Nógrád Megyei Hírlap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)

2012-02-18 / 42. szám

2012. FEBRUÁR 18., SZOMBAT 5 ORSZ AG-VIL AG Elszállt az utolsó Malév-Boeing Budapest. Péntek délelőtt nem sok­kal fél 11 előtt felszállt a Liszt Fe­renc repülőtérről, majd Szlovákia felé elhagyta a magyar légteret a Malév utolsó Budapesten ma­radt Boeing 737-ese is. A flight- radar24.com adatai szerint a HA- LOB lajstromjelű gép felszállás után az eddigiektől eltérően nem húzott át a felszállást követően a repülőtér fölött. A lajstromjele után csak Lóbélának becézett gép az első Next Generation Boeing volt a Malév flottájában, most ez a repülő hagyta el utolsóként a Liszt Ferenc repteret típustársai közül. A Malévnak még egy gépe van Fe­rihegyen, a Bombardier Q400-as javításra vár. Kína előretör az aranypiacon Budapest. A világ tavalyi aranyke­reslete 4.067 tonna volt. Az Arany Világtanács (World Gold Council, WGC) adatai szerint ilyen mértékű vásárlására 1997 óta nem volt pél­da, ám ahhoz képest óriási válto­zás, hogy a 14 évvel ezelőtti 331 dolláros éves átlagárról tavaly átla­gosan 1.571 dollárra emelkedett a nemesfém unciánkénti ára. A Ma­gyar Aranypiac Kft. közleménye szerint az ipari felhasználást nem számítva, a két aranynagyhata­lom, India és a nyomában lévő Kí­na, több mint a felét adja a világ teljes keresletének. A céghez tarto­zó aranypiac.hu tájékoztatása alapján a vásárló országok listáját változatlanul India vezeti. A szub­kontinens fogyasztóihoz 2011-ben 933 tonna arany áramlott, ami 7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A világ második legna­gyobb aranypiaca az Indiához gyors ütemben felzárkózó Kína volt tavaly 770 tonnás felhaszná­lással. Az egy év alatt 20 százalék­kal növekvő kínai kereslet láttán a közlemény szerint Marcus Grubb, a világ aranykeresletéről összeállí­tott tanulmányt kommentáló Arany Világtanács igazgatója nem zárja ki, hogy 2012-ben a Föld leg­népesebb országa akár le is taszít­hatja a trónról ázsiai szomszédját. Tavaly az utolsó negyedévében ez már be is következett, hiszen Kína a csaknem 191 tonnás fogyasztásá­val először utasította maga mögé a 173 tonna aranyat importáló Indi­át. Az aranypiac.hu szerint Kína jó úton halad ahhoz, hogy a globális aranypiac meghatározó szereplőjé­vé nője ki magát. A nagyjából 350 tonnás éves kitermelésével a kiter­melői ranglistát már vezeti is. Államfői kegyelmet kérnek Geréb Ágnesnek Otthonszülések száma Magyarországon, 2004-2009 A védőnők tudomására jutott otthonszülések 500 400 _ 384 300 ­200 ­100 ­402 430 415 381 Hrnnr 2004 2005 2006 2007 2008 Forrás: Országos Tisztilóorvosi Hivatal l MTVA-Sajtóadatbank / MTI mti) wwwjnli.hu Félszáz civil szervezet, illetve közéleti személyi­ség levélben fordult Schmitt Pál államfőhöz an­nak érdekében, hogy elnöki kegyelmet kérjenek a múlt pénteken jogerősen is két év fogházbüntetés­re ítélt Geréb Ágnes szülész-nőgyógyásznak. Budapest A civil szervezetek pénteken az MTI-hez is eljut­tatott levélben kifejtették: Ge­réb Ágnes az elmúlt több mint húsz évben mind az in­tézményi, mind az intézmé­nyen kívüli szülészetben szá­mos, a nemzetközi gyakorlat­nak megfelelő újítást vezetett be. Például már a hetvenes években apákat „csempé­szett a szülészetekre”, továb­bá Magyarországon elsőként dolgozott azért, hogy a nők megválaszthassák gyerme­kük világra hozatalának módját és helyét, és ehhez külön tanulmányokat folyta­tott, illetve Magyarországra is elhívta a nemzetközileg el­ismert szakembereket. A Magyar Asszonyok Ér­dekszövetsége és a Semmel­weis Mozgalom által kezde­ményezett, az államfőnek írt levélhez csatlakozott többek között a Magyar Női Érdekér­vényesítő Szövetség, az Euró­pai Női Lobbi (EWL) magyar koordinációja, a MONA Ála- pítvány, az Orvosok a Szabad és Biztonságos Szülésért, va­lamint a Szülők a Szabad Szü­lésért Társaság is. A szervezetek szerint a tör­vényhozás az elmúlt másfél évben több olyan rendelke­zést hozott, ami a családok és az élet védelmét kiemeli és tá­mogatja. Ehhez pedig a „szü­lés-születés méltósága" és az ezt támogató szakemberek megbecsülése is hozzátarto­zik - tették hozzá. Úgy fogalmaztak: „tisztelet­ben tartva a független magyar bíróság jogkörét és döntése­it”, a kiszabott ítéletet túlzot­tan szigorúnak tartják. Ezért a civil szervezetek Schmitt Páltól azt kérték, Geréb Ág­nest részesítse elnöki kegye­lemben. Múlt pénteken másodfo­kon súlyosbította Geréb Ág­nes büntetését a Fővárosi íté­lőtábla. Pelle Andrea, a szü­lész-nőgyógyász védőügy­védje az ítélet kihirdetését követően azt közölte: Geréb Ágnes szülész-nőgyógyász kegyelmet kér Schmitt Pál köztársasági elnöktől. Az ügyvéd azt mondta: nem vár­ta, hogy fellebbezésüknek helyt adva felmentik véden­cét, de arra nem számított, hogy letöltendő fogházbünte­tésre ítélik Geréb Ágnest. Ar­ra pedig különösen nem szá­mított, hogy az ítéletet még súlyosítják is oly módon, hogy nem a büntetés felerészének, hanem a két­harmad részének letöltése, vagyis több mint egy év után bocsátható feltételesen sza­bad lábra Geréb Ágnes. Mindeközben Geréb Ágnes ellen további ügyei miatt - amelyek miatt több mint egy éve házi őrizetben van - vád­emelést javasolt a rendőrség. Szabó Tímea, az LMP ország- gyűlési képviselője múlt pénte­ki közleményében példanélkü­linek nevezte a bíróság ítéletét. Kedden Michl József, Tárnái Richárd és Bús Balázs kereszténydemokrata ország- gyűlési képviselők is levélben fordultak az államfőhöz, hogy Geréb Ágnesnek elnöki ke­gyelmet kérjenek. Ezt követő­en Szabó Erika, Ékes Ilona és Bábiné Szottfried Gabriella fideszes országgyűlési képvi­selők is levélben kértek ál­lamfői kegyelmet Geréb Ág­nesnek. A hatályos jogsza­bályok szerint a Geréb-ügy- ben a szülész-nőgyógyász és védője kérhet végrehajtási ke­gyelmet, amelyet az első fo­kon eljáró bírósághoz kell be­nyújtani. Fliegauf filmje esélyes Több német kritika a legjobb filmnek járó Arany Medvére is esélyesnek tartja Fliegauf Bene­dek Csak a szél című alkotását, amelynek világpremierjét csü­törtökön tartották a 62. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon. Bellin. A Berlinale Arany Medve díjá­ért 17 alkotással versenyző filmről a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FÁZ) című konzervatív német lap pénteken azt írta, hogy amennyiben Mike Leigh brit filmrendezőnek, a zsűri elnöké­nek szava lesz a döntő az Arany Med­ve odaítélésében, akkor „jó eséllyel” a magyar film kaphatja meg a díjat. Fliegauf alkotása, amely a romagyil­kosságok hatására készült, nem a mé­szárlást mutatja be, hanem „félig dokumentarista” módon egy roma anya és két gyermeke egy hétköznapját. A tör­ténet főszereplői „ragaszkodnak ahhoz az illúzióhoz”, hogy nem történhet sem­mi rossz, „éppen úgy, mint mi”, a nézők - írta Andreas Kilb, a FÁZ kritikusa, hoz­zátéve, hogy amikor aztán „az utolsó per­cekben eldördülnek a lövések, ugyan­úgy felkészületlenül érnek minket, mint az áldozatokat”, és ugyanúgy vonatkoz­nak „ránk is”. Még akkor is, „amikor a moziból kibotorkálunk a szabadba, sér­tetlenül, de nem felszabadultan”. A Berliner Zeitung című baloldali lap egyenesen követeli a fődíjat a filmek. Fliegauf alkotásának „kell odaítélni az Arany Medvét” - írta Anke Westhpal Az utolsó napon című kritikájában, hozzátéve, hogy „helytelen” lenne min­den más döntés. Westphal szerint az alkotás „az első perctől kezdve lélegzetelállító”, a rende­ző pedig nem a romákról szóló közhe­lyeket alkalmazva mutatja be a történet szereplőit, hanem tisztelettel fordul fe­léjük „és érzi félelmüket”. A film a né­zőben „csodálatot kelt” Fliegauf művé­szete iránt és „mély megvetést ébreszt a romákkal szembeni rasszizmus iránt” - fejtette ki a kritikus. A Die Welt című konzervatív lapban Cosima Lutz a Pillantások, amelyek még gyilkolni fognak című írásában kiemelte, hogy Fliegauf filmje nem csupán egy roma család életéről és ha­láláról szól, hanem képet ad a szerző hazájáról is, ahol, „mint ismert, évek óta formálódik az idegengyűlölet klí­mája". Az alkotás azonban „szerencsé­re nem tézisfilm”, mint a rendező leg­utóbbi, Womb - Méh című, „csalódást keltő” munkája. A Tagesspiegel című liberális lapban Peter von Becker a Hő­ség napjai című kritikájában „grandi­ózus roma-drámaként” jellemezte a fil­met, kiemelve, hogy a Csak a szél „csendes, mégis kiáltó” mű, amelyben a felszínen gyakran alig történik vala­mi és mégis minden másodpercét át­hatja a „felszín alatti rettenetes feszült­ség”. Hozzátette: Fliegauf Benedek „kiseposza gazdag és minimalizmusá- ban mesteri” alkotás. Tanulmánykötet az új alaptörvényről Az új magyar alaptörvényről szóló angol nyelvű tanul­mánykötetet mutattak be pénteken a Magyar Tudomá­nyos Akadémián. Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára A The Basic Law of Hungary - A First Commentary című könyv bemutatóján úgy fogalmazott: a kötet a jogtudománynak az első igazán fontos nemzetközi értelmezése a január elsejével élet­be lépett alkotmányról. Budapest A kereszténydemok­rata politikus a Nemzeti Köz- igazgatási Intézet (NKI) rende­zésében tartott rendezvényen kiemelte: ha valamit meg kell köszönni a magyarországi értel­miségieknek, tudósoknak, az az, hogy nemzetközi szinten ob­jektív és szakmai képet próbál­nak kialakítani a magyar tör­vényhozásról és jogalkotásról. Ha valamire szükség van nem­zetközi szinten, az a pontos in­formáció a magyar törvényekről - hangsúlyozta, hozzátéve: a té­nyek - amelyeket a kötet is rög­zít - nagyon kevés helyre jutot­tak el és „hajmeresztő dolgokat” lehetett a magyar alaptörvény­ről olvasni Nyugat-Európában, vagy Észak-Amerikában. Az ál­lamtitkár szerint nagyon sok ér­deme és előnye van a kötetnek. Kiemelte a kiadvány szakmaisá­gát, azt, hogy a „jognak asztalá­tól” nem távolodik el. Rétvár Bence azt mondta: Magyaror­szágon az elmúlt 22 évben min­den kormányban megvolt a szándék, hogy elfogadjon egy új alkotmányt, de a végrehajtáshoz nem volt meg a szükséges erő. Lehet a preambulummal kap­csolatban kinek-kinek ízlésbeli problémája, értékbeli vita is ki­alakulhat, de abban senki között nem lehet vita, hogy a normatív részek biztosítják a törvények uralmát, a jogállamiságot és a demokráciát Magyarországon - mutatott rá az államtitkár. Minden garancia szerepel ben­ne, és nem csak az alapvető ga­ranciákat tartalmazza az alaptör­vény, hanem nagyon fontos és modern újításokat is - emelte ki. Ezek között említette a több uni­ós országban bevezetni tervezett adósságféket, amivel - mondta - egy nagyon fontos szuverenitási tényezőt erősítettek meg. Fontos modernitásának nevezte a Költ­ségvetési Tanács jogi környezeté­nek megalkotását, emellett - folytatta - magasabb védelmi szintet biztosít az alaptörvény több társadalmi csoportnak. Első alkalommal védi a jelnyelvet, a határon túli magyarokkal kifeje­zi a felelősségtudatot, sokkal bő­vebb eszköztárral jelenik meg a családok támogatása, és kibővül­tek a környezetvédelmi és zöldjo­gok - sorolta az államtitkár. Kis Norbert, az NKI korábbi főigazgatója azt mondta, hogy a kötet bemutatója ünnep a ma­gyar állam- és jogtudomány éle­tében. Felidézte, 18 egyetemi ok­tató fogott össze, hogy a múlt év­ben elfogadott alaptörvényből jogtudományi munkát állítson össze. A kötet fél év alatt készült el, és a jogtudomány módszere­ivel vizsgálja az alkotmányt. Az NKI honlapján közzétett is­mertető szerint a magyar jog- és államtudomány jeles művelőinek összefogásában létrejött új ma­gyar alaptörvényről szóló tanul­mánykötet elsődleges célja, hogy a nemzetközi közvélemény a tu­domány képviselőinek értelme­zésében, pártosságtól mentesen kapjon képet az alaptörvényről. A tanulmányok az értelmezést segítő, szükség szerinti kritikus kommentárok. A kötet az alap­törvényt bíráló nemzetközi mo­nitoring szervezetek, az Európa Tanács Velencei Bizottsága és az Európai Parlament számára is hasznos adalék és segítség lehet a magyar demokrácia állapotá­ról szóló vitában - olvasható. A szerzők jogtudósok, több ma­gyar és külföldi egyetem taná­rai, akadémiai kutatók. Az olva­só világos tematika mentén ta­nulmányozhatja az államelmé­let és az alapjogok főbb témáit, a szerzők által kiemelt kérdések­kel és hangsúlyokkal. A bemuta­tón részt vett Polt Péter legfőbb ügyész és a kormány több állam­titkára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom