Nógrád Megyei Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-28 / 24. szám

2012. JANUAR 28., SZOMBAT 3 NÓGRÁD MEGYE A megbecsült életút Bátonyterenye. Bocsok Józsefné Egeressi Ágnes tagin­tézmény-vezető 2011 decemberében nyugdíjba vonult. Önmagában ez nyilván nem lenne hír értékű, de az már annál inkább, hogy 1974. július 1-jétől ugyanazon a munkahelyen dolgozott. Ez a munkahely a Fáy András Szakképző Iskola és Kollégium volt Bátonyterenyén. Fotópályázat Kozárd. „A téli táj különlegessé­ge” mottóval fotópályázatot hir­detett nemrégiben a Kozárdért Alapítvány, amely a helyi integ­rált közösségi és szolgáltató te­ret működteti. A fotókat február 20-ig továbbíthatják a jelentke­zők a közösségi és szolgáltató intézményhez. Személyesen is benyújthatják az érintettek - csütörtök és vasárnap kivételé­vel - naponta 12 és 18 óra kö­zött. A pályamunkákat szakmai zsűri fogja elbírálni, s a tervek szerint februárban kiállításon láthatja majd ezeket a közön­ség. Egy hónapig melegen lesznek... Falopási ügyben az eddigi talán legsúlyosabb bünte­tést - harminc-harminc nap elzárást - szabta ki á bíróság három karancs- keszi fiatalemberre. Karancskeszi. Egy erdőtulajdo­nos tett bejelentést a közelmúlt­ban a salgótarjáni rendőrkapi­tányságra arról, hogy Karancs­keszi határában található terü­letéről ismeretlenek fát tulajdo­nítottak el. A körzeti megbízot­tak az adatgyűjtést során meg­állapították, hogy azokban a na­pokban három helyi lakos fát húzott be az erdőről. Az egyen­ruhások felkutatták a három férfit és lakásaik udvarán kü­lönböző mennyiségű akácfát foglaltak le. A rendőrség adatai szerint egyenként mintegy 2500-4000 forint értékű fát tulajdonítottak el az elkövetők, akiket a rendőrök előállítottak. A megtalált akácfát a tulajdonos a helyszínen átvet­te. A 21,24 és 29 éves karancske­szi fiatalembereket a hatóság őri­zetbe vette és gyorsított eljárás keretében bíróság elé állította. Falopási ügyben az eddigi talán legsúlyosabb büntetést szabta ki a bíró: harminc-harminc nap el­zárást kapott mindhárom tolvaj - közölte Lászlók Nóra, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese.- Milyen volt kezdő tanárként megérkezni azAlßldröl a bánya­városba?- Férjem, akivel együtt jár­tunk főiskolára itt született, itt éltek a szülei, a gépüzemnél he­lyezkedett el, mint mérnök, te­hát adott volt a lehetőség, hogy 1974-es házasságkötésünk után, mint gépész műszaki tanár itt kezdjem pályafutásomat. Bár nem volt könnyű bekerülni a tantestületbe, hiszen az a fajta diploma akkor még ismeretlen volt, mi voltunk az első ilyen sza­kon végzettek. Nagyon sokrétű képzést nyújtó és az akkori kor színvonalán jól felszerelt iskolá­ba kedves kollégák közé kerül­tem.- Tudomásunk szerint nem elé­gedett meg egy diplomávaL..- Igen, az eltelt 37 év alatt a munka és gyermekeim nevelé­se mellet további négy különfé­le diplomát és angol középfokú nyelvvizsgát szereztem. Egy­részt azért, mivel fontosnak tar­tottam, hogy az iskola változó szakmai profiljához megszerez­zem a megfelelő egyetemi, főis­kolai képzettséget. A nőiruha- készítő és ruhaipari technikus képzésünk országosan ismert és híres volt, ezért először leve­lező tagozaton a textiltechnoló­gus mérnöki képzettséget sze­reztem, majd miután a környe­zetvédelmi technikus képzést is indítottuk - a régióban első­ként - a gödöllői egyetemen tér­ség- és vállalkozásfejlesztési menedzser diplomát szereztem. Ez igen jó ötlet volt, hiszen itt alapoztam meg későbbi pályá­zatírói tevékenységemet, amellyel a megye egyik legsi­keresebben pályázó intézmé­nye lettünk. Másrészt mindig izgatott az újdonság, állandó módszertani megújulás vezé­relt. Majd tanügy-igazgatási szakértői végzettség követke­zett, hiszen 1988-tól szakmai igazgatóhelyettes lettem és az­óta is vezetői, hol igazgatói, hol -helyettesi feladatokat láttam el. Végül a sok műszaki jellegű végzettség után a humán oldal is vonzott és etika, ember és tár­sadalomismeret szakos egyete­mi diplomát szereztem 2009- ben.-Ez a sokféle tanulmány nem okozott gondot az iskolai munká­ban és a családi életükben?- Nem, mivel soha nem vol­tam tanulmányi szabadságon, a munkát elvégeztem és a férjem is mindig támogatta törekvései­met, iskolai és nemzetközi mun­káimat. Ma már két felnőtt gyer­mekünk követte az itthoni pél­dát: szintén diplomások, leá­nyunk nyelvtanári és közgazda- sági diplomás üzletasszony, fiunk jogász és főosztályvezető­ként dolgozik Budapesten.- A nemzetközi pályázatoknak volt valami haszna?- Igen, hiszen nagyon sok ta­nuló és tanár kolléga ezeknek köszönhetően láthatta Prágát, Rómát, Madridot, Lisszabont, Varsót, Athént, Frankfurtot, Pá­rizst, valamint gyűjthetett jó ta­pasztalatokat és baráti kapcsola­tokat a meglátogatott iskolák­ban. Nekem fontos motiváció volt, az amikor a nehéz anyagi körülmények között élő tanulók először ülhettek repülőgépen, utazhattak távoli országokba és látták milyen fontos a nyitottság más kultúrák iránt és a nyelvis­meret. Valamint igen sok mód­szertani újítást vehettünk át a tanulmányutak tapasztalataiból. Többek között egy izlandi koor- dinálású programnak köszönhe­tően elkészíthettem Nógrád me­gye legendáinak grafikákkal il­lusztrált térképét, amely turisz­tikai szempontból is érdeklődés­re tarthat számot.- A hosszú évek pedagógusi és intézményvezetői munkáját meg­becsülték?- Igen, különösen az össze­vont intézmény jelenlegi igazga­tója, Csank Csaba, de a tanulók és a kollégák is. Akkori fenntar­tónk: Nógrád Megye Önkor­mányzata arany gyűrűvel tünte- tet ki 2002-ben Nógrád Megye Polgárainak Szolgálatáért és Bátonyterenye város hörnyezet­védelmi díját is megkaptam. A honvédelmi miniszter tavaly a „II. osztályú Honvédelemért” ki­tüntetéssel ismerte el munká­mat.- Most, milyen tervei vannak nyugdíjaséveire?- Biztosan nem fogok sokat pihenni, igyekszem Bátony­terenye város érdekeit szolgálni a közoktatási közalapítvány tag­jaként (sajnos a megyei közok­tatási közalapítvány, ahol alel- nök voltam megszűnt). Egy pro­jekt szakmai vezetőjeként pedig a felnőttképzés beindításán dol­gozom. Az Európai Unió szak­képzésben dolgozó szakértője­ként is hazámat képviselem,, va­lamint folytatódik az regionális fejlesztési és képzési bizottság­ban végzett munkám is és négy, jelenleg is folyó nemzetközi pá­lyázatunkat koordinálom isko­lánkban. Emléktáblát avatnak Balassagyarmat január 29- én 14 órakor dr. Pfannen­wald Mátyásra, a balassa­gyarmati nőgyógyászat megalapítójára emlékezik a város. Az orvos tiszteletére emléktáblát avatnak a Nagy Iván utca 5. számú ház falá­nál. Várják a látogatókat Balassagyarmat 2011-ben, a Civitas Fortissima-emlék- nap előestéjén nyílt meg a Civitas Fortissima Múzeum, Gyűjtemény és Kiállítóhely a Madách Imre Filmszín­házban, Matúz Gábor, A leg­bátrabb város című film rendezőjének kezdeménye­zésére. A Hősök terme kiál­lított anyagának alapját a filmben felhasznált katona­ruhák, könyvek, dokumen­tumok és egy korabeli gép­fegyver képezik. Idén janu­ár 29-én, vasárnap 9-től 18 óráig, a Civitas Fortissima emléknapon ingyenesen lá­togatható a Hősök terme. Jubileumi közgyűlés Bátonyterenye. A maconkai víztározót és tórendszerét hasznosító Bátonyterenye- Maconkai Szabadidő- és Sporthorgász Egyesület (BSHE) január 29-én kilenc órától tartja 25 éves jubileu­mi közgyűlését. A rendez­vény helyszíne a Kossuth Lajos Általános Iskola aulá­ja (Bátonyterenye-Kistere- nye, Jászai út 2.). A napiren­dek között szerepel a 2011. évi zárszámadás és a 2012. évi költségvetés, beszámoló az EU fejlesztési beruházás lezárásról, majd a meghí­vott vendégek jelenlétében sor kerül az alapítók elisme­résére, illetve kitüntetések, díjak átadására is. A BSHE szeretettel várja tagjait és vendégeit. Öt önzetlen ember ­úgy nyilatkozott, vizet akart merni, amikor megcsúszott és beleesett a kútba.