Nógrád Megyei Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 229-254. szám)
2011-10-11 / 237. szám
2011. OKTÓBER 11., KEDD 7 ELETMOD Szűréssel megelőzhető a méhnyakrák hpv A vírus meglehetősen gyakori, a nők húsz százalékánál megtalálható Az orvostudomány számára még ma is a rák legyőzése jelenti a legnagyobb kihívást. A legjobb persze, ha esélyt sem adunk a rosszindulatú daganat kialakulásának. Bán Judit Noha néhány év óta már hozzáférhető a nők számára a méhnyakrák elleni, megelőző védőoltás, még mindig nem használják ki elegen ezt a védekezési lehetőséget. Pedig a betegség ellen a megelőzés a leghatékonyabb eszköz. A humán papillomavirus (HPV) jellemzően a bőr, a szájüreg, a légutak, a nemi szervek és a végbél hámrétegében szaporodik. Az eddig azonosított HPV-k között vannak rákkeltő és nem rákkeltő típusok is. Utóbbiak „csak” szemölcsöket okoznak, melyek leginkább a talpon, a tenyéren, a külső nemi szerveken jelentkeznek. Inkább esztétikailag zavarók, de igen makacsak, nehezen elmulaszthatok és gyakran kiújulnak. Az igazi veszélyt a HPV rákkeltő típusai jelentik, ezek hajlamosak a nemi szervek hámját megfertőzni, és ott szaporodásnak indulva daganatos elfajulást | okozni. A HPV-fertőzés esélyét I növeli a gyakori partnerváltás, a A szexuálisan aktív, gyakran partnert váltó nők nagyobb veszélyben vannak Figyelmeztető számok • Magyarországon évente kb. 450 nő hal meg még ma is méhnyakiúkbarL • hazánkban háromszor magasabb a méhnyakrák miatti halálozás, mint a többi EU-s országban. • a szexuális életet élő nők 80 százaléka átesik valamikor HPV-fertőzésen - méghozzá nem is egyszer. • a szexuálisan aktív fiatal nők fertőzöttségi aránya 20-40 százalék. Az oltás elterjedésével ez a szám radikálisan csökkenthető lenne. Sztárok és áldozatok az első híres személyiség, aki a méhnyakiák áldozatául esett, az argentin Evita Peron volt. A Kék lagúna sztárjánál, Brooke Shieldsnél viszont idejében felfedezték a méhnyakrákot és meg is operálták. A színésznő később - méhnyakiúktúlélőként - két gyermeknek adott életet Ez azért nagy szó, mert a korán felismert méhnyakrák ugyan jól gyógyítható, ám a teiúpia, azaz a műtéti beavatkozás után nehezebb lehet a teherbeesés, vagy éppen gyakoribb a komszülés. gyenge immunrendszer és a dohányzás. Szexuális életet nem élő nőknél csak nagyon ritkán mutatnak ki HPV-fertőzést. Ugyanis a HPV főleg szexuális úton terjed. Ha a szervezet immunrendszere jó állapotban van, képes legyőzni a támadót, és akár kezelés nélkül is elmúlik a fertőzés. Ám ha nem, akkor a vírus szaporodásnak indul és betegséget okoz. Először maradandó hámelváltozást hoz létre, és ha ezt nem veszik észre idejében, hosszabb idő után a hámelváltozásból méhnyakrák alakulhat ki. Rendszeres citológiai vizsgálattal eddig is viszonylag jól szűrhető volt a méhnyakrák, ám szerencsére ma már mindenki számára elérhető a hatásos megelőzés - védőoltással. így a nőket érintő második leggyakoribb rákfajtát ki lehet védeni. Mivel a méhnyakrákot okozó HPV-fertőzés a szexuális élet megkezdése után gyakorlatilag bármikor megtörténhet (akár ismételten is meg lehet fertőződni), az orvosok azt javasolják, hogy már a serdülő korú lányokat is célszerű beoltatni. Az oltás térítésköteles, és nem is kimondottan olcsó, de szerencsére jó pár önkormányzat a fiatal lányok számára ingyenessé tette. Érdemes figyelni a patikai akciókra is, mert akár 30-50 százalékkal olcsóbban hozzá lehet jutni a vakcinához. A vényköteles vakcina beadásához egy negatív citológiai leletre is szükség van, ezért oltás előtt fel kell keresni a nőgyógyászt. HPV-tesztet viszont nem szükséges csináltatni. Magát az oltást nemcsak a nőgyógyász vagy a háziorvos, de bármelyik orvos felírhatja, beadhatja. A védőoltássor három adagból áll, amelyet fél év alatt kell beadni. Nemcsak a fiatal generáció számára fontos a védelem. Ma már bizonyított tény, hogy a 30-40 éves nőknek is érdemes magukat beoltatniuk - még akkor is, ha már átestek HPV- fertőzésen. Ha el is múlt magától a fertőzés, az újrafertőződés kockázata továbbra is fennáll. Az oltás biztos védelmet nyújthat a középgenerációnak is. Magyarországon eddig több mint 70 ezer nő élt a védőoltás adta megelőzés lehetőségével. Az oltás beadásának ténye azonban nem jelenti azt, hogy utána ne kéne nőgyógyászati szűrővizsgálatra járni. A kontrollt évente érdemes elvégeztetni: az orvos kenetet vesz, illetve tapintásos vizsgálattal ellenőrzi a kismedence, a méh, a hüvely, a petefészek, a hólyag, az emlők állapotát. A védőoltás egyébként azért is előnyös, mert sajnos a citológiai vizsgálat (kenetvétel) a méhnyakrákok mintegy 30 százalékát nem képes kimutatni. Jeleznek a nappali alvásrohamok NARKOLEPSziA Figyeljünk rá: az állandó fáradtság komoly betegség tünete is lehet Ha jön a roham, a betegek nem képesek hangot adni, szemüket kinyitni, de környezetüket érzékelik EKma A depresszió keringési betegségeket okozhat hajlamosabbak a szívbetegségekre a depressziós betegek - derült ki egy felmérésből. Az önbizalomhiánnyal küzdők és a pesz- szimisták esetében is nagyobb a szívroham és az agyvérzés kockázata. Peteérés őssejtek által őssejtek segítségével helyreállíthatok egyes petefészek-funkciók. Patkánykísérletekben az őssejtekkel kezelt petefészkek ismét normálisan működni kezdtek, sőt később az állatok hormonszintje is helyreállt. Cukrosok: egyenek több tököt? a tökben található vegyüle- tek drasztikusan csökkent- hetik a diabéteszesek napi inzulinadagját. A tökkivonat segíti a sérült hasnyálmirigysejtek regenerálódását és az inzulintermelést. Elpusztítható a HÍV német kutatók nagy reményeket fűznek egy ÁIDS elleni új módszerhez. Egy rekombináz nevű fehérje a HÍV örökítőanyagát semmisíti meg 100 százalékosan - így maga a vírus is elpusztul. A kérdés az, hogyan juttatható be a szer a fertőzött sejtekbe. Állandó fáradékonyság, túlzott aluszékonyság, nappali alvásrohamok. Hazánkban közel 5000 narkolepsziás beteg él - azonban csak a töredékük van tisztában a betegségével és jár kezelésre. A narkolepszia a központi idegrendszer betegsége. A legjellegzetesebb tünete a túlzott nappali fáradtság. Emellett jelentkezhet izomgyengeség is. Gyakori kísérő tünete az úgynevezett hypnagog hallucináció, melynek során a betegek főként elalváskor jelentkező, általában fenyegető tartalmú, álomszerű élményekről számolnak be. A narkolepszia további jellegzetes tünete lehet az alváspara- lízis. Az akaratlagos mozgás képtelensége jelentkezhet az alvás kezdetekor, az ébredések során, illetve a napközbeni alvásepizódokhoz társulva. Időtartama pár másodperctől néhány percig tarthat. A betegek a roham alatt nem képesek beszélni, hangot adni vagy a szemüket kinyitni. Eszméletüknél vannak, képesek környezetüket érzékelni, de nem tudnak vele kapcsolatot teremteni, jelzéseket leadni. Az egyéb tünetek közül kiemelendő az éberség csökkenése, aluszékonyság vagy álomittasság formájában. Ha a narkolepsziások álmosak és nem tudnak lefeküdni, félálomban is képesek automatikusan tovább tevékenykedni. Autóvezetéskor figyelmetlenek, s előfordul, hogy ismeretlen helyeken találják magukat. Gyakori az állandó nyugtalanság, tanácstalanság, másodlagosan kifejlődő pszichopatológiai jelenségként reménytelenség, félelmek, kisebbrendűség érzése, hangulatzavar, szociális izoláció. A narkolepszia férfiak és nők körében azonos arányban fordul elő. Kialakulása jellemzően serdülő- és fiatal felnőttkorban kezdődik. Első jele rendszerint a túlzott nappali fáradtság, napközbeni aluszékonyság, mely akár hónapokig, vagy évekig is fennállhat, mire a következő tünetek megjelennek. Ennek következtében a betegek is ritkán, leginkább a súlyosabb panaszok kialakulása után fordulnak orvoshoz, így aztán a narkolepsziásak jelentősen többen vannak, mint ahány embert kezelnek ilyen betegséggel. Az amerikai alvástársaság becslései alapján az Egyesült Államokban a 125-200 ezer narkolepsziás beteg közül kevesebb, mint 50 ezren részesülnek megfelelő kezelésben. Ennek legfőbb oka, hogy a háziorvosok ritkán gondolnak arra, hogy a betegeknél jelentkező rendszeres fáradtság, koncentrációs és memóriaprobléma a betegség kezdeti tünete is lehet. A narkolepszia nem gyógyítható, de megfelelő kezeléssel és odafigyeléssel a tünetek súlyossága csökkenthető, a beteg életminősége jelentősen javítható. A különböző panaszok idővel felerősödhetnek, míg mások hosszú időre meg is szűnhetnek. A narkolepszia kezelésének egyaránt fontos eleme a gyógyszeres és a viselkedési terápia. A kezelés minden esetben személyre szabottan, több tényező figyelembevételével, a beteg munkájának, életvitelének és a tünetek súlyosságának függvényében történik. A terápia heteket, hónapokat is igényelhet, mire hatása a beteg számára a mindennapok során is érzékelhető javulást hoz. Bizonyos esetekben ezért szükség lehet a gyógyszeres kezelés módosítására, egyéb változtatások bevezetésére. A narkolepszia kezelése ennélfogva folyamatos együttműködést kíván a kezelőorvos, a beteg és a családtagok részéről is.
