Nógrád Megyei Hírlap, 2012. április (23. évfolyam, 77-99. szám)

2012-04-21 / 92. (93.) szám

2 2012. ÁPRILIS 21., SZOMBAT A NAP TÉMÁJA Már az udvarra belépve is tudhatjuk, jó helyen járunk: zsiráfra, dinoszauruszra, kígyóra, rönkmanókra csodálkozunk rá, amíg megyünk Dancsó István műhelyéhez. Vizslás-Újlakon él az egyedi fajátékok készítője, akinek munkáit számos szakmai elismeréssel jutalmazták, köztük a Magyar Kézműves Remekével is. Különleges játékai között van a dömper, a vonat, a repülő, a helikopter és a csillagászati távcső. A nógrádi játékkészítő elégedett ember, hiszen azzal foglalkozik, Í1P;! amit szeret, de beszélgetésünkben szó lesz a soha meg nem valósult álmáról is. Dudellai Ildikó Kézművesként 1995-től foglal­kozik intenzívebben az egyedi iparművészeti fajátékokkal. Kü­lönböző pályázatokra készített eredeti, valós színeiből összeál­lított, fa alapanyagú, környezet- barát, exkluzív kis remekműve­ket. A közel harminc típusból ál­ló játékcsalád elemeit a Képző- és Iparművészeti Lektorátus mi­nősítette, azok művészeti ter­mékként hozhatók forgalomba. Dancsó István azt vallja, ha egy ember megtalálja magát hi­vatása területén, akkor van hite, hazaszeretete, becsülete, önbi­zalma. Szerinte ennél többre tu­lajdonképpen nincs is szükség, ez már a művészet egyik kihagy­hatatlan lépcsőfoka.- Kisiparos voltam, amikor 1995 májusában egy kereskedő megkeresett, hogy egyedi kerék­alkatrészekre van szüksége az óvodai játékaihoz. Négyszáz da­rab kellett neki - meséli történe­te legelejét. - 'Arra kértem, hoz­zon a játékokból, hogy lássam, egyáltalán mihez kellenek a ke­rekek. Igen kezdetleges állatfigu­rákat mutatott, autókat pozdorjá- ból, alattuk négy kerékkel. Erre azt mondtam, csinálok én ennél különbet. A mintadarabokban volt buldózer, vontatóautó pótko­csival, repülő, helikopter. Dancsó István ezek után volt rajztanárának, Radics Istvánnak mutatta meg a játékokat: ő talál­ta meg az első pályázatot, a Kör­nyezetvédelmi Minisztérium környezetbarát fajátékokra szó­ló kiírását. A játékkészítő a tárca 1996-os kiállításon mutatkozott be először hivatalosan a teherau­tóval, helikopterrel, tankkal és a Forma 1-es autóval. Még abban az évben a millennium alkalmá­ból meghirdetett sorozat egyik állomásán a Hadtörténeti Múze­umban kupákat, gyertyatartó­kat, faragott serlegeket állított ki. Büszkén sorolja, hogy ipari mi­niszteri oklevelet nyert 1997-ben a rakodógépből, úthengerből, heli­kopterből, teherautóból, motorból, Forma 1-es autóból, billenősből, vo­natból álló játéksorozat, 1998-ban a Magyar Arukat Támogató Ala­pítvány (MÁRTA) nagydíját, 1999- ben pedig a Magyar Szabadalmi Hivatal különdíját kapta meg. 2000-ben bemutatkozott a Mexi­kói Nemzetközi Játékkiállításon, a Néprajzi Múzeum, a Magyar Mű­vészeti Akadémia és a Magyar Nemzeti Galéria tárlatain, majd 2003-ban elnyerte a Magyar Kéz­műves Remek cím nagydíját Az esztergályos végzettségű Dancsó István nem tudatosan választotta ezt a szakmát, bár igaz, hogy gyerekkorában is Még nem gondolkodott rajta, de lehet, hogy autói, motorjai ah­hoz is köthetők, hogy eredetileg autószerelőnek készült. Egy má­sik világ a távcsöveké, kiderült, hogy már gyerekkorában is ér­deklődött a csillagászat iránt.- Abban az időben nem na­gyon jutottunk megfigyelési esz­közökhöz, TIT előadásokra jár­tunk - idézi fel. - Amatőr mozga­lom tagjaiként olcsóbb optikai eszközöket kaptunk. Magunk építettük a közel mázsás súlyú távcsöveinket. Ez egy örök szere­lem. Ha most feltekint az égre, majdnem együtt van a Jupiter és a Vénusz a nyugati égbolton. Alkalmanként, „amikor érde­kes látvány van az égen”, szép a hold, vagy jól kivehető a Szatur­nusz, még manapság is kivonul a távcsővel. Csak kemény fából dolgozik, és úgy gondolja, ha egyszer a fának színe, erezete, különle­gessége van, azt nem szabad mesterséges színekkel eltüntet­ni, a színbeli eltéréseket pedig a felhasznált faanyagok tudatos alkalmazása adja. A színeket egyszerű felületkezelési eljárás­sal hívja elő. Arról is beszél, hogy nagyon beszűkült a piac, termékeiből nagyon kevés kerül forgalom­ba. Játékai jellemzően óvodák­nál vagy magánszemélyeknél kötnek ki, vannak közöttük benti használatúak és kültériek egyaránt. Dancsó István szerint bármit el lehet készíteni, a kérdés csak az, hogy mennyi idő kell hozzá. Az udvaron látott, feketére fes­tett, jó méter magas, pipázó rönkmanókról megtudom, hogy nem csak díszként szolgálhat­nak. Volt, aki azzal kereste meg, hogy talált az interneten egy for­rásként használható, faragott fi­gurát, a száján kivezetett vízzel, alatta vályúval. Készült hát vi­zes rönkmanó is, de vittek el tő­le ilyet virágtartónak is. Talán egyszerűségük miatt zseniálisak a zsiráfok. Két kis­gyerekes család kereste meg ez­zel a kéréssel, korábban ilyet még nem készített, és igazából nem is akart.- Az a lényeg, hogy formailag miként tudom minél egyszerűb­ben kivitelezni, hogy úgy szüles­sen meg, ahogy a fa megszületett - magyarázza. - A család látoga­tása óta eltelt fél év. Eszemben volt a zsiráf, de nem tudtam el­kezdeni, viszont senkit sem csa­pok be, amit kimondok, annak meg kell valósulnia. Eljött az ősz, és letört az egyik szilvafa. Le kel­lett fűrészelni az egyik ágat, és ott volt a hosszú nyakrész meg az egyik lába. Felállítottam, mon­dom, megvan a zsiráf eleje. Fejet ráeszkábálni, kész. Kedvencet nem tud választani.- Mindegyik, mert mindegyik­ben totálisan benne van az em­ber. Mondjuk, nézze csak meg ott azt a gyorsasági motort! Irdatlan munka van benne, és hatalmas szakmai gyakorlat - húzza alá, hozzávéve, hogy az egyedi játé­kokat csak a hagyományos tech­nikával érdemes készítem. Valamennyi játéka viszonylag nagy kerekekkel készül. Amikor megkapta az első formatervezé­Játékai strapabíróak, nem es­nek szét, a legmodernebb ra­gasztók biztosítják a szakítószi­lárdságot. Ajándéknak, mű­gyűjtőknek is kitűnőek, egyik­másikból sorozatok is készül­nek. Példa erre a MÍG 21-es, a lopakodó, a II. világháborús re­pülőgép - jól felismerhetők a tí­pusok jellemzői. Az 59 éves vizslási játékké­szítő amúgy gyerekként még hajtogatott lemezből készült já­tékokkal, autókkal, repülőkkel játszott, a fajátékok - az építő­kocka kivételével - nem kellet­tek neki. Szakmailag sikeresnek érzi magát, de nem hallgatja el, hogy a nagy álma, egy „szuperüzem” létrehozása, ahol alkalmazottak­kal dolgozik, nem valósult meg, noha mindent megtett érte. Ha most egyet csettinthetne, és megvalósul, amit szeretne, mi lenne az? - kérdezem, mire elneveti magát, és felidézi, hogy 1998-ban, az állami díj átvétele után ezt már megkérdezték tő­le. Akkor azt válaszolta: annyi pénzt összehozni, amiből fel­építhet egy szuper játéküzemet, ahol az emberek laboratóriumi körülmények között tudnak dol­gozni, és ha a termékeket for­galmazni is tudják, megvan a megélhetés. A baj az, hogy 2012-ben ugyanez a válasz. Összességében mégis úgy ér­zi, jól döntött, hogy ezt a szak­mát választotta, mert „így ma­rad utána produktum”. si díjat, az értékeléskor azt mondták, hogy az adja a játékok lendületét. Ennek eredője a kere­keket kérő kereskedő felbukka­nása: mivel a játékok óvodába készültek volna, Dancsó István a nagy kerekek mellett döntött, hogy a járművek a homokban is gördüljenek, és hadd lötyögjön a tengelyük. Rönkmanó vagy mozdony, bármi elkészíthető

Next

/
Oldalképek
Tartalom