Nógrád Megyei Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
2012-01-27 / 23. szám
2 2012. JANUÁR 27., PÉNTEK NÓGRÁD MEGYE Öntudatosan őrzi a hagyományt a város (Folytatás az 1. oldalról.) a bizonyos éjszakát, még felkutathatta a csehkiverő vasutasok egyenes ági leszármazottait. A kötet megjelenésének évében a város főterén felavatták Párkányi Raab Péter szobrászművész - Balassagyarmat legifjabb díszpolgára - Civitas Fortissima emlékművét is, mely allegorikusán fejezi ki a hősi tettet. 2000-ben Barthó Zsuzsanna és Tyekvicska Árpád Civitas Fortissima címmel könyvet adott ki, s valószínűleg a történelmi eseményekkel kapcsolatos egyetlen írásos kordokumentum, újságcikk, jegyzőkönyv sem maradt ki a munkából. A Civitas Fortissima hagyománya tehát a 2000-es években izmosodott meg - a nagy- politikában is. 2004. november 18-án Urbán Árpád országgyűlési képviselő kérelmet nyújtott be dr. Szili Katalin házelnökhöz s rajta keresztül a parlamenthez a város képviselő-testülete és a Civitas Fortissima Kör nevében, hogy az elnevezést törvénybe iktassák. Az önkormányzati bizottság elfogadta a honatya kérését, s 2005. május 18-án évtizedek titkos és utóbb már nyíltan hangoztatott óhaja teljesült. Az országgyűlés törvénybe iktatta: Balassagyarmat városa törvényesen viselheti a Civitas Fortissima nevet, a „Legbátrabb város” kitüntető címet. A 2006- os ünnepségen dr. Szili Katalin, az országgyűlés akkori elnöke adta át hivatalosan is a címet. A Köztársaság teret 2009. február 1-jétől Civitas Fortissima térnek, a Böjtös Sándor utcát pedig Huszár Aladár útnak nevezik, a polgári ellenállás szervezőjére emlékezve. Természetesen nem szabad megfeledkeznünk a rendszerváltás óta folytatott küzdelemről sem. 1989-ben jött létre a Civitas Fortissima Kör, mint civil szervezet Kamarás József örökös, tiszteletbeli elnök kezdeményezésére, azzal a céllal, hogy az 1922-ben leleplezett, a városháza falán lévő táblát. visszafordítsák valódi oldalára. A másik célkitűzés az volt, hogy a Civitas Fortissima nevet hivatalosan is használhassa a város, hiszen a csehkiverés fegyveres harcának nagy szerepe volt abban, hogy Magyarország északi határa az Ipoly maradt, Balassagyarmat pedig Magyarország részeként élt tovább. A rendszerváltozás óta tehát újra ünnepeltek Gyarmaton - 1994-től már a régi, helyreállított tábla előtt. Göncz Árpád 1996-ban - Kamarás József megkeresésére - levélben erősítette meg a cím viselésében a város lakosságát. 1998-ban a dr. Szakács Zoltán és Pulay László vezette kör elérte azt, hogy önkormányzati rendeletbe foglalták: január 29-e a város hivatalos ünnepe. Az ünneplésnek forgatókönyve alakult ki: a temetőben, a vasúti emléktáblánál való megemlékezés, a polgármesteri hivatal emléktáblájánál az ünnepi szónoklat, majd az ünnepi testületi ülésen a díszpolgári és Pro Űrbe címek átadása. A rendelet meghozatalakor került a városházára és a város neve alá a felirat, s a címerben is benne foglaltatik a jelkép, amely arra emlékeztet: bátorság és elszántság kellett nem csak a harcokhoz, hanem az összefogáshoz is. Az 1919-es tettrekészség, a pártpolitikán felülemelkedő, egy nagy ügy érdekében végrehajtott közös cselekedet adta vissza a város önbecsülését és valódi rangját a magyar települések között. Éljen a kultúránk örök időkön át! Vajon mi is büszkék vagyunk nemzeti kultúránkra, a magyar nép keresztény múltjára, és hiszünk népünk önrendelkezési jogában, országunk szuverenitásában? Fontos kérdés ez manapság, hiszen a keresztény gyökereit elvesztő Európában mára egyesek Magyar- országot akarják keresztre feszíteni. Sisák Imre polgármester fogalmazott így pár napja „kultúra pásztói házában, az egyik legfiatalabb, de talán legfontosabb ünnepünkön” elhangzott beszédében. Pásztó. Témagazdag rendezvénysorozattal, ezen belül kiemelt eseményekkel ünnepelte a magyar kultúra napját a város. A Teleki László Városi Könyvtár és Művelődési Központ január 17-én indította kultúra heti programjait, amelynek keretében az elmúlt napokban Lázár Zsófiával is találkozhattak az olvasók a könyvtárban. Ugyanitt régi magyar mesterségekkel foglalkozáson ismerkedhettek az alsó tagozatos diákok. Következő alkalommal Téli ünnepkörök mottóval a kézművesség szépségeit, értékeit, illetve saját kézügyességüket fedezhették fel az iskolások. Január 20-án pénteken a kultúra napjához kapcsolódó visszapillantót és vetélkedőt középiskolások részvételével tartották meg. Az intézményi eseménysorozat a művelődési központban a január 23-i író-olvasó találkozóval zárult, a vendég Jókai Anna Kossuth-díjas író, költő volt. Ez a rendezvény a városi ünnepséghez kapcsolódott, az Apáczai Kiadó, az önkormányzat és az általános iskola közösen szervezett - a Dózsa iskolában tartott, pedagógiai, szakmai programjához hasonlóan. Az ünnepi megemlékezést a művelődési központban kísérhették figyelemmel az érdeklődők. A zenés-verses összeállítást követően mondta el ünnepi beszédét Sisák Imre, polgár- mester. Szavai szerint: hálásak lehetünk azért, hogy 1989. január 22-én a rendszerváltás küszöbén a Himnusz megírásának napját választották a magyar kultúra napjává. Ez az a nap, amikor főhajtással emlékezünk legfontosabb közös kincsünkről, arról, amely jelzőjét és minősítését adhatja létünknek arról, amely megkülönböztet minket más népektől, szág alaptörvényét is kezdő so- „ez a magyar kultúra”. Ä Him- rai vezetik be. nusz rendkívüli jelentőségét A következőkben az alaptör- mutatja az is, hogy Magyaror- vény bevezető részéből idézett: Sisák Imre „Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez. Tiszteljük más népek szabadságát és kultúráját, együttműködésre törekszünk a világ minden nemzetével. Joggal tehetjük fel mindezek után magunknak a kérdést most és itt a mai Magyarországon, vajon mi is büszkék vagyunk nemzeti kultúránkra, a magyar nép keresztény múltjára és hiszünk népünk önrendelkezési jogában, Magyarország szuverenitásában? Fontos kérdés ez manapság, hiszen a keresztény gyökereit elvesztő Európában mára egyesek Magyar- országot akarják keresztre feszíteni. A szabadosságot, az ember mindenhatóságát hirdető eszmék képviselői azt is megkérdőjelezik, hogy hazánkban érvé- nyesülnek-e az alapvető emberi jogok? Nekünk büszkének kell lennünk arra, hogy Szent István királyunk több mint ezer évvel ezelőtt „szilárd alapokra” helyezte a magyar államot és hazánkat a keresztény Európa részévé tette. Mára ezek a népek elfelejtették azt, hogy a magyarok évszázadokon át védték Európát, hány és hány ezer hős ontotta vérét az ő szabadságukért is. Meggyőződésem szerint Magyarország ma is igazi európai kultúrnemzet. Azok, akik pusztán politikai meggyőződésük miatt támadják hazánkat, nem ismerik e hon oly kiváló fiait, történelmünk nagyjait, kultúránk kiváló képviselőit.” Sisák Imre külön kérte, „ne feledkezzünk el a magyar kultúra pásztói képviselőiről sem. Hiszen éppen az elmúlt esztendőben emlékeztünk meg a 110 éve született Rajeczky Benjáminról, január 31-én pedig a 87 éve született Csohány Kálmánt ünnepeljük a megújult Csohány Galériában, de büszkék vagyunk Gaál Istvánra, Platthy Adorjánra és sok más pásztói művészre, akik már nem lehetnek közöttünk. Végül arra biztatott: mai, nehéz helyzetünkben is tekintsünk optimizmussal a jövőbe, nem feledve Pál apostol tanítását a hívők bizonyosságáról: „Ha Isten velünk, ki ellenünk?” Kedves barátaim, ha mi kitartunk a teremtő Istenünk mellett, Magyarországot a poklok kapui sem fogják megállítani! Éljen hát a magyar kultúra Isten segítségével örök időkön át!” (Mj.)
