Nógrád Megyei Hírlap, 2012. április (23. évfolyam, 77-99. szám)
2012-04-28 / 99. szám
4 2012. ÁPRILIS 28., SZOMBAT KULTÚRA Példaértékű Zenthe Ferenc szellemi öröksége Kettős - közérdeklődésre számot tartó - születésnap színhelye volt az elmúlt hét végén Salgóbánya: az erdészház kertjében lévő Zenthe-szobornál, Molnár Péter szobrászművész alkotásánál arra emlékeztek a hálás utódok, hogy a magyar film- és színházművészet kiemelkedő alakja, a Nemzet színésze 1920. április 24-én ezen a kis bányásztelepülésen látta meg a napvilágot. Ugyancsak ott ünnepelte - egész napos családi programmal - idei megalakulását a Zenthe Ferenc nevét viselő salgótarjáni színház. A Himnuszt valamint az Akkord Kohász Fúvós Kisegyüttes hangulatteremtő műsorát, Patakiné Kerner Edit és Sándor Zsombor ihletett vérsmondá- sát követően Sándor Zoltán, a Zenthe Ferenc Színház művészeti vezetője köszöntötte a tisztelgő aktusra megjelenteket, köztük Szerednyei Bélát, a Madách Színház lászai-díjas művészét és az Ausztriából érkezett Ilona Ceska asszonyt, Zenthe Ferenc tisztelőjét. A megemlékezésen Székyné dr. Sztrémi Melinda, Salgótarján Megyei Jogú Város polgármestere, országgyűlési képviselő mondott beszédet. Bevezetőjében kiemelte: figyelemre érdemes, szép az a hagyomány, amely ezen a helyen, a 2008- ban felavatott Zenthe- szobornál kialakult. A koszo- rúzási ünnepség meghonosítása óta folyamatosan bővülnek, gazdagodnak a kultikus események, mozzanatok. Negyedik éve rendeznek emlékfutást a 2006-ban elhunyt színművész tiszteletére, a József Attila Művelődési és Konferenciaközpont színházi bérletsorozatainak egyikét Zenthe Ferencről nevezték el. Az eddigi legjelentősebb lépés a helyi kezdeményezésű és sajátos struktúrájú - a befogadó és produkciós jelleget ötvöző - Zenthe Ferenc Színház ez évi életre hívása volt - mondta a polgár- mester asszony s kifejezte reményét, hogy az önkormányzat, valamint a Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft. mellé vállalkozások, tehetős kultúrabarát emberek is felsorakoznak támogatónak s a színház fenntartásában, működtetésében olyasféle összefogás valósul meg, mint a forgószínpad építésekor volt tapasztalható. Székyné dr. Sztrémi Melinda ugyancsak dicséretesnek nevezte a sokszínű, változatos programmal megszervezett emléknapot, amely méltó Zenthe Ferenc kivételes személyiségéhez, példamutató, őszinte, tiszta emberségéhez, amely itt - ahol tízéves koráig élt Salgóbányán gyökerezik. Az emlékbeszéd után a tisztelgők haranghangok közepette helyezték el a koszorúkat, virágokat a szobor talapzatánál, majd az ünnepség befejezéseként felhangzott Krajcsi Lajos szerzeménye, a városszignál. A műsorfolyamban elsőként Szerednyei Béla - és beszélgető- partnereként Patakiné Kerner Edit előadóművész - lépett színpadra. Az élvezetes diskurzus során sok minden kiderült egyrészt a vendégről, másrészt Zenthe Ferencről, a jeles elődről, az egykori kedves pályatársról. Szerednyei Béla ferencvárosi „flaszter-gyermekként” nőtt fel és lett értelemszerűen Fradi- drukker. Nagyszülei hatására ministrált s ezzel egyidejűleg szerepelt a KISZ úttörő csoportjának irodalmi színpadában. Színművészeti főiskolai diplomával került a Madách Színházba, amelyhez immár 1981 óta bizonyul hűségesnek. Zenthe Ferenc - akit ő maga is megcsodált a filmvásznon és Tenkes kapitányaként a nevezetes tévésorozatban - azonnal bizalmába, mondhatni barátságába fogadta és éveken át rendszeresen megkérdezte illetve megjegyezte: -Hogy vagy Béla?... - Jól van Béla! Harmonikus, kiegyensúlyozott, konfliktuskerülő személyiség volt, aki minden szituációban nyugodt tudott maradni, soha nem hisztériázott. Képes volt két jelenet között egy jót aludni és utána rögtön visszakapcsolódni a játékba. Nyolcvanévesen is friss volt, teli szellemi és fizikai energiával. Ehhez a Balaton és a vitorlázás szerete- te - mint Bujtor Istvánnál és Szerednyei Bélánál - is hozzájárult. Ha belépett valahová, ott kisütött a nap. Nem véletlenül mondta róla Szirtes Tamás, a Madách Színház igazgatója a temetési gyászbeszédben, hogy Zenthe Ferencről senki egy rossz szót sem tudott mondani... Valamennyi alakítását meghatározta egyénisége, az ő szerepformálása akkor sem volt sematikus, ha a film, amelyben játszott, annak bizonyult. - Ezt már Korill Ferenc mondta Zenthe Ferenc filmjeinek vetítése előtt. Nagyon szerette a közönség, mert minden műfajt 7 vígjátékot és drámát egyaránt - jól csinált a filmvásznon. Persze az is igaz, hogy nagyszerű rendezőkkel, operatőrökkel, színésztársakkal, zeneszerzőkkel dolgozott együtt. Korill Ferenc javasolta, hogy a salgótarjáni, salgóbányai emlékőrzés kapcsán össze kellene gyűjteni valamennyi filmjét és itt őrizni, bemutatni Zenthe Ferenc filmarchívumként. , A családi nap - amelyet folyamatosan látogatott közönség - során szerepeltek énekes, zenész szólisták - Bácskái Balázs, Végh Gyula - és felléptek különböző művészeti csoportok - Akusztik Projekt, Andi Színjátszósai, Dobroda Népzenei Együttes, Komédiák Színpad, Medalion Táncegyüttes, Nógrád Táncegyüttes, Premier Ifjúsági Színpad - képviselői is. Természetesen a vendéglátó Zenthe Ferenc Színház tagjai is ízelítőt adtak tehetségükből. Közben természetesen működött a büfé is, ahol nemcsak finomságokat lehetett fogyasztani, hanem - mintegy kuriózumként - verseket is lehetett rendelni. S közben pedig a Drogmentes Magyarországért Mozgalom aktivistái gyűjtötték áz aláírásokat nemes céljaik eléréséhez. Az első alkalommal megrendezett sikeres emléknap tapasztalatai azt bizonyítják, hogy jövőre - majd azután is - érdemes lesz folytatni, újabb ötletekkel, kezdeményezésekkel kiegészíteni, továbbfejleszteni a salgótarjáni központú Zenthe-kultuszt. Csongrády Béla Balra a város vezetői a közönség soraiban, középen Mecser Lajos volt magyar bajnok hosszútávfutó, jobbra Szerednyei Béla, a Madách Színház művésze, az emléknap egyik vendége fotó: tó™ réka Molnár Péter Zenthe-szobránál a „Nemzet színésze” nevét viselő salgótarjáni színház tagjai -P. Kerner Edit és Sándor Zsombor - mondtak verset Egy nemzedék képviseletében Sok a tehetséggel megáldott ember Nógrádban és nem kevés Salgótarjánban sem. Ezt bizonyítják - egyebek mellett - azok a tárlatok is, amelyeken egy-egy alkotó a festményeit bocsátja közszemlére. így tett a minap Tőzsémé Balázs Mária is, amikor a Balassi Bálint Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet Bóna Kovács Károly Galériájában kiállította képeit. A megnyitón megjelenteket a vendéglátó intézmény nevében Szabóné Kereskényi Gabriella kulturális szervező köszöntötte, majd a régi barátság okán az egyik pályatárs, Losonczi Ildikó fej tette ki a paravánoképét, kiemelve, hogy hosszú kihagyás után a 2000-es években lett újra aktív szereplője megyei és országos kiállításoknak. Rendszeressé váltak a megyében megrendezett önálló tárlatai is. Tagja a Balassi Bálint Asztaltársaságnak, az ART 11 alkotócsoportnak és az Országos Képző- és Iparművészeti Társaságnak. Szeret rajzolni, id Szabó István szobrászművész segítségével a fafaragásba is belekóstolt, de a kedvenc műfaja az olajfestészet. Témáit elsősorban a lakókörnyezetét körülvevő Karancs- vidéki tájból, utazási élményeiből meríti, szívesen fest portrékat, csendéleteket, enteriőröket s Barátok és pályatársak: Balázs Mária és Losonczi Ildikó. Háttérben Balázs Mária „Múltidézés” című festménye. fotó: p. tó™ László kon látható művekkel és készítőjükkel kapcsolatos gondolatait. Elmondta, hogy van a városban egy ötven és hetven év közötti nemzedék, amelyik pályáját olyan nagy elődök, ismert művészek - mint Czinke Ferenc, Földi Péter, Hibó Tamás, Iványi Ödön, Orosz István, Somoskői Ödön, a tiszteletbeli tarjáni Bálványos Huba és sokan mások - egyengették tanári, szakkörvezetői, táborvezetői minőségükben. Losonczi Ildikó felvázolta a magyargéci születésű, Salgótarjánban élő Balázs Mária pályavégzettségének megfelelően - érdeklődik az építészeti motívumok iránt is. Realisztikus szemléletű, visszafogott színvilágú képeire az érzelmi gazdagság, a személyes érintettség a jellemző. Jelenlegi kiállításán ez a leginkább a „Nyári szellő”, a „Múltidézés”, az „Önzetlen szeretet”, a „Nehéz kenyér” a „Boltívek” vagy az „Átjáró I-II.” című képeken érhető tetten. Balázs Mária kiállítása május 4-ig látogatható a könyvtár Bóna Kovács Károly Galériájában. Qs. B. „Kerek Perec...” a Fő téren Már a Kerek Perec Egylet szlogenje is hangulatkeltő az apróságok számára: „Gyerekek, gyerekek szeretik a perecet, / sósat, sósat, jó ropogósát... ” E sorok a következőkben egyre többször hangzanak majd el az együttes nógrádi - és megyén kívüli- fellépései alkalmával. A „Kerek Perec...’’-et két tag - a négy-öt hangszert, dobot, furulyát, tekerőlantot, nagybőgőt, szájharmonikát is megszólaltatni képes Andrássy Ferenc salgótarjáni zenetanár és a szécsényi, rimóci néptáncos koreográfus Paluch Norbert - alkotja. Abból a célból alakultak, hogy a nagycsoportos óvodásoknak s a kisiskolásoknak nyújtsanak hézagpótló úgynevezett interaktív - mesére, zenére, táncra- épülő, több szempontból is könnyen elérhető programokat. A közelmúltban Dunakesziben debütáltak „Kalap” című műsorokkal, amelyet a május 1-jén és 6- án (a Folt Zenekarral) a salgótarjáni Fő téren, 19-én a Mackóvár Óvodában, 23-án Diósdon, 29-én Rozsnyón, 31-én pedig Szécsényben a gyermeknapon mutatnak be. Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Mutassa meg amit akar, nem érek rá itt ücsörögni!” Szerencsés nyertesünk: Cseh Ferenc, Karancslapújtő, Kölcsey F. u. 2. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését 2012. május 3-ig juttassák el szerkesztőségünk ügyfélszolgálatára (Salgótarján, Alkotmány út 9.). Az 1000 forintos vásárlási utalvány szintén itt vehető át.
