Nógrád Megyei Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 229-254. szám)
2011-10-05 / 232. szám
4 2011. OKTÓBER 5., SZERDA NÓGRÁD MEGYE Egy nógrádi bánya tragédiája Kösd a Cserhát és a Naszály találkozásánál fekszik. 1950-ig Nóg- rád megyéhez, annak is a rétsági járásához tartozott. A falu főterén álló világháborús emlékművet még ma is Nógrád vármegye címere díszíti. Már egy 18. század végi felmérés jelezte, hogy a település határában szén található. 1899-ben a püspöki uradalom kosdi birtokán jó minőségű szenet találtak 132 m mélységben. A bánya megnyitására azonban csak az 1900-as évek elején került sor. A Cserhát legfőbb kutatója Jakus Lajos volt. Az ő adatai alapján emlékezünk az eseményekre. 1904-ben alakult meg francia-belga tőkével a Váci Kőszénbánya Részvény Társaság, amely a június 3-án kiadott engedély alapján megindította a munkát az első akna megnyitásával. A következő év áprilisában elérték a 132 méteres mélységet, ahol 117 cm vastag szénréteget találtak. Kezdetben a bányászok nagyobb része külföldi volt, s csak három magyar munkás dolgozott a bányában. Kezdetben bőségesen nyerték a szenet a bányából, de 1907-ben a vízbetörések súlyos károkat okoztak. Május 7-én a VI. mezőben betört a víz és elöntötte - kb. 20 m-es vízmagassággal - a bánya legjobb szénmezőjét. Ezután a víznívó feletti 118 méteres szinten - keletről nyugat felé haladva - engedélyezték a további munkát. Az eredmények azonban ezen a részen nem érték el a korábbi szintet. A bányát közben átvette a Freund és Fia cég. A szivárgó víz gazdaságtalanná tette a termelést, amely 1914- ben a világháború kitörésekor le is állt. 1925-ben a salgótarjáni rt. bérelte ki a községtől a bányakutatási és feltárási jogot. A bánya ezekben az években mindig ráfizetéssel zárta az évet, s 192ó-ban már 4 milliárd korona tartozása volt. Közben a bányakapitányság légakna megnyitását sürgette a bányajáratok hosszabbodása miatt. 1927. december 20-án be is csukatta a bányát, mivel az Anna-aknát veszélyesnek minősítették. Napi 80 tonnát termeltek ekkor. A vállalat minden munkásának felmondott. A munka nyolc hónapig szünetelt. 1928 nyarán 30-35 emberrel megindult az Anna-akna átalakítása, majd augusztusban a termelés is. 1931. szeptember 28-án este fél kilenckor a VI. mező 9. sz. ereszkéjében a 97 és a 93 m-es szinten dolgoztak. A két munkahelyet egy 25 m hosszú lejt- akna kötötte össze. Ide szállt le a kilenc főből álló munkacsoport. Előbb egy robbantást végeztek el, majd a fejtéssel a régi, elöntött bányarész felé haladtak. Már vége felé járt a műszak, amikor Dóczi lózsef a 19. csillét küldte fel, amikor a hátuk mögött, a 97 m szintű munkahelyen hatalmas robaj hallatszott. A lámpák kialudtak, ömlött a víz. A három csillés a vezetékbe kapaszkodva menekült meg. Toman Ferenc, ifj. Kovács János, Farkas Jenő, Dóczi István, Nerpl Mihály és Fehér Pál bányászok a nagy erővel munkahelyükre zúduló víztömeg áldozatai lettek. A kiszabadult csillések közül Dóczi Ferenc egy év betegeskedést követően szintén elhunyt. Egyel növekedett tehát a szerencsétlenség áldozatainak száma. Az áldozatokat képtelenség volt a felszínre hozni. Ma is ott nyugszanak a föld mélyén. Egy emlékmű jelzi a megszűnt bánya helyét, rajta a bányászok névsora. A hibás felmérések és a biztonságos véPataki Zsolt a kosdi bánya történetének kutatója dőberendezések nélkül erőltetett többlet- termelés miatt bekövetkezett bányaszerencsétlenség után 250 kosdi bányász maradt munka nélkül. Nem csupán a bányászcsaládok életében okozott a szörnyű eset tragédiát, hanem az egész település fejlődését is hosszú időre visszavetette. A szomorú esemény máig él a kosdiak emlékezetében. Évről évre kimennek az emlékműhöz. Tették ezt az idén is, amikor a nyolcvan évvel ezelőtti eseményekre emlékeztek. A megemlékezésben segítségükre volt Pataki Zsolt geológus, ki a bánya múltjának kiváló kutatója, s egy kiállítás, mely a penci Jakus Lajos Cserhátalja Falumúzeum tárgyi emlékekeit mutatja be. V.J. Az kosdi Anna-akna bejáratánál A táppénzről és egyéb ellátásokról Az év folyamán több alkalommal is változtak az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira vonatkozó szabályok. Az alábbiakban megpróbáljuk összefoglalni a fontosabb módosításokat, illetve összefüggéseket. Lényeges változás, hogy a 2011. április 30-át követően kezdődő keresőképtelenségek esetén a táppénz napi maximum összege a korábbi 10400 forintról 5200 forintra csökkent. Szintén többeket érintő változás, hogy azok a kismamák, akik veszélyeztetett terhesség miatt keresőképtelenek, 2011. május 1- jétől a keresőképtelenség első napjától táppénzre jogosultak, így nem kell a foglalkoztatónak a betegszabadsággal számolnia. Sajnos sokak számára kedvezőtlen hatással bír(hat), hogy a 2011. július 1-jét követően kezdődő keresőképtelenség esetén a biztosítás megszűnése utáni, passzív jogú táppénz megszűnt. Ettől az időponttól kezdődően táppénzre csak az a személy jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt válik keresőképtelenné és a kétszázalékos mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. A táppénz továbbra is a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át. Mértéke legalább kétévi folyamatos biztosítási idő esetén a figyelembe vehető jövedelem naptári napi összegének hatvan százaléka, ennél rövi- debb biztosítási idő esetén vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt ötven százaléka, azzal, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 200 százalékának harmincad részét (2011-ben a fentiekben már közölt 5200 forintot). Az említett jogszabályváltozások is hozzájárultak ahhoz, hogy az utóbbi időben az igénybe vett táppénzes napok száma és a táppénzkiadás összege jelentősen csökkent. A Nógrád megyei adatok azt mutatják, hogy 2011. július hónapban az április havinak már csaknem 80 százalék, a január hónaphoz mérten pedig 70 százaléka volt a táppénzkiadás. A passzív táppénz megszűntetésének hatásáról az eltelt idő rövidsége miatt még nincsenek pontos adatok, de júniusról júliusra 24 százalékkal csökkent a biztosítás megszűnése után fizetett táppénz összege. Bár a minimálbér és általában a bérek emelkedése a táppénzkiadás növekedésének irányában hatnak, de szemléltethetően csak az egy napra jutó adatokban mutatható ki a változás eredménye. Nógrád- ban 2010. júliusában az egy napra jutó táppénzkiadás összege 2222 forint volt, ami 2011. júliusra 2303 forintra emelkedett. A táppénzes napok számának csökkenése értelemszerűen ellensúlyozza ezt a növekedést és az új szabályokkal együtt összességében a kiadás előzőekben bemutatott „fogyását” okozza. Módosult a méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátások köre is, miután akinek megszűnt a biztosítása, méltányosságból sem kaphat passzív jogon táppénzt. Jelenleg az egészség- biztosítási szerv csak akkor állapíthat meg méltányosságból táppénzt, terhességi-gyermekágyi segélyt vagy gyermekgondozási díjat, ha az igénylő a jogosultsághoz szükségesnél kevesebb biztosítási idővel rendelkezik, és jövedelmi viszonyai, valamint egyéb körülményei indokolják az ellátás folyósítását. Évente átlagosan 40 kérelem érkezik a szakosztályokra, melyből azonban csak a harmada felel meg az előírt feltételeknek. Az előzőekben már többször került szóba a biztosítottak fogalma. Fontos tisztázni, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai tekintetében azok tekinthetők biztosítottnak, akik valamilyen munkavégzésre irányuló, jövedelemszerző tevékenységet végeznek mint például: munkaviszonyban állnak, egyéni vagy társas vállalkozók, bizonyos feltételekkel a szövetkezeti tagok, mezőgazdasági őstermelők. Az álláskeresési támogatásban részesülők is biztosítottak, ebben a jogviszonyukban - az egyéb feltételek fennállása esetén - terhességi-gyermekágyi segélyre és gyermek- gondozási díjra szerezhetnek jogosultságot. Mint ahogyan az élet sok területén, úgy az egészségbiztosítási ellátásoknál is minden mindennel összefügg, így a passzív táppénz megszűntetése természetesen érinti a terhességi-gyermekágyi segélyre és a gyermekgondozási díjra való jogosultságot is. Annak a kismamának ugyanis, aki 2011. augusztus 31-ét követően szül, a terhességi-gyermekágyi segélyének megállapításakor nem lehet figyelembe venni a passzív táppénz folyósításának az idejét. Természetesen az egyéb demográfiai tényezők mellett a terhességi-gyermekágyi segélyre és a gyermekgondozási díjra vonatkozó, egyre szigorodó jogszabályok is éreztetik hatásukat. Míg 2010. április hónapban megyénkben 290 fő vett igénybe terhességi-gyermekágyi segélyt és 994 fő gyermekgondozási díjat, addig ezek az adatok egy év múlva 241, illetve 896 főre csökkentek, 2011. júliusában pedig már csak 219, illetve 859 fő kapja az ellátásokat. A gyermekgondozási díjat nemcsak az anyukák, hanem az apák is igényelhetik, jelenleg megyénkben hat apa él ezzel a lehetőséggel. Felhívjuk a társadalombiztosítási kifizetőhelyet nem működtető munkáltatók és önfoglalkoztatók figyelmét, hogy 2011. július 1-jét követően a táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj iránti kérelmeket kizárólag az OEP honlapján közzétett számítógépes program segítségével tölthetik ki. Az új szabály előírja, hogy kizárólag elektronikus úton feldolgozható formában lehet benyújtani a kérelmeket, hasonlóan az adóbevalláshoz. így vagy kinyomtatva és aláírva, személyesen vagy postai úton nyújthatók be, vagy regisztrációt követően elektronikus úton - ügyfélkapun keresztül - küldhetők meg az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervek részére. Az orvosi igazolást papíralapú digitalizált dokumentumként kell csatolni az elektronikus űrlaphoz, a jövedelemigazolás nyomtatványt és a tb-kiskönyvet viszont eredeti formájában kell megküldeni. A regisztrációval, illetve az elektronikus benyújtással kapcsolatos információk az OEP honlapján találhatók, valamint az érdeklődők részére készséggel adnak felvilágosítást az egészségbiztosítási pénztári szak- igazgatási szerv munkatársai is ügyfélszolgálati időben személyesen vagy telefonon. Az egészségbiztosítási szak- igazgatási szerv ellenőrzési tevékenysége keretében a fentiek betartását az elkövetkezendő hónapokban folyamatosan ellenőrzi. Az a munkáltató, vagy kifizetőhely, aki az előírt kötelezettségét megszegi, vagy annak nem az előírt módon és határidőben tesz eleget, mulasztási bírságra számíthat. Tóth Gábor igazgató NMKH EPSZSZ
