Nógrád Megyei Hírlap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)

2012-02-21 / 44. szám

6 2012. FEBRUÁR 21., KEDD AGRÁRIUM Jövedelmező marad a mezőgazdaság A dráguló állati termékek miatt újabb húsipari csődök jöhetnek Fordulat következett be a mezőgazdaságban: míg a nö­vényi termékek drágulása megállt, az állati termékek ára nőni kezdett. Az átrendeződés és a növekvő költsé­gek ellenére jól jövedelmező ágazat marad az agrárium az idén, ám a húsiparra nehezedő egyre fokozódó nyo­más előbb-utóbb kikényszeríti a konszolidációt. A magas világpiaci arak miatt tavaly rekordjövedelmet könyvelhettek el a növénytermesztők w*. Az agrártermékek termelői ár­szintje decemberben az előző hónapokénál kisebb mértékben, 10 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A növényi termékekért 4,7, az élő állato­kért és állati termékekért vi­szont 20,2 százalékkal kaptak többet a termelők. Fontosabb változás ugyanakkor, hogy az előbbi termékcsoport árnöveke­dési üteme az év során csökke­nő, utóbbié az év második felétől növekvő tendenciát mutat - de­rül ki a KSH nemrégiben közzé­tett mezőgazdasági termelői és ráfordítási árakat közlő gyorsje­lentéséből. A búza és a kukorica ára hosz- szú idő óta először csökkent, de­cemberben már az előző havihoz képest előbbiért tonnánként 49 ezer, utóbbiért 44 900 forintot kértek a hazai piacon. Az állatte­nyésztők óta régóta várt, és a leg­fontosabb sertés esetében csak októberben eljött emelkedés azonban folytatódott: a vágóál­latok termelői ára 21,1 százalék­kal volt magasabb az előző év azonos időszakában mértnél. A vágósertés felvásárlási ára janu­ár óta folyamatosan emelkedett, igaz, hihetetlenül alacsony szint­ről. A sertés drágulása az év utol­só két hónapjában azonban már meghaladta a 20 százalékot, míg augusztusban a vágósertés ára kilogrammonként 330, decem­berben már 392 forint volt.- A növényi termékek ára idén egyértelműen csökkenni fog. A visszarendeződés nem lesz ak­kora mint a 2008-as, de minden­képpen komoly mértékű csök­kenés várható - nyilatkozta a Vi­lággazdaságnak Raskó György. Az agrárközgazdász hozzátet­te: a növényi termékeknél 10-15 százalékos áresésre kell számí­tani, miközben a ráfordítások növekedtek tavalyhoz képest. A tavaszi vetőmagok 25-30 száza­lékkal drágultak, de többet kell fizetni az energiáért, a műtrá­gyáért is.- Különösen nehéz helyzetbe hozta a mezőgazdaságot a bér- kompenzáció, ezzel a nagyobb termelő vállalkozások bérköltsé­ge akár 10-20 millió forinttal is megnövekedhetett cégenként. A magángazdákat ez nem érinti, hiszen esetükben eddig sem a legális foglalkoztatás volt a jel­lemző, és ez ezután sem lesz így - vélekedett Raskó. Az agrárközgazdász hozzátet­te: mindezek ellenére a mező- gazdaság várhatóan az idén is jö­vedelmező lesz, ám a tavalyi re­kordjövedelem 2012-ben normál mértékűre csökken. Raskó sze­rint fontos fejlemény, hogy az ál­lati termékek növékvő árai miatt az állattenyésztés pozíciói némi­leg javulnak.- Ez azonban a szerény jövedel­mezőségre lesz elegendő, az el­múlt évek veszteségeinek bizo­nyos mértékű kompenzálására. Fejlesztésekre biztosan nem futja majd ebből. Ennek ellenére az op­timizmus látszik a sertéstenyész­tőkön, mert a malacokat mosta­nában nagyon veszik. A nyugati tőzsdei jegyzésekből ugyanakkor már látszik, hogy a jelenlegi ár­szint csak körülbelül fél évig tart, utána 10-15 százalékos árcsökke­nés várható a sertés esetében. Éder Tamás: „Csodákra várunk” Az egyik legfontosabb fejlemény, hogy az ál­lati termékek árnövekedése lassan követi a nö­vényi árak 2010-ben elindult robbanásszerű megugrását. Az emelkedő önköltségek csúsz­tatva megjelennek az árakban, a folyamat ráadá­sul még nem ért véget - nyilatkozta a Világgaz­daságnak Éder Tamás. Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsé­gének elnöke hozzátette: - Míg az állati termé­kek árai tavaly 15 százalékkal nőttek, a növényi termékeké 27 százalékkal. Az állati termékek önköltségének átlagosan nagyjából kétharma­dát teszi ki a takarmányköltség, ennek alapján nem mondhatjuk, hogy a növekvő takarmány­árak teljesen beépültek volna az értékesítési árakba. A déli félteke normális betakarítási ered­ményei esetén tehát az idei év első felében való­színűleg az állati termékek árnövekedése meg­haladja majd a korábbiakat, és a növényi termé­kek esetleges drágulását is. Éder rámutatott: - Mindez iszonyatosan be­szorítja a húsipart, ráadásul novemberig a hús­termékek átadási árának növekedése szignifi­kánsan lemaradt az önköltségek növekedésé­től. Ugyanakkor a fogyasztók rendkívül árér­zékenyek. Húzóágazat az agrárium A mezőgazdaság teljes kibocsátása tavaly 29 százalék­kal nőtt az előzetes adatok szerint, így az ágazatnak döntő szerepe volt abban, hogy a vártnál nagyobb mér­tékben, 1,4 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) 2011. negyedik negyedévében. A bruttó hozzá­adott érték 48 százalékkal, a mezőgazdasági tevékeny­ségből származó nettó vállalkozói jövedelem pedig 75 százalékkal volt magasabb, mint 2010-ben - olvasható a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) közleményében. A magyar mezőgazdaság ha­gyományosan a nemzetgazdasági GDP 3-4 százalékát állítja elő, ez az európai uniós átlag kétszerese. A teljes „agrobiznisz” - beleértve a gazdálkodókat kiszolgáló, a me­zőgazdaság számára alapanyago­kat előállító iparágak és a terme­lő javait fogadó, azok feldolgozásá­val foglalkozó ágazatokat - pedig a magyarországi gazdaság 15 szá­zalékát teszi ki - ismerteti a VM. Magyarország európai uniós csatlakozása óta tavaly volt a leg­nagyobb a magyar agrárexport, 6,2 milliárd eurós kivitelt sike­rült elérni a 3,8 milliárdos beho­zatallal szemben. Az export 17,5 százalékkal, az import 15,5 szá­zalékkal nőtt az előző évihez ké­pest. Agrár-külkereskedelmi mérlegünk az export növekedé­sének köszönhetően 21 százalé­kos javulást mutat, amely a nem­zetgazdaság egészén belül az ex­port 35 százalékát jelenti. A VM kitér arra is, hogy új pi­acok nyíltak meg a magyar mező- gazdaság előtt. Példaként említi Oroszországot, ahová az előző évinél 21 százalékkal több termé­ket - elsősorban gyümölcsöt, zöld­séget, élelmiszeripari készítmé­nyeket - exportált Magyarország. „A magyar agrárdiplomácia ki­emelkedő sikere, hogy alig há­rom hónapos tárgyalássorozat alatt sikerült elérni, hogy 126 ma­gyar húsüzem és három tejfeldol­gozó kapott orosz piacokra érvé­nyes exportengedélyt. Az előző kormány idején mindössze har­minc ilyen cégünk volt” - emlé­keztet a VM. Hozzáteszi: az Algé­riába, Kazahsztánba, Kínába és Szaúd-Arábiába irányuló mező- gazdasági kivitel is erőteljes nö­vekedésnek indult. A gazdasági teljesítményen túl a mezőgazdaság jelentős szere­pet tölt be a foglalkoztatásban is - emeli ki a tárca, hozzáfűzve, hogy a tavaly nyáron életbe lépett új, egyszerűsített szabályoknak köszönhetően egy év alatt duplá­jára bővült az itt foglalkoztatot­tak száma. Míg például 2010 jú­liusában 254 ezer idénymunkást jelentettek be a mezőgazdasági és idegenforgalmi vállalkozások, addig a múlt évben ennek a dup­láját, 512 ezret. A GDP negyedéves változése, 2002-2011. III. negyedév volumenindex, előzó óv azonos időszaka = 100 (naptári hatással korrigált adatok) Fonás: KSH-gyorsbecslés / MTVA Sajtó- és Fotóarchívum i MTI mtíj A bruttó hazai termék (GDP) változása Éves gazdasági növekedés volumenindex, előző év azonos időszaka * 100 (naptári hatással korrigált adatok) HIRDETÉS HOGY JUSSON MINDENKINEK ERZSÉBET-PROGRAM Gondolta volna, hogy ma Magyarországon van olyan gyermek és nyugdíjas, akt még nem látta a Balatont? Hogy sokan, akik szo­ciális intézményekben másokról gondoskodnak, nem engedhe­tik meg maguknak a kikapcsolódást? Az Erzsébet-utalvány forgalmazásának eredménye kizárólag köz­feladatra fordítható. Ez a közjó az Erzsébet-program, amely a szociális üdültetés és étkeztetés új rendszere. Ennek első lépé­seként olyan pályázatot hirdettünk meg, amely azoknak szól, akik rövidebb-hosszabb ideig kiemelt figyelemre szorulnak. Várjuk a nagycsaládosok, nyugdíjasok, fogyatékkal élők, valamint a szociális, gyermekvédelmi és gyermekjóléti intézmények munkavállalóinak pályázatát 2012. február 29-ig! www.erzsebetprogram.hu

Next

/
Oldalképek
Tartalom