Nógrád Megyei Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-27 / 23. szám

6 2012. JANUÁR 27., PÉNTEK GAZDASÁG E3MEH31 A megszorítás növeli a válság költségeit 600 millió új munkahelyet kell teremteni a világon, ám a megszorítások tovább ronthatják a munkaerőpia cok helyzetét - figyelmeztet az ILO. Az ENSZ munkaügyi szervezete friss kiadványá­ban felhívja a figyelmet ar ra, hogy a válság miatt a glo­bális munkanélküliség 200 millió fővel nőtt. Emellett több mint 400 millió új munkahelyre lesz szükség a következő évtizedben. A fej­lett gazdaságokban és az EU ban a megszorító intéz kedések tovább árthatnak a munkaerőpiacoknak, és nö­velhetik a válság hosszú tá vú költségeit. ■ VG Egyre kevesebb az agrármunkás Európában az európai és a közép ázsiai régióban tovább csökken a mezőgazdaságban dolgozók száma a 2011-es 50 millió fő­ről 2050-re mintegy 15 mii lióra, a termelés volumene ugyanakkor 205Ő re 20 szá­zalékkal növekedhet a 2005- ös szinthez képest - jelentet­te ki tegnapi budapesti sajtó- tájékoztatóján Fernanda Guerrieri, az ENSZ Élelme^ zésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) térségi képviselője. A növekedés el lenére az EU elsősorban élei miszer-importőr marad tét te hozzá. ■ MTI Libanonba utazik Orbán Viktor ORBÁN VIKTOR miniszterei nők ma Bej rútba utazik, ahol részt vesz a több mint száz európai, dél amerikai, afri kai és az arab világhoz tarto­zó pártot tömörítő a Demok ratikus Középpártok Inter nadonáléjának (Centrist Democrat International) vég­rehajtó bizottsági ülésén. A kormányfő látogatást tesz Michel Sleiman államfőnél és Nabih Berrynél, a parla ment elnökénél, valamint megbeszélést folytat Najib Mikati miniszterelnökkel és Amine Gemayel korábbi köz társasági elnökkel, a Kataeb párt elnökével. ■ VG Rengeteg változást vár el az IMF értékelés A valutaalapnak a végtörlesztéssel van a legnagyobb problémája Deficitprognózisok (egyenleg a GDP százalékában) kormány- ,yr IMF-vész­zat h forgatókönyv kormány- ,Mr IMF-vész­zat h forgatókönyv ö VG-GRAFIKA FORRÁS: VG-GYŰJTÉS Fellegi Tamás Washingtonban tárgyalt Christine Lagarde-dal, a valutaalap vezérigazgatójával. Nem értettek egyet mindenben Javaslatözönt zúdít Magyar- országra az IMF a szokásos felülvizsgálatáról kiadott je­lentésben: az adórendszer teljes átgondolása, a deviza­hitelesek kölcsöneinek kor­látozott átütemezése csak két példa a sok közül. Rovó Attila Hatástalan végtörlesztés, rossz adórendszer, nem hiteles gazda ságpoüüka - ezeket a hibákat ró ja fel főként a Nemzetközi Valuta alap (IMF) országjelentése. A do­kumentum szerint 201011 ben a költségvetési politika lazító volt, az adócsökkentések 3 százalék­kal járultak hozzá a strukturális hiányhoz, de a 2012-es büdzsé alapjaiban jelent szigorítást. A kormányzat vegyesen próbált al­kalmazni kedvező reformokat és ellentmondásos intézkedéseket, mert amíg a Széli Káimán-terv - a rokkantnyugdíj, a tb kiadások, a segélyezés átvilágítása - egy­bevág az IMF javaslataival, más intézkedések - például a végtör­lesztés, a minimálbér adómentes­ségének kivezetése és a munka­adói tb hozzájárulások emelése - rontottak a helyzeten. A fiskális lazítást ráadásul olyan dolgokból finanszírozták, mmt a különadók vagy a ináso dik nyugdíjpillér de facto államo sítása - mutat rá az úgynevezeú IV. cikkely szerinti országjelen tés. A fő kihívás mindezek miatt az adósságteher kezelése úgy, hogy az ne fojtsa meg a növeke­dést Sorsdöntő lesz az intézke­déssorozat, amelynek feladata a stabilizáció, a lútelesség építése, az intézmények erejének és a ver senyképességnek a növelése - közli az IMF. A delegáció azt javasolja, hogy ne használják el a költségvetési tartalékokat, arra ugyanis a hi ánycsökkentéshez szükség van, és nem elég a nagy makrogazda­sági sokkok, költségvetési vég rehajtási kilengések kezelésére. Az IMF javaslat szerint további pufferre van szükség, így a kor mány a változtatások tartóssá gára tud koncentrálni, ennek eszköze pedig a kiadások haté­konyságának felülvizsgálata le­het. Megjegyzi azt is, hogy a ha­zai adózás túl regresszív, vagyis a relatív adóterhelés a kis jőve delműeken nagyobb, mint a te­hetőseken, ez negatív hatással van a belső elosztásra és a növe­kedésre. Megemlíti, hogy ugrás­szerű emelkedés volt a minimál­bérnél, és felhívja a figyelmet a túl bonyolult bérkompenzációs rendszerre, amely a cégek admi nisztrációját növeli. A javaslatok szerint a különadók kivezetése, az egykulcsos adó elemeinek át gondolása, a bér és kompenzá ciós reform ésszerűsítése csők kentheti a kedvezőtlen hatást a középtávú növekedési kilátások ra és a szegények életére. Fiskális ügyekben is konkrét javaslatokat tesz a valutaalap: szerintük az államadósság nö­velésének korlátozását hozzá kellene kötni az „output gap”- hez, vagyis a gazdaság tényle­Az IMF javaslatai • Az egykulcsos adó elemei­nek átgondolása •A bér- és bérkompenzációs reform ésszerűsítése •Az állami transzferek átvilá­gítása • Az államadósságplafon át­gondolása • Az önkormányzati alkalma­zás racionalizálása ges és lehetséges kibocsátása közötti különbséghez, ezzel el kerülve a prociklikus szorítást. Másodsorban az önkormányza tok számára konkrétabb hitel- felvételi szabályokat kellene elő­írni, meghatározva azt is, ponto­san mi történik nemteljesí­téskor. Harmadrészt az IMF ag gódik a költségvetési tanács füg­getlensége és hatékonysága mi­att. „A minimum, hogy függet­len elemzésekre legyen lehető­ségük minden fiskális kezdemé­nyezésről, azokról is, amelyek hatása kívül áll a mostani bü dzsécikluson” - írják, és a ban­kok kisebb terhelését javasolják, beleértve a különadót és a vég­törlesztés aránytalan terhét is. Mindez kritikus fontosságú első •A tömegközlekedés restruk- turálása •Az önkormányzatok hitelfel­vételének szabályozása •A devizahitelek új típusú át­ütemezése •Az ágazati különadók csök­kentése •A jegybank, költségvetési ta­nács erősítése lépés lehet a növekedés beindí tására közük. A jelentés kitér arra is, hogy az IMF nem feltétlen ért egyet abban a kormánnyal, hogy a nö­vekedés gátja a lakossági deviza Intel kitettség és a forintromlás. Az IMF szerint ez nem bizonyí­tott, mert csak a háztartások 15 százalékának van frankhitele, és csupán egy részük van bajban. A fogyasztás gátja a munkanél­küliség, a magas kamatok, az alacsony reálbérnövekedés és a hanyatló fogyasztói bizalom az IMF szerint. A kormány próbál­kozása a devizahitelek nyomá­sának enyhítésére általánosság­ban hatástalan maradt, a leg újabb kísérlet fejlődést jelent, de még messze áll a legjobb gyakor­Előrejelzések 2012-re és 2013-ra 2012 IMF IMF válság­- Kor­alap­forgató­mány eset könyv GDP-bővülés 0,3-3,4 0,5 Államadósság 75,7 84,2 72,1 2013 IMF IMF-válság- Kor­alap­forgató- mány eset könyv GDP-bövüles 1,5 1 3,2 Államadósság 75,3 87,5 69,7 lattól - fogalmaz a jelentés, és megjegyzi: a kormány ezzel nem ért egyet. Az IMF szerint egy ön­kéntes, korlátozott és jól megter­vezett adósságátütemezés segít­hetne igazán. Ez legyen önkén tes alapú, tartsák tiszteletben a magánjogi szerződéseket, csak a bajbajutottaknak szóljon, a tér hét osszák el a részt vevő ágaza­tok között is és időben is. A monetáris politika elemzése^ kor azt írják, a jegybanki deviza tartalék nem elegendő nagy ma­nőverekre. A GDP 45 százalékát kitevő rövid lejáratú külső adós ság nagymértékben igénybe ve­heti a tartalékot, továbbá a Mol- részvény-vásárlás és a végtörlesz­tés miatti jegybanki devizatender is jelzi: váratlanul jelenhet meg nagy mennyiségű tartalék-igény­bevétel. Az IMF hosszan sorolja aggodalmait az MNB-t ülető jog­szabályváltozások miatt Összegzésében az IMF leszö gézi: olyan poütika csökkentheti a piacvesztés kockázatait, amely elkeriiü az elmúlt évek ad hoc in­tervenciós intézkedéseit, és erősí­ti a gazdasági intézményrend szert. „Ha elfogadható, erős terve­ket lábúik, egy elővigyázatossági hitelmegállapodás enyhíthet a fenti kényszereken” zárul a do­kumentum. Jövedelmező üzlet lehet az elektronikus jegyrendszer BKV Házkutatást tartottak tegnap a közlekedési vállalat székházában, szerződésekről kértek információkat Fokozatosan bevezetik az elekt­ronikus jegyrendszert a BKV-nál - döntött a Fővárosi Közgyűlés. A tervek szerint jövőre időalapú jeggyel lehet utazni, vagyis meg­adott időn belül korlátlan átszál lási lehetőséggel. A bérleteket 2014 ben kártyára cserélnék, majd 2015-től a metrókon és részben a HÉV-nél beléptető­kapuk veszik át az eüenőrök he­lyét. Végül bevezetnék az érintés nélküü bankkártyás fizetést. Időhúzó takükára utalnak az elnyújtott határidők - véli Domer Lajos, a Városi és Elővái-osi Köz lekedési Egyesület elnöke. La­pmik kérdésére elmondta: más városok tapasztalatai alapján a rendszer akár egy év alatt is ki­építhető, további egy év múlva pe­dig már meg is tériUhet a befek tetés. Az anyagi siker titka nem az elektronikusság, hanem a be léptetés teljeskörűsége: a rend szer, ha teljesen meg nem is szün teti, rendkívül megnehezíti a blic celést és a bérlethamisítást. A jegyárbevételek kezelése akkora üzlet (Budapesten 50 milliárd fo­rintról van szó évente), hogy a külföldi esetekben szinte azon­nal lehetett befektetőt találni. Domer Lajos elmondta: sok he­lyen koncesszióban adják ki a rendszer kiépítésének feladatát, így elvileg közpénz fizetése nél­kül megindulhat a projekt, a szer­ződő cég pedig a jegyárbevétel nö­vekedésének bizonyos százalékát Többször megígérték már az elektronikus rendszert, hiába kapja meg. Emiéi is egyszerűbb megoldás volna, ha az EU-tól ér­kezne támogatás. Kérdés azon ban, van-e ideje a rendkívül rossz gazdasági helyzetben lévő Buda pesüiek kivárni, amíg kiderül, ér- kezike uniós forrás. Értékesítési kiadások* Jegypénztárak 838' Viszonteladók 565 Jegyautomaták 136 Jegykezelők üzemeltetése 14 Ellenőrök fizetése 1264 Biztonsági szolgálat, 1218 Közterület-felügyelők Pótdijazási tevékenység 79 Összes kiadás 5286 Összes kapcsolódó bevétel 33 801 * 2011.1-IX., MILLIÓ FORINT. FORRÁS: BKK A közgyűlés arról is döntött, hogy kilencmilüárd forint tulaj­donosi kölcsönt és hatmilliárd közszolgáltatási ellentételezést kap a BKV. A cég szolgáltatási szerződési' április 30 án jár le, acf dig ennek az összegnek köszön hetően biztosított a működés, a jövőkép viszont a főváros és a kor mány tárgyalásain is múlik. Közben a BKV székházában házkutatás folyt tegnap - írta az Index. A BRFK gazdaságvé­delmi osztálya hat, még az elő ző elnök, Kocsis István idejéből származó szerződésről kért in formációkat. A BKV jelezte:' a szerződéssel kapcsolatos anya gokat korábban már átadták a rendőrségnek. ■ Sz. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom