Nógrád Megyei Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 229-254. szám)

2011-10-05 / 232. szám

2011. OKTÓBER 5., SZERDA 5 ORSZÁGJÁRÓ - GASZTRONÓMIA Magasak a takarmányárak, csökken a fogyasztás Elzárásra ítélték a kukoricatolvajokat Miskolc. Elzárásra ítéltek két kukoricatolvajt Borsod-Abaúj- Zemplén megyében. A megyei rendőr-főkapitányság szóvivője az MTI-nek kedden elmondta: Prügy külterületén a mezőőr tetten ért egy fiatalkorú és két felnőtt korú helybélit, aki csak­nem 500 kilogramm csöves ku­koricát lopott el. Az elkövetőket szabálysértési őrizetbe vették, majd a bíróság gyorsított eljá­rással döntött ügyükben: a fia­talkorú fiút figyelmeztette, egyik felnőtt korú társát pénz­bírságra, a másikat pedig tíz nap elzárásra ítélte. Mezőzom- bor külterületén a helyi körzeti megbízott ért tetten egy kukor­icatolvajt, őt a bíróság 15 nap elzárásra ítélte - közölte Egyedné Novodonszki Éva. Sukoró-ügy Budapest. Nyilvánosságra hozta meggyanúsításának tényállá­sát és a hétfői ügyészségi ki­hallgatásán készült videofelvé­tel egy részét Gyurcsány Ferenc kedden. Az ügyészség szerint a volt miniszterelnök a sukorói kaszinóberuházás ügyében azért döntött a telekcseréről, hogy egyoldalú, jogtalan előnyt biztosítson a befektetőknek. A www.sukoroper.hu honlapon elérhető dokumentum szerint Gyurcsány Ferenc megalapo­zottan gyanúsítható egy rend­beli hivatali visszaélés bűntette elkövetésével. A tényállás alap­ján a Sukoróra tervezett King's City beruházás befektetői azt kérték a kormánytól, hogy a projekt céljára kiszemelt ingat­lanegyüttes tulajdonát csere út­ján szerezhessék meg. Indok­ként arra hivatkoztak, hogy el szeretnék kerülni a pályázat esetén szükségszerűen megje­lenő versenytársakat, tartva at­tól, hogy pályázat esetén nem ők lennének a nyertesek. A volt kormányfő a weboldalon nyil­vánosságra hozott egy, az ügyészségi kihallgatásán ké­szült, valamivel több mint két­perces - az ATV-n már hétfő es­te levetített - videofelvételt is. Gyurcsány Ferenc ebben azzal vádolja az ügyészeket, hogy nem az alkotmányhoz, hanem a vele szembenálló politikai erőkhöz, a miniszterelnökhöz és annak pártjához hűségesek. A felvételen Gyurcsány Ferenc azt is mondja: Sukoró-ügyben azt tette, amit a miniszterelnök­nek tennie kell. Budapest. - A takarmányárak emelkedése, a fogyasztás csök­kenése, az európai túltelepítés és túltermelés okozta dömping­áron érkező import nehezíti a tojástermelést és a tojás piacát - ismertette Thury Attila, a Ma­gyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének (tojásszövetség) alelnöke a tojás világnapja alkalmából tartott keddi budapesti sajtótájékozta­tón. Emlékeztetett rá, hogy az EU tojótyúkok tartására vonat­kozó irányelve 2012 január el­sején lép liatályba, így csak ed­dig lehetnek használatban a ha­gyományos ketrecek. Hozzátet­te: az utolsó, áprilisi felmérés szerint, az állományok 32 szá­zaléka volt hagyományos ket­recben. Feldman Zsolt, a Vidékfejlesz­tési Minisztérium helyettes ál­lamtitkára azt mondta: azzal szá­molnak, hogy az új szabályokkal 25-30 százalékkal kevesebb tyú­kot lehet tartani ugyanakkora te­rületen, a ketreccsere költsége pedig 2500-4000 forint között van. Thury Attila beszámolt ar­ról, hogy a tojástermelés 30 szá­zalékkal csökkent az elmúlt 8 év­ben Magyarországon.- Az ágazat helyzete 2011 el­ső fél évében sem lett eredmé­nyesebb, másfél éve az elmúlt évtized legrosszabb időszakát éljük - fogalmazott hozzátéve, hogy a dömpingáron érkező im­port, teljesen tönkreteszi a ma­gyar termelést. Magyarorszá­gon a héjastojás-piacot 25-30 százalékban az import tojások alkotják. Elmondta: az étkezési tojás belföldi értékesítése 18 százalékkal csökkent 2011 első harminchat hetében, az uniós államokból érkező étkezésito- jás-import 14,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, a magyar export pedig 50 százalékkal csökkent 2011 első 36 hetében az előző év azo­nos időszakához képest. A ter­melés elmarad a 2010 azonos időszakához viszonyítva, az el­ső fél év termelése 65,4 százalé­ka a tavalyinak, ez összesen 345,400 millió darab tojás. Az idei év első felében 1,876 millió napos csibét telepítettek, amely alig magasabb a tavalyinál, amely negatív rekord volt. Thury Attila elmondta: a terme­lői ár tavaly húsvét után 45 szá­zalékkal csökkent, úgy, hogy a fogyasztói ár azonos szinten ma­radt. Júliusban a fogyasztói ár 26 forint körül, a termelői pedig 16 forint körül volt. A tojás ön­költsége azonban 17-18 forint között van, így az elmúlt idő­szak alatt a termelők csak vesz­teségeiket növelték. A takar­mányárak az év elejéhez viszo­nyítva ugyan stagnálnak, de az előző év azonos időszakához ké­pest 40-45 százalékkal nőttek. Elmondta azt is, hogy folyama­tosan csökken a fogyasztás: 2005-ben 280 darab, 2007-ben 270,2009-ben már csak 247 da­rab volt az egy főre jutó fogyasz­tás. A ketrecekre vonatkozó irányelvvel kapcsolatban Thury Attila azt mondta: az EU-ban 353 millió étkezési tojást terme­lő tyúk van, ebből az idén 163 millió még hagyományos ket­recben van.- Még mindig nem tudjuk pontosan, hogy mi lesz a helyzet január elsején, a legtöbb ország nem játszik nyílt lapokkal, a helyzetet ismerők szerint leg­alább 100 millió tyúkot a jogsza­bály szerint már nem használ­ható berendezésben fogunk ta­lálni - fogalmazott. A legtöbb ilyen hagyományos ketrec Olaszországban, Lengyelország­ban, Hollandiában, az Egyesült Királyságban, Portugáliában és Belgiumban van. Európa több országában ab­ban reménykedtek a termelők, hogy ezt visszavonják, ezért ke­vés előkészületet tettek - jegyez­te meg. Magyarországon 4 mil­lió tojótyúk-férőhellyel számol­nak, 43,6 százaléka hagyomá­nyos, 44 százalékuk új típusú­ban van, 1,7 millió férőhelyet kell még ebben az évben átalakí­tani - mondta a szakember. Feldman Zsolt azt mondta, a ket­recek átalakítását érintő jogsza­bály jelenti az ágazat számára a legnagyobb kihívást. Mint mondta, az Európai Bizottság ré­széről nem látni olyan „javu­lást”, amely elmozdulást jelent a korábbi statikus álláspontról. Beszámolt arról: igyekeznek elérni, hogy az unió szabadke­reskedelmi vagy a Kereskedel­mi Világszervezet (WTO) tárgya­lásain törekedjen arra, hogy a harmadik országban előállított tojások közelítsenek az uniós elő­írásokhoz. A helyettes államtit­kár szerint fel kell készülni arra, hogy a takarmányárak stabilan magasak maradnak. Mint mond­ta, a kormány igyekszik a költ- .ségvetésbe betervezni minden olyan támogatási lehetőséget, amelyet az Európai Unió enged. Tűzből mentett Biblia Budapest. Történelmi, vadásza­ti, sporttörténeti, vallási és or­vosi munkákat is kínálnak ösz- szesen 404 tételben a Pastinszky Antikvárium csü­törtöki budapesti árverésén, amelynek egyik különleges da­rabja egy tüzelőnek szánt, 1626-ból származó Biblia. A Káldi György-féle első teljes magyar nyelvű katolikus Biblia 1626-os bécsi kiadása 90 ezer forintos kezdő árat kapott. A Bibliában két lapon 1949-ből, az akkori tulajdonostól szárma­zó leírás található, amelyből ki­derül, hogyan sikerült meg­mentenie a tüzeléshez odaké­szített újságpapírok közül a Biblia e széteső példányát. Ez ad magyarázatot arra, hogy, bár a könyvtest épnek mondható, miért van elég sok lap szélén javítás, ragasztás. Pastinszky Krisztina, az antik­várium tulajdonosa az MTI-nek elmondta, hogy az aukciós anyagban különösen gazdag az 1848-as téma, 55 kiadvány fog­lalkozik a szabadságharc ki­emelkedő eseményeivel, szemé­lyiségeivel. Szerencsejátékot folytattak Budapest. A betelefonálós televí­ziós műsorok tiltott szerencse- játékot szerveztek, amikor emelt díjas telefonhívás vagy sms révén játékokat tartottak - állapította a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), amely 23 szervezetet bírságolt meg ösz- szesen 27 millió forint összeg­gel. Az MTI-hez kedden eljut­tatott közleményében a NAV emlékeztet arra, hogy a szeren­csejáték szervezéséről szóló tör­vény értelmében szerencsejá­ték minden olyan játék, amely­ben a játékos tétfizetés ellené­ben, meghatározott feltételek­kel nyereményre válik jogosult­tá akkor, ha a nyerés vagy vesz­tés kizárólag, vagy túlnyomó- részt a véletlentől függ. A tör­vény rendelkezik továbbá arról is, hogy a szerencsejáték szer­vező tevékenység folytatásához az állami adóhatóság engedélye szükséges, valamint tiltott sze­rencsejátéknak minősít minden engedélyköteles szerencsejáté­kot, amelyet a NAV engedélye nélkül szerveznek. mti) Hírfelhasználó^,^^^ Ismét lesz kolbászfesztivál Békéscsabán Békéscsaba. Közel ötszáz csapat részvételé­vel rendezik meg Békéscsabán, a 14. csa­bai kolbászfesztivált október 28. és 31 kö­zött. Idén először a hagyományos kolbász­töltő verseny mellett az egyetemisták is megmérkőznek, mert a rendezők fontos­nak tartják, hogy a fiatalok is megismer­kedhessenek a hungarikumnak számító igazi csabaival - közölték a szervezők az MTI-vel. A hagyományos programok során ismét lesznek disznóvágás-bemutatók, szárazkolbász-verseny, de megmérkőznek egymással a disznótoros ételek, a bográ­csos töltött káposzta- és a kolbászostarho- nya-készítők is. Külön megmérettetést szerveznek az elmúlt 15 év bajnokainak és győztes csapatnak is, s megemlékeznek Krajcsó Pál hentesmesterről is, aki 2000­ben elsőként kapott életműdíjat. A feszti­válon „a garantáltan jó hangulat mellett” finom ételek és italok várják a látogatókat. Tizenkét vendéglő kínálja a hagyományos, ízes csabai portékáját, amiket jól kiegészí­tenek a 30 kiváló magyar pincészetből származó borféleségek és a tájakra jellem­ző szilvapálinkák. A négynapos rendez­vény során népzenei és néptáncbemutatók szórakoztatják az érdeklődőket, éd min­den este neves előadók is várják a látoga­tókat, közöttük a Boban Markovié és a Csík zenekar, illetve a Magna Cum Laude. A fesztivál részeként pedig ismét meg­tartják az élelmiszeripari és turisztikai ki­állítást, ahol mindenki beszerezheti a kü­lönleges házi és kisüzemi készítésű, füstölt csabai vastagkolbászt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom