Nógrád Megyei Hírlap, 2012. március (23. évfolyam, 52-76. szám)

2012-03-27 / 72. szám

2012. MÁRCIUS 27., KEDD SZTORI 7 A Balaton a veszélyeztetettek között hiány Vízhiány nem fenyeget, de életmódunk semmi jót nem ígér. Mindegy, mit, csak igyunk Egyelőre csak a figyelmet­lenség, életmód miatt nem iszunk elég vizet, idővel azonban lehet: komoly ta karékoskodásra szorulunk, a világ édesvízkészlete ugyanis rohamosan fogy. Magyarországon leginkább a Balaton vízszintje okoz gondot, mára már kritikus, amúgy a rendelkezésére ál ló víz mennyisége jóval meghaladja a felhasználtat. A víz pedig nemcsak létele­münk, de meghatározza teljesítőképességünket, mindennapjainkat is. Kun J. Viktória Egy átlagos amerikai állampol­gár naponta körülbelül 500 liter vizet használ, míg egy áüagos af­rikai család napi 12 liter vízből gazdálkodik. Magyarországon az egy főre jutó ivóvíz-felhasználás 140 liter naponta. Ha ezt a ten­denciát folytatjuk, 2025-re a vi­lág polgárainak a fele vízproblé­mákkal fog küzdeni. A legfris­sebb készletek túlfogyasztása azonban egyre nagyobb gondo­kat okoz, ha nem sikerül megol­dást találni a felmerülő problé­mákra, veszélybe kerülhet a kon­tinens teljes vízellátása. Földünk vízkészletének csupán 3 százalé­ka az ember számára fogyaszt­ható édesvíz, ennek a hetven szá­zalékát a mezőgazdaság használ­ja fel, édesvízkészletünk csak nem egy százaléka jut 6,5 milli­árd ember fogyasztási igényei­nek kielégítésére. Az igények nö­vekedése miatt az édesvíz-gaz­dálkodás jelen formájában nem tartható fenn sokáig. A hollandi ai Twente Egyetem legújabb vizs­gálata szerint a vízhiány már most is legalább 2,7 millió em­bert súlyt legalább egy hónapig minden évben. Magyarország azon szerencsés országok közé tartozik, ahol a rendelkezésére álló víz mennyisége jóval meg­haladja a felhasznált mennyisé­get, ez azonban a szakemberek szerint nem azt jelenti, hogy sza­bad pazarlóan bánnunk vele. Ná­lunk leginkább állóvizeink okoz­nak fejtörést, a Balaton például az ENSZ klímaszakértőinek je­lentései alapján összeállított leg­veszélyeztetettebb helyek százas listáján is szerepel. A szakember azt mondja, hogy nem az a kérdés, csapvizet vagy ásványvizet igyunk. A lényeg a bőséges folyadékpótlás, mert hamar jön a rossz közérzet, memóriazavar. Az unió vízfelhasználásának mintegy ötödét adó lakossági fo­gyasztás rendkívül pazarló, egyes tagállamok esetében a kár­ba vesző ivóvíz aránya eléri az 50 százalékot, ráadásul az el­használt víz csaknem negyedét a WC-k öblítésére használjuk. Egy ember egynapi táplálékszükség­letének előállításához 2-5 ezer li ternyi vizet használunk. Ameny- nyire bőkezűen folyatjuk és fo­gyasztjuk a vizet, ivásban na­gyon is Szűkmarkúak vagyunk. Ugyan az orvosilag ajánlott napi folyadékmennyiség 2 2,5 liter, amit közvetlenül ivással kellene szervezetünkbe juttatni, és nagy­jából ugyanennyinek más formá­ban kell bekerülnie, a magyarok jelentős része ennek nem tesz eleget. Pedig a szakemberek sze­rint a víz minősége nálunk jó, a folyadékhiány viszont súlyos egészségkárosodásokhoz vezet­het, amelyek jó részéről sokan még csak nem is tudják, minek köszönhetik. „Fejfájás, koncentrációzavar, ingerlékenység, fáradtság, táplá­lékfelszívódási gondok, nem is gondolnánk, hogy mind-mind a kiszáradás első jelei. A vízház­tartás felborulása a vérnyomás és a pulzus emelkedését okozza, ezért érzünk fáradtságot. Mind­össze a szervezet víztartalmának 15-20 százalékos csökkenése már szomjazásos halálhoz vezet­het Kiszáradáskor a döntési ké­pesség átmeneti zavara akár bal­esethez is vezethet, amelynek a kockázata a hőmérséklet emel­kedésével fokozódik. Több tanul­mány szerint a munkahelyi bal esetek száma 24 foknál mele­gebb időben harminc százalék­kal nőhet” - mondja Gilingerné dr. Pankotai Mária, a Semmelwe­is Egyetem Egészségtudományi Kar Dietetikai és Táplálkozástu­dományi Tanszékének docense. A szakember most készített ta nulmányt a magyar ásványvizek összetételéről és szerepéről egye­bek mellett az ivás fontosságá­A víz teszi lehetővé a vérkeringést, a vér nyomását, a tápanyagok oldását, felszívódását, szállítását AZ európai szakértők ajánlá­sa szerint a kamaszok, a felnőt­tek és az idősek fogyasszanak legalább 2,5 liter (férfiak) illet­ve 2 liter (nők) vizet naponta, átlagos hőmérséklet és átlagos fizikai aktivitás mellett. Mivel az élelmiszerek víztartalma a vízbevitelnek átlagosan a 20%- át jelenti, ezért a férfiak eseté ben 2 liter, nők esetében 1,6 li­tert kell fogyasztaniuk naponta italokból, beleértve a csapvizet és a palackozott vizet. A FIZIKAILAG AKTÍV MUNKÁT végzők folyadékigénye maga­sabb, ez a mennyiség az inten­zitással együtt nő, ülőmunka esetén egy átlagos férfi szük­séglete 1,2-2,5 liter, mérsékelt fizikai aktivitásnál már 3,2 li­ter, de meleg környezetben vég zett aktív munka mellett 6 liter­re nő. És miért? A víz teszi lehetővé a vérkeringést, a vér nyomását, a tápanyagok oldását, felszívódá­sát, szállítását, befolyása van a vér sav-bázis egyensúlyára, il­letve a hő szabályozó szerepé vei biztosítja a csaknem állan­dó belső hőmérsékletet. nak hangsúlyozására. „Szervezi tünk szomjúság formájában jel­zi ugyan, hogy több folyadékot kíván, de ez a vészjelzés rend­szerint későn, a 2 százalékos fo­lyadékveszteség elérésekor érke­zik. Addigra már jönnek a tüne­tek, a rossz közérzet mellett rom­lik a rövid távú memóriánk, a koncentrációnk és reakcióidőnk. Ha kiszárad a szánk, az már a 3- 5% vízveszteséggel járó, fokozot­tabb kiszáradás tünete. Ebben az esetben a koncentrációzavar mellett a vese kiválasztási folya­matai is romlanak, az álmosság, türelmetlenség, émelygés és az érzelmi instabilitás egyaránt gyakori következmények. Ezen a ponton már komolyan kockáztat­juk egészségünket” - mondja. Hazánkban nagyon sok a magas ásványianyag-tartalmú . víz. Mindezek mellett a szakember azt mondj a: csapvíz vagy ásvány­víz, nem ez a kérdés: a folyadék­pótlás létfontosságú. Barátkozás a bezzegemberrel _ RADOS áMV J&: VIRÁG A családoknak megvannak az úgynevezett „bczzcgcmbc reik”. Nálunk édesapám régi osztálytársai közül került ki ez a személy: „bezzeg-Gy.” nagyanyám egész hosszú életé­ben nem szűnt meg őt emle­getni. Hogy Gy. milyen sike­res, milyen szép pályát futott be, mekkora karriert csinált. Nem mintha apám ezt egy, a Gy.-étől különböző területen nem tette volna meg, de a szü­lő gyakran mást vár el a gyer­mekétől, mint amit az csinál. szóval „bezzeg-gy. afféle fan­tom volt, aki állandóan jelen volt köztünk. Hús-vér valójá­val apám felnőttként csak rit kán találkozott. Persze a „rit­kaság” szintén relatív, mert ha azt vesszük, hogy a hajdani, most már nyugdíjaskorú osz­tálytársak az érettségi óta minden évben összejönnek, akkor inkább „gyakoriságot” lehetne mondani. nekünk, gyerekeknek Gy. egy fajta jó szellem maradt. Most láttuk először, hogy március elején apánk temetésén az osztálytársak nevében, akik szép számban eljöttek, ő mondta a búcsúztató beszé­det. Egyszerű, szeretetteljes, igaz szavakat. FELTÁMADT BENNEM A VÁGY. hogy személyesen is megis­merjem Gy.-L Hogy közelről lássam az arcát, hogy elbe­szélgessek vele. Róla és apám­ról. Hiszen az ő emlékeivel, amiket megoszthat velem, va­lamilyen módon az én emléke­im tárháza is gazdagodhatna - gondoltam. Megkerestem e- mailben, kértem, üljünk be egy kávéra valahol. Azonnal szakított rá időt. Amikor még a cukrászda előtt önkéntele­nül megöleltük egymást, elfú­ló hangon azt mondta: „Olyan furcsa, hogy van még valaki, akit Radosnak hívnak.” Mert apám, az ő kedves osztálytár­sa különleges egyéniség volt. A TERVEZETT BESZÉLGETÉSBŐL az lett, hogy az idő nagy ré­szében én beszéltem az emlé­keimről, az érzéseimről, és ő figyelmesen meghallgatott. József Attila azt írja: „Hogy gyónjak, kávézni hívom meg ismerőseim.” Ő, Gy. azt írhat­ná: „Hogy vigasztaljak, kávéz­ni hívom meg ismerőseim.” Mert ha az ember beszélhet a bánatáról, az nagyon vigaszta­ló. Gy. ezt tudta, miközben ar­ról fogalma sem volt, hogy ő „bezzegember” lenne. Szerény mosollyal el is hárította a titu lust. Azt viszont a lelkemre kötötte: ne feledjem, őt bármi kor megkereshetem. SZÓVAL A „BEZZEGEMBER EL­TŰNT, és helyébe lépett egy új barát. Mondják, ahol legna­gyobb a szükség, ott a legkö­zelebb a segítség. Egy apró le­vél, egy találkozó és egy be­szélgetés. így, ebben a sor­rendben. Protokoll ii. Erzsébet Nagy-Britannia királynője és Edinburgh hercege Salfordba látogatott, ahol hivatalosan is megnyitott egy új kórházat, és megtekintette a BBC új épületét a MediaCityben (képünkön), és hiva­talosan elindított egy jótékonysági futóversenyt, amit minden nagyvá­rosban megrendeznek. A nevezési díjakból közösségi sporteseménye­ket, rendezvényeket finanszíroznak, sportlétesítményeket építenek. A 86 éves királynő gyerekként maga is sokat sportolt: lovagolni tanult és kitűnő úszóvá vált. 13 évesen megnyerte a Londoni Fürdő Klub gyermekkupáját. A 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom