Nógrád Megyei Hírlap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)
2012-02-18 / 42. szám
2012. FEBRUÁR 18., SZOMBAT 5 ORSZ AG-VIL AG Elszállt az utolsó Malév-Boeing Budapest. Péntek délelőtt nem sokkal fél 11 előtt felszállt a Liszt Ferenc repülőtérről, majd Szlovákia felé elhagyta a magyar légteret a Malév utolsó Budapesten maradt Boeing 737-ese is. A flight- radar24.com adatai szerint a HA- LOB lajstromjelű gép felszállás után az eddigiektől eltérően nem húzott át a felszállást követően a repülőtér fölött. A lajstromjele után csak Lóbélának becézett gép az első Next Generation Boeing volt a Malév flottájában, most ez a repülő hagyta el utolsóként a Liszt Ferenc repteret típustársai közül. A Malévnak még egy gépe van Ferihegyen, a Bombardier Q400-as javításra vár. Kína előretör az aranypiacon Budapest. A világ tavalyi aranykereslete 4.067 tonna volt. Az Arany Világtanács (World Gold Council, WGC) adatai szerint ilyen mértékű vásárlására 1997 óta nem volt példa, ám ahhoz képest óriási változás, hogy a 14 évvel ezelőtti 331 dolláros éves átlagárról tavaly átlagosan 1.571 dollárra emelkedett a nemesfém unciánkénti ára. A Magyar Aranypiac Kft. közleménye szerint az ipari felhasználást nem számítva, a két aranynagyhatalom, India és a nyomában lévő Kína, több mint a felét adja a világ teljes keresletének. A céghez tartozó aranypiac.hu tájékoztatása alapján a vásárló országok listáját változatlanul India vezeti. A szubkontinens fogyasztóihoz 2011-ben 933 tonna arany áramlott, ami 7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A világ második legnagyobb aranypiaca az Indiához gyors ütemben felzárkózó Kína volt tavaly 770 tonnás felhasználással. Az egy év alatt 20 százalékkal növekvő kínai kereslet láttán a közlemény szerint Marcus Grubb, a világ aranykeresletéről összeállított tanulmányt kommentáló Arany Világtanács igazgatója nem zárja ki, hogy 2012-ben a Föld legnépesebb országa akár le is taszíthatja a trónról ázsiai szomszédját. Tavaly az utolsó negyedévében ez már be is következett, hiszen Kína a csaknem 191 tonnás fogyasztásával először utasította maga mögé a 173 tonna aranyat importáló Indiát. Az aranypiac.hu szerint Kína jó úton halad ahhoz, hogy a globális aranypiac meghatározó szereplőjévé nője ki magát. A nagyjából 350 tonnás éves kitermelésével a kitermelői ranglistát már vezeti is. Államfői kegyelmet kérnek Geréb Ágnesnek Otthonszülések száma Magyarországon, 2004-2009 A védőnők tudomására jutott otthonszülések 500 400 _ 384 300 200 100 402 430 415 381 Hrnnr 2004 2005 2006 2007 2008 Forrás: Országos Tisztilóorvosi Hivatal l MTVA-Sajtóadatbank / MTI mti) wwwjnli.hu Félszáz civil szervezet, illetve közéleti személyiség levélben fordult Schmitt Pál államfőhöz annak érdekében, hogy elnöki kegyelmet kérjenek a múlt pénteken jogerősen is két év fogházbüntetésre ítélt Geréb Ágnes szülész-nőgyógyásznak. Budapest A civil szervezetek pénteken az MTI-hez is eljuttatott levélben kifejtették: Geréb Ágnes az elmúlt több mint húsz évben mind az intézményi, mind az intézményen kívüli szülészetben számos, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő újítást vezetett be. Például már a hetvenes években apákat „csempészett a szülészetekre”, továbbá Magyarországon elsőként dolgozott azért, hogy a nők megválaszthassák gyermekük világra hozatalának módját és helyét, és ehhez külön tanulmányokat folytatott, illetve Magyarországra is elhívta a nemzetközileg elismert szakembereket. A Magyar Asszonyok Érdekszövetsége és a Semmelweis Mozgalom által kezdeményezett, az államfőnek írt levélhez csatlakozott többek között a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség, az Európai Női Lobbi (EWL) magyar koordinációja, a MONA Ála- pítvány, az Orvosok a Szabad és Biztonságos Szülésért, valamint a Szülők a Szabad Szülésért Társaság is. A szervezetek szerint a törvényhozás az elmúlt másfél évben több olyan rendelkezést hozott, ami a családok és az élet védelmét kiemeli és támogatja. Ehhez pedig a „szülés-születés méltósága" és az ezt támogató szakemberek megbecsülése is hozzátartozik - tették hozzá. Úgy fogalmaztak: „tiszteletben tartva a független magyar bíróság jogkörét és döntéseit”, a kiszabott ítéletet túlzottan szigorúnak tartják. Ezért a civil szervezetek Schmitt Páltól azt kérték, Geréb Ágnest részesítse elnöki kegyelemben. Múlt pénteken másodfokon súlyosbította Geréb Ágnes büntetését a Fővárosi ítélőtábla. Pelle Andrea, a szülész-nőgyógyász védőügyvédje az ítélet kihirdetését követően azt közölte: Geréb Ágnes szülész-nőgyógyász kegyelmet kér Schmitt Pál köztársasági elnöktől. Az ügyvéd azt mondta: nem várta, hogy fellebbezésüknek helyt adva felmentik védencét, de arra nem számított, hogy letöltendő fogházbüntetésre ítélik Geréb Ágnest. Arra pedig különösen nem számított, hogy az ítéletet még súlyosítják is oly módon, hogy nem a büntetés felerészének, hanem a kétharmad részének letöltése, vagyis több mint egy év után bocsátható feltételesen szabad lábra Geréb Ágnes. Mindeközben Geréb Ágnes ellen további ügyei miatt - amelyek miatt több mint egy éve házi őrizetben van - vádemelést javasolt a rendőrség. Szabó Tímea, az LMP ország- gyűlési képviselője múlt pénteki közleményében példanélkülinek nevezte a bíróság ítéletét. Kedden Michl József, Tárnái Richárd és Bús Balázs kereszténydemokrata ország- gyűlési képviselők is levélben fordultak az államfőhöz, hogy Geréb Ágnesnek elnöki kegyelmet kérjenek. Ezt követően Szabó Erika, Ékes Ilona és Bábiné Szottfried Gabriella fideszes országgyűlési képviselők is levélben kértek államfői kegyelmet Geréb Ágnesnek. A hatályos jogszabályok szerint a Geréb-ügy- ben a szülész-nőgyógyász és védője kérhet végrehajtási kegyelmet, amelyet az első fokon eljáró bírósághoz kell benyújtani. Fliegauf filmje esélyes Több német kritika a legjobb filmnek járó Arany Medvére is esélyesnek tartja Fliegauf Benedek Csak a szél című alkotását, amelynek világpremierjét csütörtökön tartották a 62. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon. Bellin. A Berlinale Arany Medve díjáért 17 alkotással versenyző filmről a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FÁZ) című konzervatív német lap pénteken azt írta, hogy amennyiben Mike Leigh brit filmrendezőnek, a zsűri elnökének szava lesz a döntő az Arany Medve odaítélésében, akkor „jó eséllyel” a magyar film kaphatja meg a díjat. Fliegauf alkotása, amely a romagyilkosságok hatására készült, nem a mészárlást mutatja be, hanem „félig dokumentarista” módon egy roma anya és két gyermeke egy hétköznapját. A történet főszereplői „ragaszkodnak ahhoz az illúzióhoz”, hogy nem történhet semmi rossz, „éppen úgy, mint mi”, a nézők - írta Andreas Kilb, a FÁZ kritikusa, hozzátéve, hogy amikor aztán „az utolsó percekben eldördülnek a lövések, ugyanúgy felkészületlenül érnek minket, mint az áldozatokat”, és ugyanúgy vonatkoznak „ránk is”. Még akkor is, „amikor a moziból kibotorkálunk a szabadba, sértetlenül, de nem felszabadultan”. A Berliner Zeitung című baloldali lap egyenesen követeli a fődíjat a filmek. Fliegauf alkotásának „kell odaítélni az Arany Medvét” - írta Anke Westhpal Az utolsó napon című kritikájában, hozzátéve, hogy „helytelen” lenne minden más döntés. Westphal szerint az alkotás „az első perctől kezdve lélegzetelállító”, a rendező pedig nem a romákról szóló közhelyeket alkalmazva mutatja be a történet szereplőit, hanem tisztelettel fordul feléjük „és érzi félelmüket”. A film a nézőben „csodálatot kelt” Fliegauf művészete iránt és „mély megvetést ébreszt a romákkal szembeni rasszizmus iránt” - fejtette ki a kritikus. A Die Welt című konzervatív lapban Cosima Lutz a Pillantások, amelyek még gyilkolni fognak című írásában kiemelte, hogy Fliegauf filmje nem csupán egy roma család életéről és haláláról szól, hanem képet ad a szerző hazájáról is, ahol, „mint ismert, évek óta formálódik az idegengyűlölet klímája". Az alkotás azonban „szerencsére nem tézisfilm”, mint a rendező legutóbbi, Womb - Méh című, „csalódást keltő” munkája. A Tagesspiegel című liberális lapban Peter von Becker a Hőség napjai című kritikájában „grandiózus roma-drámaként” jellemezte a filmet, kiemelve, hogy a Csak a szél „csendes, mégis kiáltó” mű, amelyben a felszínen gyakran alig történik valami és mégis minden másodpercét áthatja a „felszín alatti rettenetes feszültség”. Hozzátette: Fliegauf Benedek „kiseposza gazdag és minimalizmusá- ban mesteri” alkotás. Tanulmánykötet az új alaptörvényről Az új magyar alaptörvényről szóló angol nyelvű tanulmánykötetet mutattak be pénteken a Magyar Tudományos Akadémián. Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára A The Basic Law of Hungary - A First Commentary című könyv bemutatóján úgy fogalmazott: a kötet a jogtudománynak az első igazán fontos nemzetközi értelmezése a január elsejével életbe lépett alkotmányról. Budapest A kereszténydemokrata politikus a Nemzeti Köz- igazgatási Intézet (NKI) rendezésében tartott rendezvényen kiemelte: ha valamit meg kell köszönni a magyarországi értelmiségieknek, tudósoknak, az az, hogy nemzetközi szinten objektív és szakmai képet próbálnak kialakítani a magyar törvényhozásról és jogalkotásról. Ha valamire szükség van nemzetközi szinten, az a pontos információ a magyar törvényekről - hangsúlyozta, hozzátéve: a tények - amelyeket a kötet is rögzít - nagyon kevés helyre jutottak el és „hajmeresztő dolgokat” lehetett a magyar alaptörvényről olvasni Nyugat-Európában, vagy Észak-Amerikában. Az államtitkár szerint nagyon sok érdeme és előnye van a kötetnek. Kiemelte a kiadvány szakmaiságát, azt, hogy a „jognak asztalától” nem távolodik el. Rétvár Bence azt mondta: Magyarországon az elmúlt 22 évben minden kormányban megvolt a szándék, hogy elfogadjon egy új alkotmányt, de a végrehajtáshoz nem volt meg a szükséges erő. Lehet a preambulummal kapcsolatban kinek-kinek ízlésbeli problémája, értékbeli vita is kialakulhat, de abban senki között nem lehet vita, hogy a normatív részek biztosítják a törvények uralmát, a jogállamiságot és a demokráciát Magyarországon - mutatott rá az államtitkár. Minden garancia szerepel benne, és nem csak az alapvető garanciákat tartalmazza az alaptörvény, hanem nagyon fontos és modern újításokat is - emelte ki. Ezek között említette a több uniós országban bevezetni tervezett adósságféket, amivel - mondta - egy nagyon fontos szuverenitási tényezőt erősítettek meg. Fontos modernitásának nevezte a Költségvetési Tanács jogi környezetének megalkotását, emellett - folytatta - magasabb védelmi szintet biztosít az alaptörvény több társadalmi csoportnak. Első alkalommal védi a jelnyelvet, a határon túli magyarokkal kifejezi a felelősségtudatot, sokkal bővebb eszköztárral jelenik meg a családok támogatása, és kibővültek a környezetvédelmi és zöldjogok - sorolta az államtitkár. Kis Norbert, az NKI korábbi főigazgatója azt mondta, hogy a kötet bemutatója ünnep a magyar állam- és jogtudomány életében. Felidézte, 18 egyetemi oktató fogott össze, hogy a múlt évben elfogadott alaptörvényből jogtudományi munkát állítson össze. A kötet fél év alatt készült el, és a jogtudomány módszereivel vizsgálja az alkotmányt. Az NKI honlapján közzétett ismertető szerint a magyar jog- és államtudomány jeles művelőinek összefogásában létrejött új magyar alaptörvényről szóló tanulmánykötet elsődleges célja, hogy a nemzetközi közvélemény a tudomány képviselőinek értelmezésében, pártosságtól mentesen kapjon képet az alaptörvényről. A tanulmányok az értelmezést segítő, szükség szerinti kritikus kommentárok. A kötet az alaptörvényt bíráló nemzetközi monitoring szervezetek, az Európa Tanács Velencei Bizottsága és az Európai Parlament számára is hasznos adalék és segítség lehet a magyar demokrácia állapotáról szóló vitában - olvasható. A szerzők jogtudósok, több magyar és külföldi egyetem tanárai, akadémiai kutatók. Az olvasó világos tematika mentén tanulmányozhatja az államelmélet és az alapjogok főbb témáit, a szerzők által kiemelt kérdésekkel és hangsúlyokkal. A bemutatón részt vett Polt Péter legfőbb ügyész és a kormány több államtitkára.