Nógrád Megyei Hírlap, 2012. április (23. évfolyam, 77-99. szám)

2012-04-04 / 79. szám

4 HEVES MEGYE 2012. ÁPRILIS 4„ SZERDA Észak-Magyarország továbbra is nagyon kedvelt belföldi úti cél turizmus Januárban Észak Ma­gyarország régióban is kedve­zően alakult a vendégforgalom. A térség tavaly is a legjobban teljesítők között volt, számos desztinációval szemben magas forgalomnövekedést tudott elér­ni. Igaz, a gyarapodás üteme az idén némileg mérséklődött, de összességében így is megközelí­ti a 6 százalékot a tavalyihoz képest A vendégek 88 százalé­ka itthonról érkezett a kereske­delmi szálláshelyekre. ■ A pénzügyi válság első éveiben itt is csökke­nést tapasztaltak. A 65 ezer belföldi vendégéj­szakával a régió a harmadik legnépszerűbb az országban. Országosan ugyan csak ötödik, de egyre kedveltebb a három megye a külföldi turisták köré­ben, akik januárban már 9000 éjszakát töltöttek a száüodák ban. Ez 18,7 százalékkal több az előző évinél. A legkisebb turisztikai régió, a Tisza-tó környékének keres kedelmi szálláshelyei már nem tapasztaltak Uyen kedvező vál­tozásokat A külföldiek ezer, a belföldi utazók négyezer ven dégéjszakát töltöttek náluk, ami összességében több mint 3 szá zalékos csökkenés a tavaly ja nuárihoz viszonyítva. ■ T. B. Több az egyéni, kevesebb a társas vállalkozás cégek Tavaly stagnált a vállal kozások száma Hevesben, az előző évi záró értékhez képest csupán 85 tel gyarapodott a számuk. A nyilvántartásokban 2009 hez képest viszont ezer rel több gazdasági szereplő volt. A majd 47 ezer vállalta) zás közül 11 230 volt gazdasági társaság, ez négyszázzal ma­radt el az egy évvel korábbitól. Az egyéni vállalkozások állo­mánya közel félezerrel, 35 760 ra nőtt. Észak Magyarország régióban a társas vállalkozások száma 450 nel, 41 ezerre, az egyénieké 2300 zal, 105 ezerre nőtt egy év alatt A három me gyében 14 470 vállalkozást re gisztráltak. ■ T. B. A legjobb: jót és finomakat adni marján Sándor A legnagyobb örömöt az jelenti, ha a vevő elégedett és boldog Névjegy MARJÁN SÁNDOR egyéni vállalkozó születési hely, IDŐ: Hajdúbö­szörmény, 1945. május 29. díjak: a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatalának kiváló dol­gozója, a Belkereskedelem ki­váló dolgozója Eger Város Gazdaságáért ülj Valódi alapanyaggal dolgozik a család csak valódi holland kakaót, cukrot, tojást, tejet, tejszínt használunk, másképpen el­képzelhetetlen a kézműves cukiászktxkís, fagylaltkészí- tés. Szerencsére a szakma is kezd odafigyelni erre, de amíg a vegyszereket nem tilt­ják be, addig nem várha tó ja­vulás az emberek egészségé ben - vallja Marján Sándor. A tanulóképzésben is rendre részt vesz marján Sándor a mai napig részt vesz a szakmai utánpót­lás képzésében, vizsgáztatá­sában. Mindig kemény szo­kott lenni saját maga és cuk­rásztársai énlekében, ugyan­is van, aki nem való erre a pályára. Kritikákat is meg fogalmaz a hazai szabályo­zással szemben. - Sajnos évek óta nincs pultosképzés, pedig szükség volna rá. Hi­ányzik a szakmai gyakorlat is. Heti egy nap alatt nem le­het megszerezni azt a gyakor­lati tudást, amely ahhoz kel­lene, hogy a fiatalok dolgozni tudjanak - fogalmazta meg aggályait a szakember: miuikáját, nála mindig a vendég volt a középpontban, ezért is kap ta meg az idén az Eger Város Gaz daságáért Díjat. Mint mondja: a világ minden kincséért sem ad ná, amikor látja az örömöt a vá sárlók arcán. A cukrászatban je­lenleg húszon kett en dolgoznak, köztük a lánya és fia is. Előbbi az értékesítésben, utóbbi a tenne lésben; minden területet ismer niük kell ahhoz, hogy később az irányítást is átvehessék. A Maiján cukrászdában csakis egészséges, minősé­gi alapanyagokból készítik a kézműves termékeket. Tóth Balázs Egész eddigi életét a minőségi termékek készítésének, a ven­dégek megelégedésére végzett munkának szentelte Marján Sándor. Az egri cukrász tulaj donképpen beleszületett a szak májába, hiszen anyai nagyapja, édesanyja, annak három testvé re is ezt a mesterséget választót ta. Édesapja pékmester volt, a háború előtt és után iparosként önálló sütőüzemet vitt. A Ráta) si-érát megszenvedték. A debre­ceni család akkor Heves megyé­be költözött, hiszen a családfő - régi munkatársainak köszönhe­tően Sirokon, majd Verpeléten kapott munkát. „Három testvéremmel 10-12 éves korunktól kezdve besegítet­tünk a kiflik, zsemlék készítésé­be. Otthon belekóstoltam a cukrá szatba is, s úgy éreztem, nekem való ez a szakma: jót tenni az em berekkel. Mindenki nagyon örül, ha finom, jó, friss kenyeret, süte­ményt kap, s én azt tűztem ki élet célomul, hogy ezt adjak” mesél a kezdetekről Marján Sándor, aki a cukrászatot Egerben tanulta ki, úgy, hogy párhuzamosan esti ta gozaton végezte a vendéglátó ipa ri technikiunot is. Olyan mesterei voltak, mint Pap József, Jászai Gyula, Orgoványi Gyiüa és Tan csa István. Pályáját a parádfürdői SZOT- szanatórium cukrászdájában kezdte, majd részese volt az eg ri Dobos cukrászda elindításé nak is, ahol Tőzsér Sándor nem zetközi mestercukrásztól sajátít háttá el a szakma fortélyait. Azon volt egész életében, hogy mindiga fogyasztók legnagyobb megelégedésére végezze raun káját, és olyan minőségű termé­keket állítson elő, amilyeneket a családjának is szívesen adna. Mindig is a lehető legmagasabb minőségre törekvés volt a leg fontosabb célkitűzése. A parádfürdői esztendőket kö­vetően több évtizedet más ven déglátó ipari területen töltött. Melegkonyhás üzletvezető lett a szilvásváradi Lipicai vendég lőben, majd a Heves Megyei Ta nács invitálására el kellett vál Marján Sándor szerint az utánpótlást megfelelő mennyiségű és minőségű gyakorlat megszerzésével lehet kinevelni lalnia a vendégek protokollellá tását és vezetését. Tizenhat évig, tehát egészen 1998 ig az egri Va­dászkürt éttermet irányította. Vendéglátó ipari munkájáért két ízben is miniszteri elismerést kapott, de ezen kívül is részesült kitüntetésekben. Bár különböző okok miatt a visszavonulást tér vezte, mégis belevágott az egri vár alatti cukrászda működteté­sébe. Az egység Kopcsik Lajos kényszerű távozása után elég le­romlott állapotban volt, de há­rom hónap alatt a családjával és a munkatársaival rendbe tette. „A szakma szeretete húzott bele, meg akartam mutatni, hogy milyen az igazi cukrászat. Végigvittem az elhatározásomat, hogy vegyszer és adalékmente­sen dolgozunk. Az elmúlt húsz év a vegyészeké volt, a forgalma­zók folyton megkörnyékeztek, de ellenálltam a csábításnak. Nem vagyok hajlandó olyan tér mékekkel dolgozni, amelyek rombolják a fogyasztók egészsé­gét. Az akkori társaságot is meg kellett tanítani a hagyományos cukrászatra, de szerencsére jó partnerek voltak, fogékonyak a tanácsokra." A vállalkozó áüítja, hogy csa ládja megértése, türelme, mun­katársainak megbecsülése is kel­lett ahhoz, hogy idáig eljusson. Kötelességtudóan, fegyelmezet­ten, kellő alapossággal tette a Egy rejtőzködő, őszinte borász a hevesi megyeszékhelyről tóth istván Érdemes felfedezni a bikavér-specialistát - Terroire- és évjárat-specifikus borok a családi pincészetből Rejtőzködő borászként ismeri a szakma az egri Tóth Istvánt. Olyannak, akit meg kell találni, akit fel kell fedezni, hiszen bo­raival viszonylag kevés helyen, éttermekben, vinotékákban ta lálkozhatnak a bor barátok. Pedig nem akárkiről van szó: igazi bikavér-specia­lista, tradicionális családi pincészete a szó szoros értelmében kézműves borászat. Számos elismerés birtokosa, a lista tavaly év végén tovább bő vült: a VOSZ szavazásán ő lett Heves megyében 2011-ben az év vállalkozója. „Családunk, amennyire én vissza tudok tekinteni, legalább öt nemzedék óta foglalkozik bor készítéssel, tanulmányaim és lm hetőségeim engem is ebbe az irányba tereltek - mesélte magá­ról. 1990 előtt, az akkori körül mények adta lehetőségek okán, elsősorban szőlővel foglalkoztunk, a sa ját pincészet alapjait 1995-ben raktuk le. Fokozatosan fejlesz­tettünk, mindig ügyeltünk arra, hogy ne kerüljünk anyagi függő­ségbe. Eleinte mindössze egy hektár termését dolgoztam fel, így a száz mázsa szőlőből 70 hektoliter bor készült.” Idővel kinőtték ezt a pincét, nagyobbá költöztek, amely már 800 hektoliter befogadá ■ Heves megyében 2011-ben az év vállalkozója lett. Tóth István. A keze alól rendszeresen időtálló borok kerülnek ki sára képes érlelőterű. Az anya­gi forrásokat elsősorban a technológia fejlesztésére for­dították, így ma is mindössze 2,5 hektár saját szőlővel ren delkezik a család, további nyolc hektárról pedig felvásá­rolják a termést: állandó part nereik az ő iránymutatása alapján művelik a szőlőt. „A pince a tradíciókra épül, őszinte, terroire- és évjárat-spe­cifikus borokat készítek, ame lyek alapanyagait a legjobb egri dűlők adják. Kizárólag vörösbo­rokkal foglalkozom, amelyeket háromévnyi hordós, illetve 9 hó napos palackos érlelés után en gedek ki a pincéből. Ez is közre játszik abban, hogy időtállók, még a 2003-as évjáratból is van forgalomban belőlük” vallja fi lozóírájáról. A fajták közül a kékfrankos, a cabernet sauvignon, a caber net franc és a merlot szerepel a palettán, de a zászlósbor az eg ri bikavér, melyet csak a jobb év járatokban készít. „A fajtaborokkal szemben - a bikavér esetében a harmónia megteremtése a fontos, emiatt jelent nagyobb kihívást is, hi szén nem szerencsés, ha vala melyik fajtajelleg kidomborodik. A bikavéremben lényegében a kékfrankos adja a savgermcet, a merlot a tüzet, a cabernet a fű szerességet, a blauburger pedig a színét erősíti.” ■ K. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom