Nógrád Megyei Hírlap, 2011. december (22. évfolyam, 280-304. szám)

2892011-12-12 / 289. szám

2011. DECEMBER 12., HÉTFŐ BELFÖLD 5 adóváltozás Az őstermelők számára kedvezőbbek lesznek jövőre az egészségügyi hozzájárulás szabályai, a cafeteria esetében romlik a helyzet CSÖKKEN IS, NÖVEKSZIK IS AZ EHO Jövőre a béren kívüli juttatásoknál, így az üdülési hozzájárulás esetében is köteles egészségügyi hozzájárulást fizetni a munkaadó Kibővül az egészségügyi járulékkal terhelt jövedel­mek köre: jövőre a béren kívüli juttatások után is be kell fizetni a közter­het. A 2012-es év más vál­tozásokat is tartogat a já­rulékkal kapcsolatosan. VG-összeállítás Átalakul jövőre az egészségügyi hozzájárulás rendszere - derül ki az adótörvények parlament ál­tal elfogadott módosításából. A változások között van pozitív és negatív is. Nem változik az az elő írás, hogy az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, egyéb bevételből megállapított jö vedelem, továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági kistermelői bevé­telből az átalányban megállapí­tottjövedelem és a meghatározott adóalap növelő összeg. Az áta­lányadózó mezőgazdasági kistér melő által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájá mlás az átalányban megállapított jövedelmének 27 százalékáról 15 százalékra csökken jövőre. Ha a jövedelem után a magán- személy kötelezett a társadalom biztosítási járulék, az egészség ügyi hozzájárulás megfizetésé­re (kivéve, ha azt költségként számolja el, vagy azt számára megtérítették), a megállapított jövedelem 78 százalékát kell jö védelemként figyelembe venni. A magánszemélyt terheli az egészségügyi hozzájárulás, ha a jövedelem nem kifizetőtől szár mazik, illetve a kifizetőnek nincs adó, adóelőleg megállapí tási kötelezettsége. Magánszemély az ingatlan bérbeadás esetében is kötelezett a 14 százalékos mértékű egész­ségügyi hozzájárulás megfizeté­sére. Az önálló tevékenységgel összefüggésben egyéb adókö­teles tevékenységekhez hasonló­an - a személyi jövedelemadóról szóló törvény tételes költségel­számolás vagy 10 százalék költ­séghányad alkahnazásával álla­pítja meg. Nem változott az egyéni, 14 százalékos egészségügyi hozzá járulás szabálya, ennek 450 000 forintos felső korlátja is megma radt. E szerint a társadalombiz tosításról és az egyszerűsített közterherviselési hozzájárulás ról szóló törvény alapján megfi zetett egészségbiztosítási járulé­kok, valamint a tárgyévben meg fizetett 14 százalékos eho együt­tes összege a tárgyévben nem haladhatja meg a négyszázöt­venezer forintot. A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő egészségbiztosítási járulék mér téke változatlanul 2 százalék, ez a társadalombiztosítási kockáza tok szerint 1,5 százalék termé­szetbeni egészségbiztosítási já­rulékból és 0,5 százalék pénzbe li egészségbiztosítási járulékból tevődik össze. A biztosítottak ál­tal fizetendő egészségbiztosítási járulék mértéke azonban egy százalékponttal, 7 százalékra emelkedik, ebből 4 százalék ter­mészetbeni, 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék. Ami a főállású egyéni vagy társas - vállalkozókat illeti: az egészségbiztosítási járulék alap jának minimumösszege a mini málbér, illetve a garantált bérmi nimum összegéről a tárgyév első napján érvényes minimálbér másfélszeresére emelkedik. A kamatkedvezménynél a 27 százalékos eho alapja 2012 tői az adóalap lesz, és nem a korábbi szabályok szerinti jövedelem. Ez 19 százalékos növekedést jelent az eho alapjában. A cafeteriaszabályozásban be következett változások egyik leg fontosabb eleme is idetartozik: eddig a béren kívüli juttatások értékének 1,19-szorosa után a ki fizetőnek csak 16 százalékos sze­mélyi jövedelemadót kellett fizet­nie, a jövő évtől már 10 százalék egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni a juttatás adóalapként meghatározott összege után. így összességében az adóteher 30,94 százalékra nő. A béren kívüli jut tatás 500 000 forintos értékhatá­rát meghaladó egyes mcghatáro zott juttatás utáni, 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájá­rulást kell megfizetni, azzal, hogy a fizetési kötelezettséget csökkenti az ugyanazon alap után számított 10 százalékos egészségügyi hozzájárulás. Megszülethet az új munka törvénykönyve Budapest. Három hosszú ülésnap vár a képviselők­re a jövő héten, az Or­szággyűlés előzetes napi­rendje alapján a tárgya­lásra váró törvényjavas­latokról összesen 58 órá­ban tarthat a vita. A Ház Orbán Viktor felszólalásá­val kezdheti ülését hétfő délután, a miniszterelnök várhatóan a pénteki euró­pai uniós csúcson megis­mert válságkezelő terve­ket ismerteti. A parlament a törvényjavas­latok tárgyalása mellett hétfőn és kedden is tart határozathoza­talokat, a hét második napján így végleges formát ölthet a kor­mánynak az új munka törvény- könyvére vonatkozó előterjesz­tése, valamint megválaszthatják a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökét is. Orbán Viktor napirend előtti felszólalásában arról a kormányközi szerződés­ről tájékoztathatja az Országgyű­lést, amelyet az euróövezet 17 or­szága készít a költségvetési fe­gyelem szigorításának érdeké­ben. A tervezett együttműködés­től csak Nagy-Britannia zárkózott el, míg több eurózónán kívüli tagállam, köztük Magyar- ország is azt jelezte, a parlament felhatalmazásához köti a csatla­kozást. A magyar kormányfő ezt azzal indokolta, hogy csak az Or­szággyűlés járhat el a nemzeti szuverenitást érintő kérdések­ben. A miniszterelnök felszólalá­sa után a megszokott interpellá- ciós blokk, majd határozathoza­talok következnek. Utóbbiak so­rán kizárólag képviselői módosí­tó indítványokról dönt a Ház. A szavazások után, feltételezhető­en már az esti órákban kezdőd­het a kormány nemzeti vagyon­ról szóló előterjesztésének álta­lános vitája 6 órás időkerettel, majd a Magyarország címeré­nek és zászlajának használatá­ról, valamint a szabálysértések­ről szóló javaslatok, illetve a rendvédelmi törvénymódosítás részletes vitája következhet, egyenként 4 óra 20 perces időke­rettel. Kedden határozathoza­talokkal kezdi ülését a parla­ment. A képviselők döntenek például az új munka törvény- könyvének végleges formájáról, továbbá megválaszthatják a Kú­ria és az Országos Bírósági Hiva­tal elnökét is. Mínuszosra tervezik az Egészségbiztosítási Alap mérlegét AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP 2012. évi költségvetésének elő­irányzott bevételi főösszege 1721239,9 millió forint, kiadá­si főösszege 1755660,1 millió, a költségvetés egyenlege -34420,2 millió forint. A teiv 4,0 százalékos bruttó bér- és ke­resettömeg-növekedést, vala­mint 4,2 százalékos árnöveke­dést előievetítő paraméterek alapján készült. A TERVEK ALAPJÁN ö 2012. évi munkáltatói egészségbiztosítá­si, valamint biztosítotti egész­ségbiztosítási járulékbevétel együttes tervezett összege 720678,2 millió forint lehet, ez az összes bevétel 41,9 száza­léka. A SZÁZALÉKOS MÉRTÉKŰ egész- ségiigyi hozzájárulás összege 56 349,0 mül iá forint lesz, az összes bevétel 3,3 százaléka. Pályázat égéstermékek elvezetésére társasházak Lakásonként 150 000 forintos támogatás nyerhető el Uj lehetőség múzeumok és levéltárak fejlesztésére Ettől a héttől lehet pályázni egy csatornás gyűjtőkémények fel újításának támogatására. A 700 millió forint összegben az Új Széchenyi-terv keretében kiírt konstrukció céja a többlakásos lakóépületekben üzemelő, fűtő­vagy vízmelegítő berendezések égéstermékeit elvezető gyűjtőké­mények biztonságtechnikai kor szerűsítése. A társasházak és lakásszövet­kezetek épületeik, a helyi önkor­mányzatok saját tulajdonú bér házaik gyűjt őkéményeinek felújí­tására nyújthatnak be pályázatot 2012. június 30 ig vagy a keret kimerüléséig. A támogatás a kő mények és az ezekhez kapcsoló dó füstcsövezés lakáscélú helyi ségeire jutó kéményszakaszai­nak a korszerűsítésére igényel­hető. A pályázati forrás a teljes beruházási érték 40 százalékát fedezheti, de lakásonként legfel­jebb 150000 formt támogatás nyerhető el. A pályázat lehet két­lépcsős vagy egylépcsős, attól függően, hogy az önkormányzat támogatja^. A támogatás minden esetben vissza nem térítendő, s utófi­nanszírozású. A pályázatok kizá rólag elektronikus úton, a pályá­zati oldalon nyújthatók be, a http/Aiszt gyujtokemeny.hu cí­men keresztül. Részletes infor­mációk az EMI Nonprofit Kft. honlapjáról (www.emi.hu/gyujto kémény) tölthetők le. «VG 1* A kémények felújítását negyven százalékban támogatják oktatás Az Új Széchenyi terv km rétében megjelent a Múzeumok és levéltárak iskolabarát fejleszté­se és oktatási-képzési szereltének infrastrukturális erősítése című pályázat. A TIOP 1.2.2 11/1 kód számú támogatási konstrukció elsődleges célja a mú- zetunok és levéltárak a közoktatást támo­gató egységes alap­szolgáltatásként meg­valósuló - oktatási-képzési sze­repének erősítése és az iskolába rát szemléletű megújulásukhoz szükséges infrasfrukturális hát tér megteremtése. A pályázat keretében olyan fejlesztések valósulhatnak meg, amelyek támogatják az egész éle­Akár százszá­zalékos is lehet a támogatás. ten át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák elsajátítását, illetve azt, hogy a múzeumok és levéltárak sajátos adottságaikra építve erősítsék közösségi szere­püket és hatékonyabban működ­jenek tanulási helyszínként. A támogatás visz sza nem térítendő, levéltárak esetében nem állami támoga­tásnak, múzeumok­nál kulturális célú támogatásnak minősül, ez lehetővé teszi, hogy a támogatási intenzitás elérje a száz százalékot. A pályázat keret összege meghaladja a 865 millió forintot. A pályázatok benyújtá sára 2012. január 3-tól március 30 ig van lehetőség. ■ VG

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom