Nógrád Megyei Hírlap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)
2012-02-18 / 42. szám
támogató programokat kellene kialakítanunk” - állítja a főorvos, aki szerint nagyon fontos azt érteni, hogy ez a harc nem a dm hányosok ellen, hanem ellenkezőleg, a dohányosokért is zajlik. További intézkedésekre van szükség a leszokástámogatás te rén, a leszokás eszközeit, programokat, készítményeket minél szélesebb körben kell hozzáfér hetővé temii a leszokási szakren deléseken. „A türelmi idő lejárta után fontos, hogy következetesen ellen őrizzük a zárt köztereket, a mim kahelyeket, az egészségügyi in tézményeket, az iskolákat, de az éttermeket, bárokat, diszkókat is. Ha a jogszabály megszegését ta pasztalják, akkor büntessenek. A dohányzás ugyanis bizonyítottan nyolc évet elvesz a dohányzók életéből” - teszi még hozzá Km vács Gábor. A kocsmák fegyelmezettebbek az első négy hét során közel 4200 egységben fordultak meg az ANTSZ-felügyelők. Többek között 1348 munkahelyet, 793 egészségügyi szolgáltatót, 763 közforgalmú intézményt, 689 szórakozó-, vendéglátó-ipari helyet kerestek fel 243 esetben kellett figyelmeztetniük a jelenlévőket - vendégeket, dolgozókat, vezetőket - a jogszabály be nem tartása miatt. A hivatal tapasztalatai szerint meglepő mádon nem a szórakoztató, vendéglátóipari egységekben, hanem a közforgalmú intézményekben, munkahelyeken tapasztalták nagyobb számban, hogy nem tartják be az előírásokat. Most még csak figyelmeztetés jár a szabálytalanságért, de 2012. április 1-jétől már büntetés is kiszabható, magánszemélyek esetében 50 ezer forintig, intézmények esetében 2,5 millió forintig terjedő bírságot ívhatnak ki az ellenőrök. A legtöbb ellenőrzést Budapest főváros és Pest megye mellett januárban Hajdú-Bihar, Békés, Borsod-Abaúf Zemplén, SzabolcsSzatmár-Bereg, Fejér és Bács-Kiskun megyében végezték Érdekes tapasztalatokat hozott a dohánytilalom óta eltelt 5 hét. Sem az egészségügyben, sem a kereskedelemben dolgozók nem érzik egyelőre a szigor hatását, az ellenőrök pedig meglepődve látják, hogy nem a szórakozó és vendéglátóhelyeken, sokkal inkább a közintézményekben, munkahelyeken veszik semmibe a tiltó szabályozást. Arvay Tivadar, Kun J. Viktória, Fábos Erika „Dohányos nincs kevesebb, de ak kora a keresletcsökkenés a ciga retta és a dohánytermékek esetében, hogy komolyan fontolgatnunk kell, hogy profilt váltunk és befejezzük a cigarettaárusítást - mondja Horváth Attila, a pécsi Vén Szivar dohány- és ajándék bolt üzletvezetője. - A visszaesés úgy harmincszázalékos, ami azt jelenti, hogy éppen annyival maradnak el a bevételeink, ami eddig a tisztes hasznunk volt. Ha nem lennének másféle termékek is az üzletünkben, már ráfizetéses leime a bolt.” Az üzletvezető azt mondja, nem jönnek sokkal kevesebben, de sokan a drágább márkáról olcsóbbra váltottak. Akik pedig eddig olcsó cigit szívtak, most inkább vágott dohányt vesznek és cigarettát töltenek. És egyre töb ben feketén szerzik be a cigit. „Sokan inkább töltik a cigit, mert úgy feléből jön ki. Igaz, sok- • kai erősebb és rosszabb minőségű cigarettát kénytelenek így szívni." A kereskedők nem értik, hogy a kulturáltabb dohánytermékeket, mint a pipa és a szivarok, mi ért veszik egy kalap alá a cigarettával, és azt sem, hogy miért kell 3-4 havonta változtatni az adóját ezeknek a termékeknek. így ugyanis egyre többen láttiak fan táziát abban, hogy Ukrajnából és Szerbiából nagy tételben hozzanak be cigarettát féláron. A szabályozásnak mindössze egy hasznát látják a kereskedők: egyre többen választják az elektromos cigarettát, amellyel bár hol hódolhatnak szenvedélyüknek a dohányosok, hiszen nem füstöl, ebből rengeteget eladtak az el múlt néhány hónapban. Az ehnúlt két év alatt jelentősen drágult a cigaretta. Az egyik legnépszerűbb cigi egy doboza 489 forintba került 2010 év vé gén, tavaly már 558 forintért lehetett megvenni, most pedig 650 forint az ára. Ez azt jelenti, hogy napi 161 forinttal kerül többe így ez a szenvedély, ami havi szinten közel ötezer forint pluszkiadást jelent, ráadásul ez még nem is a legdrágább cigaretta. Öt hét telt el a dohányzást tiltó jogszabály bevezetése óta, a szak emberek már gőzerővel, munka időben és azon kívül is, akár éjszaka is végzik a betartatását segítő munkát. Az egészségügyi szakemberek szerint egyelőre nem jelentkeznek többen a leszokástámogatásra, igaz, köztudott, hogy áprüisig még tart a türelmi időszak, nem szankcionálnak az ellenőrök. Ugyanakkor ősz óta tapasztalható a nagyobb érdeklődés a leszokási lehetőségek iránt, szervezett, leszokástámogatási akciókat szerveznek mind több helyen. „A jogszabállyal kapcsolatban azt tudni kell, hogy az uniós országok többségében és sok unión kívüli országban már bevezették a dohányzás Uyen fokú korlálo zását, a zárt téri dohányzás teljes körű tütását. Ehhez csatlakoztunk mi többéves késéssel végre” mondja elöljáróban dr. Km vács Gábor tüdőgyógyász főor vos, aki szerint a tiltás hatása többrétű. „Egyrészt csökken a passzív dohányzás veszélye, másrészt azok az alkalomszerű do hányó sok, akik ha dohányzó társaságban voltak, rágyújtottak, s több ilyen alkalom után maguk is rendszeres dohányzókká váltak, ezután nem gyújtanak rá, nem lesznek dohányosok. De az cmbe rek érezhetően jobban értékelik a nemdohányzó létformát, kevesebben kezdenek dohányozni, motiváltabbakká válnak a leszo kásra. Ami a közvetlen egészségi hozama az intézkedésnek, az elsősorban a szív és érrendszeri betegségek, sürgősségi esetek csökkenésében látható. Skóciában vagy Franciaországban pél dául azt tapasztalták, hogy egy évvel az intézkedés bevezetését követően 10-15 százalékkal csökkent a heveny szívinfarktussal, anginás rohammal kórházba kerültek száma. A szabályozás védi tehát a nemdohányzókat a pasz szív dohányzástól, védi az alkal mi dohányosokat a rászokástól. Védi ugyanakkor a dohányzókat is, hiszen nagyobb esélyt kapnak a leszokás elhatározására” mondja a főorvos. De megváltozUc a társadalom hozzáállása is a dohányzáshoz. „Lassan, de kezdik az emberek negatív attitűdnek tekinteni a dohányzást is. Ez hosszú út, de egyik legfontosabb állomása volt a dohányzást szigorító jogsza bály bevezetése, de mindez ered ményezheti a fiatalkori dohány zás csökkenését, s általában a dm hányzók arányának a csökkené sét. Jelenleg a felnőtt lakosság 35 százaléka dohányzik, várható, hogy évente egy két százalékkal csökken a dohányzás és akár 5- 10 éven belül elérhetjük a Nyu gat Európában átlagosnak tekinthető 25 százalékot. A legnagyobb gond a fiatal nők dohány zása, akiknek mintegy negyven százaléka dohányzik. Számukra speciális motivációs és leszokás ÁBRAHÁM LÁSZLÓ, ÜZLETVEZETŐ A BELSŐ VENDÉGTÉR korábban is füstmentes volt. Aki rá akart gyújtani, annak ki kellett mennie a teraszra, amely viszont télen sátorborítást kapott, így zárt légtérnek minősül, ezért most ott sem lehet rágyújtani. Nemdohányzóként egyébként örülök a tiltásnak, de szerintem a kocsmánk forgalmát sem veszélyezteti érdemben a cigistop. Egy hete tettük ki a tiltó táblákat, azóta legalábbis nincs drasztikus visszaesés. Nyugaton évek óta bevált és jól működik ez a gyakorlat, nálunk mégis ilyen drasztikus ellenállást váltott ki. Ha sikerül megoldanunk, hogy hol lehet rágyújtaniuk a vendégeknek, véleményem szerint később sem lesz gondunk. Mit szól hozzá, hogy a legtöbb helyen megtiltották a dohányzást? HANGYAL TAMAS KUTATÁSI KOORDINÁTOR „kórházban dolgozom, ott nehézkes megoldani, hogy az ember rágyújtson. Bent mindenhol tilos, még az udvaron is, ki meg nem mehet a dolgozó, mert fegyelmit kap. Szerencsére engem nem az intézmény foglalkoztat, ha cigarettázni szeretnék, kisétálok az utcára. A kocsmákban egyelőre tűrik a cigiseket, addig biztosan nem szólnak rájuk, amíg nem kötelező betartani a dohánystopot. Szerintem egyébként jobb lett volna, ha a tulajdonosokra bízzák a döntést, hogy dohányzó vagy nemdohányzó helyként működnek tovább. A vendégek választhatnának, hogy hova mennek, ha valaki beülne egy füstös mulatóba, akkor viselné a következményeit is. így meg maradt volna a választás joga. SZABÓ ENIKŐ, ÜZLETVEZETŐ, TULAJDONOS JANUÁRBAN két hétig betartattuk az új szabályt. A vendégek kimentek az utcára rágyújtani, még az idős törzsvendégeink is. Egyszer, kétszer morgolódva, de megtették, harmadszor meg nem jöttek vissza. A második hét után eltűntek, úgyhogy leálltunk a szigorral. A forgalom visszaesett, a bérleti díjunkat nem hajlandó csökkenteni a tulajdonos, ráadásul olyan helyen vagyunk, ahol a kijárattól öt méterre sem lehet dohányzóhelyet kijelölni, más üzletek miatt. Próbáltunk játékgépet üzemeltetni, azzal talán kitermelnénk a veszteségeinket, de nem kapunk engedélyt. Ha ez így marad, áprilistól lehúzhatjuk a rolót. Nem tudom, hogyan gondolták mindezt a törvényalkotók. ORAVECZ BIANKA, GRAFIKUS A KÜLVÁROSI KOCSMÁKBAN nem szeretnék helyeket említeni, nehogy bajuk legyen - nappal cigizhetnek a vendégek, de este már nem. Akkor több a részeg, őket nehéz lenne féken tartani, úgyhogy inkább senki nem gyújthat rá. A januártól bevezetett szigorral nem értek egyet, ráadásul egy nemdohányzó barátom ugyanúgy panaszkodik, mint korábban, csak most azért, mert az utcán fújják az arcába a füstöt. Én egyébként a teljes tilalom bevezetése után is járok majd kocsmákba, ugyanakkor vannak haverjaim, akik azt mondják: minek menjenek vendéglátóhelyekre, ahol drága az ital és még cigizni sem lehet? Inkább megveszik a boltban a bort, sört, és majd otthon buliznak.
