Nógrád Megyei Hírlap, 2012. április (23. évfolyam, 77-99. szám)

2012-04-28 / 99. szám

2012. ÁPRILIS 28., SZOMBAT BELFÖLD 5 „Megalapozottak a félelmek” közbeszerzések Új törvény: eltörölt garanciák, aggályos hiánypótlás, drága jogorvoslat Dagonya András ügyvéd: „Ki kell alakítani a joggyakorlatot” HÍRSÁV Az IMF hivatalos tájékoztatásra vár üdvözli az Európai Bízott ság szerdai döntését az IMF, de megvárja, amíg Brüsszel hivatalosan is elküldi állás- foglalását a magyar hitel tárgyalások megkezdéséről - idézi Irina Ivascsenkót, a Nemzetközi Valutaalap magyarországi irodavezető­jét a HírTV. Ivascsenko ezt egy budapesti konferencián mondta. Hozzátette: csak ezek után adnak időpontot a magyar tárgyalódelegáci­ónak az egyeztetések meg­kezdésére.« PORTFOLIO.HU Megegyezett Lázár János és az Erste MEGÚJÍTOTTA MEGÁLLAPODÁSÁT Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata és az Erste Bank, az új meg­állapodás biztonságos feltéte­leket teremt a váipsi önkor mányzat számára a koráb ban kibocsátott kötvények visszafizetéséhez, iüetve ennek alapján a bank „nyu- godt” hitelezőként tekinthet az önkormányzatra - tájé­koztatott az önkormányzat és a bank. A hódmezővásár­helyi önkormányzat tavaly december 29-én fordult az Erste Bankhoz, a 2006 ban kibocsátott 69,4 millió svájci­frank alapú kötvény kapcsán keletkező árfolyamveszteség megosztását kérve a pénz­intézettől. ■ MTI Ötmilliárdos tőkeemelés a NIF-nél a kormány ötmillióid form tot csoportosított át az idei költségvetésben a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. alaptőkéjének megemelésére, de az alaptő­két hatmilliárd forinttal kí­vánja megemelni - az erről szóló határozat a legutóbbi - Magyar Közlönyben jelent meg. Az ötmilliáid forintból kétmüliárdot a Nemzeti Va­gyonkezelő ingatlanberuhá­zásra fordítható 8,6 milliárd jából kell átcsoportosítani. A 4,2 milliárd forintos fejezeti tartalékból hárommilliárd kerül át a NIF-hez. A hatá rozatban a kormány egyet­értett azzal, hogy az Állami Autópálya Kezelő Zrt. alap­tőkéje hatmilliárd forinttal csökkenjen ■ MTI A korábbinál jóval kényel­mesebb helyzetbe kerültek a közbeszerzés kiírói, míg az ajánlattevők feltételei romlottak az új törvénnyel - mondta a Világgazdaságnak adott interjújában Dagonya András közbeszerzésekkel foglalkozó ügyvéd, európai uniós szakjogász. Csaba Ferenc- Mintha rövidebb lenné^az új tör­vény, minta régi. Maga a törvény rövidebb, könnyebben átlátható, világo­sabb szerkezetű ugyan, de több részletkérdésről alsóbb rendű jogszabályok rendelkeznek. Ed­dig egyetlen jogszabályt kellett lapozgatni, most négyet-ötöt biztosan használni kell. Ér­demes megjegyezni, hogy a közbeszerzési jog uniós „talál Hiány”, nem képezi szerves ré­szét a magyar jogfejlődésnek. Uniós irányelvek szabnak kere­tet a belső jogalkotásnak, har­monizálva ezzel a tagállamok jogrendszerét. Ez a kettősség a jogalkalmazás során is problé­mákat okoz.- Mi a legfontosabb változás? Az új törvény jogfelfogása kö­zelít a polgári jogi szemlélethez, a kevesebb részletszabályt több alapelvi rendelkezéssel helyet­tesíti a törvényalkotó. A francia szabályozáshoz hasonló lett a nemzeti eljárásrend kialakító sa, azaz az ajánlatkérő árube szerzés és szolgáltatásnyújtás esetében - egyes garanciális rendelkezések érvényesülése mellett „szabad kezet kap” a lefolytatandó eljárás szabályai­nak meghatározásakor.- Mi változott a nemzeti eljárás­rendben? Jelentősen csökkentek az adminisztrációs terhek: az al kalmassági minimumkövetel­ményekről - ha az ajánlatkérő megelégszik ezzel - elegendő nyilatkozni, nem kell doku­mentumokat (referencia, mér­leg, banki nyilatkozatok) be­nyújtania. Persze ezt annak tudatában kell megtennie, hogy a valóságnak nem megfelelő nyilatkozat súlyos jogkövet­kezménnyel járhat. Kis értékű beszerzéseknél a nyilvánosság kizárható: árubeszerzésnél, szblgáltatásnál 25 millió fo rint alatt, építési beruházásnál 150 millió forint alatt nem kell hirdetményt megjelentetni, az ajánlatkérő ilyen esetekben az adott területen kompetens mi riimum három ajánlattevő köz vetlen meghívásával tárgyalá sós eljárást folytathat le.- Sok cég éppen azért nem in­dul közbeszerzéseken, mert ■ túlzott adminisztrációs terhet jelent, ráadásul az ajánlatok ösz- szeállítása a folyamatosan válto­zó jogszabályi környezetben spe­ciális szaktudást igényel. Mások pedig egyenlőtlen felek párbe­szédének érzik a közbeszerzési eljárást, hiszen gyakorlatilag - a bírálati szempontokon túl - az ajánlatkérő alakítja a szerződé­ses feltételeket. Valóban az ajánlatkérő van nyeregben, hiszen ő határozza meg az - olykor nehezen kezel hető - szerződéses feltételeket. Az ajánlattevőnek ilyenkor két lehetősége van: vagy döntőbi zottságra viszi az ügyet, vagy nem indul a közbeszerzési el­járáson. A mai gazdasági kö­rülmények között kevesen van nak, akik az utóbbit választják, inkább aláírják a számukra előnytelen előírásokat tartal­mazó szerződést. Rossz esetben aztán jöhet pereskedés. Egyik ügyfelem meglehetősen súlyos késedelmi kötbérfeltételekkel írt alá egy szerződést. Miu tán késedelembe esett a szál­lítással, az ellenszolgáltatás 45 százalékára rúgó kötbért Névjegy DR. DAGONYA ANDRÁS Szabolcs ügyvéd, hivatalos közbeszerzési tanácsadó, euró­pai uniós szakjogász. A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán végzett 2001-ben; a jogi szakvizsgát 2006-ban tette le. Nős, két gyer­mek apja. kellett volna fizetnie. A polgá­ri törvénykönyv szerint a túl­zott mértékű kötbért a bíróság mérsékelheti, és így is történt: keresetünknek a bíróság helyt adott, és csökkentette a kötbért.- A fizetési morál jelentősen rom­lott az utóbbi két-három évben. A régi törvényben voltak garanciális szabályok. Megtartotta ezeket az új törvény? Az építési beruliázásoknál megmaradt a szabály, amely szerint az alvállalkozók szám Iáinak kiegyenlítéséig a fővál­lalkozó sem támaszthat üyen igényt. Szolgáltatásnál és áru- beszerzésnél viszont ez már nem érvényesüL További válto­zás, hogy az ajánlatkérőnek már nem kell inkasszós felhatalma zó nyilatkozatot csatolnia a megkötött szerződéshez. így ha az ajánlatkérő nem fizet a szer ződést teljesítő ajánlattevőnek, az utóbbinak mái' nincs módja inkasszóval lehívni az őt jogsze­rűen megillető ellenértéket.- Sok szó esett korábban arról, hogy miként lehetne kiszűrni az irreálisan alacsony ellenszolgálta­tásokat. Született erre valamiféle megoldás? Igen, de nem túl piacbarát módon. Korábban az irreáli­san alacsony ellenszolgáltatás megállapítását a benyújtott ajánlati árak átlagához vi­szonyították. Január elsejé­től akkor irreálisan alacsony az ellenszolgáltatás, ha több mint húsz százalékkal eltér az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet összegétől. Ez a megoldás tévútra vezet heti a jogalkalmazót, hiszen a szóban forgó fedezet gyakor­latilag azonos a becsült érték­kel, amelynek nem helyes és nem szakszerű megállapító sa esetén olyan ajánlattevők kényszerülhetnek indokolás benyújtására, akik egyébként elfogadható piaci árat adtak.- Van más pont is, amelyet aggá­lyosnak tart? Borítékolható, hogy a hiány­pótlás szabályai heves vitát fog­nak kiváltani. A hiánypótolható dokumentumok, adatok köré­nek meghatározása folyamato­san munkát ad a Közbeszerzési Döntőbizottságnak. És január elsejétől sem lett könnyebb a helyzet. A törvény úgy szól, hogy a hiánypótlás nem járhat a- szerződés feltételeire adott tartalmi ajánlat módosításával. Majd leszögezi, hogy ettől élté rően a hiánypótlás megadása során javítható az ajánlatban előforduló olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonat kozó hiba, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét, az ajánlattevők közötti verseny eredményét és az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befo­lyásolja. Több kolléga vélemé­nyével egyetértve megalapozott nak tartom a félelmeket, hogy ez a szabályozása lehetőséget ad a nemkívánatos ajánlattevők ajánlatainak érvényteleníté­sére. A Közbeszerzési Döntő bizottságra vár a feladat, hogy kialakítson egy konzekvens jog gyakorlatot a hiánypótlás intéz ményének tisztázására.- Mit tehet az ajánlattevő, ha úgy érzi, hogy jogsértően érvénytele­nítették az ajánlatát, vagy más jogsérelem érte az eljárás során? Változott valamit a jogorvoslati rendszer? Aki jogorvoslattal kíván élni, mélyen a zsebébe kell nyúlnia. Eddig fix összeg volt az igazga tási szolgáltatási díj: nemzeti eljárásban 150 ezer, közössé­giben 900 ezer forint. Ezentúl a beszerzés becsült értékének egy százalékát kell kifizetni. Ez egy 500 millió forintos be­csült értékű építési beruházás esetéiben ötmillió forint. Ma kevés olyan építőipari cég van Magyarországon, amely ilyen kiadást könnyen megengedhet magának. Még kevesebb olyan ügyvéd lehet, aki bátran ta­nácsolja ügyfelének az eljárás megindítását, tekintettel arra, hogy az új törvénynek elfoga dott joggyakorlata még nem alakulhatott ki. Letöri a reálbér-növekedést a kiigazítás trend A kormányzat számításai szerint mínusz 6-12 százalékot hoz a program A menetrend elkészült, de még változhat a Széli 2.0 Negatív irányba módosítja a reálbér növekedés változásait a Széli Kálmán-terv - derül ki a kiigazítási tervezetből. Az anyag több mutatót figyelembe véve táblázatban közli a prog­ram hatását az Európai Bízott ság által meghatározott alap­pályához képest. A bruttó re­álbérek, vagyis az adóhatások nélküli, az átlagos béremelés és az infláció különbségéből ki­alakuló bérváltozások esetében minden képzettségi kategóriá ban negatív változást vár a terv. „Valószínűleg nem lesz ér demi bruttó béremelés jövőre. A gazdaság lassú növekedő-J se önmagában sem indokol £ na béremelést, és jövőre már Kevesebbre lesz elég a pénz nem lesz a munkaadókon bér­kompenzációs kényszer sem” - nyilatkozta a Világgazdaság­nak Hanti Erzsébet. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének szakértője sze rint a bruttó bérek növekedési ütemének lassulása mellett az infláció magasabb alakulása is A Széli Kálmán-terv hatása a reálbérek változására (százalékos eltérések az alappályától) __________________Bruttó reálbér __________________l.éy 2. óv Al acsonyan képzett______-6,56 -10,36 Kö zopesan képzett______-5,13 -7,37 Ma gasan képzett_______-8,81 -12,15 FORRÁS: SZ ÉLI KÁLMÁN-TERV 2.0 indokolja az alacsonyabb reál­bér növekedési várakozást. „Az eltolódás abból adód­hat, hogy a fogyasztást terhelő adók felpörgetik az inflációt” - mondta lapunknak Árokszállá si Zoltán. Az Erste Bank vezető elemzője kifejtette: „A bruttó reálbér fogalma a jövedelmet terhelő adókat nem veszi figye­lembe, ám a reálbérekre kedve­zőtlenül hat az az inflatorikus hatás, melyet az áfaemelés, a telefonadó és a sárgacsekk adó gyakorol. A táblázatban foglalt számokban ugyanakkor nem lehetünk biztosak, hiszen az alappálya értékei nem ismer­tek, de az előjelekre érdemes figyelni” - tette hozzá. ■ B. L. KONVERGENCIA A Széli Kálmán 2.0 hoz kapcsolódó kormány rendelet jelent meg a közlöny ben: a tárcáknak május 2Tg kell bejelenteniük a 44,6 mil­liárdos zárolás részletezését. A rendelet azt is írja, hogy elekt ronikus útdíjból évi 150 milli árdnak kell befolynia. A BKV jövőre tízmillióiddal kap keve- sebtjet, a közösségi közlekedési reformot május 31 ig kell elké szíteni a fejlesztési tárcának. A Fidesz közben bejelentette: ragaszkodik a 98 százalékos különadóhoz, és javasolják a kormánynak, hogy a nehéz helyzetben lévőket kevéssé vagy ne érintse a telekom és a tranzakciós adó. Az innovatív gyógyszergyártók szerint a megszorításokkal gyógyszerek és gyártók tűnhetnek el a piac* ról. Rogán Antal szerint az IMF értékeli majd a tervet. ■ VG Zárolási kötelezettség (millió ft) VM 7808,4 NEFMI 6734,4 BM 5975,9 NFM 4579,5 KIM 4325,3 HM 3163,6 NGM 1065,6 NAV 1945,1 (KIM:, VM: VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM, HM: HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM, BM: BELÜGYMINISZTÉRIUM, NGM: NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM, NAV: NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL, NFM: NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM, NEFMI: NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom