Nógrád Megyei Hírlap, 2011. december (22. évfolyam, 280-304. szám)

2892011-12-12 / 289. szám

4 PP. 9 6 2011. DECEMBER 12., HÉTFŐ NOGRAD MEGYE ­Véradás Salgótarjáo/Nézsa. a Saiggias Kft.-nél lesz véradás december 13-án kedden 13-tól 15 óráig, a Vöröskereszt szervezésében. Ugyanezen a napon Nézsán az iskolában is várják a donorokat 15 és 18 óra között. A Karácsony előtti karácsonyi ajándék Az ádvent - a várakozás és az ünnepi készülődés- időszaká­ban gyermekeinket csodaszép ajándékkal lepték meg a kará­csony angyalai. A budapesti Ram Colosseum Diótörő című kedves, kicsiknek szóló előadá­sát nézhették meg, élvezve an­nak minden szépségét. Az elő­adás hangulata és látványa elre­píthette őket meseországba, ab­ba a távoli világba, ahol a gyer­mekek élete szép, vidám és gondtalan. A karácsonyfa csillo­gó fényei, a varázsló bűvölete az angyalok tisztasága elfeledtette velük a szürke hétköznapokat a mindennapok nehézségeit, amit szüleikkel élnek meg. Sokan közülük életükben elő­ször jártak színházban, ültek szép és kényelmes autóbuszon, először jártak a fővárosban, és él­vezhették annak gyönyörűségét. Ez a rendkívüli ajándék tette lehetővé azt, hogy óvodánkból kirándulni vigyük azokat a hát­rányos helyzetű gyermekeket is, akiknek szülei nem tudják biz­tosítani az ilyen rendezvények költségeit. Hálásan köszönjük dr. Nagy Andornak a színházje­gyeket, azt, hogy a mi kis óvodás gyermekeinkre is gondolt. Cso­daszép, gondtalan napot szer­zett sokuknak. Köszönjük a szécsényi FIDESZ-iroda munkatársainak is a közreműködő, koordináló munkát. A berceli Csemete-kert Óvoda gyermekei dolgozói A szülőföld (család)orvosa A napokban adtunk hírt arról, hogy tel­jesen felújították, s átadták a mátraterenyei orvosi rendelőt. A településen élők - legye­nek homokterenyeiek, vagy az 1950-ig He­ves megyéhez tartozó nádújfalusiak, esetleg az évtizedekkel ezelőtt még virágzó-hangu­latos kis bányásztelep: Jánosakna lakói, - valamennyien örömmel vették az életük­ben sok szempontból minőségi változást ho­zó fejlesztést Egy valaki azonban egészen biztos, hogy mindenkinél jobban örült: dr. Szabó Judit, aki immáron három évtizede Mátraterenye háziorvosa. Gyakorlatilag pá­élők mellett a Ganz gyár mátranováki dol­gozóinak egészségügyi ellátása is feladatai közé tartozott. 1994-től jelenlegi körzetében dolgozik közalkalmazott háziorvosként. Gyógyít, s tanul folyamatosan, több szak­vizsgával rendelkezik. Az általános orvosi diplomája mellé üzemorvostani szakvizs­gát tett, majd az akupunktúra - keleti gyógymódok -, és a háziorvostan képesítés következett. A munkájában köztudottan igényes, nagy munkabírású doktornő meggyőző­dése, hogy a családorvoslás az egyik leg­szebb és legfelelősségteljesebb orvosi hi­vatás. A családorvosok a bölcsőtől a sírig végig kísérik betegeik életútját, akik a legfontosabb emberi értéket, az egészsé­gük megőrzését, vagy épen helyreállítá­sát bízzák rá. Az orvos-beteg kapcsolat lyája egészét itt, „övéi” között töltötte. Ez utóbbi egyúttal a kicsit tágabb értelemben vett helyet is jelenti: a szülőföldet, Palócországot. A Neműben született, családjával ma is itt élő doktornő az emberek iránt érzett empá­tiát génjeiben örökölte, hiszen szülei gyer­mekek- felnőttek által egyaránt nagyra be­csült és kiváló pedagógusok voltak, akik számára mindig is a legfőbb érték a gyer­mek volt. A kisterenyei gimnáziumban 1974-ben érettségizett, s felvételt nyert a bu­dapesti Semmelweis Orvostudományi Egye­temre, ahol az elméleti felkészülés mellett már a konkrét gyakorlati munkára is sort kerített: az egyetem orr-, fül- és gégekli- nikáján segédápolónőként dolgozott. ff Egyetemi évei alatt aktívan tevékeny­kedett a tudományos diákkörben, emlékezetes tudományos munká­ja volt, amikor dr. Budavári István , egyetemi docens irányításával / vizsgálták Farkas Bertalan űrha- j jós vérét az űrből való visszaté- í V rése után. Mégsem a tudomá- l\ nyos pályát választotta: 1981- j ben, az egyetem elvégzése után visszatért, a salgótar­jáni megyei kórház belgyó­gyászatán kezdte hivatását. Már az orvosi gyakorlat birtokában pályáz­ta meg sikeresen a Mátraterenye Nagyköz­ség I. sz. üzemi-körzeti orvosi állását A Mátranovák-Bányatelepen és lánosaknán szülei, nagyszülei, dédszülei, s kik a gyer­mekei. Hitvallása, hogy a családorvosnak a testi betegségek mellett a lélek gyógyí­tásával is törődni kell. Az ember egy ér­ző és gondolkodó teremtés, akinek prob­lémáit komplexen kell kezelni. Igaz, hogy a XXI. században talán már túlzottan is előtérbe került a modern orvoslás, bonyo­lult műszerekkel, az embert molekuláira bontva analizálja annak szervezetét. Sza­bó doktornő a műszeres analízis mellett kiemelten támaszkodik a beteg tapaszta­lataira, érzéseire, lelki problémáira. Elő­fordul, hogy egy-egy betegség titkának megoldásán napokig gondolkodik, amíg meg nem találja a konkrét esetre optima­lizált gyógymódot. Azt mondja: csak az képes másokat gyógyítani, aki önmaga is átérzi mások betegségét. Mindig is „csapatjátékos” volt. Tiszte­lettel és szeretettel emlékszik a kezdetek­re, az akkori segítőkre, s sok szempont­ból tanítóira, példát adóira... A Mátranovák-bányatelepi kis orvosi ren­delőre, Longauer Karcsi bácsira, feleségé­re, Magdi nénire... S a többiekre, orvos­kollégákra, egészségügyi ápolókra, asz- szisztensekre. A mostaniakkal több évti­zede dolgoznak együtt: Bohács Imréné, Erzsiké és Tóth Ervinné, Györgyike szin­tén „a helyi családorvoslás családtagjai”. S annak is nagyon örül, hogy nemcsak a településnyi család tagjaival éli a min­dennapok közvetlenségét, az évtizedek során sikerült mindig is kölcsönösen jó szakmai és emberi kapcsolatot kialakíta­ni a település képviselőtestületével, pol­gármesterével. Az estékben nyúló, szerteágazó napi munka mellett a családjá­val töltött idő jelenti a kikap­csolódást számára. Vegyész- mérnök férjével és gépész­mérnök hallgató fiával, a két Gyulával együtt nemcsak vallják, de egész életükkel bi­zonyítják: igazán boldog csak a szülőföldjén lehet az ember. Dr. Szabó Judit életében a hét­köznapok öröme, szakmai si­kerei mellé így kerülhet a fel­emelő pillanatok kategóriájá­ba a település teljesen felújí­tott orvosi rendelőjének átadása, amely a pillanat elmúltával a valóságban több évti­zedig szolgálhatja az itt élőket, gyógyulni vá­gyókat és gyógyítókat egyaránt. (óné) sarkköve a kölcsönös bizalom, amelynek megléte a gyógyulás alapfeltétele. így hát természetesen körzete valamennyi lakó­ját név szerint ismeri, tudja kik voltak Adventi koncert a templomban Salgótarján. A Cantabile Kamarakórus ad­venti koncertet ad december 15-én csütör­tökön 18 órától a főplébánia templomban. További fellépő lesz a Cantate Domino vegyeskar, valamint a pedagógus kórus. A belépés díjtalan, az adományokat a templom javára ajánlják fel. Teszten bizonyítottak a bolyaisok A salgótarjáni Bolyai János Gimnázium diákjai 2011 októberében tanulmányi ki­ránduláson vettek részt a budapesti Goe­the Intézetben, illetve a Millenáris Park­ban. Ez utóbbi helyszínen az úgynevezett Euroscola program keretében - amelyet az Európa Parlament Magyarországi Tájé­koztatási Iroda szervez - a diákoknak egy kérdőívet kellett kitölteniük az unió műkö­désével kapcsolatban, majd egy nem ha­gyományos történelemórán az EU-n belü­li munkavállalás és továbbtanulás lehető­ségeiről is információkat kaptak. A kérdőívnek azonban nagy tétje volt: amely iskola csapata hibátlanul tölti ki, esélye van kiutazni Strasbourgba, az Euró­pa Parlamentbe. Már csak az eredményre kellett várni. Érdemes volt. November 12-én jött a hír, hogy a Bolyai diákjai nyerték az utat. így 2012. január 20-án a salgótarjáni diákok (24 fő) fogják képviselni hazánkat Strasbourgban, és egy teljes napig ismer­kedhetnek és részt vehetnek a Parlament munkájában. Az igazi, komoly munka azonban csak most következik, a tanulóknak az Európai Parlament által meghatározott témakörök­ben angol nyelven, (kulturális értékek, Eu­rópa jövője, migráció ...stb), alaposan fel kell készülni, hiszen különböző munka- csoportokban folytatnak majd parlamenti vitát, beszélgetnek fontosabb kérdésekről, európai problémákról és azok megoldása­iról, valamint dönthetnek, és szavazhat­nak is. Irány tehát Strasbourg! Reméljük janu­árban a megszerzett élmények birtokában újból tudósíthatunk. BJG diákjai Egy kitüntetés margójára Ez az eset amikor az a bizonyos margó nem a szokványos szere­pet és értelmezést tölti be. Lévén: maga a kitüntetés magyar gaz­daságunk jelenlegi helyzetében meglehetősen figyelemfelkeltő. Történt ugyanis hogy a legutóbbi megyei és országos Príma-díjak átadásának örömteli „sűrűjében”. Egy nógrádi vállalkozó, vállal­kozás, Gazsi Ferenc, a GF-PRIMUS Mérnökiroda cégtulajdonos ügyvezetője a magyar kormány által adományozott Magyar Gaz­daságért Díjat vehette át. Egy közismert ember, akit évtizedek óta szorosan vett szakmai munkája mellett, egy sor más területen - időnként - kuriózum számba menő ötletei, kezdeményezései, tar­tanak mindennapjaink köztudatában. Osgyáni Lajosné Salgótarján. Az elismerést igazolandó leltár margónyi széljegyzetébe így a leg­fontosabbak kerülhetnek „Gazsiferiről” - utóbbival mintegy érzékeltetve igazi titulusát. Az alapok, a családi indíttatás, háttér biztonságával zajlott a felkészü­lés időszaka: Esztergom, Műszeripari Technikum, Miskolc, Nehézipari Mű­szaki Egyetem, annak két karán mérnö­ki diplomát illetve közgazdász diplomát szerezve, aztán az idők hozta változá­sok lehetőségeivel élve: országon belüli képzések, (vezetésismeret, amerikai személyiségfejlesztő tréning, bankárképző...). A nemzetközi „vonu­lat”: Bécsben eladási technikák alkal­mazását, Tokióban minőség fejlesztést tanult. Munkavállalása első pillanatától vezető beosztásba került. Beruházás ve­zető mérnök, műszaki osztályvezető, minőségellenőrző főosztályvezető a me­gyeszékhely különböző, jelentős üze­meiben, a gépipar, az elektronika, a ke­reskedelem területén. Ez utóbbiban mérnök-üzletkötőként „megújult vilá­gunk” kezdetén, 1990-től egy bécsi köz­pontú cég kereskedelmi irodáján dolgo­zott, s szerezte-gyarapította további szakmai tudását. Amit aztán 1995-től saját cégében kamatoztatott, s kamatoz­tatja ma is. A cég, a mérnökiroda szlo­genje: Hogyan lehet olcsóbban, de meg­bízhatóan működtetni a technológiát? Tevékenységük egyedi, a nem széria termékek beszerzésével, beépítésével, karbantartásával foglalkoznak négy munkatársával, (pl. sűrített levegő ellá­tás berendezései, rendszere, víz techno­lógia, stb.) Amerikai, olasz, svéd, japán cégek mellett kiemelt hazai partnerei pl. a balassagyarmati kábelgyár, a MALÉV, a gyöngyösvisontai Mátrai Erőmű, s a közeli ipari parkokban található cégek is. A folyamatos, visszatérő megrendelők a lelkiismeretes, hozzáértő szakmai mun­kát, a határidőre történő minőségi mun­kavégzést „díjazzák”. Tudását, tapaszta­latait hasznosítandó 1993-tól főiskolai rendszerben oktat és vizsgáztat. Közéletisége legalább ilyen tartal­mas, s változatos, sok színű. 1984-ben a GTE gépész szakembereit összefogó szervezetének megyei titkára lett. A ki­lencvenes évek közepétől utazás kiállí­tás, hét éven át Palócország szakkiállí­tást, vásárt szervezett. 1999-ben Demján Sándor megkeresésére elvállal­ta - elsőként az országban - a Vállalko­zók Országos Szövetsége megyei szer­vezetének létrehozását, az azóta betöl­tött nógrád megyei elnöki funkcióját az idei évben újabb öt évre meghosszabbí­tották. 2002-től működik a megyei VOSZ iroda, a 11 fős elnökség az orszá­gos küldöttekkel kibővülve 15 főre emelkedett. Azt mondja, büszke mind­erre, aktív, tettre kész működésükre. Sok kezdeményezésüket átvették más megyei szerveztek is. Kiemelkedik közülük a 2003-tól megrendezendő Vállalkozók Napja, Partneri Nívódíj alapítása. Ezt a VOSZ munkáját önzetlenül segítőknek adják, s az idei évtől egykori kollégánk, az örökre eltávozó újságíró, T. Németh László nevét viseli. Aki ismeri Gazsi Fe­rencet, tudhatja, hogy egész életében két dolgot tartott fontosnak: az emberi kapcsolatokat, s az összefogást. Azt mondja, a történelem bizonyítja: csak az emberi közösségek vitték előre a vi­lágot, még pedig az eredmény alázatát megkövetelő módon. A kapcsolatok ala­kításának egyik kézzelfogható, s talán hosszabb távon is hasznosuló példája az idei évben megszületett kínai-út, a 4­5 szakmai kapcsolat mellett előrehala­dott a műszaki projektek működtetésé­nek folyamata is. Felsorolandó még kisszínes leltári té­telként: 2005-ben borlovaggá ütötték, amit megtiszteltetésnek vesz, hiszen 30 éve bort iszik.. A szakmai munkán, „szervezkedése­in” kívül azért más is van életében. Munkája során rengeteget utazott, s mai napig legkedveltebb kikapcsolódá­sa autóval útra kelni szűkebb pátriánk­ba, illetve Magyarország különböző ré­szeire, - tudatosan oda, ahol eddig még nem járt. Mert vallja: rengeteg olyan csodálatos hely van, - Nógrád megyé­ben is- ami ismeretlen számunkra. Si­ker, mozgalmas élet ide vagy oda, leg­nagyobb öröme és büszkesége mégis két csodálatos lánya: Eszter és Orsolya. Mindketten Budapesten élnek, egyete­mi tanulmányaikat befejezve vagyon­hasznosítási jogi menedzserként, illet­ve hitelkezelési és elemzési munkatárs­ként dolgoznak országos jelentőségű intézményeknél. S a teljesnek nem mondható életút-leltár végére még oda­kívánkozik a „Gazsiferi” megfogalmaz­ta mondat: boldog, azért (is), mert 59 éve salgótarjániként, Salgótarjánért, Nógrád megyéért dolgozhatott, tevé­kenykedhetett, s reméli, tevékenyked­het még a jövőben is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom