Nógrád Megyei Hírlap, 2011. november (22. évfolyam, 255-279. szám)
2011-11-12 / 264. szám
2011. NOVEMBER 12., SZOMBAT 3 NÓGRÁD MEGYE Szolgálat a bajbajutottakért Egy különleges, elfeledett írónő A Váczi Gyula Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tanárai és növendékei ajándékműsorral kedveskedtek A szeretet napja valójában a szociális munka ünnepe, amely egyben megbecsülése mindazoknak, akik az egyre növekvő számú bajbajutottnak nyújtanak segítő kezet. A József Attila Művelődési és Konferencia-központban tegnap ez alkalomból elismeréseket is átadtak. Salgótarján. A szociális munkások nap mint nap olyan emberekkel találkoznak, akik lelkileg sérültek, a társadalom perifériájára sodródtak vagy betegség miatt kiszolgáltatottak. Mindannyian éhesek a jó szóra, a biztatásra, apró gesztusokra. Nagyon szerteágazó ez a terület, hiszen az apró gyermekektől, a szétszakadt családokon, fogyatékkal élőkön át a magukra maradt, elesetté vált egyénekig sokféle helyzetű bajbajutottnak kell segítő kezet nyújtani. Időkeretek közé nem szorítható, szeretettel, hittel végzett szolgálat az, amit az érintettekért az ünnepeltek minden nap végeznek - fogalmazta meg gondolatait ünnepi köszöntőjében Székyné dr. Sztrémi Melinda, a város polgármestere. Elmondta azt is: egyre több a segítségre szoruló, ezért is nagyon fontos, hogy legyen egy nap, amikor a szociális munkára figyel a társadalom. S emlékeztetett arra, hogy az ezt szorgalmazó kezdeményezés Nóg- rád megyéből indult Peleskei-Balázs Rita, az egészségügyi szociális központ igazgatója egy szép kis történet tanulságával világított rá arra, hogy mindannyian törött, de nem értéktelen cserépedények vagyunk. Fontos, hogy elfogadjuk magunkat és - mint teszik azt a szociális munkások - meglássuk másokban a jót. Holecz Istvánná köszöntőjében arra adott választ, mi a legfontosabb ehhez a tevékenységhez. Kun Erzsébet Családmesék - A szeretet című kötetéből idézett egy párbeszédet, amely arról szól, hogy a szeretet magja „belőlünk pereg, s megfogan a tenyér simogatásában, a szem pillantásában, öntözni jó szóval kell.” S még a szikes talajba is el kell ültetni. Biztonság és erő is a szeretet, s bár olykor gyötrelem jár vele, csak szeretni érdemes. Díjak, elismerések átadásával folytatódott az ünnep: az egészségügyi szociális központ díjazottjai: Kira Jánosné, Völgyi Imréné. A kistérségi szociális és gyermekjóléti szolgáltató központ elismerését Fésűsné Pál Eszter, Papp Krisztina, Miklós Mónika, Simon Ákosné, Izsó Józsefné, Molnár Anna, Kazinczi Lászlóné, Algács Mária, Kökény Béla, valamint a házi segítségnyújtásban Salgótarjánban dolgozó gondozónők kollektívája kapta. Az ünneplés hangulatához a Váczi Gyula Alapfokú Művészet- oktatási Intézmény tanárai és növendékei műsorukkal járultak. A rendezvény az üvegcsarnokban állófogadással zárult, a jelenlévőket itt dr. Bercsényi Lajos, a megyei kórház főigazgatója, a salgótarjáni közgyűlés népjóléti bizottságának elnöke köszöntötte. (MJ.) A szociális munkások valódi hősök, hiszen a bajbajutottaknak mindig segítő kezet nyújtanak Sz. A. Balassagyarmat. Egy különleges, sorsú, a saját korában rendkívül elismert és sikeres, a későbbiekben feledésbe taszított írónő, műfordító életéről tartott vetített képes előadást a téma kutatója, Pásztor Sándorné, a Balassi Bálint Gimnázium tanárnője a honismereti kör összejövetelén, a Csillagházban. Az írónő alakja a balassagyarmatiak számára egyáltalán nem közömbös: Kun Béla hatalomra jutásakor körözést adtak ki ellene, ő először Bercelen, a Kállay- kastélyban talált menedéket, majd Balassagyarmaton, a Huszár család fogadta be házába. A gyarmati tartózkodás csak a Tanácsköztársaság bukása után ért véget, s az új kormány megalakulásakor jutott vissza Tormay Cecile a fővárosba. Leghíresebb művében, a Bujdosó könyvben naplószerűen örökíti meg a balassagyarmati eseményeket. Mint azt Pásztor Sándorné kiemelte: középnemesi származású szülei, Tormay Béla mezőgazdasági szaktekintély, az MTA tagja, államtitkár és édesanyja, Barkassy Hermin sokoldalú műveltséget, európai utazásokat biztosítottak a kislánynak, akit Takaró Mihály irodalomtörténész „csodagyermeknek” nevezett. Már fiatal lány korában több nyelven beszélt, regényt írt, Arany János adta számára a „kincses magyar nyelvet”. Az olasz kultúra, az antikvitás szerelmese lett, de Baudelaire, Maupassant, Anatole France világa is mélyen hatott rá.- A természet poézise, a mitológia, az erős atmoszférateremtés, a mondatok sejtelmessége jellemzi írásművészetét - emelte ki a méltató, külön is megemlítve a nagy sikert hozó, 1914-es A régi ház című családregényt, amely megörökíti nagyapja pesti házát, annak három elmúló nemzedékét.- Az első világháború, a monarchia összeomlása, a forradalmak, a Tanácsköztársaság Tormay Cecile számára saját világa, osztálya pusztulását jelentette, s ezt drámai erővel ábrázolta a Bujdosó könyvben, amelyben hazaárulónak nevezte Károlyi Mihályt, akit Kun Bélával együtt felelőssé tett a történtekért - szögezte le Pásztor Sándorné, aki szólt a Tormayhoz kötődő Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségéről is, mely kezdetben a középosztálybeli nők ellenforradalmi szervezkedéseként indult, ám hamar szervezetté alakult a mozgalom, amely körül születésekor ott bábáskodott a későbbi, a két világháború közt uralomra jutott középosztály számos tagja. A keresztény és nemzeti gonmunkáját közölte, többek között Áprily, Jékely, Reményik, Zilahy, Tamási, Pilinszky, Ottlik, Németh László írásait olvashatták benne. Marie Curie halála után 1935-ben Magyar- ország Tormayt delegálta a Nemzetek Szövetsége szellemi Pásztor Sándorné dolatot kiteljesítő mozgalom többek között a nők tanulási lehetőségeivel, a magyar bolt megteremtésével, az árvízkárosultak segítésével foglalkozott. Tormay mintegy háromezer szónoklatot mondott el az országot járva, síkra szállva a bolsevizmus ellen, mely a valláserkölcsöt, a hazát és a családot tette tönkre. A tanárnő külön is kiemelte a Tormay Cecile által 1923 januárjában alapított Napkelet című irodalmi folyóiratot, amely 1940- ig működött, s melyet az írónő haláláig szerkesztett. A lapot az 1922-ben létrejött Magyar Irodalmi Társaság támogatta, melynek elnöke gróf Zichy Rafaelné, alelnöke Kle- belsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter és Pauler Ákos filozófus volt. A Napkelet csak keresztény vallású írók együttműködéssel foglalkozó bizottságába, majd 1937-ben irodalmi Nobel-díjra jelölték. Horthy Miklós Corvin-lánccal és a katonai érdeméremnek számító Signum Laudis díszjelvénnyel tüntette ki. 1925-ben megvádolták életvitele miatt, s bár pert nyert, szíve erősen meggyengült. 1937-ben érte a halál, temetésén Horthy Miklós kormányzó és felesége is részt vett. A szocializmus évtizedeiben nem lehetett hallani róla, emléktábláit, szobrait leverték. Pásztor Sándorné a 2008-ban alakult Tormay-körről is beszélt, amely lakóháza falára új táblát készíttetett a fővárosban, a Tormay-szalon pedig a Napkelet szellemiségét ápolja.- Itt az ideje megismerni az írónő művészetét és rehabilitálni őt - szögezte le a méltató. Egy hét a gyermeki jogokról „A végtelenbe és tovább!” - ezzel a mottóval rendezik meg a gyermekek jogainak hete nevet viselő program- sorozatot a megyeszékhelyen november 14. és 18. között. Az ez évi programokról Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester és Tóth Zoltán Zénó ifjúsági és sportreferens számolt be. Salgótarján. A megyei jogú város önkormányzata 1997-ben csatlakozott a francia parlament felhívásához, amely a gyermekjogi egyezmény elfogadásának napját, november 20-át, ünnepnappá nyilvánította. Hagyomány a megyeszékhelyen, hogy minden évben egy adott tematika köré csoportosítják a rendezvényeket. Ezeken a programokon a gyerekek, fiatalok vannak a középpontban, rájuk fókuszálnak, rájuk figyelnek. Székyné dr. Sztrémi Melinda szerint e tekintetben Salgótarjánban még nagyobb a kihívás: a városnak nagyon nehéz a fiatalokat megtartani, hiszen mindösszesen egy felsőoktatási intézmény működik, nemcsak a városban, hanem az egész megyében. A fiatalok mindenképpen elmennek tanulni a városból, ezért is nagyon nehéz már meggyőzni őket, hogy utána visszatérjenek. Fontos, hogy a fiatalok érezzék: itt változatos programok vannak, feladatuk van, kihívások vannak számukra, s a felnőttek figyelmét is fel kell hívni arra, hogy milyen fontos a gyermekekkel, a fiatalokkal való foglalkozás. A városvezető elmondása szerint a hétfőtől péntekig tartó programokkal azt szeretnék tudatosítani, hogy a játék mennyire fontos az ember életében, nemcsak a gyermekében, hanem a felnőttében is. A tájékoztató keretein belül Tóth Zoltán Zénó a gyakorlati dolgokról számolt beszámolt be. Mint mondta, a programok általában a délelőtti órákban zajlanak. A megyei könyvtárban előzetes jelentkezés alapján érkeznek az óvodás- vagy iskoláscsoportok, de ez nem azt jelenti, hogy mások ne vehetnének részt a rendezvényen, viszont a programfüzetben található telefonszámokon, illetve az óvodákban érdemes tájékozódni, hogy van-e kapacitása még vendéget fogadni az intézménynek.- Játszanak a héten a gyerekek az őszi termésekkel, irodalommal s külön fel szeretném hívni a figyelmet két programra, amelyek november 17-én, csütörtökön 14 órától lesznek. A zeneiskolában egy szinte minden hangszert felvonultató hangszerbemutató koncertet tartanak, amire az általános iskolák még nem zenélő tanulóit várják. A másik a városi fogadóóra után a Förster Kálmán-teremben lesz, amit úgy neveztünk el, hogy városi diákfórum. Itt három meghívott előadó tulajdonképpen vitaindító, gondolatébresztő előadásokat tart a megjelent diákönkormányzatokat képviselő küldöttségeknek. Ez a beszélgetés lenne az első lépcsője a jövő évben elkészülő középtávú ifjúsági koncepciónak. Az ifjúsági közszereplők aktív bevonásával úgy szeretnénk elkészíteni, hogy irányt mutasson a következő évek ifjúságának - tudatta Tóth Zoltán Zénó.
