Nógrád Megyei Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 229-254. szám)
2011-10-22 / 247. szám
4 2011. OKTÓBER 22., SZOMBAT KULTÚRA „Hírhedett zenésze a világnak" Vörösmarty Mihály nevezte így 1840/41-ben írott veretes költeményében a „hangok nagy tanárjáét, Liszt Ferencet, aki 1811. október 22-én, éppen ma kétszáz évvel ezelőtt látta meg a napvilágot a Sopron megyei, immár Ausztriához tartozó Doborjánban. A XIX. század egyik legjelentősebb romantikus zeneszerzője volt. Csodagyereknek számított, már hatéves korában kiválóan zongorázott, kilencévesen fellépett. Több száz művének zöme virtuóz zongoramű, szimfónia, szimfonikus költemény, mise. Szerzeményei szerte a világon mindmáig elmaradhatatlan elemei a koncertprogramoknak. Amint a nap leszentül... Bejárta Európát, hosszú ideig élt - többek között - Bécsben, Genfben, Párizsban, Rómában, Weimarban, Bayreuthban. Utóbbi városban érte a halál 1886. július 31-én. Sok szállal kötődött Budapesthez, a zeneakadémiához, az operaházhoz s mindig, következetesen magyarnak tartotta magát. Életműve, szellemi öröksége ismeretében mi sem természetesebb, hogy Magyarországon a 2011-es esztendő Liszt-emlékévnek nyilváníttatott. Megszámlálhatatlanul sok megemlékezést, műsort, koncertet rendeztek és rendeznek tiszteletére. Ezek sorába tartozik az a hangverseny is, amelyet a minap a salgótarjáni székhelyű Liszt Ferenc Kamarakórus tartott a Váczi Gyula Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, a zeneiskola dísztermében. Bár az együttes 1969- ben alakult, tagjai úgy döntöttek, hogy a negyvenedik évfordulójukról később, a Liszt-évben emlékeznek meg, annál is inkább, mert 2011-ben van ötven éve annak, hogy alapító karnagyuk, GúthyÉva a pályára került és megkezdte zenetanári, énekművészi karrierjét. A Liszt Ferenc Kamarakórus jubileumi hangversenye társművészeti produkcióval kezdődött: Sóvári László középiskolai tanár - aki egyszersmind a műsorközlő szerepét is vállalta - értő módon tolmácsolta Vörösmarty fentebb idézett, drámai erejű ódáját, amely minden korban önvizsgálatra készteti a magyar nemzetet. Ezt követően a nyolcvanas években - Budapesten, Debrecenben, a spanyol montserrati kolostorban és a franciaországi Marseille-ben - készült (nosztalgia) filmekből, az együttes egykori fellépéseiből láthatott részleteket a közönség Tóth Tibor füleki dalostárs közreműködésével. A koncert első felében a tizenöt taggal - három férfi énekessel - színpadra lépő kórus J. S. Bach- és Liszt-műveket adott elő Matúz Csilla orgonaművész kíséretével, majd Székyné dr. Sztrémi Melinda Salgótarján megyei jogú város polgármestere mondott köszöntőt. Kiemelte a hármas évforduló jelentőségét és méltatta azt a belső indíttatású, alázatosan végzett művészi munkát, amely négy évtizede jellemzi az együttest, amely státusa szerint amatőr ugyan, de profi módon teljesít. Köszönetét mondott valamennyi volt és mai kórustagnak a város életében betöltött szerepéért és Salgótarján jó hírnevének az országhatáron belüli és kívüli terjesztéséért. Mondandója befejeztével a polgármester Gúthy Éva karnagynak, a kultúra helyi nagykövetének Sal- gótarján-emlékérmet adott át, amelyet az érintett azzal köszönt meg, hogy felolvasta az éremre írott „Szüless újjá!” szöveget. A szünet előtti műsorszám Matúz Csilla jutalomjátéka volt: az orgonaművész mély empátiával adta elő a „Prelúdium és fúga B-A-C-H” című, nehezen interpretálható Liszt-parafrázist. Az est fő produkciója Liszt Ferenc 14 tételes, mintegy 40 perces szakrális műve, a „Via Crucis” („Keresztút”) volt, amelyet a zeneszerző 1878-ban, az úgynevezett római korszakában kezdett írni, s Budapesten fejezett be. Az ünnepi alkalomhoz s a névadó emlékéhez méltó, komoly szakmai kihívást, hosszú felkészülést igénylő vállalkozást sikerrel abszolválták a kórustagok, a szólisták, elnyerve a jelenvolt zeneszerető publikum tetszését. A jubileumi koncert fogadtatása bizonyára erőt ad a kórusnak a folytatáshoz, a további évekhez, évtizedekhez is... Csb'ngrády Béla Az alkonyt, a nap végét nevezte így Duma-István András moldvai csángó költő, művelődés- és iskolaszervező, lapszerkesztő, a Szeret-Klézse Alapítvány létrehozója, elnöke Salgótarjánban, a Balassi Bálint Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézetben az országos könyvtári napok Tanulás a tudásért című blokkja keretében tartott előadásában. Nem a leszentül ige volt az egyetlen szép szó, eredeti, ízes kifejezés a mesz- sziről jött vendég beszédében mintegy igazolva a hányatott sorsú magyar népcsoport archaikus nyelvi sajátosságait A hallgatóság soraiból jó néhányan már lakóhelyén is találkoztak Duma-István Andrással, a salgótarjáni római katolikus plébánia, konkrétan Varga András plébános által szervezett erdélyi zarándoklaton. Nekik köszönhető a Duma István-And- rás meghívása is. A két beszélgetőtárs közül elsőként Varga András kért szót, s elmondta, hogy a gyökerekhez való utazáshoz a végső lökést egy, a csángókról szóló reprezentatív kiadvány adta, amely címlapján, a golgotái három kereszt látható: az egyik ledöntött állapotban. Az atya idézte Domokos Pál Péter huszadik századi néprajztudós, csángókutatót, aki úgy vélte, hogyha csak any- nyit gondolkodunk a csángókról, míg elég egy gyufaszál, akkor már sokat tettünk értük. Murányi Sándor - aki szintén bevezetőt mondott - jó érzéssel említette, hogy néhány órával korábban salgótarjáni diákok hallgatták rendkívüli figyelemmel, szinte áhítattal azt a rendhagyó történelemórát, amelyet Duma-István András tartott nekik. Murányi Sándor megfogalmazása szerint Duma-István András a múlt képviseletében érkezett, a jelen égető problémáival foglalkozik, s mindent megtesz annak érdekében, hogy jöRitka vendég Salgótarjánban: Du- ma-lstván András csángó költő vője is legyen népének. Ezt a vendég mondandója teljes mértékben igazolta. Érzékeltette a csángók jelenlegi helyzetét s szólt azokról a törekvéseikről - az alapítványon túl a kléZsei magyar házról, a Petrás Incze lános tájmúzeumról, a konferenciákról, a nyári táborokról, a nyelvi füzetekről - amelyek e nyolcszáz éves kultúra megőrzésére, a csángó fiatalok tanulására, tanítására vonatkoznak. Előadásában részletesen elemezte a rovásírás és a mindennapi tapasztalatok, a természetben megfigyelt jelenségek, szimbólumok összefüggéseit. Végezetül versesköteteit említette, amelyeket az élőbeszéd dialektusában irt meg..'. 3 m Cs. B. A Liszt Ferenc Kamarakórus minapi jubileumi hangversenyén a ma 200 évvel ezelőtt született névadója, a zeneszerző- és zongoristazseni emléke előtt is tisztelgett „A folyó mozgását figyelve” A nyár elmúltával újabb - az idei negyedik - száma jelent meg a megye ötvenhetedik évfolyamában járó irodalmi, művészeti, közéleti folyóiratának, a Palócföldnek. Mint már évek óta megszokott, a színes borító - amelyen rendre egy képzőművészeti alkotás látható - ezúttal is felhívó jellegű. S aki felismeri vagy az impresszumból megtudja, hogy a cím- és hátlap helyi festőművész, Földi Gergely „Fénycső” című alkotásának felhasználásával készült, még nagyobb érdeklődéssel lapoz bele a friss lapszámba amelyben újabb Földi Gergely-művekkel, sőt - a „Kép-tér” című rovatban - a róla szóló szöveggel is találkozik. Ennek pedig meglehetős kuriozitást kölcsönöz a szerző személye, aki nem más, mint az édesapa, azaz Földi Péter Kossuth-díjas festőművész. A pályatárs felmenő egy májusi, salgótarjáni kiállításmegnyiFöldi Gergely „Csap télen" című munkája a Palócföld 2011/4-es számában tón fejtette ki elemző, szakmailag megalapozott magvas gondolatait fia alkotásairól. Többek között a következőket mondta, illetve írja: „Tárgyak, viszonylatok, a sugalmazó légkör a képeken, az élet jelenlétét hang súlyozzák, mindezt átszellemülten, szakrális emelkedettséggel... Líra, nem fényesen csengő színekkel, nem is borongás kedétytelenséggel, hanem a „hely” atmoszférájának színértékben fogalmazott szövetében..." Ugyancsak a folyóirat közepén, mintegy tengelyében - a „Kutatóteriilet”-ben és a „Találkozási pontok’-ban - vannak azok a további írások is, amelyek a recenzenst kivált érdeklődésre késztették. Gréczi-Zsoldos Enikő Salgótarjánban élő, a miskolci egyetemen oktató nyelvész tanulmánya a 250 éve elhunyt Mikes Kelemen - aki Rákóczi Ferenc hű emigránstársaként és rodostói „levélíróként” ismert - narrációjának jellegzetességeit veszi górcső alá az interdiszciplinaritás, a diskurzuselemzés és a meta- nyelvi megfigyelések szempontjából. Nagy Csilla irodalomtörténész, a Palócfóld szerkesztőjeként beszélget a lapot kiadó intézmény, a Balassi Bálint Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet igazgatójával, Molnár Évával elsősorban a „könyvről, a kultúráról és az innovációról”, nem mellőzve az interjúalany személyes motivációit sem. Nem kevésbé figyelemre érdemes a főszerkesztő, Mizser Attila beszélgetése a rétsági Szávai Attilával, a Palócfóld tárcarovatának állandó - az e lapszámban is megjelent „Szávairatok” - szerzőjével, a Budapesten a Merlin Színházban a József Attila Kör sorozatában bemutatott illetve Rétságon és Salgótarjánban a Vertich Színpadstúdió által színre vitt „Hevimetál, bányaló, tehervonat” című dráma írójával, aki egyébként szeret „hét végenként leülni a folyópartra, a kacsák fejtartására, a folyó mozgására figyelni.” A „kávéházi szegleten...” rovatból e sorok írójának Madár János „Utassy József szemfedelére” című verse tetszett a legjobban, de Debreceni Boglárka „Podgorica plusz” című ciklusa is felkeltette az érdeklődését már csak a tarjáni vonatkozások miatt is. Az „Ami marad” recenziórovatot megtisztelte írásával a jeles irodalomtörténész Kabdebó Lóránt is, kifejtve véleményét Turczi István „A változás memóriája” című kötetéről. Tudatos szerkesztésre vall, hogy Turczi István költői nyelvéről e lapszámban Horváth Kornélia írt tanulmányt, „Népdal”-a pedig megjelent a versrovatban.-csébéJÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „ Ugyan Tóni, ahogy felmentéi, úgy le is tudsz jönni!” Szerencsés nyertesünk: Baksa Boglárka Karancslapujtő. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését 2011. október 27-ig juttassák el szerkesztőségünk ügyfélszolgálatára (Salgótarján, Rákóczi út 12.). Az 1000 forintos vásárlási utalvány szintén itt vehető át.-------if önzö if sv ájci T ____________ T AU TÓJEL BECSMÉI RELÉS □ÉTI ■ KIS RA- ^ KpH GADÓZÓ ^ Qb_____ S7 ÉP _ ’ ÉPÍTÉSZ VOLT (MIKLÓS) MAGA ELŐTT NYOMÓ r~ ÚJSÁGÍRÓ r~ SZOBRÁSZ VOLT (MIKLÓS) KIS KERESZT- I UTCA h h EGY KEVÉSKE ÉTEL HULLÁMLOVAGLÁS VÉRSZÍVÓ ÁLLAT : TEMPLOM-I BAN MÓR' MOLJÁK r DÍSZTEREM ... SZAKADTÁIG ERSZÉNYES ÁLLAT FEJÉR M. KÖZSÉG LAKÓJA MOHAMEDÁN ISTEN LENGYEL KISTEHERAUTÓ IDŐSZÁMÍTÁSUNK ELŐTT, R. CSOMAG, R. ET ET AMIT A GAZDI FIZET RÉSZEGESKEDÓ ZENEMŰ VÁLTOZATA FÉRFINÉV r CSOMÓT HOZ LÉTRE FONALAT ERŐSÍT ^ ALACSONY, NYITOTT TŰZHELY, RÉGIESEN NÉMET BETŰ MŰVET BÍRÁLÓ KÖZELEBBI KENDERTŐRŐ ESZKÖZ RÓMAI 1049 UGYANÚGY, LATINUL SZEMÉLYÉ HEZ NÉVELŐ
