Nógrád Megyei Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-14 / 12. szám

2012. JANUÁR 14., SZOMBAT 5 MEZOGAZDASAG Emelkedő mezőgazdasági termelői árak Sir Budapest. Magyarországon jellemzően emelkedtek a mezőgazdasági termelői árak, a gabonafélék és az olajos magvak, vagy a sertés termelői ára számottevően meghaladta az előző év azonos időszakának szintjét - tűnik ki az Agrárgazdasági Kuta­tó Intézet (AKI) legfrissebb összegzéséből. Az Agrárgazdasági Figyelőben közzé­tett tájékoztatás szerint: az étkezési búza termelői ára 29, a takarmánykukoricáé 30 százalékkal múlta felül a tavalyi év ja­nuár-november között az előző év azonos időszakának szintjét. A repcemag terme­lői ára 44, a napraforgómagé 27 százalék­kal volt magasabb 2011 első tizenegy hó­napjában, mint egy évvel korábban. A ga­bonafélék ára az előzetes szakmai várako­zásoknak megfelelően év utolsó hónapjá­ban sem mozdult el a tonnánkénti a 45-50 ezer forint körüli ársávból. A ser­tésárak az előző évekhez hasonlóan, ta­valy is követték az uniós árak tendenciá­ját. A belföldi termelésből származó vágó­sertés termelői ára az év első tizenegy hó­napjában 10 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Ez hasított súly­ra számolva 369,3 forint volt kilogram­flU H Hé A nyers tej termelői ára rekordszintre emelkedett a múlt évben, amit a kedvezőbb külpiaci árak hatására bővülő nyerstej-export, a feldolgo­zók nyerstej-felvásárlásának csökkenése, valamint a forint augusztustól megfigyelhető gyengülése okozott A sertésárak az előző évekhez hasonlóan, tavaly is követték az uniós árak tendenciáját monként. A sertések ára a keresleti piac hatására szeptembertől folyamatosan emelkedett. így az árak év végi szezonális csökkenése az idén nem következett be. A nyers tej termelői ára rekordszintre emel­kedett a múlt évben, amit a kedvezőbb kül­piaci árak hatására bővülő nyerstej-export, a feldolgozók nyerstej-felvásárlásának csökkenése, valamint a forint augusztus­tól megfigyelhető gyengülése okozott. A felvásárlás csökkenéséhez a tejhasznú te­hénállomány fogyása, valamint a tehénvá­gás növekedése járult hozzá. A készletek és az import bővülése miatt a dobozos tej, illetve a sajt feldolgozói értékesítési ára ki­sebb mértékben emelkedett, mint a nyers­tej termelői ára. A Budapesti Nagybani Pi­acon a belföldi termesztésű zöldségféléket - a nagyobb kínálat miatt - alacsonyabb termelői árak jellemezték a múlt évben, mint 2010-ben. Például a szabadföldi fejes káposzta termelői ára 54 százalékkal, a petrezselyem gyökere 29 százalékkal, a barna héjú vöröshagymáé 28 százalékkal, a sárgarépáé 19 százalékkal csökkent. De az előrejelzések szerint a burgonya termé­se is 35 százalékkal bővült 2011-ben. Ezért a termelői ára a felére csökkent a megfi­gyelt időszakban. Magyarország legna­gyobb almatermő térségében, Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében a májusi fagy és jég a termés 80-90 százalékát károsította, így a múlt évben betakarított alma terme­lői ára magasabb volt - például az Idared fajtáé 15 százalékkal - mint az előző év­ben. A körteültetvényeket is megtizedelte a májusi fagy, ennek ellenére a „Vilmos” fajta termelői ára 6 százalékkal csökkent a bőséges olaszországi kínálat miatt - áll az összegzésben. Hátszél az agrártermelőknek könnyítés Három és fél évig nem kell visszasajtolniuk a termálvizet Egy új kormányrendelet­nek köszönhetően 2015 derekáig nem kell az ag­rárcégeknek visszasajtol­niuk a földbe azt a termál­vizet, amelynek energiáját a termelésükhöz használ­tak fel. Ideje is a piacélén­kítésnek, a cégek panasz­kodtak, új termálberuhá­zást pedig nem indítanak. B. Horváth Lilla Mostantól 2015. június 30 ig nem kötelesek az agrárcégek visszasajtolni a földbe azt a tér málvizet, amelyet termelésük­höz kapcsolódóan energia-elő állításra használtak. A szerdán megjelenti kormányhatározat szerint ezen idő alatt azok a tár saságok, amelyeknek még nincs visszasajtoló kútjuk, úgy is megkaphatják a termálvíz­hasznosítási engedélyt, hogy nincs visszasajtoló kútra létesí­tési engedélyük. A kormányhatározat a terű letre vonatkozó rendelet fclfüg gesztése mellett 2020. decem­ber 22 ig hatályban hagyta a vi­zek hasznosítására, védelmére, kártételeinek elhárítására és a létesítményekre vonatkozó sza­bályozás alóli mentesítést is. Azt, hogy egyszerűsíteni kell a zöldberuházások szabályozá­sát, a visszasajtolási rendszert pedig át kell alakítani, már a A Dél-Alföldön van régebbi hagyománya a termálvízzel fűtött, fóliás gazdálkodásnak zöldgazdaság fejlesztési prog­ram is előírta. A most felfüg gesztett szabályozás szerint ez évtől a hazai önkormányzatok nak és az agrárcégeknek az európai uniós elvárásokkal összhangban vissza kellene jut­tatniuk a földbe az általuk hasz nált termálvizet. Ez ellen tavaly a több száz érintett agrárcégen belül főként dél alföldi zöldség és virágtermesztők tiltakoztak, ugyanis ebben a térségben van régebbi hagyománya a termál vízzel fűtött, fóliás gazdálkodás­nak, és ugyanitt jellemző, hogy a kutak nem párban, vagyis visszasajtoló egység nélkül léte­sültek. Ezek a gazdák azt mond ják, hogy a visszasajtolással já­ró költségek jelentősen ronta nák a versenyképességüket, fő­leg, hogy szlovákiai és románi ai riválisaikat nem sújtja hason­ló szabályozás. Arra is hivatkoz­nak, hogy a víz visszajuttatását a talaj szerkezete sem teszi min­denütt lehetővé, máshol pedig a termelő kutak túl nagy sűrűsé ge az akadály. A felhasznált termálvíz vlsz- szasajtolása mögött környezet védelmi és vízgazdálkodási megfontolások szólnak. Ma gyarországon ráadásul éppen a víz után egyre mélyebbre fúró dél alföldi kutak hoznak fel olyan sok vizet, hogy vísszasaj tolás nélkül veszélybe kerülhet a víz pótlása. A fenti kormányrendelet azonban nem a vízpótlás mérle­Kifutó projektek „EGY-EGY TERMÁLKÚT lejárá­sa 150-250 millió forintba kerül, a visszasajtoló vi­szont műszaki okokból en­nél jóval többe” - közölték lapunkkal a szakma egyik hazai kivitelező cégénél, a Brunnen Hőtechnikánál, amely már nemigen kap új megrendelést a mező- gazdaságból. A szakma hazai legnagyobbja, az Aquaplus - amely a tende- teken főként a toplistamá­sodik szereplőjével, a Víz­kutató és Fúróval mérkő­zik meg - 100-200 milliós árral dolgozik. Az Aqua- plusnál is megcsappantak az új megbízások, bár még vannak kifutó pro­jektjei. gelése alapján született, hanem a mezőgazdasági termelők ér dekében. A fenti panaszok mel­lett ugyanis más baj is van: mostanra leálltak az agrárcé­gek új termálvíz beruházásai, mert nem indult újra az ezeket segítő KEOP támogatási rend szer sem. Igaz, termelő kút le- fúrásához most is lehet igényel ni 50 millió forintot egy FVM rendelet szerint, csakhogy a visszasajtoló kúthoz már nem jár pénz. adóját Budapest. A gázolaj múlt évi jö­vedéki adóját január 15-től igé­nyelhetik vissza a mezőgazda- sági felhasználók - hívja fel a figyelmet legfrissebb tájékozta­tójában a Magyar Agrárkamara (MA). Emellett több apró módosítás­ra kell számítaniuk ezen a terü­leten a termelőknek. így példá­ul az igényléshez szükséges do­kumentumok és számítógépes programok újak lettek. Változás továbbá, hogy az idei vámszak­mai nyomtatványok egységesí­tésénél a nyomtatványok főlap­ját átalakították. Módosult a pénzforgalmi jelzőszám kezelé­se is. A szakértők megjegyzik: a mezőgazdaságban egyéni vállal­kozóként tevékenykedő gazdál­kodó csak elektronikus bevallást készíthet. Fontos tudni azt is, hogy új programokat és doku­mentumokat kell használni mind az elektronikus és papír alapon történő igénylés során. A jövedéki adótörvény felhatalma­zása alapján a gázolaj után a vá­sárlás időpontja szerint visszaté­ríthető adó. A visszaigényelhető mennyiség 97 liter hektáron­ként - emlékeztet a közlemény. A szakértők szerint nem szokatlan a jelenlegi időjárás Budapest. Az MTI által megkér­dezett szakértők szerint nem szokatlan a melegebb időjárás ja­nuárban, ami kedvez a növényi vegetációnak és a kártevőknek egyaránt. Az időszakos felmele­gedés utáni fagynak azonban ká­ros hatásai lehetnek, mások mel­lett a repcetermésre. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Nö­vényorvosi Kamara (MNMNK) elnöke elmondta, hogy amennyi­ben ilyen enyhe marad az időjá­rás, akkor a tél nem végzi el fer­tőtlenítő feladatát és megnő a nö­vényekre káros kórokozók szá­ma és a betegségek előfordulása.- A növényorvosi kamarához nem érkezett bejelentés a kárte­vők elszaporodásáról, de ha a megszokott februári fagyok he­lyett marad az enyhe idő, fel kell készülni arra, hogy a kártevők nagyobb mennyiségben tudnak áttelelni, ami fokozott növényvé­delmet igényel majd - mondta Kárpátiné Győrfi Katalin. Az MNMNK elnöke a gabona fejlő­désével kapcsolatban közölte: késésben vannak a növények, hiszen nem volt őszi csapadék, így csak most kezdik behozni a lemaradást. Téli Róbert, a Magyar Agrár­kamara munkatársa szerint ha marad ez a nem normális téli időjárás, akkor nem lesz gond a túlfejlett növényekkel, de ha be­köszönt a fagy, nem vészelik át a hideget. A természetben van­nak olyan növények, fás- és lágy­szárúak, amelyek kedvezőbb időjárás esetén „megindulnak”, azonban az éjszakai enyhe fa­gyok miatt a gyümölcsösök nedvkeringése még nem kezdő­dött meg - tette hozzá. Néhány növény már kezd éledezni: vi­rágzik a jázmin, a varázsmogyo­ró, a sárga viola, a mogyoró, a sombokor és a fekete hunyor. A gyümölcsfák majd csak márci­usban rügyeznek, amikor a mandula virágai nyílni kezde­nek - mondta Téli Róbert.

Next

/
Oldalképek
Tartalom