Nógrád Megyei Hírlap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)

2012-02-27 / 49. szám

4 2012. FEBRUÁR 27., HÉTFŐ NÓGRÁD MEGYE Nemrégiben tartotta meg nyílt napját a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Salgótarjáni Intézete, amelyre nagy számban érkeztek érdeklődők. Ennek kapcsán beszélgettünk dr. Engelberth István docenssel, intézetigazgató-helyettessel, hogy számoljon be tapasztalatairól, valamint arról, hogyan látja a felsőoktatás jelenlegi helyzetét, és Nógrád megye oktatással kapcsolatos jövőjét. Mit ér egy város felsőoktatási intézmény nélkül? BGF-es diploma eddig is kiváló befektetés volt. Ez a megállapí­tás még hangsúlyosabbá válhat, a bekövetkezett változásoknak, törvényi és jogszabályi keretek­nek köszönhetően.- Milyen tendenciák vannak a jelentkezők számának tekinteté­ben? Az elmúlt években mennyi­re csökkent a jelentkezők száma a salgótarjáni intézményben?- A kérdés jogos a helyi köz­vélemény részéről. Egy főiskola több mint egy átlagos intéz­mény. Nemcsak arról szól, hogy évente, itt hány ember szerez diplomát. Ennek vannak komoly helyi gazdasági következményei is. Például egy hallgató potenci­ális fogyasztó, a helyi gazdaság eleme. Pénzét helyben fogja el­költeni, itt vásárol, itt éli min­dennapjait. Jobb, mint egy turis­ta, hiszen sok-sok hónapon át helyben van, még a turista né­hány napot tölt csak a városban. Másrészt potenciális értelmiségi is, ő biztosíthatja a jövő értelmi­ségi rétegét. Az összlétszámról annyit tu­dok elmondani, hogy körülbelül tézmény - köztük a salgótarjáni főiskola is - hátrányba került a fővárosi intézményekkel szem­ben, és onnantól a tanulók lét­száma, csökkenő tendenciát mu­tatott. Az akkori év egyfajta krach volt, mintegy 80-90 hall­gatót jelentett az első évfolya­mon. Azóta van egy kis növeke­dés, ami 130-150 felvett diákot takar. Jelenleg 400 körül van az intézet létszáma. Abban bízunk, hogy ha a következő években tartani tudjuk a 150 körüli fel­vett hallgatói létszámot, akkor egy 500-600 fős intézet működ­het, ami gazdaságilag is fenn­tartható. De el kell mondanom, az új felsőoktatási jogszabályi változások, megint csak nem a vidéki intézményeknek kedvez­nek, sőt igencsak hátrányosan fogja érinteni ezeket.- Pontosan milyen hátrányok?- Az államilag támogatott, új nevén állami ösztöndíjas helyek száma megcsappant. így egy­részt kevesebb hallgatót tudnak felvenni, ezáltal a helyi munka­erőpiacra kevesebb embert tud­nak kibocsátani. Másrészt, bizo­nyos szakokra csak költségtérí­téses alapon tud a hallgató je­lentkezni, emiatt valószínűleg sokan nem tudják majd vállalni a tanulást. Meglátjuk majd a ha­tásokat a felvételi statisztikákon április környékén. A szakma egyelőre kivár, gondolkozik és számolgat. Az intézmények - köztük a tarjáni főiskola - legnagyobb problémáját csak részben a je­lentkezők száma okozta a múlt­ban. Főként - ha kérdést a felvé­telizők oldaláról közeh'tem meg - az a gond, hogy ebből, a mi észak-magyarországi régiónkból érkező diákok, a negatív társa­dalmi, gazdasági és a szociális viszonyok miatt kevesebb felvé­teli pontot tudnak produkálni. Ebben nem a diákok, vagy a szü­lők a hibásak. Ez egy statisztika­ilag kimutatható szociológiai je­lenség, hogy ugyanaz a diák, ugyanazokkal a képességekkel, kevesebb pontot tud elérni, mint a más, fejlettebb régióban élő tár­sa. Ugyanez a törésvonal megfi­gyelhető a város és a vidéken ta­nuló diákok esetében is. Mivel a ponthatárokat központilag álla­pítják meg, ezért ezek a hátrá­nyok még jobban kiütköztek, így nem tudtak bekerülni államilag finanszírozott képzésre. Az esélyegyenlőség divatos szóvá vált a közelmúltban, de az elmúlt években a 2008-as felvételi sza­bályozással „adtunk neki egy po­font”. Mind a vidéket, mind pedig a vidéki továbbtanulni szándé­kozókat sújtották vele.- Van megoldása az Ön által fölvázolt problémáknak?- Az a véleményem, hogy a tarjáni felsőoktatási kérdés nap­jainkra alapvetően terület-, illetve térségfejlesztési kérdéssé vált. Vi­szont én sehol sem látom azt, hogy ez a szemlélet érvényesül­ne, sem Budapesten, sem Nógrád megyében. Itt a teljes kép kedvé­ért meg kell említenem, hogy a megye és a város önként vállalt feladatként évekig támogatta a fő­iskolát, azonban ezt - érthető okokból - már nem tudja meg­tenni. Viszont ez is inkább „hal volt, mint sem háló”, amely hosz- szú távra biztosíthatná az intéz­mény jövőjét, és ami ennél is fon­tosabb, térségfejlesztési aspektu­sát Ha már bevezetnek egy új fel­sőoktatási felvételi rendszert, mi­ért nem gondolták végig azt, hogy egyes vidéki intézményeknek ez mit jelent? Felvetnék egy öüetet: Az új szabályozási környezettel együtt a „központ” elkülöníthet­ne egy úgynevezett „nógrádi ösz­töndíjalapot- Gondolom az intézmények­nek meg kell várni azt, hogy a fel­sőoktatási koncepcióban megál­modott viszonyok, hogyan mű­ködnek a gyakorlatban...- Úgy vélem, helyes az a lépés, hogy az állam olyan megrende­lőként lép fel, mely megmondja, mennyi hallgató, milyen képzé­si formában, és hol tanulhat. Bi­zonyos szempontból viszont nincs végiggondolva a rendszer, mert az állam több intézményt is nehéz helyzetbe hoz. Ez azért furcsa számomra, mert ezek az intézmények az állam saját in­tézményei, és a saját felsőoktatá­sát, intézményrendszerét gyen­gíti. Olyan, mint ha valaki a sa­ját tulajdonát hagyná leromlani.- Visszatérve a nyílt napra! Elég sok képzésre, szakra jelent­kezhet egy diák...- Igen, mivel közgazdasági- és társadalomtudományi területre is jelentkezhetnek hallgatók, elég széles a képzési kör a BGF- en. A számok pedig bizonyíta­nak, hiszen a BGF intézményei­ben a felvett és a képzést elvég­ző hallgatók aránya igen kiemel­kedő. A BGF-karok a munkaerő­piaci megítélése alapján az első négyben helyezkednek el.- A tájékoztatón olyan statisz­tikák is elhangzottak, hogy az in­tézményben végzett hallgatók igen magas százalékban kapnak állást, illetve igen magas nettó kezdő fizetéssel. Ez azt bizonyíta­ná, hogy még mindig érdemes diplomát szerezni?- A BGF-nek van egy diplomás pályakövetési rendszere (DPR), ami több ezer végzett hallgató a pályájának alakulását követi nyo­mon. Ennek alapján elmondha­tó, hogy a nálunk végzettek, egy nettó 160.000-180.000 forintos kezdő fizetéssel tudnak elhelyez­kedni. Az elhelyezkedési mutató pedig mintegy 98 százalékos. Sőt, a hallgatók több mint fele, már a gyakorlati időszak, azaz az utolsó szemeszter alatt el tud helyezked­ni. Már úgy érkeznek államvizs­gára, hogy állás várja őket a dip­loma megszerzése után. B.D. Salgótarján. - Milyen tapasztala­tokat szereztek a tájékoztató al­kalmával? Elég sok érdeklődő volt a nyílt napon...- Igen, elég sokan voltak. Tele volt az előadónk. Voltak szülők, középiskolai- és kamarai veze­tők és természetesen érdeklődő diákok is. Összességében, a láto­gatottsággal meg vagyunk elé­gedve. A nyílt napon - amely kissé inkább egy fórumra emlé­keztetett - jelen volt Sándomé dr. Kriszt Éva, a BGF rektora is.- Elég komoly életpályamodellt vázoltak föl az érdeklődőknek!- Erre azt tudom mondani, hogy az a változás, ami a felsőok­tatásban az elmúlt időszakban bekövetkezett, elég komoly át­gondolásra készteti a diákokat, a felvételizni szándékozókat, hogy mit tegyenek. Mára már nem elég csak azt átgondolni, hogy felvételizek, szeptembertől el­kezdem a tanulást, s majd diplo­mát szerezek, hanem a költség- térítéses képzések esetén, érde­mes egy-egy komolyabb életpá­lyamodellt előre megtervezni. Ugyanis a hallgató számára nem mindegy, hogy a tanulásba fek­tetett pénzt, esetlegesen a finan­szírozásához szükséges hitelt, mikor tudja visszafizetni? A fele a 2008-as hallgatói létszám­nak. A 2008-as új felvételi rend­szer magával hozta azt a tenden­ciát, hogy nagyon sok vidéki in-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom