Nógrád Megyei Hírlap, 2012. április (23. évfolyam, 77-99. szám)

2012-04-21 / 92. (93.) szám

2012. ÁPRILIS 21., SZOMBAT T 3 NOGRAD MEGYE Drogmentes Magyarországért Mátraterenye. a helyi Mó­ra Ferenc Általános Iskola április 21-én szombaton dél­előtt fogadja a Drogmentes Magyarországért Maraton résztvevőit, tanulóik közös futással is jelét adják annak, hogy tesznek a drogmentes­ségért. Az oktatási intéz­mény ugyanakkor saját ren­dezvényével is kapcsolódik az országos eseményhez: szombaton reggel 8-tól 12 óráig labdarúgó mérkőzé­sekkel, ügyességi játékok­kal és vetélkedőkkel töltik idejüket. Meghívták erre a kazári, a mátranováki és a dorogházi iskola diákjait, pedagógusait is. Ha kedvező lesz az időjárás Nádúj­faluban a parkban, eső ese­tén az iskola udvarán és tor­nacsarnokában tartják meg a sportnapot. Búcsú búzaszenteléssel Bátonyterenye. Szent György-napi búcsút tarta­nak április 22-én vasárnap a nagybátonyi Szent György Római Katolikus Templom-ban.Tizenegy órakor indul a körmenet a Szent György forrásig, ahol 11.30 órától Zahar Béla püspöki tanácsos, plébános szenmisét mutat be. A bú­zaszentelés 12.30 órakor kezdődik. Tanácsadó nap Salgótarján. Három pályá­zati témával kapcsolatban lesz információs és tanács-, adó nap április 23-án hétfőn 14 órától az ifjúsági informá­ciós és tanácsadó irodában. A szolgáltatás iránt érdeklő­dők gyermek- és ifjúsági kö­zösségek, szakemberek ren­dezvényeit, illetve képzése­ket támogató pályázati lehe­tőségekről tájékozódhatnak. Országos verseny DiÓSjenÖ. A Herman Ottó Országos Biológiai Verseny megyei fordulóját tartják áp­rilis 21-én, szombaton 10 órától a községi általános is­kolában. Az írásbeli felada­tok megoldása után a 7-8. osztályos diákok a faluban és környékén terepverse­nyen vesznek részt. Dr. Bagó József: Két falu jegyzője Szenográdi Ferenc Szécsény-Piliny-íitke. Az önkormányzatok költségvetésének egyre beszűkülő idősza­kában, főleg a takarékos gazdálkodás moti­válta a községek önkormányzati képviselő­testületeit, hogy körjegyzőségeket hozzanak létre. Piliny és Litke körjegyzősége 2007. ok­tóber 1-jén alakult meg. A két község önkor­mányzata. Dr. Bagó Józsefet választotta meg körjegyzőnek, aki 1992-től dolgozik a köz- igazgatásban. Az önkormányzatok életében 2005-től vesz részt Nógrádszakálban pénz­ügyi előadó volt, majd megbízott jegyzői fel­adatokat töltött be. Litke község jegyzőjének 2001-ben nevezték ki. Öt éven át, 2002-től 2007-ig helyettesként Karancskeszi jegyzői feladatait is ellátta.- Litke és Piliny körjegyzőjeként elsőd­leges feladatomnak tártom a két község igazgatási tevékenységének koordinálását, fejlesztését, a hivatali feladatok minél ha­tékonyabb megvalósítását. Továbbra is fon­tos feladat a folyamatosan változó jogsza­bályokhoz való alkalmazkodás elősegítése és megvalósítása, a technikai fejlesztések hivatali használata. Nagy hangsúlyt fekte­tek a dolgozók továbbképzésére, szakmai ismereteik folyamatos bővítésére és a jó munkahelyi légkör megteremtésére, ame­lyek a körjegyzőség megfelelő magas szín­vonalú szakmai munkájának elengedhe­tetlen feltételei. Véleményem szerint a jó munkát csak jó légkörben lehet végezni - mondta Bagó József, amikor megválasztot­ták körjegyzőnek. ígéretét beváltotta, azokat az elmúlt évek igazolták. Jó kezdeményezéseket, különböző programokat honosított meg. Körjegyzőként sokat fáradozik azon, hogy a két településen, a fejlesztéshez, a különböző beruházások­hoz szükséges anyagi források meglegye­nek. Ahol, és amikor csak lehetett az önkor­mányzatok éltek a pályázati lehetőségekkel, ezek elkészítésében, lebonyolításában a kör­jegyzőjelentős szerepet vállalt Legutóbbi si­keres pályázata a Start munkaprogram, amelyről a gödöllői egyetem szakemberei el­ismerően szóltak, példaértékűnek tartották. A pályázat megvalósítása folyamatban van. A körjegyző egyik legfontosabb feladata a képviselő-testületek jogszabályi előírások szerinti működtetésének biztosítása, a testü­let tagjainak, polgármester munkájának a segítése. A 2010-es helyhatósági választáso­kat követően, a jogszabályoknak megfelelő­en, csökkent a képviselő-testület létszáma. Mindkét településen négy-négy önkormány­zati képviselőt, valamint polgármestert vá­lasztottak. Litkén, Vérségi Zoltán személyé­ben új polgármester került a falu élére. A község első emberével rövid időn belül kiala­kította a hatékony munkakapcsolatok A tes­tületbe két új személy került Piliny község­ben továbbra is Lehoczki Szabolcs maradt a polgármester, a képviselő-testületben csak egy új személy került be. A hivatali munkája mellett, társadalmi megbízatásként 2009-ben a Szociális Föld­programnak Országos Szövetsége Fel­ügyelő Bizottság tagjának választották, ezt a tisztségét a mai napig betölti. Mindezek mellett folyamatosan képezte magát, ta­nult. A Pécsi Tudományegyetem Állam- igazgatási Karán jogi diplomát szerzett, amellyel megkapta a doktori címet.- Köztudott, hogy a közigazgatási átszer­vezést követően járásokat alakítanak ki. A te­lepülések a járáson belül körjegyzőségeket hoznak létre. A társuló községek összlétszá- mának el kell érni a kétezret. Minden való­színűség szerint, Litke a salgótarjáni, Piliny pedig a szécsényi járáshoz fog tartozni. így a jelenlegi körjegyzőség más településekkel kibővítve sem maradhat meg. A községek társulásai körvonalazódnak, de a végleges kialakulás a jövő feladata. Az önkormányzat­oknak az év során még jó néhány feladatot meg kell oldani. Többek között gondolok itt az eddig egy vezetés alatt lévő óvodák és is­kolák szétválasztására. Az óvodák továbbra is önkormányzati kezelésben maradnak, az iskolák pedig átkerülnek állami hatáskörbe. A mandátumom az új körzetesítéssel lejár. Hogy melyik körjegyzőséghez, hová fogok pályázok, most még nem tudom megmonda­ni - közölte. Dr. Bagó József 50 éves, nős, két gyermek édesapja. Lánya okleveles közgazdász, Buda­pesten dolgozik. A fiuk az idén fog érettsé­gizni a szécsényi gimnáziumban. Családjá­val Szécsényben él. Szabadidejében szeret ol­vasni, zenét hallgatni, utazni, felfedezni a „nagy” Magyarország értékeit Az igazi fel­töltődési, kikapcsolódást a családjával eltöl­tött idő jelenti számára. Örhalom. A település polgármes- f m ■ J /I I | | darabra frissen felvágott, barnára tere tett bejelentést a minap a Ba- I Ol|l^l7 P AI I ft ft'festett csöveket. Ezeket és a levá- lassagyarmati Rendőrkapitánysá- | (II | ICIaLI w I Ivllvvl gásra használt fűrészt lefoglalták a gon arról, hogy a község tájházá- J m férfitól, akit előállítottak a Balassa­nak külső falán lévő gázcsöveket lefűré- gyarmaton átvizsgáltak egy 43 éves gyarmati Rendőrkapitányságra. Kisebb ér­szelte és eltulajdonította valaki. A tettes őrhalomi férfit és egy nőt, valamint az ál- tékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lo­hetvenezer forint kárt okozott az önkor- taluk leadott fémhulladékokat is. pás bűntette miatt gyanúsítottként hall­mányzatnak. A járőrök ellenőrizték a kö- - A hulladék vasak között megtalálták gatták ki őt - tájékoztatta lapunkat zeli színesfém-átvevőhelyeket, és Balassa- a tájházról eltulajdonított, s már huszonhat Dankóné Nagy Éva rendőrségi szóvivő. Földünkre figyelve Napjainkban talán már nincs olyan parányi része bolygónknak, apró felü­lete Földünknek, amelyhez hozzá nem (jjért még, amit meg nem érintett, és nem használt még (el) az emberiség. Az egykori élőhelyek, természetes életközösségek helyét jobb esetben szántóföldek foglalják el, a rosszabb változatban régen beépítették azokat. Az utakon gépjárművek közleked­nek, a légtérben repülőgépek keringe­nek, a föld mélyének kincseit a glo­balizálódó ipari tőke soha nem lá­tott mértékben zsákmányolja ki. Az emberi beavatkozás a természeti fo­lyamatokba olyan mértékű, intenzi­tása olyan erős, hogy már-már az egész emberiség létét veszélyezteti. Erre először jó négy évtizede, Denis Hayes amerikai egyetemi hallgató fi­gyelmeztetett, amikor 1970. április 22- én mozgalmat indított a Föld védel­mében. Már az első akciója alkalmá­val több millió amerikai állt mögé, ma pedig az egész glóbuszra kiterjed a Föld napja mozgalom, számtalan szervezettel is az oldalán. A Föld nap ját 1990 óta - időközben életre kelt ci­vil szervezeteinknek is köszönhetően - hazánkban is megtartjuk. A cél: fel­hívni a figyelmet a környezet és védel­mének fontosságára. Mindez azon­ban - úgy tűnik - eddig még kevésnek bizonyult. Bolygónk életképessége nem javult, ahogy helyi környezetünk állapotára sem lehetünk büszkék. Tu­datlanságból, felelőtlenségből, a pro­fitszerzés vágyától hajtva változatla­nul sok káros hatás éri az életközös­ségeket, szennyezi bioszféránkat. A globális felmelegedés, a savas esők, a pusztító árvizek élővilágun­kat veszélyeztetik; levegőtisztasá­gunk nem megfelelő, vizeink koránt­sem kristálytiszták, a környezettu­datos gondolkodás még nem nyert polgárjogot, településeink arculata sok kívánnivalót hagy maga után. Helyi környezetvédő, városszépítő ci­vil szervezeteink - tisztelet a kivétel­nek - alig vétetik észre magukat. Ideje változtatni mentalitásunkon (is). S, ha még évek múlva is szeretnék erdeinkben szép madárdalt hallgatni, őzeket, nyulakat és mókusokat látni, kedves lényüket unokáinknak is meg­mutatni, figyeljünk Földünkre, óvjuk és védjük! - minden eddiginél jobban. Ki-ki saját környezetében, és nemcsak most, a Föld napja előtt. Kár, kár, agrárkár - de nagy... (Folytatás az 1. oldalról.) S mint már említette, ráadá­sul a tél jelentős részében nem esett hó, így nem volt, ami véd­je a vetéseket. Mindezek a kö­rülmények Nógrádban elsősor­ban az őszi búzánál és a ká­posztarepcénél okozták a leg­komolyabb bajokat.- A repce szinte száz száza­lékban tönkrement a több mint négyezer hektáron. Gyakorla­tilag elenyésző mennyiségű a megmaradt, betakarítható... - tette hozzá a szakember. - A repceföldek egy részét volt, ahol még ősszel, máshol ta­vasszal beszántották és búzá­val, illetve napraforgóval vetet­ték be, s mindez pluszköltség­gel terhelte a gazdálkodókat. Az április 9-ről 10-re virradó hajnalon a mínusz hat és kilenc fok közötti - gyakorlatilag a tel­jes megyét érintő - fagyok tetéz­ték az addigi károkat. - Ezek ná­lunk is a virágzásban lévő gyü­mölcsösökben okoztak károkat. Pontos képünk még nincs a mér­tékről, mert a napokban érkez­tek és a káreseménytől számí­tott tizenöt nap még nem telt le, vagyis április 26-ig még várható­ak a további kárbejelentések. Kárenyhítő juttatásra csak ak­kor jogosult a termelő, ha meg­felelő időben jelzi igényét és a hatóság igazolja is a kár tényét. Fenes Attila arról is tájékoz­tatott: az új agrárkár-enyhítési eljárásban három szerv műkö­dik együtt: a kormányhivatal­ok földművelésügyi igazgató­sága (a megállapító) a Mező- gazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal a (a kárenyhítő szerv), és a Nemzeti Élelmiszerbizton­sági Hivatal Földművelésügyi Igazgatósága. Aszály, téli, tavaszi fagy. A három bajhozó nyomán száz­hetvennégy bejelentés érke­zett a megyei igazgatóságra. Az érintett terület nem keve­sebb, mint tízezer plusz hat­száz hektár. (M.J.) A fagykárt szenvedett gazdálkodók jelenlegi legfontosabb feladata, hogy minél hamarabb jelentsék be a kár­eseményt a falugazdászoknál

Next

/
Oldalképek
Tartalom