Nógrád Megyei Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
2012-01-17 / 14. szám
4 2012. JANUAR 17., KEDD NÓGRÁD MEGYE Palóc Múzeum: Eredmények és a jövő építése Balassagyarmat. A Palóc Múzeum Nagy Iván akadémikus 19. századi múzeumalapítását követően kiemelkedő fordulópontot könyvelhet el a 2011-ben teljesített feladatokkal. A Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet legnagyobb fejlesztése, tanulmányi raktár kialakításának építési munkálatai valósultak meg az év folyamán, közel százmillió forint értékben. E korszakos fejlesztés feltétele volt, hogy önerőből el kellett végeznünk az új látványtárba kerülő műtárgyanyag digitalizálását. Az örömteli fejlődéssel nehézségek is jártak együtt. A múzeum szabadtéri gyűjteménye nem fogadhatta a látogatókat és a Palóc Múzeum épületében is korlátoznunk kellett a vendégek fogadását. A Palóc Múzeum 2011-ben a szervezet legexportképesebb múzeumaként számos kiállítást készített külső helyszíneken. így a Gyermekvilág Nógrádban címűt a salgótarjáni múzeumban, a mezőkövesdi Matyó Múzeumban A Szent megjelenései - ábrázolás és kultusz a Palócfóldön, a hatvani Hatvány Lajos Múzeumban az Égi ideálja a női szépségnek címmel mutattunk be palócfóldi szakrális ábrázolásokat. Az egri Dobó István Vármúzeumban a palóc vidék fogadalmi gyakorlatának témáját ismertettük. Az országhatáron túli Füleken népművészeti kiállítást rendeztünk, együttműködésben a füleki vármúzeummal. Műtárgyainkból kölcsönöztünk is az ország több múzeuma számára, közük a Budapesti Néprajzi Múzeumnak, a textilmúzeumnak, vagy a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumnak. Állandó kiállításaink mellett látható volt az Egy hazát szeretünk! Nemzeti jelképek Pápa térségéből című tárlat; A fából faragott csoda című kiállítás felvidéki fafaragásokat mutatott be. Az irodalom és a képzőművészet iránt érdeklődők a Nagy László a költő és a grafikus című kiállítást tekinthették meg. Az Armales Transylvanorum című vándorkiállítás az erdélyi fejedelmek címer ábrázolásait mutatta be. Új típusú kínálattal is jelentkeztünk: az „Etnomobillal”, a kortárs kultúra tárgyi világát feltáró lakókocsis kiállítás fogadásával. A múzeumpedagógiai programsorozatunk jelenleg több mint 28 millió forintos európai uniós támogatással zajlik, ennek keretében a városi és környékbeli oktatási intézményeknek biztosítunk ingyenesen színvonalas múzeumi foglalkozásokat. Emellett bekapcsolódtunk minden országos program- sorozatba, megrendeztük a múzeumok éjszakáját és az őszi fesztivált. Közel 1 millió forintot nyertünk a Palóc fundus olajütőjének restauráltatására. Műtárgyállományunkat 700 000 forint értékben gyarapíthatjuk a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával, és ösz- szesen majd másfél millió forintot fordíthatunk a múzeumi szervezet fotógyűjteményének felhasználóbarát közzétételére, illetve többfunkciós web 2.0 jellegű felület kialakítására a szervezet honlapján. Közben a nógrádgárdonyi és felsőpetényi külső raktárak felszámolásával új raktári elhelyezést alakítottunk ki a Palóc Múzeumhoz közeli volt vármegyeháza épületében. . A Pulszky Társaság Múzeumi Egyesület évente egyetlen múzeumot tüntet ki kiemelkedő szakmai és muzeológiai tevékenységért. 2010-ben ezt a díjazást a Palóc Múzeum nyerte el. A díjhoz kapcsolódó szokásos gyakorlat, hogy a következő évben a kitüntetett intézmény ad helyszínt a díjátadásnak. A Palóc Múzeum építészeti bővítése most nem tette lehetővé e szokásgyakorlat megvalósulását, mint ahogy a múzeumunk alapításának 120 éves évfordulójáról való megemlékezést is néhány hónappal el kellett halaszta- nunk. Már most elkezdtük a jubileumi 125. évfordulóra való felkészülést, ennek keretében új állandó kiállítás kidolgozásának koncepcióját. A múzeumi szervezet takarékosabb és hatékonyabb működése céljából történő átszervezés témája az év során többször is napirenden volt a fenntartó Nógrád Megyei Önkormányzat kezdeményezésére. Ennek során került mérlegelésre a szervezet történeti központjának, a balassagyarmati múzeumnak újra megyei múzeummá szervezése. 1970-ig Balassagyarmaton volt a megyei múzeumi központ, és a balassagyarmati múzeum gyűjteményeiből alapították, illetve bővítették a megye többi múzeumát. Fenntartói megbízásra számba vettük azokat a szempontokat és értékeket, amelyek balassagyarmati vezetés mellett tehetik hatékonyabbá a megyei múzeumi terület működését. A szécsényi múzeum épület kastély és a pásztói múzeum kolostor múltját, vagy a salgótarjáni intézmény munkás- mozgalmi múzeumként létesített épületét nem nagyon lehet negatív felhanggal értelmezni, éppen ellenkezőleg a Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet egyik legsajátosabb teljesítménye, hogy az elmúlt évtizedekben képes volt ilyen hatalmas épületállomány fenntartásáról és működéséről gondoskodni. Bár a Palóc Múzeum dolgozói létszáma a minimumhoz közelít, 2011-ben is sikerült erőnkön felüli eredményeket elérnünk. Törekvéseink eredményeit hamarosan látogatóink elé tárhatjuk, és ez meggyőzheti az érdeklődőket, hogy a balassagyarmati múzeum egyre inkább a palóc kultúra nagyrégiós központja. Limbacherné dr. Lengyel Ágnes, a Palóc Múzeum igazgatója A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. A magyar lakosságnak az elmúlt év során leginkább egzisztenciális félelmei voltak, az év elején az emberek 70 százaléka, az esztendő végén 74 százaléka szerint a munkahelyek hiánya jelentette a legnagyobb veszélyt ebben az országban. Egy éve 64, mostanában 68 százalékot töltött el félelemmel hazánkban az elszegényedés, a szociális egyenlőtlenség. Ugyancsak jelentős gondnak tekintik a magyarok a korrupciót, de a múlt évben egyre csökkent - 53-ról 42 százalékra az említők aránya. Ezekhez képest a globális jellegű tényezők - mint a fenntarthatóságot biztosító programok, a jóléti államok esetleges megszűnése, a környezet elleni fenyegetések vagy a klímaváltozás - sokkal kevesebb, legfeljebb egytizednyi magyar számára okoztak fejfájást 2011-ben. Egyébként általában a világ országaiban is a munkahely elveszítésétől és a szegénységtől tartanak leginkább az emberek, de az aggódók aránya - a világ országainak átlagát tekintve alacsonyabb, mint hazánkban: az előbbinél 45-50, az utóbbinál 35-30 százalék között alakult a tavalyi évben. Az is megfigyelhető, hogy nemcsak nálunk, de más országokban is a globális tényezők állnak a félelmi lista végén, de aggodalmaskodók aránya valamivel magasabb - ezek a legfontosabb megállításai annak a közvéleménykutatássorozatnak, amelyet az Ipsos-csoport végzett 2011-ben a világ 27 országában, a felnőtt népességet reprezentáló mintán. Az elszegényedéstől rettegünk Nógrád megye. Az ipsos-csoport lapunkhoz eljuttatott közleményében az áll: Magyarország legnagyobb problémájának a munkanélküliséget érezték, s érzik az emberek, a tavalyi esztendőben 70-74 százalék közötti arányban sorolták a négy fő gond közé. Ez annyira általános vélemény, hogy a társadalom minden csoportjában az aggodalmak listájának első vagy a második helyén szerepel. A munka világából való kiszorulás egyik következménye lehet az anyagi ellehetetlenülés, az elszegényedés. Ezért sem meglepő, hogy a magyar lakosság a tavalyi évben magas, 61-68 százalékos arányban sorolta a félelmek rangsorának élvonalába a szociális háló kilyukadását, az egzisztenciális lecsúszást. Erre a problémára főképpen az alacsony iskolázottságúak, a szakképzetlen rétegek, az idős emberek érzékenyek inkább, s a szegénységre a nők aggódó figyelme is nagyobb mértékben rávetül, mint a férfiaké. A magyar emberek még egy dologtól, a korrupció jelenlététől tartanak igazán. A tavalyi év első felében a magyarok nagyjából fele, az utolsó hónapokban bő négytizede sorolta a legsúlyosabb problémák közé a korrupciót, a lakosság véleménye e tekintetben tehát kedvezőbb lett Magyarországról. Bár a munkanélküliség és a szegénység a két legrettegettebb dolog a világon, az aggodalmaskodás általánosságban azonban szerényebb mértékű, mint a magyaroké. A munkahelyek hiánya nagyjából ugyanolyan mértékű probléma az olaszok, mint a magyarok számára (az ettől tartók aránya 70-76 százalék volt tavaly). A spanyolok viszont még nálunk is jobban félnek attól, hogy nem lesz munkájuk (80- 85 százalék tart ettől). A szegénység rajtunk kívül a kínaiakat, az oroszokat és a németeket is az átlagosnál nagyobb mértékben nyugtalanítja, de az arányok alacsonyabbak (50 és 60 százalék közöttiek). A magyarok félelmi dobogóján lévő három tényező mindegyike gazdasági, anyagi természetű. A munkanélküliség és az anyagi szűkösség miatt a rendszerváltás óta szorong a magyar társadalom, de ezek a dolgok az elmúlt években a szokásosnál is több embert nyugtalanítottak. Kiemelkednek a sorból, az utánuk következő tényező, az egészségügyi ellátás romlásától való aggódás jóval kevesebb magyarra volt jellemző a tavalyi évben - a lakosság 26-30 százalékára. Nem jelentéktelen, de az előbbieknél mégis kisebb arányban - tavaly 15-22 illetve 13-17 százaléknyian - érzik problematikusnak a bűnözést, erőszakot valamint az erkölcsi értékek devalvációját. Az utóbbi megítélésében egyébként karakteres különbségeket érzékelhetünk a társadalmi státus változásával. Az iskolázottság emelkedésével egyre nő a morális szempontok súlya, a diplomások több mint egynegyede a négy legnagyobb gond közé sorolta. A globalizálódás számos veszélyforrást hordoz magában, ezek leküzdésével nemzetközi szervezetek foglalkoznak. Hazánk lakosságát viszont nem igazán izgatják az efféle problémák, távolinak érzik maguktól. A magyarokat a belső, egzisztenciális gondok sokkal inkább nyomasztják, mint a világ sorsát befolyásoló ügyek. A jóléti állam fenntarthatóságának kérdése 10-14 százalékot foglalkoztatott, a környezeti ártalmak és a klíma esetleges változása 1-2 százalékot, a terrorizmus legfeljebb 1 százalékot aggaszt mostanság hazánkban. A kvalifikáltabb rétegek és a fiatalok az átlagosnál valamivel nagyobb problémának tartják a globalizáció esetleges negatív járulékait (3-4 százalékponttal magasabb a nyugtalanok aránya), de ezek a tényezők körükben is a rangsorvégén találhatók. . A globális nehézségeket általában, a világ országainak többségében is a rangsor végén találhatjuk, igaz, valamivel nagyobb említési arányokkal. Olyan jól magyarázható, átlagtól való eltérések persze akadnak, mint a japánok jelentős, 25-30 százalékra jellemző félelme a környezeti veszélyektől. MITŐL FELNEK LEGINKÁBB A MAGYAROK? (azok százalékos aránya, akik az adott tényező a négy legnagyobb gond közé sorolták 2011 novemberében) munkanélküliség szegénység korrupció egészségügyi ellátás romlása adók emelkedése erkölcsi hanyatlás« bűnözés, erőszak jóléti állam megszűnése szélsőségek terjedése az oktatás körüli bizonytalanságok B i hitelhez jutás nehezedése Hl 4 környezet elleni fenyegetések flj 2 klímaváltozás I ^ • terrorizmus 1 ^ 174 68 42 —— --------------------—-------------------------1-----------—-—
