Nógrád Megyei Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 229-254. szám)

2011-10-22 / 247. szám

4 2011. OKTÓBER 22., SZOMBAT KULTÚRA „Hírhedett zenésze a világnak" Vörösmarty Mihály nevezte így 1840/41-ben írott ve­retes költeményében a „hangok nagy tanárjáét, Liszt Ferencet, aki 1811. október 22-én, éppen ma kétszáz évvel ezelőtt látta meg a napvilágot a Sopron megyei, immár Ausztriához tartozó Doborjánban. A XIX. szá­zad egyik legjelentősebb romantikus zeneszerzője volt. Csodagyereknek számított, már hatéves korában kiválóan zongorázott, kilencévesen fellépett. Több száz művének zöme virtuóz zongoramű, szimfónia, szimfonikus költemény, mise. Szerzeményei szerte a világon mindmáig elmaradhatatlan elemei a koncert­programoknak. Amint a nap leszentül... Bejárta Európát, hosszú ideig élt - többek között - Bécsben, Genfben, Párizsban, Rómában, Weimarban, Bayreuthban. Utób­bi városban érte a halál 1886. jú­lius 31-én. Sok szállal kötődött Budapesthez, a zeneakadémiá­hoz, az operaházhoz s mindig, következetesen magyarnak tar­totta magát. Életműve, szellemi öröksége ismeretében mi sem természete­sebb, hogy Magyarországon a 2011-es esztendő Liszt-emlékév­nek nyilváníttatott. Megszámlál­hatatlanul sok megemlékezést, műsort, koncertet rendeztek és rendeznek tiszteletére. Ezek so­rába tartozik az a hangverseny is, amelyet a minap a salgótarjá­ni székhelyű Liszt Ferenc Kama­rakórus tartott a Váczi Gyula Alapfokú Művészetoktatási In­tézmény, a zeneiskola díszter­mében. Bár az együttes 1969- ben alakult, tagjai úgy döntöt­tek, hogy a negyvenedik évfor­dulójukról később, a Liszt-évben emlékeznek meg, annál is in­kább, mert 2011-ben van ötven éve annak, hogy alapító karna­gyuk, GúthyÉva a pályára került és megkezdte zenetanári, ének­művészi karrierjét. A Liszt Ferenc Kamarakórus jubileumi hangversenye társ­művészeti produkcióval kezdő­dött: Sóvári László középisko­lai tanár - aki egyszersmind a műsorközlő szerepét is vállal­ta - értő módon tolmácsolta Vörösmarty fentebb idézett, drámai erejű ódáját, amely minden korban önvizsgálatra készteti a magyar nemzetet. Ezt követően a nyolcvanas években - Budapesten, Debre­cenben, a spanyol montserrati kolostorban és a franciaorszá­gi Marseille-ben - készült (nosztalgia) filmekből, az együttes egykori fellépéseiből láthatott részleteket a közön­ség Tóth Tibor füleki dalostárs közreműködésével. A koncert első felében a tizenöt taggal - három férfi énekessel - szín­padra lépő kórus J. S. Bach- és Liszt-műveket adott elő Matúz Csilla orgonaművész kíséreté­vel, majd Székyné dr. Sztrémi Melinda Salgótarján megyei jo­gú város polgármestere mon­dott köszöntőt. Kiemelte a hár­mas évforduló jelentőségét és méltatta azt a belső indíttatá­sú, alázatosan végzett művészi munkát, amely négy évtizede jellemzi az együttest, amely státusa szerint amatőr ugyan, de profi módon teljesít. Köszö­netét mondott valamennyi volt és mai kórustagnak a város életében betöltött szerepéért és Salgótarján jó hírnevének az országhatáron belüli és kívüli terjesztéséért. Mondandója be­fejeztével a polgármester Gúthy Éva karnagynak, a kul­túra helyi nagykövetének Sal- gótarján-emlékérmet adott át, amelyet az érintett azzal kö­szönt meg, hogy felolvasta az éremre írott „Szüless újjá!” szöveget. A szünet előtti mű­sorszám Matúz Csilla jutalom­játéka volt: az orgonaművész mély empátiával adta elő a „Prelúdium és fúga B-A-C-H” című, nehezen interpretálható Liszt-parafrázist. Az est fő produkciója Liszt Fe­renc 14 tételes, mintegy 40 per­ces szakrális műve, a „Via Crucis” („Keresztút”) volt, ame­lyet a zeneszerző 1878-ban, az úgynevezett római korszakában kezdett írni, s Budapesten feje­zett be. Az ünnepi alkalomhoz s a névadó emlékéhez méltó, ko­moly szakmai kihívást, hosszú felkészülést igénylő vállalkozást sikerrel abszolválták a kórusta­gok, a szólisták, elnyerve a je­lenvolt zeneszerető publikum tetszését. A jubileumi koncert fo­gadtatása bizonyára erőt ad a kó­rusnak a folytatáshoz, a további évekhez, évtizedekhez is... Csb'ngrády Béla Az alkonyt, a nap végét nevezte így Duma-István András moldvai csángó költő, művelődés- és isko­laszervező, lapszerkesztő, a Szeret-Klézse Alapítvány létreho­zója, elnöke Salgótarjánban, a Ba­lassi Bálint Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézetben az or­szágos könyvtári napok Tanulás a tudásért című blokkja keretében tartott előadásában. Nem a leszentül ige volt az egyetlen szép szó, eredeti, ízes kifejezés a mesz- sziről jött vendég beszédében mintegy igazolva a hányatott sor­sú magyar népcsoport archaikus nyelvi sajátosságait A hallgatóság soraiból jó néhányan már lakóhe­lyén is találkoztak Duma-István Andrással, a salgótarjáni római katolikus plébánia, konkrétan Var­ga András plébános által szerve­zett erdélyi zarándoklaton. Nekik köszönhető a Duma István-And- rás meghívása is. A két beszélgetőtárs közül el­sőként Varga András kért szót, s elmondta, hogy a gyökerekhez való utazáshoz a végső lökést egy, a csángókról szóló repre­zentatív kiadvány adta, amely címlapján, a golgotái három ke­reszt látható: az egyik ledöntött állapotban. Az atya idézte Domo­kos Pál Péter huszadik századi néprajztudós, csángókutatót, aki úgy vélte, hogyha csak any- nyit gondolkodunk a csángók­ról, míg elég egy gyufaszál, ak­kor már sokat tettünk értük. Mu­rányi Sándor - aki szintén beve­zetőt mondott - jó érzéssel em­lítette, hogy néhány órával korábban salgótarjáni diákok hallgatták rendkívüli figyelem­mel, szinte áhítattal azt a rend­hagyó történelemórát, amelyet Duma-István András tartott ne­kik. Murányi Sándor megfogal­mazása szerint Duma-István András a múlt képviseletében érkezett, a jelen égető problémá­ival foglalkozik, s mindent meg­tesz annak érdekében, hogy jö­Ritka vendég Salgótarjánban: Du- ma-lstván András csángó költő vője is legyen népének. Ezt a vendég mondandója teljes mér­tékben igazolta. Érzékeltette a csángók jelenlegi helyzetét s szólt azokról a törekvéseikről - az alapítványon túl a kléZsei ma­gyar házról, a Petrás Incze lános tájmúzeumról, a konferenciák­ról, a nyári táborokról, a nyelvi füzetekről - amelyek e nyolc­száz éves kultúra megőrzésére, a csángó fiatalok tanulására, ta­nítására vonatkoznak. Előadásá­ban részletesen elemezte a ro­vásírás és a mindennapi tapasz­talatok, a természetben megfi­gyelt jelenségek, szimbólumok összefüggéseit. Végezetül ver­sesköteteit említette, amelyeket az élőbeszéd dialektusában irt meg..'. 3 m Cs. B. A Liszt Ferenc Kamarakórus minapi jubileumi hangversenyén a ma 200 évvel ezelőtt született névadója, a zeneszerző- és zongoristazseni emléke előtt is tisztelgett „A folyó mozgását figyelve” A nyár elmúltával újabb - az idei negyedik - szá­ma jelent meg a megye ötvenhetedik évfolyamában járó irodalmi, művészeti, közéleti folyóiratának, a Pa­lócföldnek. Mint már évek óta megszokott, a színes borító - amelyen rendre egy képzőművészeti alkotás látható - ezúttal is felhívó jellegű. S aki felismeri vagy az impresszumból megtudja, hogy a cím- és hátlap helyi festőművész, Földi Gergely „Fénycső” című al­kotásának felhasználásával készült, még nagyobb érdeklődéssel lapoz bele a friss lapszámba amelyben újabb Földi Gergely-művekkel, sőt - a „Kép-tér” cí­mű rovatban - a róla szóló szöveggel is találkozik. Ennek pedig meglehetős kuriozitást kölcsönöz a szerző személye, aki nem más, mint az édesapa, az­az Földi Péter Kossuth-díjas festőművész. A pálya­társ felmenő egy májusi, salgótarjáni kiállításmegnyi­Földi Gergely „Csap télen" című munkája a Palócföld 2011/4-es számában tón fejtette ki elemző, szakmailag megalapozott mag­vas gondolatait fia alkotásairól. Többek között a kö­vetkezőket mondta, illetve írja: „Tárgyak, viszonylatok, a sugalmazó légkör a képeken, az élet jelenlétét hang súlyozzák, mindezt átszellemülten, szakrális emelkedettséggel... Líra, nem fényesen csengő színek­kel, nem is borongás kedétytelenséggel, hanem a „hely” atmoszférájának színértékben fogalmazott szövetében..." Ugyancsak a folyóirat közepén, mint­egy tengelyében - a „Kutatóteriilet”-ben és a „Talál­kozási pontok’-ban - vannak azok a további írások is, amelyek a recenzenst kivált érdeklődésre késztet­ték. Gréczi-Zsoldos Enikő Salgótarjánban élő, a mis­kolci egyetemen oktató nyelvész tanulmánya a 250 éve elhunyt Mikes Kelemen - aki Rákóczi Ferenc hű emigránstársaként és rodostói „levélíróként” ismert - narrációjának jellegzetességeit veszi górcső alá az interdiszciplinaritás, a diskurzuselemzés és a meta- nyelvi megfigyelések szempontjából. Nagy Csilla iro­dalomtörténész, a Palócfóld szerkesztőjeként beszél­get a lapot kiadó intézmény, a Balassi Bálint Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet igazgatójával, Molnár Évával elsősorban a „könyvről, a kultúráról és az innovációról”, nem mellőzve az interjúalany személyes motivációit sem. Nem kevésbé figyelem­re érdemes a főszerkesztő, Mizser Attila beszélgeté­se a rétsági Szávai Attilával, a Palócfóld tárcarovatá­nak állandó - az e lapszámban is megjelent „Szávairatok” - szerzőjével, a Budapesten a Merlin Színházban a József Attila Kör sorozatában bemuta­tott illetve Rétságon és Salgótarjánban a Vertich Szín­padstúdió által színre vitt „Hevimetál, bányaló, te­hervonat” című dráma írójával, aki egyébként szeret „hét végenként leülni a folyópartra, a kacsák fejtartás­ára, a folyó mozgására figyelni.” A „kávéházi szegleten...” rovatból e sorok írójának Madár János „Utassy József szemfedelére” című verse tetszett a leg­jobban, de Debreceni Boglárka „Podgorica plusz” cí­mű ciklusa is felkeltette az érdeklődését már csak a tarjáni vonatkozások miatt is. Az „Ami marad” recen­ziórovatot megtisztelte írásával a jeles irodalomtörté­nész Kabdebó Lóránt is, kifejtve véleményét Turczi Ist­ván „A változás memóriája” című kötetéről. Tudatos szerkesztésre vall, hogy Turczi István költői nyelvé­ről e lapszámban Horváth Kornélia írt tanulmányt, „Népdal”-a pedig megjelent a versrovatban.-csébé­JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „ Ugyan Tóni, ahogy felmentéi, úgy le is tudsz jönni!” Szerencsés nyertesünk: Baksa Boglárka Karancslapujtő. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését 2011. október 27-ig jut­tassák el szerkesztőségünk ügyfélszolgálatára (Salgótarján, Rákóczi út 12.). Az 1000 forintos vásárlási utal­vány szintén itt vehető át.-------if önzö if sv ájci T ____________ T AU TÓJEL BECSMÉ­I RELÉS □ÉTI ■ KIS RA- ^ KpH GADÓZÓ ^ Qb_____ S7 ÉP _ ’ ÉPÍTÉSZ VOLT (MIKLÓS) MAGA ELŐTT NYOMÓ r~ ÚJSÁGÍRÓ r~ SZOB­RÁSZ VOLT (MIKLÓS) KIS KERESZT- I UTCA h h EGY KEVÉSKE ÉTEL HULLÁM­LOVAGLÁS VÉRSZÍVÓ ÁLLAT : TEMPLOM-I BAN MÓR' MOLJÁK r DÍSZ­TEREM ... SZA­KADTÁIG ERSZÉ­NYES ÁLLAT FEJÉR M. KÖZSÉG LAKÓJA MOHA­MEDÁN ISTEN LENGYEL KISTE­HERAUTÓ IDŐSZÁ­MÍTÁSUNK ELŐTT, R. CSOMAG, R. ET ET AMIT A GAZDI FIZET RÉSZE­GESKEDÓ ZENEMŰ VÁLTOZATA FÉRFINÉV r CSOMÓT HOZ LÉTRE FONALAT ERŐSÍT ^ ALACSONY, NYITOTT TŰZHELY, RÉGIESEN NÉMET BETŰ MŰVET BÍRÁLÓ KÖZE­LEBBI KENDER­TŐRŐ ESZKÖZ RÓMAI 1049 UGYAN­ÚGY, LATINUL SZEMÉLYÉ HEZ NÉVELŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalom