Nógrád Megyei Hírlap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)
2012-02-10 / 35. szám
6 2012. FEBRUÁR 10., PÉNTEK NAGYVILÁG - GAZDASÁG Megnyílnak a túlzsúfolt olasz börtönök kapui Sárközy Júlia Róma. Bizalmat szavazott az olasz parlament a válságos börtönhelyzet kezelését szolgáló törvénynek, amelynek értelmében a nem súlyos bűncselekményekért elítéltek a büntetésük utolsó másfél évét házi őrizetben tölthetik le. A Monti-kormány „börtönürítőnek" keresztelt törvényjavaslatáról a végleges szavazás kedden lesz. Az alsóházban csütörtökön füttyszóval tiltakozó Északi Liga és az Értékek Olaszországa (IdV) nemmel voksolt a tervezetre. Az IdV közleménye szerint a börtönreform „hazaküld néhány bűnözőt, de nem teremt biztonságot”.- Egyetlen veszélyes bűnöző sem fog az utcán sétálni - jelentette ki Paola Severino, igazságügy-miniszter. Az általa kidolgozott jogszabályok értelmében több mint 3300 rab hagyhatja el a túlzsúfolt itáliai börtönöket. Azokról van szó, akik nem súlyos bűncselekményt követtek el és nem visszaesők: ezek a rabok büntetésük utolsó 18 hónapját házi őrizetben tölthetik. A kormány számításai szerint a börtönlakosság csökkentésével napi 380 ezer eurót takarítanak meg. Az összeggel a rendőrséget finanszírozhatnák. További 21 ezer rab előtt nyílhat meg a börtönök ajtaja: azoknak, akik legfeljebb három napot töltenek rács mögött, például előzetes letartóztatásban. Ezen túl házi őrizetben vagy rendőrségi zárkában tölthetik le a büntetésüket börtön helyett. Felgyorsítják a bírósági eljárást: a bírónak az eddigi 96 helyett 48 óra alatt kell határoznia, hogy szabadlábra helyezi, börtönbe küldi vagy házi őrizetre ítéli az elkövetőt. A Monti- kormány 57 millió eurót szán a büntetés-végrehajtási intézetek korszerűsítésére és új börtönök építésére. A maximális 44 ezer főt befogadni képes olasz börtönökben több mint 68 ezer rab szorong. Tavaly 74 rab lett öngyilkos, 1997 óta 912. A tervek szerint Olaszországban 2013 februárjától felszámolják az igazságügyi elmegyógyintézeteket is, amelyeknek 1500 betegük van. Viszik a pénzt a fantomkórházak egészségügy Még drága telken sem kelendők a lepusztult kórházi épületek Több mint egy tucat igen értékes egykori egészség- ügyi ingatlan áll kihasználatlanul a fővárosban. Az értékesítésükből remélt milliárdos bevétel egyelőre csak álom, miközben az őrzésük évi több százmillió forintba kerül - tudta meg a Világgazdaság. Haiman Éva A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. tizenkét olyan ingat lant tart nyilván, amelyek nem is olyan régen még egészségügyi célokat szolgáltak, de már évek óta üresen állnak. Az MNV Zrt. nem adott konkrét választ arra, milyen piaci értéket képviselnek most ezek az ingatlanok, de a leg nagyobb ellenzéki párt több pub Ilkádéban is 70 milliárd forintra tette ezt az összeget. Azt, hogy a több tízmilliárdos becslés nem túlzás, bizonyítja, hogy számos igen értékes épület vagy inkább telek szerepel a listán, mivel az építmények meglehetősen lerobbant állapotban vannak. Ilyen az egykori nagy nevű intézmény, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) a Lipótmezőn, amely nek épületei 2007 vége óta üre sen állnak. A volt OPNI Völgy ut cai telkére és a csaknem 11 ezer négyzetméteres volt kórházi épii letre ugyan már a következő évben kiírták a pályázatot, az ér deklődők még a 25 százalékát sem kínálták fel annak a 4,5 milliárd forintnak, amelyre az hígat lant szakértők becsülték. Hason lóan milliárdos forgalmi értéket képvisel a Szabolcs utcai kórház épület, amely sok éven át Orvostovábbképző Intézetnek adott helyet. Az ingatlanegyüttes egyik legnagyobb épületébe a tervek szerint hajléktalanok egészségügyi ellátását végző centrum és hajléktalanok átmeneti szállása költözik. Az üres Szabolcs utcai épületek mellett kihasználatlanul állnak az ugyancsak valaha volt nagy hírű Svábhegyi Gyermekgyógyintézet Béla király úti épületei is. Ezeket lapunk információi szerint az MNV Zrt., valamint jogelődje, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság is többször meghirdette, de egyik pályázat sem volt eredményes. Hasonló okokból nincs gazdája ma sem a Városligeti fasori és a Budakeszi úti BM kórháznak, a Szilasi utcai pszichiátriának, a Mártonhegyi út ó. alatti kórházi telephelynek, a Halmi utcai vérellátónak, a Mátyás utcai nővérszállónak, az Eötvös utcai kór házépületnek, a Normafa utcai szanatóriumnak, valamint an nak az épülemek sem, amelyben valaha a MÁV kórház rehabilitá dója és reumatológiája működött a Jávor utcában. Az ingatlanokat viszont akkor is őrizni kell, ha konganak az ürességtől, ez pedig nem olcsó. Mint az MNV Zrt. Kommunikációs Irodájától megtudtuk: az OPNI őrzési költsége nettó 3,8 millió,a Szabolcs utcai kórházé több mint 2,7 millió, a többi tíz ingaüané pedig összesen csaknem 8,5 milüó forint havonta. Ez összességében évente mint egy 180 millió forint kiadást je lent. Az az összeg azonban, amely jelenleg kihasználatlanul álló egykori budapesti egészség ügyi ingatlanok őrzésére megy el, ennél is tetemesebb. A vagyon kezelő nyilvántartása ugyanis még korántsem friss, nem szere pelnok benne azok az ingatlanok, amelyek a budapesti és megyei kórházak államosítása nyomán kerültek a portfolióba. A főváros nak és Pest megyének is voltak ugyaiűs olyan épületei, amelyek ben évek óta nem fordult meg be teg. Ilyen példáid a Bakáts téri Schöpf-Merei Kórház, az Északpesti Kórház vagy a Rókus Kórház. Ez utóbbi mintegy egymiüi- árdot érő Tárogató úti budai központját négyszer, legutoljára már az ingatlanosok szerint is jóval ál on alul hirdette meg a Pest Me gyei Önkormányzat, mégsem si került vevőt találni rá. Mindezek után meglehetős optimizmusról tett tanúbizonyságot az egészsége ügyi államtitkárság, amikor a Semmelweis-tervben a mostani kórházi átszervezés során még felszabaduló ingatlanok értékesé téséből is számít bevételre. Össze get ugyan nem írnak a dolgozat ban, de azt igen, hogy ebből a pénzből fejlesztenék a fővárosi és Pest megyei egészségügyi ellá tást. Egyelőre nincs hivatalos ál lásfoglalás arról, hogy az év ele jén az államhoz került egészség ügyi intézmények közül melyek értékesítése, esetleg kiürítése és későbbi eladása jöhet szóba. Az ellenzéki szocialisták szerint mindenesetté a 12 átvett fővárosi kórházzal százmiUiárdos va gyonhoz jutott az állam. Üresen álló ingatlanok • OPNI - Lipótmező • Szabolcs utcai kórház • Városligeti fasor, volt BM- kórház • Budakeszi úti volt BM-kór- ház, • Szilasi u. 6. - pszichiátria • Béla király út 18-20. • Mártonhegyi út 6. • Halmi u. 40. - volt vérellátó • Mátyás u. 31. - volt nővérszálló • Eötvös u. 2. - kórházépület • Normafa u. 20. - szanatórium • Jávor u. 9. - a MÁV-kórház rehabilitációja és reumatológiája Önálló magyar iskola és óvoda nyílhat Arad. Jóváhagyta az önálló magyar tannyelvű iskola és óvoda létrehozását a partiu- mi Kisjenő-Erdőhegy városi tanácsa - írja a Nyugati Jelen című aradi központú napilap csütörtöki számában. Az Arad megyei Kisjenőben a Mihai Veliciu Líceumhoz tartozó magyar nyelvű iskolai tagozat önállósodásáról február ó-án döntött a város önkormányzata, két magyar nemzetiségű képviselő beadványa alapján. Az önállósodásra az ad lehetőséget, hogy az új romániai oktatási törvény értelmében nemzeti kisebbségi iskola bármilyen létszámmal működhet. Király András romániai oktatási államtitkár az iskolaalapítás lehetőségéről elmondta a lapnak, hogy a 130 diák és 50 óvodás elegendően nagy létszám ahhoz, hogy az oktatási intézmény hosszú távon is életképes legyen. Amint Bognár Levente, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) megyei elnöke a Nyugati Jelennek elmondta, amennyiben az Arad megyei kormányhivatal, a prefektúra nem támadja meg az önkormányzat határozatát, a továbbiakban szükséges intézkedések megtételére a romániai tanfelügyelőség, illetve a szakminisztérium lesz jogosult. Matekovits Mihály, az RMDSZ oktatási alelnöke szerint az új oktatási intézményben ősszel megkezdődhet a tanítás, az iskolaigazgatót és a vezetőséget pedig néhány héten belül meg kell választani. Bíró Zoltán kisjenő- erdőhegyi RMDSZ-elnök, városi tanácsos - az önállósodás egyik kezdeményezője - pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a munka neheze ezután következik, hiszen az intézménynek erőskezű, pályázatírásban jártas, jó szervezőkészséggel megáldott igazgatóra, vezetőségre és sok támogatóra lesz szüksége a megmaradáshoz. Gigantikus bálnacápát fogtak London. Pakisztáni halászok kifogták életük halát: gigantikus méretű cetcápa akadt hálójukba. A lenyűgöző méretű hal majd 11 méter hosszú, és több mint 6800 kilogrammot nyom. A kikötőben két daruval tudták csak partra emelni - írta a The Daily Telegraph brit napilap. A halászok elismerték, hogy véletlenül akadtak a bálnacápára, egy mellettük elhaladó halászhajó vonóhálójába akadt bele. Amikor észrevették, már félig öntudatlan volt, és három órával később elpusztult, A cetcápa, vagy bálnacápa az egyik legnagyobb jelenleg élő halfaj. Átlagos testhossza 4-6 méter, de előfordulnak ennél jóval nagyobb példányok is. Mérete olykor elérheti a 12 métert, de néhány kivételesen nagy példány akár 18 méteresre is megnőhet. Bár cápa, mégsem ragadozó: a vízből szűri ki a planktonokat. Jelenleg a veszélyeztetett fajokhoz sorolják be, habár Ázsia egyes részein még mindig vadásznak rájuk. 1 ..............I.................1 A S zabolcs utcai intézménybe a tervek szerint hajléktalankórházat költöztetnek. Egyelőre azonban üresen áll, őrzése havi 2,7 millió forintot visz el
