Nógrád Megyei Hírlap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)
2012-02-29 / 51. szám
2012. FEBRUAR 29., SZERDA 3 NÓGRÁD MEGYE Mint tavasszal a primulák... Ülök a kedvenc fotelomban, olvasok. A bágyadt téli nap kellemesen elandalít az üvegen át hamis langyossággal kényeztetve. A puha csend a meghitt, békés délutánt öleli körbe. S akkor a semmiből egy alig- hang, mint tündérszárnyak rebbe- nése kúszik be tudatom mélyére, s ébreszti föl kíváncsiságomat. Talán verebek bújtak a csatorna alá a hideg elől. Vagy egerek kaparásznak, futkosnak a padláson élelem után kutatva. De nem! A meg-megrebbe- nő, s olykor elhaló életzaj a tetőablakból jön. Vajon mi lehet? Közelebb megyek hát, hogy szemügyre vegyem annak az alig hallható, de mégis oly határozottan jelen lévő hangnak a forrását. Istenem! Egy pávaszemes pillangó. Ilyenkor! Apró tündérszárnyaival határozottan és kitartóan ostromolja az ablaküveget. Repülne a szabadságba, a fény felé ősi ösztönöktől hajtva, de útját állja az üvegablak, a rideg valóság, amely e pillanatban az életet jelenti szépséges vendégem számára, hisz itt benn a szobában védve van a hidegtől, de rab, az élete rabja. Ott kinn, az üvegen túl vár rá a szabadság, s egyben a hideg, kegyetlen halál. Mint életre kelt vágyaim, úgy röpülne, szállna, ám a valóság visszahúz, megment és eltemet. Az élet rendje ez, vagy a sors kegyetlen-kegyes játéka? Talán a primulákkal érkezett a kis pillangó, mint a tavasz előhírnöke, s úgy múlt el a földre hullva, mint ifjonti vágyaim a múló évek homokjában. Egyetlen pillanat alatt jött a semmiből, s meg-megújuló fellob- banások után csendesen ment el, szinte észrevétlen az idő örök körforgásában. Csak egy emlék maradt, tündérszárnyak elhaló hangja, egy puha boldogság-pamacs, egy apró lélek- mosoly, szürke télben felragyogó reménysugár, hogy kikeletkor új erőre kapva gyermekeinkben virágzik tovább az ifjúi vágy, mint tavasszal a primulák... Gróf Teleki László emlékkiállítása Szécsényben Szécsény. A Kubinyi Ferenc Múzeumban a napokban ünnepélyes keretek között megnyílt a Magyar Nemzeti Múzeum gróf Teleki László, az országgyűlés halottja című vándorkiállítása. A megjelent vendégeket, közöttük dr. Nagy Andor, országgyűlési képviselőt, Stayer Lászlót, Szécsény város polgármesterét, dr. Bablena Ferencet, a Nógrád Megyei Közgyűlés alelnökét, dr. Csorba Lászlót, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatóját, Debreczeni-Droppán Bélát, a Magyar Nemzeti Múzeum történész-munkatársát, a Teleki emlékkiállítás kurátorát, Gusztiné dr. Toronyi Judit, a múzeumi igazgatója köszöntötte. Azt mondta nagy öröm számukra, hogy múzeumuk a Magyar Nemzeti Múzeum gróf Teleki László országgyűlési képviselőnek állított emlékkiállításának helyszíne lehet. A balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskola szécsényi tanintézményének színjátszósai, Garamvölgyi Andrea tanárnő növendékei, Deák Virág, Csizmadia Kinga, Kárász Kinga, Vincze Brigitta, Pesák Ádám és Kozma Dávid műsorukban felvázolták a nagyformátumú politikus és államférfi portréját és tragikus életútját. Dr. Nagy Andor köszöntőjében méltatta gróf Teleki László emberi, történelmi nagyságát, majd párhuzamot vont a mai parlament és az akkori munkája között. Azt mondta, hogy az elmúlt időben méltatlanul elhallgatták gróf Teleki Lászlót, keveset lehetett róla hallani, tudni. Megítélése szerint a XIX. század történelmében ott a helye Széchenyi, Kossuth, Batthyányi és Deák mellett. Megköszönte, hogy a vándorkiállítást elsőként Szécsényben mutatták be. Annak a reményének adott kifejezést, hogy a látogatók örömüket lelik a tárlat megtekintésében. Dr. Csorba László megnyitójában elemezte Teleki és Kossuth kapcsolatát, feltette a kérdést: mi vezetett Teleki öngyilkosságához, amire a mai napig nincs elfogadható válasz. Hangsúlyozta, Teleki tisztaszívű, őszintéé és becsületes ember volt. A hazáról vallott gondolatában kiemelte, nem lehet szabad az a nép, aki másokat elnyom, az összefogás gondolatának a követője volt. Teleki hirdette: a Duna menti népeknek össze kell fogni, mert különben elvesznek. Együttműködött azokkal a politikusokkal is, akik nehezteltek rá, azért, mert a császártól kegyelmet kapott. Azt vallotta, sokkal erősebb az, ami ösz- szetartja, mint ami szétválasztja őket. Az összetartó erő a magyar nép, a haza sorsa, jövője iránti felelősség volt. Teleki László a maga idejében összekötött minket a világgal. Ő volt az, aki javasolta, hogy október 6-át gyásznappá nyilvánítsák. Debreczeni-Droppán Béla a kiállítás létrejöttéről szólt. A megnyitó befejezéseként a vendégeknek dr. Csorba László tárlatvezetést tartott. A kiállítás május 31-ig tekinthető meg. Szenográdi Ferenc Hiába menekültek... Szurdokpüspöki. Egy szurdok- püspöki nő telefonon tett bejelentést a minap, a hajnali órákban a rendőrségre arról, hogy a családi házuk bekerített udvarán parkoló kisbuszból ismeretlen tettesek különféle szerszámgépeket, valamint húsz méter, öt eres kábelköteget tulajdonítottak el, több mint ötszázezer forint értékben. Az elkövetők a lakóházzal szemben található melléképület ajtajáról is lefeszítették lakatpántot és ott kutatást végeztek. Ez a helyiség azonban riasztóval ellátott, amely megszólalt A rendőrök azonnal a helyszínre indultak, ahol megtalálták a tettesek által eltulajdonítani akart, ám hátrahagyott értékeket Ám forrónyomos üldözést követően rövid időn belül elfogták a betöréssel gyanúsítható két személyt, s előállították őket a Pásztói Rendőrkapitányságra.- A két, 25 éves jobbágyi férfit többrendbeli lopás miatt hallgatták ki. Őrizetbe vételüket követően kezdeményezték az előzetes letartóztatásukat is az illetékes ügyészségen. Velük szemben ugyanis más vagyon elleni bűncselekmény miatt is eljárást folytat a hatóság - tájékoztatta lapunkat Dankóné Nagy Éva rendőrségi szóvivő. VAN LAPUNK HOZZÁ Kontra Marika Szvita Tejes finomságok SágÚjfalu. A helyi önkormányzat a korábbi években már részt vett a Vidékfejlesztési Minisztérium „iskolatej” programjában. Az újbóli sikeres pályázata révén az iskolás gyermekek naponta friss tejet és különféle tejkészítményt - kakaót, csokis tejet, kefirt, túrórudat - kaphatnak. Az egészséges táplálkozás, a növekedés szemszögéből alapvető fontosságú tejféleségek elérhetősége, fogyasztásuk előmozdítása a szülőknek is segítség. Hiszen ezek tápláló kiegészítői az otthonról hozott tízórainak. Diákírók szakköre Salgótarján. Varró Dániel költőt, műfordítót is várják a diákírók, diákköltők március 2-án, pénteken 15 órakor a lózsef Attila Művelődési és Konferencia- központban induló szakköri összejövetelére. A szerzők és művek megismertetését célzó foglalkozás-sorozat első részét Handó Péter író, költő vezeti. Tűzifát osztottak Balassagyarmat Egy nyertes pályázatnak köszönhetően az ön- kormányzat száz erdei köbméter, kiváló minőségű tűzifát osztott szét ötven családnak a városban. Az egyszeri természetbeni juttatásra több mint száz család pályázott, de mivel a képviselő-testület két köbméterben határozta meg az egyszeri tűzifa támogatás mértékét, ötven család juthatott fához - főként a kiskorú gyermeket nevelők és az egyedül élő betegek, idősek. A többi család tíz-tíz ezer forint átmenetei segélyt kapott. Tájékoztató szülőknek Salgótarján. A Salgótarjáni Központi Általános Iskola és Diákotthon Székhelyintézménye a következő tanévre is meghirdeti a magyar-angol két tanítási nyelvű képzést első osztálytól. Jellemzői: a diákok heti öt órában tanulják az angol nyelvet, mellette néhány tantárgyat (testnevelés, ének, technika, környezetismeret, biológia, civilizáció, rajz és művészettörténet) is a célnyelven oktatják számukra. A képzési formáról, tartalmi elemeiről, valamint az elmúlt évek gyakorlatának tapasztalatairól március 2-án, pénteken az iskola aulájában 17 órától tartanak tájékoztatót a szülőknek. Miért szöknek az évek? (Folytatás az 1. oldalról.) így olyan naptárat kellett megalkotni, amely a lehető legpontosabban követi a „valódi” év hosszát. A szökőév, az egyik legérdekesebb naptárkorrekció, amelynek története a régmúltba nyúlik vissza. A ma használatos naptárunk, úgymond előzménye, a római Noma Pompilius által megalkotott naptár volt. Ebbe már „betoldottak” szökőhónapokat is, így nagyjából 366,25 napot számlált egy év, ami miatt Julius Caesar korára, mintegy 90 nap eltérést eredményezett a „valódi”, illetve a rómaiak által számított év között. Julius Caesar emiatt naptárreformot hajtott végre, amely később Julián-nap- tár néven került be a köztudatba. Ez egy évre 365,25 napot számlált, ami ugyan pontosabb volt elődjénél, de még így is, az akkor használt naptár, 11 perc és 46 másodperccel volt hosszabb, s tért el a valódi évtől. Ez a hiba 128 évente tesz ki egy napot, ami a középkorra tetemes különbséget eredményezett. Ezt felismerve, a 325-ben megtartott niceai zsinaton kisebb korrekciót hajtottak végre, de az alapvető probléma egészen a középkorig fennállt. XIII. Gergely pápa volt az, aki ismételten naptárreformot volt kénytelen végrehajtani. Ez pedig 1582. október 15-én lépett életbe. Ezt olyan számítási módszerek alapján készítették el, ami a mai napig érvényben van, Gregorián-naptár néven. A Julián-naptár használatából fakadó eltérést úgy oldották meg, hogy 1582. október 4-e után, közvetlenül 1582. október 15-ét írtak. Vagyis új szöktetési szabályt alkottak meg, ami által az átlagos gregorián-év hossza 365,2423 nap lett. Ez „mindössze” 26 másodperccel hosz- szabb attól az évtől, amit a Föld ténylegesen megtesz a Nap körül. Ettől a nevezetes dátumtól kezdve a négyévente, szökőnappal megtoldott február mellett - ami február 24-re esik - „bonuszként” csak azok a „100-as” (két nullával végződő) évek lesznek szökőévek, amelyek 400-al is oszthatók. Például az 1600-as, a 2000-es, a 2400-as év is ilyen.- A köztudatban, és sok naptárban is rosszul értelmezik a szökőnapot, és február 29-et hiszik annak. Valójában a szökőnap 24-én van, persze csak a szökőhónapban, ami ugye a szökőév februárja. Á 23-a utáni névnapok pedig ennek megfelelően egy napot csúsznak ilyenkor. Hogy miért pont 24-e? - Hagyománytiszteletből... - olvasható egy internetes portálon. Magyarország 1587-ben fogadta el a Gergely-naptárt: 1587. október 21. szerda után, november 1. csütörtök következett, és ezzel szinkronba került a legtöbb európai országgal. Néhány ország fokozatosan átáll a február 29-ei szökőnapra (például Svédország és Ausztria), ami a névnapok szempontjából jelent változást, illetve eltérést. Hazánkban viszont egyelőre az Elemérek négyévente február 29-én ünnepük névnapjukat, egyébként pedig február 28-án. Aki szökőévben született Elemér napján, február 29-én, az születésnapját a többi évben február 28- án ünnepelheti.
