Nógrád Megyei Hírlap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)
2012-02-21 / 44. szám
2012. FEBRUÁR 21., KEDD 5 NAGYVILÁG - GAZDASÁG Pályázatözön az egészségügyben eu-támogatás Eddig a vártnál kevesebb uniós pénzt tudott felhasználni az ágazat Ismét napirenden a dohánytörvény a mai parlamenti szavazáson Az egészségügy részesedése az uniós támogatásokból (Mrd Ft) I összes pénz ebből az egészségügyre jutó 539 ,í TIOP TAM0P6 | 284,8 (52,76%) 1164,5 162,9 (5,4%) ROP . 1620,0 1105,7 (6,4%) Összesen H 3324,3 3 Ö g VG-GRAFIKA | 453,4(13,63%) FORRÁS: EÜM, NEFMI A lehetőségeknél és a terveknél is jóval kevesebb egészségügyi célú fejlesztés valósult meg a 2007 és 2013 közötti uniós pályázati ciklus első öt évében. A kormány most beletapos a gázpedálba, és a maradék pénz nagy részére, mintegy 150 milliárd forintra még az idén pályázatot ír ki. Haiman Éva-Tar Gábor 2007 és 2013 között három típu sú programban összesen 453 milliárd forint uniós támogatás használható fel egészségügyi fejlesztésekre. Ajelenlegi uniós pályázati cik lusból tehát két év van már csu pán hátra a hétből, a pénz java ré sze azonban még mindig felhasználásra vár: a TIOP-keret mint egy 50, míg a TÁMOP források alig 15 százalékát költöttük el ed dig - derül ki Dózsa Csaba, a GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezető igazgatója legfrissebb elemzéséből. Az egészségügyi közgazdász szerint a lemaradás az onkoló giai fejlesztési programokban a legnagyobb, ahol az eltelt öt esz tendő érdemi fejlesztésre gyakorlatilag nem volt elég, csak pályáz tatásra jutott idő. A cél ezen a területen egyébként nem kisebb, mint a teljes sugárterápiás eszközpark megújítása, valamint egy új onkológiai központ kiala kítása Veszprémben. Dózsa Csaba úgy látja: a tapasztalatok szerint minden kor mány leginkább „betonozni szeret”, kistérségi új szakrendelők építésével, profilváltó kórházak csinosításával szívesebben foglalkozott az előző és a mostani kabinet is, mint a szervezetfejlesztéssel, a humánerőforrás képzési programjaival vagy a népegészségügyi programokkal. Ezt látszik alátámasztani Szócska Miklós egészségügyi államtitkárnak egy tavaly év végi nyilatkozata is: „Látni fogják, hogy épülnek a kórházak, rendelők szerte az országban. Magam is avattam már olyan épületet, amelynek én tettem le az alapkő vét” - mondta a szakpolitikus. Az egészségügyi közgazdász véleménye szerint azonban az új rendelőkkel, kórházi tömbökkel tovább torzul az egészségügy amúgy is meglehetősen szétta golt struktúrája. Ráadásul az el látás szervezettsége önmagában ettől nem lesz jobb, ahogyan több orvos és nővér sem „terem” fogalmaz Dózsa Csaba. 2007 óta az egészségügyi rendszer szerkezeti átalakításának infrastrukturális támogatására nagyrészt ez szolgálja új szakrendelők létrehozását a kis térségekben 32 pályázóval kö töttek szerződést, és több helyen be is fejeződtek a munkálatok. Az Új Széchenyi-terv 2012-ben megjelenő egészségügyi pályázataiban pedig további tízinilli árd forintot szánnak a járóbeteg szolgáltatások fejlesztésére. A „betonozáson” túl - most, hogy az állam lesz a legnagyobb kórháztulajdonos - a kórházi rendszer átalakítása, ésszerűsí tése is fontos kormányzati cél lett. Az ezt szolgáló infrastruk túra-fejlesztésre 44 milliárd forint áll majd rendelkezésre. Az összeg jelentős részének fel használását az egészségügyi ál lamtitkársághoz tartozó Gyógyszerészeti és Egészségügyi Mi nőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) koordinálja majd. Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója ezt kifejezetten pozitívan értékeli. „Évek óta vesszőparipám az uniós forrásfelhasználás racionalizálásé nak szükségessége. A széttagoltság megszüntetése a ma elsődleges prioritásként megjelenő gyorsítás irányába hat” vélekedett. A szakember ugyan akkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a már megkezdett beruházásoknál sok esetben tá mogatáskompcnzációra van szükség, hiszen annak idején a 2008 09-es áfakulcsok, illetve az akkori euró árfolyam volt a tervezés alapja, ami már idejétmúlt, kevés köze van a jelenlegi adatokhoz. Ésszerűnek tűnik tehát az a törekvés, hogy e kii lönbözet finanszírozásának fel adatát a GYEMSZI, mint fenn tartó, illetve az NFG, mint kiíró közös erővel oldja meg. Az uniós pályázatok körül kétségtelenül rengeteg lesz a követ kező időszakban a teendő: az egészségügyi áüamtitkárság tá jékoztatása szerint az ÚSZT idei tervei között mintegy negyven egészségügyi célú pályázat sze repel, előreláthatólag több mint 150 milüárd forint forinttal. parlament Ismét felkerült az Országgyűlés napirendjére a dohánytörvény javaslata. Az in dítvány zárószavazása eredeti leg a múlt heti ülés napirendi pontjai közt is szerepelt, ám egy hete váratlanul kivették az akkori döntések közül. A tervek szerint a mai ülésen eljuthat nak a voksolásig igaz, ehhez hozzá keü tenni azt is, hogy a napirend elfogadásáig ezen a terven még lehet változtatni. A hétfői ülés fontosabb dön tései közé tartozik a zárószava zás arról, támogassa-e Magyar ország az Európai Unió fiskáUs paktumát. Lapzártánkig ehhez a javaslathoz még csak ellenző ki módosítók érkeztek, amelyeket szinte biztosan nem fogadnak el, de az ülés napján még ez is változhat. Mindez azért különösen lényeges, mert akkor lehet már ma megtartani a végszavazást is, ha nem fogadnak el egyetlen módosítót sem. Szintén a mai szavazások közt kerül sor az egyháztörvény módosító javaslataira - itt arról van szó, hogy a 14, már egyház nak nyüvánított közösségen ki vül újak kaphatnak^ felvételt az egyházak listájára Előre jelezni ebben a témában már csak azért sem érdemes, mert a tör vény megszületését végig az utolsó pillanatban benyújtott és elfogadott, néha még a törvény alkotók számára is alig követhe tő változtatások kísérték. Döme nek a köztisztviselőkről szóló törvényről is, módosítják a gyű raölcsösök összeírásának szabályait, és határoznak arról a jelentésről, amely azt vizsgálja, hogyan tartották be 2009 ben és 2010-ben a géntechnológiai elő írásokat a magyar mezőgazda ságban. A szavazások után pe- dig többek közt a hungariku mokról szóló törvényjavaslat vi tájának megkezdése lehet gazdaságilag is fontos téma. ■ VG Sürgősségi osztályok, koraszülött-ellátók, civilek a nyertesek között • 26 PÁLYÁZÓ NYERT a sürgősségi ellátás fejlesztésére kiírt pályázatokon • 19 kórházat támogatlak a kis súlyú újszülöttek, illetve koraszülöttek gyógyítására szolgáló PIC-ek, NIGek fejlesztésében •8 szerződést írtak alá Infrastruktúrafejlesztés az egészségpólusokban pályázatokra, amelyek döntően nagy kórházakhoz tartozó fejlesztéseket jelentenek •több mint 300 egészségre nevelő, szemléletformáló életmódpmgram kapott már támogatást (önkormányzatok, civilszervezetek szervezhetnek ebből programsorozatokat) •csaknem íoo olyan képzési pályázat nyert, amelyet munkavállalók, illetve munkaadók is benyújthattak w Évente 8650 fiirdőkádnyi vizet használunk el Hamburg. Átlagosan mintegy 1385 köbméter vizet használ el minden ember egy évben, ami nagyjából 8650 teli fürdőkádnak felel meg - állapították meg holland kutatók. Felmérésük szerint az országok közt mindazonáltal tetemes különbségek akadnak. A németek például fejenként 1426 köbmétert használnak, míg az Egyesült ÁUa- mokban ez az érték 2842, Kínában 1071, Bangladesben pedig 750 köbméter - írják Árjen Hoekstra és Mesfin Mekonnen, a hollandiai Twente Egyetem kutatói az amerikai tudományos akadémia folyóiratában a Der Spiegel című A mutatókra a vízlábnyom kifejezést alkalmazzák, amelyet az ember a mező- gazdasági és ipari termelés, illetve a háztartási használat által hagy maga után. A vizsgálat az 1996 és 2005 közötti adatokra alapszik: ez a legfrissebb tízéves szakasz, amelyről minden szükséges információ rendelkezésre áll. Az emberiség globális vízhasználata ebben a periódusban évi 9087 milliárd köbméterre rúgott, azóta azonban tovább nőtt a népesség és vele együtt a fogyasztás is. A mezőgazdasági termelés teszi ki a vízfogyasztás 92 százalékát, míg az ipari termelés 4,4 százalékkal, a háztartások pedig 3,6 százalékkal járulnak hozzá. Kínában, Indiában és az Egyesült Államokban különösen sok víz fogy, méghozzá évente 1207, 1182 illetve 1053 milliárd köbméter. így e három állam használja el a teljes vízmennyiség 38 százalékát. Őket Brazília követi 482 milliárd köbméterrel. Kína a legtöbb szennyvizet termelő ország: 360 milliárd köbméterrel a globális termelés negyedét adja. Mivel a mezőgazdasági és ipari termékek nagy része másik országba kerül, az államok tetemes mennyiségű vizet importálnak, illetve exportálnak is. A legnagyobb importőrök az Egyesült Államok (234 milliárd köbméter), lapán (127), Németország (125), Kína (121) és Olaszország (101). A földrészek közti vízvándorlás legnagyobb része az olyan mezőgazdasági termékek révén valósul meg, mint az olajos magvak: a napraforgó, a repce és a pálmaolaj, illetve az ezekből előállított fogyasztási cikkek.
