Nógrád Megyei Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-17 / 14. szám

2012. JANUÁR 17., KEDD 5 ORSZÁGJÁRÓ Darányi Ignác-terv a magyar földért Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mondott a Darányi Ignác-tervet bemutató konferencián a Vidékfejlesztési Minisztériumban. Start-számla Budapest. Jelentősen növeke­dett a Start-számlák kedvessé­ge tavaly az azenpenzem.hu szerint. A portál a Magyar Ál­lamkincstár adataira hivatkoz­va azt írta: míg 201Ó-ben csu­pán az újszülöttek alig több mint 27 százalékának nyitottak ilyen számlák a szülők, tavaly már majdnem minden máso­dik babának. Kizárólag 2011- nek köszönhetően az életkezdé­si támogatás bevezetése óta születetteknek már közel har­mada (ez körülbelül 330 ezer babát jelent) rendelkezik Start­számlával. Csak tavaly mintegy kétmilliárd forintot fizettek be pluszban ezekre. Fejlődésre még mindig lenne tér, hiszen míg a kincstár az in­dulás óta eltelt időben 60 milliárd forintot, a szülők 15 milliárdot he­lyeztek el a gyermekek számára. A pénzügyi tanácsadó honlap is­merteti a banki ajánlatokat is. Ta­valy október óta nagyot változott a kamatkörnyezet, amit a babák számára gyűjtött pénz elhelyezé­sére szolgáló Start-számlák eseté­ben nem minden bank követett. A Start hozama így igen erősen szóródik - 4,5 százaléktól egé­szen 10 százalékig. Illegális droglabor Nyíregyháza. Illegális droglabort számoltak fel a rendőrök egy Nyíregyházához közeli tanyán - közölte a Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei főkapitányság szóvivőhelyettese hétfőn az MTI-vel. Az ügyben egy 39 éves férfit vettek őrizetbe, ellene ká­bítószerrel visszaélés büntette elkövetésének megalapozott gyanújával indult eljárás - mondta Hajas Zoltán rendőr őr­nagy. A szóvivőhelyettes tájé­koztatása szerint a férfi 2011 júniusa óta nagy mennyiség­ben darált le növényi mákszár­mazékot, és állított elő kábító­szert az általa korábban megvá­sárolt, lakatlan tanyán. Tevé­kenységéhez eszközöket is be­szerzett, amelyet most lefoglal­tak a növényi származékokkal és a drog előállításához szüksé­ges vegyi anyagokkal együtt. Hajas Zoltán megjegyezte: a rendőrség szombaton kezdte meg az illegális droglabor fel­számolását, de a helyszíni szemle még hétfőn is tartott. Az eljárás során - folytatta az őr­nagy - a rendőrség vizsgálja, hogy a férfi az előállított kábító­szert hol és kiknek értékesítet­te. Az ügynek várhatóan több gyanúsítottja lesz. Magyarország „minden ellenkező híreszteléssel szemben” eredendően mezőgazdasági ország - jelentette ki a miniszter- elnök a Darányi Ignác- terv, a nemzeti vidékstra­tégia végrehajtási keret- programjának hétfői be­mutatóján. Orbán Viktor a terv céljait a megőrzés, a megújítás és a minőség hármas jelszavával foglal­ta össze és beszédében sürgette a földtörvény módosítását, illetve továb­bi szabályok megalkotá­sát a birtok és tulajdon­védelem érdekében. Budapest A kormányfő a Vidék- fejlesztési Minisztériumban rendezett tanácskozáson kifej­tette: az országok biztonsága a jövőben egyre inkább az élelme­zési és élelmiszer-biztonságtól, az ivóvíz- és energiaellátás biz­tonságától és a környezetbizton­ságtól függ, és attól, kinek a ke­zében van mindez. Gyakran le­het hallani, hogy a jövő háborúi a termőföldért, az ivóvízért fog­nak folyni: „a rossz hírem az, hogy ez a háború már elkezdő­dött, csak nem fegyverekkel vív­ják, hanem más eszközökkel, például leminősítésekkel is, ezért nagyon résen kell len­nünk, mert a róka sohasem mondja meg egyenesen, hogy a sajtot szeretné kiénekelni a szánkból” - fogalmazott, majd hozzáfűzte, hogy a vidék és a mezőgazdaság teljesítménye ma sorsdöntő az egész ország és az egész magyarság számára. Orbán Viktor kijelentette: meg kell védeni a termőföldet és az ivóvízbázist, ezért nem fogad­nak be „génpiszkált anyagokat a földjeinkbe”, s ezért támogatják a gazdák földvásárlását és hely­ben maradását. A vidék joggal várhatja az állam támogatását, de cserébe minden magyar el­várhatja azt, hogy a vidék olyan szolgáltatásokat nyújtson, mint a biztonságos élelmiszer, a tisz­ta környezet és a pihenést bizto­sító magyar táj - közölte. A miniszterelnök hangsúlyoz­ta, hogy Magyarország „minden ellenkező híreszteléssel szem­ben” eredendően mezőgazdasá­gi ország, ezt igazolják földrajzi, természeti adottságai, történel­me, kultúrája és hagyományai is. Az ország akkor volt erős - folytatta - amikor virágzott a mezőgazdasága, persze az is igaz, hogy a korszerű nemzet- gazdaságok több lábon állnak, de a többi ágazat nem az agrárium ellenében, nem annak tagadásaként jön létre. „Nem fo­gadjuk el, hogy az ipart a korsze­rű, a haladó, a mezőgazdaságot pedig a maradi, a múltba ragadt dologként képzeljék el, képzel- tessék el velünk. Ha így tennénk (...), akkor saját magunkat minő­sítenénk le” - mondta a minisz­terelnök. A Darányi-terv lényege szerin­te úgy hangzik: terv a vidéki mi­nőségi élet megteremtésére, ar­ra, hogy jó gazdaként éljünk az­zal, amit a földünk adhat ne­künk, „márpedig a magyar föld mindent megadhat nekünk”, a nagyvárosi életformával össze­mérhető kényelmet, tisztes meg­élhetést biztosító munkalehető­séget, egészséges ivóvizet és jó minőségű, magyarok által előál­lított élelmiszereket. A terv célja a megőrzés, a meg­újítás, a minőség - foglalta ösz- sze, majd kifejtette: meg kell őriz­ni az időtlen értékeket - így a gazdag természeti adottságokat, az elődök tudását - megújulásra pedig főként a mai magyar em­ber vidékről vallott gondolkodá­sában van szükség, ugyanis be kell látni, hogy a városok élet- képtelenekké válnak a vidék nél­kül. „Az a nemzet, amelyik el­szakad a földtől, magától a való­ságtól szakad el, következéskép­pen legyengül” - fogalmazott, majd hozzátette, hogy a XXI. szá­zadban a nemzeti önállóság alap­ja egyre inkább az élelmiszer-ön­ellátás képessége. Úgy vélte, ha újra meglesz a minőségi élet le­hetősége a vidéken, akkor a vi­dék ugrásszerűen képes lesz ja­vítani a városi élet minőségét is, amit „a külföldről ideáramló si­lány kacatok, élelmiszer-ipari hulladék dömpingje alacsony szinten, sőt sokszor emberhez méltatlan szinten tart”. A feladatok között említette a földtörvény sürgős átalakítását, további szabályok megalkotását a birtok- és tulajdonvédelem ér­dekében, a fóldügyekkel foglal­kozó szervezetek működését érintő jogszabályok áttekinté­sét, ésszerűsítését, lehetőleg úgy, hogy a helyi közösségeké lehessen az első szó. Emellett tovább kell egyszerűsíteni a he­lyi értékesítési, kistermelői te­vékenységet, emelni kell a pia­cok rendjét szabályozó rendele­tek minőségét, a kistermelők adottságaihoz kell igazítani a sokszor nehézkes jogszabályo­kat, csökkenteni kell a termelők kiszolgáltatottságát, és rá kell szorítani a kereskedelmi part­nereket a tisztességes piaci vi­selkedésre - sorolta. A miniszterelnök felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy falusi emberek ma nagy­áruházakban vásárolják meg azt az élelmiszert, amelyet egyéb­ként a saját kertjükben is meg­termelhetnek. Ez szerinte vilá­gosan mutatja, milyen nagy a baj, hiszen „hová jutunk, ha már a falusi ember sem eszik rendes ételeket”. „Abból nem szabad en­gednünk, hogy akár városban él, akár falun, a magyar ember asz­talán jó minőségű és egészséges, magyar élelmiszer legyen” - je­lentette ki, hangsúlyozva: meg­győződése, hogy van esély a rosszabb minőségű külföldi dömpingáru és élelmiszer-ipari hulladék visszaszorítására. Orbán Viktor szerint Magyar- országon „az alapok megvetése után” most kezdődik az új rend­szer beüzemelése, a konszolidá­ció, s az új szisztéma egyik nagy nyertese biztosan a vidék, az agrárium, valamint a kis- és kö­zépgazdaságok lesznek. A konferencián mondott kö­szöntőjében Fazekas Sándor vi­dékfejlesztési miniszter közöl­te: a Darányi-terv magában fog­lalja egyebek mellett az uniós vidékfejlesztési forrásokból és a nemzeti költségvetésből megva­lósuló programokat, a jogi sza­bályozás korszerűsítését és az intézményi működés újjászer­vezését. A tárcavezető szerint Darányi Ignác munkájából a mai napig profitál a mezőgazdaság. Dará­nyi korszerű megoldásokkal, komplex rendszerekben gondol­kozva, válsághelyzetekben talál­ta meg a válaszokat a magyar vi­dék felzárkózására, a mezőgaz­daság talpra állására - emelte ki. Darányi Ignác, a XIX-XX. század fordulójának kivételesen nagyformátumú agrárpolitiku­sa volt. Embercsempészet Szeged. Tizenkét ázsiai határsér­tőt és két őket segítő szerbiai ál­lampolgárságú embercsempészt fogtak el a rendőrök Újszegeden, a Tisza-töltésén - tájékoztatta a Csongrád Megyei Rendőr-főka­pitányság szóvivője hétfőn az MTI-t. Tuczakov Szilvána el­mondta, még vasárnap érkezett lakossági bejelentés arról, hogy egy nagyobb csoport gyalogol Újszegeden, a gátőrház közelé­ben az ország belseje felé. A helyszínre érkező járőrök összesen tizennégy embert állí­tottak elő. Kiderült, nyolcán pa­kisztáni, négyen afgán állampol­gárok, két szerbiai férfi segített nekik átjutni a zöldhatáron - kö­zölte az alezredes. A szerbiai ál­lampolgárok ellen embercsem­pészés gyanújával, az illegális migránsok közül hat ember el­len - mivel nem először próbál­koztak illegális határátlépéssel - beutazási és tartózkodási tila­lom megsértése gyanújával bün­tetőeljárás, a többiek ügyében idegenrendészeti eljárás indult. Fogyasztóvédelmi vetélkedő Budapest Országos fogyasztóvé­delmi vetélkedőn vehetnek részt 14-18 éves diákok, a je­lentkezéseket a szervezők a www.feosz.hu weboldalon vár­ják. Az első forduló megoldásait február 3-ig küldhetik el a há­romfős csapatok. Egy iskolából több csapat is részt vehet a négy fordulóból álló megméretteté­sen. A fogyasztóvédelmi totót és a további feladatokat a honla­pon találhatják meg az érdeklő­dők. A döntőt április végén ren­dezik meg, a tervek szerint Bu­dapesten. A zsűrit a hazai fo­gyasztóvédelem neves képvise­lői alkotják, a hat legjobb csapat tagjait értékes nyereményekkel jutalmazzák. Az országos fo­gyasztóvédelmi sulivetélkedő elnevezésű versenyt a Fogyasz­tóvédelmi Egyesületek Orszá­gos Szövetsége és a Közép-ma­gyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület szervezi a sulitotó utódjaként. A kampány célja a figyelemfelkeltés: a mindenna­pi életben a fiatal fogyasztók is kerülhetnek olyan helyzetbe, melyben jogaikat érvényesíteni kell. A vetélkedő során szerzett tudás, tapasztalat nagymérték­ben hozzájárulhat ahhoz, hogy egy későbbi fogyasztói jogvitá­ban erélyesen tudjanak fellépni jogaik védelmében - közölte a szervező hétfőn az MTI-vel. Erzsébet-utalványok futószalagon A béren kívüli juttatások új elemeként megjelent, az állam által támogatott Erzsébet-utalvány gyártása de­cember 21. óta folyik, eddig mintegy 6 millió utal­ványt állítottak eló' a Pénzjegynyomdában - közölte az utalványt kibocsátó Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. hétfőn az MTI-vel. Hozzátették: a Pénzjegynyomda Zrt. akár havi 30 milliót is le tud gyártani belőle. Budapest. Az Erzsébet-utalványt a januári fizetéskor, február ele­jén kaphatják meg azok a mun­kavállalók, akik ilyet igényel­tek, eddig mintegy 700 ezren. A megrendelések száma folyama­tosan nő. Az utalványokat 300, 400, 500, 600, 1000 forintos címletekben gyártják. A jelenlegi tapasztalatok sze­rint átlagosan 5000 forint értékű tömb igénylése a jellemző. A munkaadók 84 százaléka 5000 forintos, 7 százaléka ennél több, míg 9 százaléka ennél kicsivel alacsonyabb értékben rendelt. Februárban, az első Erzsébet- utalványok kiszállítása ingyenes minden megrendelő számára az ország bármely pontjára. Az étkezési utalványokat szá­mos biztonsági elemmel, köztük fémszállal látják el. A papíralapú utalvány kötelező tartalmi ele­me a vonalkód is, az „Erzsébet- utalvány” elnevezés, a kibocsátó neve és elérhetősége, a beváltá­si érték forintban kifejezve, az utalvány felhasználhatóságának köre, a lejáratának időpontja. Az Országgyűlés 2011. november 21-én fogadta el az egyes adótör­vények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely 2012. január 1-jétől a béren kívü­li juttatási elemek közé emelte az Erzsébet-utalványt. A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) kizárólagos jogosultságot kapott az új, Erzsé- bet-program keretében kibocsá­tott, étkezési célra felhasználha­tó Erzsébet-utalvány forgalma­zására. Az utalvány az MNUA által pa­pír alapon vagy elektronikus for­mában kibocsátott, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasznál­ható utalvány. Az Erzsébet-utal­ványt ebben az évben meleg étel vásárlására is el lehet költeni, a kormányzat azért döntött így, hogy zökkenőmentes legyen az új cafeteriarendszerre való átállás. Az Erzsébet-utalvány egyelő­re papíralapú, de már 2012.-ben megjelenik elektronikus, azaz plasztikkártya változata is. A- - - ? Erzsébet-ütalványokat nyomtatnak a Pénzjegynyomdában. A rövidesen bevezetésre kerülő utalványokat hideg és meleg étkezésre is fel lehet majd használni. cettő párhuzamosan és választ­hatóan áll majd a felhasználók rendelkezésére, azaz mindvégig vegyes rendszer lesz. Az Erzsébet-utalvány forgal­mazásából realizálható ered­mény kizárólag állami közfel­adat ellátására fordítható. Az Er- zsébet-program a Magyar Nem­zeti Üdülési Alapítvány és an­nak egyszemélyes tulajdonában álló Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. meglévő erőforrásait fel­használva valósul meg, a ma­gyar költségvetést terhelő új for­rások bevonása nélkül. Az új rendszernek köszönhetően 2012-ben várhatóan mintegy 10 milliárd forintot lehet majd meg­pályáztatni szociális célokra át­látható módon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom