Nógrád Megyei Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 229-254. szám)

2011-10-05 / 232. szám

6 2011. OKTÓBER 5., SZERDA NAGYVILÁG - GAZDASÁG Határállomás-blokádot terveznek Pozsony. Határállomás-blokádot terveznek a szlovák szakszer­vezetek október 11-re, hogy til­takozzanak a nyugdíjkorhatár növelése, az adóreformok és az egészségügy magánosítása el­len - jelentette be Emil Machy­na, a Kovo szakszervezeti szö­vetség elnöke keddi pozsonyi sajtóértekezletén. Machyna szerint október 11- én mintegy fél órára - délután fél négy és négy óra között - a szlovák tüntetők lezárják az Ausztriába, Magyarországra, Lengyelországba és Csehország­ba vezető határátkelőket.- Minden határátkelőn ott lesznek a lengyel, a magyar, az osztrák és a cseh kollégáink is - állította a szakszervezeti vezető. Hozzátette: jelképes határátkelő blokádról van szó. További rész­leteket a tervezett tiltakozó akci­óról nem közölt. - Nem értünk egyet azzal, hogy csökkenjenek a nyugdíjak Szlovákiában - je­lentette ki Machyna. Szerinte ez csak tovább rontaná a lakosság általános életszínvonalát. - Ha a kormány tervei megvalósulnak, Szlovákiában 1,2 millió szegény ember lesz, akiknek problémáik lesznek a megélhetéssel - szö­gezte le a szakszervezeti vezető. Bányabaleset Kínában Peking. Tizenhárom bányász halt meg az eddigi adatok szerint egy délnyugat-kínai gázszivárgás okozta bányarobbanás követ­keztében, öt embert még keresnek - közölte kedden helyi forrás­ból a Hszinhua hírügynökség kedden délután.- A baleset reggel közvetlenül 8 óra előtt következett be a Kujcsou tartományi Lihua település szénbányájában - tájékozta­tott a helyi párttitkár. Min Lu-ming elmondta, hogy a detonáció időpontjában 28 bányász dolgozott a tárnában, 13-nak sikerült a felszínre menekülnie, de közülük hárman később a kórházban meghaltak. Helyi idő szerint kedd estig a mentők tíz holttestet ta­láltak, öt ember után még kutatnak. A baleset okának kiderítése még folyamatban van. Előrengések az euróövezetben félelem Csaknem egy százalékkal lesz nagyobb a hiány Görögországban A világ tőzsdéi eséssel reagáltak az Athénból érkező hírekre. A hongkongi tőzsde is több mint 4 százalékot esett a tegnapi kereskedésben Ismételten előrengés ráz­ta meg tegnap a pénzügyi piacokat, miután a görög költségvetési hiánycél tarthatatlanná válása miatt még közelebb ke­rült az ország a csődhöz. A Eurogroup már a nagy rengésre készül, és gőz­erővel kalapálja össze a kibővített euróövezeti mentőalapot. Wéber Balázs Újabb vészjósló napot könyvel­hettek el tegnap a pénzügyi pia­cok a Görögországból érkező ne­gatív hírek hatására: a nagyobb tőzsdék Ázsiában és Európában is kettő-négy százalékot zuhan­tak, az euró pedig nyolchavi mélypontra, az 1,332-es szintalá süllyedt a dollárral szemben. A már amúgy is bizonytalan piacokon azután fordult még in­kább negatívba a hangulat, hogy vasárnapra kiderült: a gö­rög kormány nem tudja tartani a deficitcélokat. Az idén 8,5 százalék lesz a hiány az EU-EKB-IMF hármas által leg­utóbb kitűzött 7,6 helyett, ráadá­sul az előbbit is csak abban az esetben lehet tartani, ha - mint arra a gazdasági minisztérium közleménye utalt - az utolsó há­rom hónapban az állampolgá­rok a vártnak megfelelően fize­tik be az adóikat, és az állam is hatékony lesz a megszorítások által érintett területeken. Szin­tén emelte a kormány a jövő évi hiánycélt: 2012-ben a deficit 6,8 százalék lesz az eddig tervezett 6,5-del szemben. A kilátások romlásának oka, hogy a gazdasági visszaesés a vártnál nagyobb mértékű lesz: az idén 5,5 százalékkal zsugoro­dik a görög gazdaság, és még jö­vőre is 2-2,5 százalékkal csök­kenhet a mutató a júliusi euróövezeti csúcs idején prog­nosztizált 0,6-es plusz helyett. Úgy tűnik tehát, hogy az ország továbbra sem tud kitörni az ör­dögi körből: a trojka által kikényszerített újabb és újabb megszorítások megfojtják a bel­ső keresletet, így a recesszió egyre mélyebb lesz, a költségve­tési bevételek csökkennek, ezt a kormány a kiadási oldalon újabb takarékossági intézkedé­sekkel próbálja korrigálni. Bár ez a kúra eddig nem ho­zott eredményt, és egyre több „minden, amit célként kitűz­tünk, ketyeg tovább” - válaszol­ta Győri Enikő uniós üdékért felelős államtitkár egy tegnapi háttérbeszélgetésen a Világgaz­daság azon kérdésére, hogyan halad a magyar elnökség által felkarolt ügyek gyakorlati meg­valósítása. Hozzátette: az elnök­ség által elfogadott uniós roma­stratégiát az egyes tagállamok­szakértő követeli a GDP 160 szá­zalékának megfelelő adósságot cipelő görög állam kötelezettsé­gei egy részének elengedését - ez gyakorlatilag egy kontrollált csődöt jelentene -, a trojka egy­előre kitart eddigi receptje mel­lett. Ennek jegyében csak akkor hajlandó átutalni az államcsőd elkerüléséhez szükséges nyolc- milliárd eurós hitelrészletet ok­tóber közepéig, ha a kabinet töb­bek között tovább emeli az egyes adókat, visszavágja az ál­lami béreket, és felgyorsítja a közalkalmazottak elbocsátását. nak kell majd konkrét tarta­lommal megtölteniük, a Duna régió stratégiában pedig zajlik a konkrét projektek kidolgozá­sa, amelyek finanszírozását kö­zös pályázatokkal kell majd biztosítaniuk az érintett orszá­goknak. A hatos jogszabálycso­magot - ezt nem sikerült a ma­gyar elnökség alatt lezárni - a múlt héten fogadta el az Euró­Utóbbiak számát 2015-ig ötödé­vel csökkentenék, egy 30 ezer fős leépítést pedig már egy éven belül végrehajtanának. Szakértők úgy vélik, a görög kormánynak valószínűleg a ha­talmas társadalmi tiltakozás el­lenére is sikerül keresztülvinne a törvényeket a parlamenten, így az EU és az IMF átutalja majd a hitelrészletet. A kérdés inkább az, hogy ezt követően, 2012 és 2014 között hogyan le­het biztosítani a görög állam fi­nanszírozását. A miniszterta­nács vasárnap este elfogadott pai Parlament, az európai pénzügyminiszterek pedig ma írják alá a dokumentumot. A horvát csatlakozás esetében a csatlakozási dokumentum alá­írására decemberben kerülhet sor, a schengeni bővítés ügye vi­szont néhány tagállam vétója miatt áll, így Románia és Bul­gária továbbra sem lehet része az övezetnek. Ami az EU 2012-es költségvetése 6,6 milli­árd eurónyi megtakarítással, va­lamint azzal számol, hogy a fi­nanszírozás már újabb eladóso­dás nélkül is megoldható lesz. A görög helyzet az Eurogroup lapzártánk idején zajló ülésén is napirendre került - a hitelrészlet átutalásáról valószínűleg még nem született döntés -, mint ahogy arról is vitáztak a pénz­ügyminiszterek, milyen módon lehetne jelentősen megnövelni az ideiglenes euróövezeti mentő­öv „tűzerejét” a válság továbbter­jedésének megakadályozására. nek vitáját illeti, Győri Enikő szerint az Magyarország szá­mára is „iszonyatos erőpróba lesz". Úgy véli, a bizottsági ja­vaslat „nem különösebben ked­vező számunkra” - az agrár- és a kohéziós politikára kevesebb juthat 2014-től -, ezért arra kell törekedni, hogy ezek a területek mégse kerüljenek hátrányba. Mi lesz a magyar elnökség eredeti célkitűzéseiből? 2014-20 közötti költségvetésé­Mária Rádió Szerbiában Beigrád. Új vezetése van szep­tember derekától a Szerbiában sugárzó Mária Rádiónak, s a magyar nyelvű adás műsorigaz­gatója Palatínus István atya lett.- A Mária Rádió a szabadkai egyházmegye területéhez tarto­zik. Az egész napos, tehát 24 órás sugárzás az újvidéki stúdi­óból történik. A másik, szabad­kai stúdió, ahol a magyar és a horvát műsorok készülnek, na­pokon belül új helyre költözik. Felszentelésére október 15-én » kerül sor - nyilatkozta az MTI- nek Palatínus István atya. Közlé­se szerint a magyar adás 150- 200 ezer hallgatóhoz jut el, köz­tük a szórványban élő magyar­sághoz - a belgrádi érsekség, sőt le egészen Nis és Leskovác váro­sok térségébe is. A műsor az interneten vagy kábeltévés há­lózatban is hallgatható. A rádió­nak eddig nem volt magyar mű­sorigazgatója. A minap kineve­zett Palatínus István elmondta, hogy kialakulóban van az együttműködés az egész Kárpát­medencében működő Mária Rá­diók magyar adásainak szer­kesztőségeivel, s ennek kereté­ben műsorokat is cserélnek. A szerbiai magyar katolikus rádi­ónak hat állandó munkatársa van, de rengetegen segítik mun­káját „kívülről”, önkéntes ala­pon. Összefogás bontakozott ki a Szabadka szívében készülő új stúdió kiépítésével kapcsolato­san is, felajánlások érkeztek, az emberek önkéntes tenniakarásról tesznek tanúbi­zonyságot. - Célunk, hogy a Má­ria Rádió - vallásos lelkülettel - bekapcsolódjék Szabadka város közéletébe is - mondta az MTI belgrádi tudósítójának Palatínus István, aki egyébként Szabadka szentgyörgyi plébánosa. Új híd a Duna vajdasági szakaszán Beigrád. Új hidat avattak a Dunán a szerémségi Indjija kö­zelében, Beskánál; az építmény alig öt méterre íveli át a folyót attól az 1975-ben elkészült mű­tárgytól amelyet 1999-ben, a NATO bombázások idején talá­lat ért, és egy része megsem­misült. A 10-es korridor szer­ves részét képező új beskai hi­dat hétfő délután Boris Tadic szerb elnök adta át a forgalom­nak. A régi hidat is felújították, de hogy tehermentesítsék, a szakemberek négy évvel ez­előtt elkezdték egy új híd pillé­reinek lerakását. A létesítmény hossza 2205 méter, a rajta átha­ladó autópálya szélessége 11 méter, két oldalán gyalogosjár- da és szerviz út fut végig, a fel­vezető utak hossza 3,5 kilomé­ter, a híd központi ívének hosz- sza 540 méter és hat pilléren nyugszik. A beskai Duna-híd építésében szerbeken kívül osztrák, magyar, horvát, nor­vég, svéd, angol és holland munkások és szakemberek vet­tek részt. A tervdokumentációt német, osztrák és szerb mérnö­kök dolgozták ki. Összesen 67 ezer köbméter betont, 50 kilo­méternyi kábelt, 10 ezer tonna betonvasat építettek be a hídba, amelynek a tervezők szerint 125 év a „szavatossági ideje”. A híd építését az Európai Újjáépí­tési és Fejlesztési Bank (EBRD) finanszírozta, a még nem vég­leges adatok szerint a költsé­gek meghaladják a 33 millió eurót. Az egymás mellett futó két ikerhíd jelenleg a legna­gyobb Duna-hídnak tekinthető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom