Nógrád Megyei Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
2012-01-28 / 24. szám
2 2012. JANUÁR 28., SZOMBAT NÓGRÁD MEGYE Utakat újítanak Sámsonháza. A Rákóczi és a Kossuth út teljes felújítása valósulhat meg ebben az évben a településen. Az önkormányzat 59 millió forint támogatást nyert pályázaton erre a jelentős munkára, amelynek tervezett teljes költsége 63 millió forint. A támogatási szerződés aláírása, illetve a közbeszerzési eljárás indítása lesznek ez ügyben a következő lépések. Fókuszban a felvételi Salgótarján. Rendkívüli nyílt napot tartanak a BGF PSZK Salgótarjáni Intézetében január 30-án, hétfőn 15 órától a III. előadóban. Kohut Balázs, a KIM helyettes államtitkára, a BGF gazdasági tanácsának elnöke (egykori salgótarjáni hallgató), valamint Sándorné dr. Kriszt Éva, a BGF rektora, a Magyar Rektori Konferencia társelnöke előadást és fórumot tart „A felsőoktatás és a 2012. évi felvételi eljárás aktuális kérdései” címmel. Szerkesztőségünk számítógépeit az smart security védi. Nálunk nem a víz a nyertes! (Folytatás az 1. oldalról.) Az etesi csapat, a tavalyi évben Gyulán vett részt a XII. Kisüsti Pálinkafesztiválon, ahonnan 2 bronz és 1 aranyéremmel gazdagodva térhettek haza. Innen szerezték - a mostani versenyen díjnyertes - a sütőtökből készült párlat ötletét.- Jelenleg Nógrád megyében, csak két kereskedelmi joggal rendelkező főzde működik. Az egyik az etesi, míg a másik a márkházi pálinkafőzde - osztotta meg az információkat lapunkkal Somoskői Tibor. Ez a két főzde nevezett be az ongai regionális pálinkaversenyre. A III. Ongai Regionális Pálinkaversenyre összesen 346 nevezett pálinka érkezett hét megyéből - Borsod-Abaúj- Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Nógrád, Pest, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye - de neveztek Budapestről, Kecskemétről és Szlovákiából is. A versenyen az etesi nedűknek köszönhetően, a csapat 21 éremmel gazdagodhatott. A Márkházi Pálinkafőző Társaság Kft. mint kereskedelmi főzde - szintén a díjazottak között szerepelt. Három bronz- és két ezüstéremmel a tarsolyukban jöhettek haza. A nógrádiak tehát 26 éremmel - a versenyen, összesen 158 érmet osztottak ki - öregbítették a minőségi nógrádi pálinka hírnevét.- A Nógrád megyei pálinkák jelenleg nem tartoznak még az országosan általánosan ismertek közé, amely kereskedelmi főzdéink „fiatal korából” következik. Szeretnénk utolérni a példaképeinknek tekintett, nagy múltú pálinkatermő vidékek, mint például Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Kecskemét, Békés pálinkakészítési kultúráját. Mi - mind az etesi, mind a márkházi főzdétől - azt várjuk, hogy öregbítik az itt készített nógrádi pálinkák hírnevét, ugyanis a minőségi berendezések és a szaktudás már adott. Tagjaink folyamatosan képzik magukat, és igyekeznek a versenyeken kapott bírálatokból a tanulságokat is levonni. A megfelelő szakmai tudást nagyon fontosnak tartjuk, a baráti kör nagy részének hivatalos gyümölcspárlat készítő szakmai végzettsége is van - hangsúlyozta Somoskői Tibor. A díjazottak listája: champion DÍJ: Ba-Und-Garden Kft. (Etesi Pálinkafőzde) - Irsai Olivér szőlő - 2010 33 szőlőpálinka közül a Champion díjas: Ba-Und-Garden Kft. Irsai Olivér szőlőpálinkája Etesről. legjobb párlat DÍJ: 10 nevezett párlat közül a legjobb párlat címet Borda Pál kapta Salgótarjánból, sütőtök párlatáért aranyérem: Ba-Und-Garden Kft.: Irsai Olivér szőlő - 2010 ezüstérem: Ba-Und-Garden Kft.: Borzag - 2011, Becskereki Tamás-. Madárberkenye - 2011 és Sárgarépa párlat - 2011, Borda Pál: Sütőtök párlat - 2011 és Vadcseresznye - 2011, Duda Lajos: Jonathan alma - 2011 és Pinot Gris szőlő - 2011, Géczy Gyula: Irsai Olivér szőlő - 2011 és Kökény - 2011 és Lénárt Dezső: Veres szilva - 2011 bronzérem: Ba-Und-Garden Kft.: Jonathan alma - 2011 és Cseresznye - 2011, Borda Pál: Bodzavirág párlat - 2010 és Törköly - 2011, Duda Lajos: Ágyas körte - 2011 és Muskotály szőlő - 2011, valamint Otelló szőlő - 2011, Galajda László: Jonathan alma - 2011 és Vadkörte - 2011, juhász László: Cigánymeggy - 2011 A Márkházi Pálinkafőző Társaság Kft., mint kereskedelmi főzde, szintén a díjazottak között szerepelt 3 bronz és 2 ezüst éremmel. ezüstérem: Márkházi Pálinkafőző Társaság Kft.: Meggy - 2011 és Cseresznye - 2011 BRONZÉREM: Márkházi Pálinkafőző Társaság Kft.: Borzag - 2011, Gönci magyar kajszi - 2011 és Kökény - 2011 RÓLUNK SZÓL BARÁTHI OTTÓ Múzeumi modernizáció Salgótarján 90. születésnapján - vivát városom! - örömmel írom le: konstruktív tárgyalások és testületi döntések alapján az önkormányzat a város európai hírű bányamúzeumát 2012. február l-jétől egyik társasága által működteti tovább, amit minden múzeumbarát megelégedéssel fogadhat Sőt - minthogy a városi testület szerint á bányászati kiállítóhely működtetésének feltételei biztosíthatók - a magamfajta múzeumrajongó meg is nyugodhat A döntést én egyben a múzeumi modernizáció egyikpéldájának is tekintem, és drukkolok a régen érleltfejlesztési elképzelések maradéktalan megvalósításáért, amit e hasábokon már nem is először írok le. Mert a költővel együtt vallom: „A múzeumok éppúgy lét-önmagukat őrzik, mint a mítoszok, az őskönyvek és az eposzok. Nemcsak a természet kőzet-maradványait, a kővé vált csontokat.. nemcsak az ősi tegnap kőüzenetét őrzik, de őrzik az emberiség tegnapi-önmagát is: az álmokat, hiteket, vágyakat, mámorokat.” (Juhász Ferenc: A múzeumok szerelme). Ősi szlogennel „sziporkázva”: minden szinten mindent meg kell tenni tehát múzeumaink megőrzéséért és modernizációjáért, amelyre az elért eredmények alapot is szolgáltatnak. Legalábbis ezt olvasom ki, a múlt év decemberétől e lap hasábjain is megjelent ambiciózus múzeumigazgatói írásokból és megnyilatkozásokból. Ezek közül egyes törekvések azonban számomra meglepő aspirációkkal is párosulnak: két kisvárosunkban nem egyszerűen csak belső szakmai fejődést, előrelépést terveznek, de szervezeti változásokat is vizionálva, a múzeumi központ szerepkörét is vindikálják maguknak. Amit a mi szakembereink - nyilván jogosan - megalapozatlannaktartanak, politikai lobbitevékenységként is aposztrofálnak. Szerintem is inkább célszerű lenne, ha minden városi múzeum saját megújulására, közönsége nívós kiszolgálására koncentrálna és nem szervezetközponti álmokat szövögetne. Mi salgótarjáni múzeumbarátok - ismereteink és tapasztalataink alapján - biztosak vagyunk abban, hogy a Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet központja a legjobb kezekben Nógrád megye székhelyvárosában van, és lesz is sokáig. Jó szerencsét múzeumaink, éljen Salgótarján! Folytatódnak a városfejlesztések Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlésének januári ülésén, a képviselők több fontos napirendi pontról is döntöttek. A legfontosabbak közé tartozik, hogy februárban megváltozik a helyi járati menetrend, és ezzel párhuzamosan február elsejétől emelkednek a jegy- és bérletárak is. Ezen kívül idén, több fejlesztési beruházás is el fog indulni. Egyrészt folytatódik az észak-déli irányú kerékpárút építése, valamint felújítják a Teraszos-Görbe összekötő, valamint a Csalános utat is. Salgótarján. Az ülésen, elsőként a polgármesteri tájékoztató hangzott el. Székyné dr. Sztrémi Melinda, a város polgármestere elmondta, hogy dr. Gaál Zoltán jegyző által vezetett hivatal munkatársainak munkáját - a törvényi kötelezettségnek eleget téve és az objektív értékelést figyelembe véve - összességében jónak értékelték. Az ön- kormányzati dolgozók, feladataikat megfelelő színvonalon végezték el, s ez a pontozásos és a százalékos értékekből is ki- olvashatóak. A polgármester arról is beszámolt, hogy az elmúlt hónapokban, Salgótarján tovább csökkentette adósságállományát, valamint a pályázati pénzeknek és az állami támogatásoknak köszönhetően, a város többletforrásokhoz is hozzájutott. Az első napirendi pontban, tehát ezeknek az összegeknek az átvezetéséről döntöttek a képviselők. A legnagyobb vitát kiváltó napirendi pont, a helyi tömeg- közlekedés tarifáinak kérdése és a szükséges átszervezések mentén alakultak ki. Bucsok Lajos, a Nógrád Volán Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a város asztalára több koncepciót is letettek, hogy a helyi tömegközlekedést megfelelő színvonalon, és a társaság szempontjából, veszteség nélkül tudják biztosítani. A vezérigazgató azt hangsúlyozta, hogy a menetjegyek és a bérletek emelkedésének szükségességét, az állami kompenzáció változatlan volta, a többszöri áruforgalmi adó emelése, valamint a drasztikus üzemanyagár növekedése indokolja. Az új menetrend összeállításánál - közvetlenül - a Nógrád Volán Zrt. illetékesei és - közvetetten - a városvezetésben többségben lévő Fidesz-KDNP frakció képviselői is arra törekedtek, hogy minden diák és dolgozó biztonsággal eljusson az iskolába, valamint munkahelyére, és onnan délután haza is tudjon jutni. Bucsok Lajos azt is elmondta, hogy a felmérések alapján, 2012-ben a várható utasszám, további csökkenő tendenciát mutatva, csak 23 000 fő körül fog alakulni. Méhes András, Dóra Ottó, Fekete Zsolt, az MSZP frakció tagjai és Ercsényi Ferenc is annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a tarifaemelés újabb terhet jelent a városlakóknak, a 30 százalékos kapacitáscsökkentés pedig az itt élők mozgásterét csökkentik. Továbbá kijelentették, hogy mind a tarifaemelést, mind a kapacitáscsökkentést, és az ezekről szóló, rapid módon való döntést nem tudják támogatni. Eötvös Mihály és Fenyvesi Gábor alpolgármesterek arra tényre mutattak rá, hogyha nem döntenének ilyen gyorsan, akkor az a városnak - a következő egy hónapra vonatkozólag, a Nógrád Volánon keresztül - mintegy 20 millió forintos veszteséget okozna. Ha minden változatlan formában maradna, akkor erre ez évre 200 milliós veszteséget termelne, amit vagy a helyi adók emelésével, vagy pedig a bérletek árának drasztikus emelésével lehetne kompenzálni. Ezt az eszközt viszont elvetették, mert az amúgy is nehéz helyzetben lévő háztartásokra, nem akarnak ilyen nagymértékű, közvetlen terhet rakni. Székyné dr. Sztrémi Melinda arra hívta föl a képviselők figyelmét, hogy a város éves szinten 40 millió forintot fizet a Nógrád Volán Zrt.-nek, ami a cégtől megrendelt szolgáltatások, szerződés szerinti ellentételezésének összege. További 17 millió forintot pedig bérletvásárlásra fordítanak, hogy a hátrányos helyzetű, szegény gyerekeknek se jelenthessen problémát, hogy lakóhelyükről eljuthassanak iskoláikba. A polgármester, a megyei jogú városok szövetségének tagjaként és országgyűlési képviselőként is minden fórumon azért lobbizik - a többi városvezetővel egyetemben - hogy a vidéki városok több állami forrást kaphassanak a tömegközlekedés fenntartására. Jelenleg ugyanis az állami támogatás 92 százaléka, a BKV Zrt.-hez kerül. Míg a maradék 8 százalékon, a többi, körülbelül 70 vidéki város kénytelen osztozni. Ez a maradék pedig nagyon kevés összeg. A közgyűlés végül, az előterjesztésben szereplő 5,7 százalékos tarifaemelést szavazott meg. így 9 igen és 3 nem ellenében, február elsejétől drágábban tömegközlekedhetünk.
