Nógrád Megyei Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
2012-01-14 / 12. szám
4 2012. JANUÁR 14., SZOMBAT KULTÚRA X • / 022-2012 tarjait Fekete város, fehér lélek Egy regényíró sokféle „köntösben” „1976-ban születtem Szentesen. Szédült kamaszlány voltam, mindig akadt a tarisznyámban egy Doszto- jevszkij-regény, de ma már nyugodtan kezembe veszek női magazint is” - olvasható az interneten Szécsi Noémi önvallomása arról az útról, amit magánemberként bejárt. S ez semmi azokhoz a váltásokhoz képest, amelyek a 2011-től immár József Attila-díjas író regényeit - mint a Palócföld által a megyei könyvtárban szervezett irodalmi esten is kiderült - jellemzik. Ezzel a címmel kerül színre az az irodalmi, művészeti műsor, amelyet a Vertich Színpadstúdió - más együttesek közreműködésével - a József Attila Művelődési és Konferencia-központban mutat be január 27-én Salgótarján várossá válásának 90. évfordulója tiszteletére. Ugyanezen a napon rendezik a koszorúzási ünnepséget az egykori képviselő-testületi ülés helyszínén, a Kohász Művelődési Központ előtt, a múzeumban pedig megnyílik az Egy város születése című kiállítás is. Előző nap ünnepi közgyűlést tartanak, amelyre meghívják a korábbi polgármestereket, tisztségviselőket, képviselő-testületi tagokat is. Valamennyien emléklapot kapnak. Az évforduló alkalmából ugyancsak köszöntik azokat a kilencvenéves állampolgárokat, akik egyidősek a várossal: kilencvenen vannak. Mint a jubileum méltó megünneplésére létrejött emlékbizottság minapi ülésén is elhangzott: a közgyűlés határozata szerint az egész évet átfogó megemlékezés-sorozat négy kiemelt rendezvényre alapozódik. Január 27-e után a következő jeles dátum május 19-e, amikor is testvérvárosi találkozó színhelye lesz Salgótarján. Június 4- én; a nemzeti összetartozás napján kerülhet sor az ország- zászló-emlékmű felállítására. Július 29-én, dr. Förster Kálmán születésnapján avatják fel az úgynevezett „kisfőtéren” Molnár Péter szobrászművész által készített, a város első polgármesterét pádon ülve ábrázoló alkotást A szobor tervét - amelyet az emlékbizottság tagjai is megtekinthettek - a közelmúltban már véleményezte a lektorátus szakbizottsága. Az évforduló tiszteletére már meg is jelent Gócs Éva Város született című fotóalbuma, de tervbe vannak további kiadványok is. A magyar kultúra napjához kapcsolódóan tartja meg két rendezvényét a Madách-hagyomány Ápoló Egyesület. Január 25-én 14 órakor a Madách gimnáziumban ünnepi ülés keretében mutatják be dr. Gréczi-Zsoldos Enikő egyetemi adjunktus „retortán át bocsátani” - Harsányt Zsoltnak a Madách- regény megírását megelőző levelezése című kötetét. A Madách- szobor koszorúzására ugyancsak január 25-én 16 órakor kerül sor. Megemlékezést tart dr. Szirácsik Éva, a Nógrádi Történeti Múzeum igazgatója. Az emlékbizottsági ülésen szó esett azokról a programokról - köztük a várostörténeti vetélkedőkről, játékokról, kiállításokról, hangversenyekről, kegyeleti rendezvényekről - is, amelyeket más civil szervezetek, szervek, intézmények terveznek. Cs-B. Szécsi Noémi Csongrádon, Grecsó Krisztiánnal egy évfolyamon érettségizett, majd az ELTE bölcsészkarán tanult latint, de végül angol és finn nyelvből diplomázott 2001-ben, s végzett újságíró-iskolát is. Közben 1998- ban és 2000-ben egy-egy szemeszteren át a helsinki egyetemen ösztöndíjasként hallgatott kulturális antropológiát és úgynevezett gender stúdiumot. Fordítóként, újságíróként, kritikusként keresi kenyerét és 2002 óta sorra jelennek meg kötetei. Az elsőt - a Finnugor vámpír című parodisztikus, szatirikus történetét - mintegy a honvágyból írta Helsinkiben és az Európa Könyvkiadó jelentette meg. Bár akkor még nem voltak divatban a vámpírsztorik mégis - vagy éppen ezért - felfigyelt rá az irodalmi közvélemény. Tervezték megfilmesíteni is, aztán nem így történt. A következő két kötet - mint Mizser Attila, a Palóc- föld főszerkesztője, Szécsi Noémi beszélgetőtársa is rámutatott - az anyaság élményével volt összefüggésben: a Kismama naplója 2003-ban, A baba memoárja 2004-ben látott napvilágot. Az utóbbiért - amely a blogműfajt és a témát tekintve egyaránt szintén úttörőnek bizonyult - a szerzőt az Elle magazin irodalmi díjjal tüntette ki a dokumentarista kategóriában. A Móricz Zsigmond-ösztöndíjat (2005) követően egy újabb fordulat - ha úgy tetszik csavar - következett be Szécsi Noémi szépírói karrierjében. 2006-ban megjelent a Kommunista Monte Cristo című regénye, amely egy Sanyinak nevezett hithű, vegetáriánus hentes életén, sorsán keresztül mutatja be a huszadik század vérzivataros évtizedeit 1919-től 1957-ig. - A rendszerváltáskor csak tizenhárom éves voltam, s nagyon megrázott, hogy a történelemből tanultak nem bizonyultak igaznak. Érdekelt, hogy az 1989 előtti időkből lehet-e bármit is megtartani, vagy mindent el kell dobni. Többek között azt akartam bizonyítani, hogy a bosszú társadalmi szinten, a politikában és az egyén szintjén egyaránt zsákutcába vezet, hiába esik jól a győztesnek, az országot nem viszi előre - mondta Szécsi Noémi. S, hogy e sajátos történelmi tabló nem sikerült rosszul, azt az is bizonyítja, hogy a szerzőt 2009-ben Brüsz- szelben első magyarként Európai Unió Irodalmi Díjjal ismerték el az unió országait képviselő írók sorában. A díjat a tévényilvánosság előtt nem kisebb személyiség mint Jósé Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke adta át. - Á következő kötet - emelte ki Mizser Attila - egy újabb váratlan fordulatot hozott. A 2009-ben megjelent Utolsó kentaur ugyanis anarchista fiatalok életérzéseiről, életstílusáról szól, egy biciklifutárokból álló gerillacsoport elégedetlenségeit fejezi ki, a megszokottól eltérő apokaliptikus Budapestet mutatja be. - Ez nemzedéki regény? - kérdezte Mizser Attila. - Mondhatni annak is. Egy 2008-as gyorsfotót készítettem, amelyen reményeim szerint az látszik, hogy a politika hogyan vetül ki az emberek, jelesül a fiatalok életére. Sokan várják az íróktól - mint Mizser Attila is utalt rá - hogy megszülessen az úgymond rendszerváltó regény, Szécsi Noémi azonban egyelőre nem készül erre. Ellenben - a történelmi érdeklődését megtartva - megint csak váltott egyet: megírta és a 2011-es könyvhétre meg is jelentette A nyughatatlanok című új könyvét, amely 1948/49 Európában bolyongó emigránsokról szól, afféle újromantikus regény, amelyben fontos szerep jut a családoknak, nőknek és jelen van benne a spiritualizmus is. - A XIX. századi Magyarországgal kapcsolatosan még két könyv van bennem. Az egyiket - a kiegyezés utáni korszakról - már el is kezdtem - mondta Szécsi Noémi a tervei iránt érdeklődő kérdésekre... Csongrády Béla Szécsi Noémi József Attila-díjas íróval Mizser Attila, a Palócföld főszerkesztője beszélgetett a megyei könyvtárban For&p.rtiu László Emberarcú kő, fa, föld... Ebben az évben az első, az 1970-es alapítás óta a 421. kiállítása nyílt meg a minap a salgótarjáni fotógalériának a József Attila Művelődési és Konferencia-központban. Mint az imponáló szám mutatja, a Nógrád Megyei Fotóklub Egyesület rendszeresen helyet biztosít részint saját tagjainak, másrészt hazai és külföldi vendégeinek bemutatkozására. A jelenlegi kiállító Szamódy Zsolt - aki személyesen is jelen volt a megnyitóünnepségen - Tatabányától érkezett, nem mellesleg a Magyar Fotóművészek Szövetségének elnöke. Mint aktív vívót, illetve Testnevelési Főiskolát végzett vívóedzőt kezdetben a sportfotózás érintette meg, de vonzódott a madár- illetve - szélesebb értelemben - a természetfotózáshoz is. 1986-tól állít ki rendszeresen. Egyéni tárlattal Tatabányán jelentkezett első ízben, hétszer mutatkozott be Budapesten és több alkalommal vidéki városokban is. Csoportos kiállítások részese volt Olaszországban, Szlovákiában és Németországban. Sok díjat nyert hazai és nemzetközi pályázatokon, az elmúlt évben, a március 15-i nemzeti ünnepen Balogh Rudolf-díjat kapott a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetőjétől. Salgótarjáni kiállítása különleges élményt nyújt, nem mindennapi látvánnyal ajándékozza meg az érdeklődőket. A képek jellemzőire, érdekességeire, s egyáltalán Szamódy Zsolt fotóművészetének sajátosságaira, értékeire Homoga József- a Nógrád Megyei Fotóklub Egyesület elnöke - is felhívta a figyelmet megnyitóbeszédében. „Szamódy Zsolt... beül a kocsijába, egy neíd tetsző ponton letér az útról és arra megy, amerre ritkán járnak az emberek... Végigjárja a Monostorierődöt, bebarangol egy-két erdőt, körbesétálja a tatai Öregtavat, leevez a Tiszán, közben autón elszalad Franciaországba, aPireneusok legbelsőbb titkait már lóháton fedezi fel, aztán a nyeregből átül a hajójába és nekifeszíti a vitorlákat a balatoni szélnek. Utána hazamegy egyrészt fdmeket előhívni, kontaktolni, nagyítani, másrészt, hogy másnap elölről kezdhesse az egész körutat ” A kíváncsi, szemlélődő utazásokon született képek akár személyiségtesztként is nézegethetők - mondta Homoga József: „..ki mit lát az erdőkben, talált farönkök ágbogában, kire milyen hatást tesz a korhadó fatörzsek odva, a vastagodó avar, a hernyótalp fölmarta talaj, egy ócska markológép vagy egy használaton kívül helyezett kazán szimmetriája? És az erőd is, a katonásdit játszó felnőttek édes grundja, ez a gigantikus homokvár, farzsebnyi haza, ugyanúgy lehet palota is, mint odú vagy tömegsír, minden azon múlik, hogy a képnézőt milyen kedvében találja... Őakkorfényképez amikor a tárgyak már nem azok, amik voltak és még nem azok. amik lesznek, amikor gaz veri föl az udvart, a fa megkövülni, a kőszobor elporladni készül, s a megsüppedt köveket lassanként magába szívja a föld... Szamódy Zsolt makacsul állítja, hogy a kő, a fa, a vas, a sár hajlamos emberarcot ölteni magára. ” E gondolatok igazsága híven tükröződik a tatabányai cementgyár agóniájáról, pusztulásáról', a komáromi erődvárosról, a vértesi erdők sebeiről vagy az Adriai-tenger ellesett titkairól - néhány évnyi jelenlét során - megörökített sorozatokban.-csébéSzamódy Zsolt tatabányai fotóművész (balra) átveszi az emléklapot Homoga Józseftől, a Nógrád Megyei Fotóklub Egyesület elnökétől JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Megtaláltam a karácsonyi dugipénzedet, Béla!” Szerencsés nyertesünk: Beke Józsefné Balassagyarmat, Csokonai u. 28. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését 2012. január 19-ig juttassák el szerkesztőségünk ügyfélszolgálatára (Salgótarján, Rákóczi út 12.). Az 1000 forintos vásárlási utalvány szintén itt vehető át.