- Minden elismerés megilleti az érsekvadkerti önkénteseket - no és persze a néni szomszé­dait - akik elsőként siettek a baj­ba jutott segítségére. Azért is nagy jelentősége volt ennek, mert ilyenkor minden perc szá­mít. A hideg, téli időben ugyan­is nagyon gyorsan kihűlhet a vízben az emberi szervezet. Nem véletlen, hogy a legtöbb ilyen esetben már csak a holt­tották a balassagyarmati hiva­tásos tűzoltóság ügyeletét, s ez­zel egy időben értesítették a te­lepülés önkéntes tűzoltóit is. A helyi önkéntesek és a szomszé­dok azonnal megkezdték a kút­ba esett asszony mentését, akit sikerült is kiemelni az öt méter mély kútból, még mielőtt a hi­vatásosok Balassagyarmatról megérkeztek. Ez utóbbiak az Országos Mentőszolgálat szakemberei­nek segédkeztek az asszony helyszíni ellátásban. A 72 éves nőt kivizsgálásra és ellátásra a balassagyarmati dr. Kenessey Az önzetlen, példaértékű helytállásért, embertársuk megmentésének elismeréseként adományozott öt érsekvadkerti lakosnak életmentő díszoklevelet a na­pokban Berecz György tűzoltó alezredes, a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője. Az elismerésben részesülteknek köszönheti az életét az a 72 esztendős asszony, aki január 18-án belezuhant egy öt méter mély kútba. S. K. __________________ Er sekvadkert. Az idős asszony szomszédai néhány perccel a baleset után, 9.27 órakor riasz­Albert kórházba szállították. Dankóné Nagy Éva rendőrségi szóvivő arról tájékoztatta la­punkat, hogy a helyszínre érke­ző rendőröknek az idős hölgy egy megmentett élet testet találjuk meg - hangsúlyoz­ta Noskó Zsolt tűzoltó százados, a Nógrád Megyei Katasztrófavé­delmi Igazgatóság szóvivője. Berecz György tűzoltó alezre­des, a katasztrófavédelem me­gyei vezetője még aznap telefo­non gratulált, a minap pedig személyesen is köszönetét és elismerését fejezte ki a gyors és szakszerű beavatkozásban résztvevő állománynak, illetve az abban segédkező két civil­nek. Mint mondta, a január 18- án történtek is jól példázzák, I hogy az önkéntes tűzoltó-egye- | sületek rendkívüli értéket | képviselnek a tűzvédelem | rendszerében, azok tagjai | ugyanis szabad idejükben | igyekeznek a bajbajutottak se- “■ gítségére lenni. Emlékeztetett arra, hogy az ominózus balesetet néhány nappal megelőzően rendezték meg Budapesten az önkéntes tűzoltó-egyesületek első orszá­gos találkozóját, amelyen az érsekvadkerti parancsnok is részt vett. Dr. Bakondi György tűzoltó altábornagy, az Orszá­gos Katasztrófavédelmi Főigaz­gatóság vezetője itt úgy fogal­mazott: a katasztrófavédelem vezetésének eltökélt szándéka megtalálni annak a módját, ho­gyan lehet az önkéntes egyesü­letek súlyát, társadalmi elis­mertségét növelni, illetve a hi­vatásosokkal való partnerséget erősíteni. Ki kell alakítani azo­kat a kereteket, amelyek a kö­vetkező száz évre biztosítják ezen egyesületek tevékenységé­nek hátterét. Meg kell szólítani a fiatalokat, össze kell hangolni a hivatásosok és az önkéntesek munkáját, de ugyanezt kell ten­niük az egyes önképtes szerve­zeteknek egymás között is. Ezt követően Berecz György életmentő díszoklevéllel jutal­mazta a kútba zuhant asszony se­gítségére sietőket: Konopás Lász­lót, Őszi Sándort, Laczó Ákost, va­lamint Bicskei Viktor és Nagy Im­re önkéntes tűzoltókat. Dr. Kovácsáé Nagy Mária, Érsek- vadkert polgármestere, megkö­szönte a megyei katasztrófavédel­mi igazgató szavait, majd tolmá­csolva a helyi lakosok háláját, el­ismerésként ajándéktárgyat adott át az életmentőknek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom