson elő, amilyeneket a családjának is szívesen adna. Mindig is a lehető legmagasabb minőségre törekvés volt a leg fontosabb célkitűzése. A parádfürdői esztendőket követően több évtizedet más ven déglátó ipari területen töltött. Melegkonyhás üzletvezető lett a szilvásváradi Lipicai vendég lőben, majd a Heves Megyei Ta nács invitálására el kellett vál Marján Sándor szerint az utánpótlást megfelelő mennyiségű és minőségű gyakorlat megszerzésével lehet kinevelni lalnia a vendégek protokollellá tását és vezetését. Tizenhat évig, tehát egészen 1998 ig az egri Vadászkürt éttermet irányította. Vendéglátó ipari munkájáért két ízben is miniszteri elismerést kapott, de ezen kívül is részesült kitüntetésekben. Bár különböző okok miatt a visszavonulást tér vezte, mégis belevágott az egri vár alatti cukrászda működtetésébe. Az egység Kopcsik Lajos kényszerű távozása után elég leromlott állapotban volt, de három hónap alatt a családjával és a munkatársaival rendbe tette. „A szakma szeretete húzott bele, meg akartam mutatni, hogy milyen az igazi cukrászat. Végigvittem az elhatározásomat, hogy vegyszer és adalékmentesen dolgozunk. Az elmúlt húsz év a vegyészeké volt, a forgalmazók folyton megkörnyékeztek, de ellenálltam a csábításnak. Nem vagyok hajlandó olyan tér mékekkel dolgozni, amelyek rombolják a fogyasztók egészségét. Az akkori társaságot is meg kellett tanítani a hagyományos cukrászatra, de szerencsére jó partnerek voltak, fogékonyak a tanácsokra." A vállalkozó áüítja, hogy csa ládja megértése, türelme, munkatársainak megbecsülése is kellett ahhoz, hogy idáig eljusson. Kötelességtudóan, fegyelmezetten, kellő alapossággal tette a Egy rejtőzködő, őszinte borász a hevesi megyeszékhelyről tóth istván Érdemes felfedezni a bikavér-specialistát - Terroire- és évjárat-specifikus borok a családi pincészetből Rejtőzködő borászként ismeri a szakma az egri Tóth Istvánt. Olyannak, akit meg kell találni, akit fel kell fedezni, hiszen boraival viszonylag kevés helyen, éttermekben, vinotékákban ta lálkozhatnak a bor barátok. Pedig nem akárkiről van szó: igazi bikavér-specialista, tradicionális családi pincészete a szó szoros értelmében kézműves borászat. Számos elismerés birtokosa, a lista tavaly év végén tovább bő vült: a VOSZ szavazásán ő lett Heves megyében 2011-ben az év vállalkozója. „Családunk, amennyire én vissza tudok tekinteni, legalább öt nemzedék óta foglalkozik bor készítéssel, tanulmányaim és lm hetőségeim engem is ebbe az irányba tereltek - mesélte magáról. 1990 előtt, az akkori körül mények adta lehetőségek okán, elsősorban szőlővel foglalkoztunk, a sa ját pincészet alapjait 1995-ben raktuk le. Fokozatosan fejlesztettünk, mindig ügyeltünk arra, hogy ne kerüljünk anyagi függőségbe. Eleinte mindössze egy hektár termését dolgoztam fel, így a száz mázsa szőlőből 70 hektoliter bor készült.” Idővel kinőtték ezt a pincét, nagyobbá költöztek, amely már 800 hektoliter befogadá ■ Heves megyében 2011-ben az év vállalkozója lett. Tóth István. A keze alól rendszeresen időtálló borok kerülnek ki sára képes érlelőterű. Az anyagi forrásokat elsősorban a technológia fejlesztésére fordították, így ma is mindössze 2,5 hektár saját szőlővel ren delkezik a család, további nyolc hektárról pedig felvásárolják a termést: állandó part nereik az ő iránymutatása alapján művelik a szőlőt. „A pince a tradíciókra épül, őszinte, terroire- és évjárat-specifikus borokat készítek, ame lyek alapanyagait a legjobb egri dűlők adják. Kizárólag vörösborokkal foglalkozom, amelyeket háromévnyi hordós, illetve 9 hó napos palackos érlelés után en gedek ki a pincéből. Ez is közre játszik abban, hogy időtállók, még a 2003-as évjáratból is van forgalomban belőlük” vallja fi lozóírájáról. A fajták közül a kékfrankos, a cabernet sauvignon, a caber net franc és a merlot szerepel a palettán, de a zászlósbor az eg ri bikavér, melyet csak a jobb év járatokban készít. „A fajtaborokkal szemben - a bikavér esetében a harmónia megteremtése a fontos, emiatt jelent nagyobb kihívást is, hi szén nem szerencsés, ha vala melyik fajtajelleg kidomborodik. A bikavéremben lényegében a kékfrankos adja a savgermcet, a merlot a tüzet, a cabernet a fű szerességet, a blauburger pedig a színét erősíti.” ■ K. G.
