Nógrád Megyei Hírlap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 203-228. szám)

2011-09-09 / 210. szám

2011. SZEPTEMBER 9., PENTEK 5 Fegyverrel fenyegetőzött Győr. Alig egy órával a támadás után elfogták azt a férfit, akit a csütörtök reggeli győri bank­rablás elkövetésével gyanúsíta­nak - közölte a megyei rendőr­főkapitányság sajtóügyeletese az MTI-vel. Kálmán Gabriella tájékoztatása szerint a férfi a fe­jét kapucnival, az arcát maszk­kal eltakarva lépett be kevéssel reggel kilenc óra után a Kor­mos István utcai OTP-fiókba, és fegyverrel fenyegetőzve köve­telt pénzt, majd az átadott ösz- szeggel távozott. A feltételezett támadó lakásában házkutatás kezdődött, a férfit a megyei rendőr-főkapitányság munka­társai hallgatják ki. Csökkent a parlagfű pollenszórása Budapest. Országos szinten már csökkent a parlagfű pollenkon- cetrációja, így fekete, azaz ötö­dik szintű riasztás már sehol sincs, a legtöbb helyen sötét­bordó, negyedik szintű riasztás van érvényben - adta hírül az országos tisztiorvos Facebook- oldalán csütörtökön. Az Orszá­gos Környezetegészségügyi In­tézet heti jelentése szerint né­hány városban az elmúlt héten tetőzött a parlagfű pollenszórá­sa, Békéscsabán, Debrecenben szerdán, Szekszárdon csütörtö­kön, Veszprémben pedig vasár­nap mérték az idei szezon eddi­gi legmagasabb. A városok többségében a hét minden (vagy legtöbb) napján nagyon magas szintet mértek. Orszá­gos szinten már csökkent a par­lagfű pollenkoncentrációja, a napi értékek egyre több helyen estek vissza nagyon magas szint alá. Egerben hétfő kivéte­lével mindennap csak magas szintet mértek, Tatabányán pénteken pedig csak közepeset - olvasható a jelentésben, de felhívták a figyelmet, hogy ez még mindig okozhat tüneteket a parlagfűre érzékeny allergiá­soknál. A parlagfű pollen riasz­tási rendszer (pprr) térképe alapján az ország túlnyomó ré­szén továbbra is naponta köb­méterenként kétszáz-ötszáz pollenszem lehet a levegőben, így sötétbordó riasztás van ér­vényben. Ennél egy fokkal eny­hébb, de még mindig a parlagfű nagyon magas pollenszórását jelző, bordó riasztás van ér­vényben több nagyvárosban - Zalaegerszeg, Szombathely, Győr, Salgótarján, Gyöngyös, Szeged - és környékén. Eger és Tatabánya körzetében már csak a hatfokozatú riasztási skála szerinti harmadfokú, vörös ri­asztás van érvényben, vagyis naponta ötven és száz között le­het a levegő pollenszemtartal­ma - látható a pprr térképen. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal az MTI-vel közölte, hogy több mint 1900 hektár, parlag­fűvel szennyezett területen ren­deltek el eddig közérdekű véde­kezést, az úgynevezett kény­szerkaszálást a megyei növény- és talajvédelmi igazgatóságok, és mintegy 17 millió forint nö­vényvédelmi bírságot szabtak ki. A következő napokban vár­hatóan további, mintegy kétezer hektárnyi területen végzik el a kényszerkaszáltatást. A jelenle­gi pollenhelyzetre tekintettel a hatóságok most a területek gyommentesítésére koncent­rálnak, így a bírságok kiszabá­sa időben későbbre tolódik. ORSZÁGJÁRÓ - GAZDASÁG I a Velencei-tónál Székesfehérvár. Színes óriásballonok felszál­lásában, lebegésében gyönyörködhetnek péntektől vasárnapig a Velencei-tóhoz látoga­tók: az agárdi parkerdőben rendezik meg im­már 17. alkalommal a nemzetközi hőlégbal­lon-karnevált. A szombati közönségnapon reggel és délután, majd vasárnap reggel 13 hőlégballon emelkedik a magasba, és lebeg a Velencei-tó felett, az égbolton - mondta el az MTI-nek Pálosfalvi Brúnó, a programsorozat szervezője, a programot rendező Skyteam Hőlégballon Egyesület képviselője. A résztve­vők többsége hazai „ballonos” lesz, de vár­nak egy angol és egy lengyel csapatot is. Bár a rendezvény legérdekesebb része a hő­légballonok „felfűtése”, a repüléshez való elő­készítése, a felszállások közötti időben is látvá­nyos programokat, egyebek között légiparádét, ejtőernyős ugrásokat, mazsorett-, valamint rendőrségi és honvédségi bemutatót, autó- és motorkerékpár-kiállítást láthat a közönség. A páratlan légi bravúrokat bemutató helikopter­ről cukorka- és csokieső is hullik majd a néző­térre. A programsorozatot utcabál fejezi be, amelynek az éjszakai fáklyázás (night glowing) és tűzijáték ad különleges hangulatot. Az első hőlégballon 1783-ban Párizs mel­lett emelkedett a magasba. Akkor még azt hitték, hogy a füst emeli fel a ballont és a ko­sarat, és csak később jöttek rá, hogy az a me­leg levegő hatására történik meg. Minél job­ban „felfűtik” pb-gázzal a ballonokat, annál magasabbra tudnak szállni. Szerencsétlen emelés Semmit nem tud még a játékadó-változás részleteiről a szakma Különböző játékadók Játék neve Játékadó mértéke ■ nyerőgépek gépenként havi 100 ezer forint Szerencsejáték Zrt.-játékok ■ ötös lottó, hatos lottó, skandináv lottó, luxor a nyereményalap (árbevétel) 24 százaléka ■ totó, góltotó, joker a nyereményalap (árbevétel) 17 százaléka ■ kenó, puttó a tiszta játékbevétel* 24 százaléka ■ tippmix, tippmax a tiszta játékbevétel” 20 százaléka ■ sorsjegy a tiszta játékbevétel* 30 százaléka * Árbevétel csökkentve a nettó nyereménnyel. ** Árbevétel csökkentve a nyereménnyel és az érvénytelen fogadások miatt visszafizetett tétekkel. VCCRAF1KA A nyerőgépeket üzemeltető cé­gek elbocsátásokba kezdtek a játékadó kedden bejelentett 50 százalékos megemelésének hí­rére, a Szerencsejáték Zrt. pe­dig veszteségessé válhat, ha ezentúl valóban másfélszeres játékadót kellene fizetnie. Németh Márk Semmilyen részletet nem tud még a hazai szerencsejáték-szak­ma az Orbán Viktor által kedden- több más intézkedéssel együtt- bejelentett 50 százalékos játék­adó-emelésről - nyilatkozták lapunknak a piaci szereplők. A jelenlegi szabályozás szerint más és más az adó mértéke és alapja a Szerencsejáték Zrt. egyes játé­kainál, és külön tételes játékadó vonatkozik a nyerőgépekre is. „A Szerencsejáték Zrt. eddig nem kapott tájékoztatást arról, hogy az ágazaton belül kiket érinthet a változás és milyen formában. így a tervről, illetve annak esetleges hatásairól egy­előre nem tudunk érdemben nyilatkozni” - közölte lapunk­kal Túlik Ágnes, a társaság kommunikációs igazgatóhe­lyettese, egyben szóvivője. Az állami cég tájékoztatása sze­rint jelenleg több a szerencse­játék-forgalmat közvetlenül ter­helő adónemet és díjat fizetnek be, így a játéknemenként elté­rő mértékű játékadót (lásd táb­lázat), a nyeremények utáni ál­talában 16 százalékos jövede­lemadót (a bukmékeri fogadá­sok és a sorsjegyeredmények adómentesek), emellett a teljes szerencsejáték-bevétel után iparűzési adót és innovációs já­rulékot. Mint az a cég korábbi tájé­koztatásából kiderült, tavaly 29,3 milliárd forintot fizettek be a központi költségvetésbe já­tékadó címén. Amennyiben az adóemelés valóban vonatkozik a Szerencsejáték Zrt.-re is, aho­gyan azt szakmai berkekben re­besgetik, és az összes játéktípu­sukat ugyanilyen arányban érintené, akkor 2012-ben - vál­tozatlan játékbevétel mellett - közel 45 milliárd forintra nőne a cég befizetési kötelezettsége. Egy ekkora, 15 milliárd forin­tos többletteher pedig nagy va­lószínűséggel veszteségessé tenné a tavaly 170 milliárd fo­rintos árbevétel mellett 6 milli­árd forint nyereséget termelő állami monopóliumot. A vesz­teséget pedig végső soron a tu­lajdonos államnak kellene majd kipótolnia. A nyerőgép-üzemeltetőket tömörítő szakmai szervezet sem tudott több konkrétummal szolgálni a játékadó-emelés részleteiről. „A kormány sajtó- tájékoztatójából nem derült ki egyértelműen, hogy mely já­tékadókat kívánják megemelni 50 százalékkal. Amennyiben a pénznyerő automatákat érintő, gépenkénti havi 100 ezer forin­tos tételes adóra is vonatkozik ez az emelés, az nemcsak az ál­lamhoz befolyó játékadó-bevé­tel csökkenését, hanem mun­kahelyek megszűnését ered­ményezné” - mondta lapunk­nak Schreiber István, a Magyar Szerencsejáték Szövetség elnö­ke. Közlése szerint tagjaik je­lentős része már jelezte, hogy gépparkjának és alkalmazottai­nak számát csökkentenie kell, mert csak a költségeik faragá­sával tudnák kompenzálni a többletterhet. Becsléseik sze­Forrás: Bloomberg rint egy ilyen mértékű adóeme­lés esetén néhány hónap alatt a játékhelyek több mint 40 szá­zaléka megszűnik, így utánuk nem fizetnek majd.adót, emiatt jelentős adókieséssel szembe­sül majd az állam a remélt be­vételtöbblet helyett. Tavaly egyébként 34 milliárd forintot fizetett be játékadó formájában az ágazat. A szövetség elnöke szerint az adóemelés helyett más módokon juthatna többletbevételhez a kormány a szerencsejáték-ága­zattól. Úgy véli, hogy megoldás lehetne, ha a pénznyerő automa­ták piacán a tételes játékadóról a százalékos adózásra térnének át, ezzel ugyanis a jelenlegi adó­zási rendszer igazságosabbá vál­na, és a nagyobb forgalmú játék­helyekről azonnal több adó foly­na be az adóhatósághoz. A szak­ma szerint azonban a szerencse- játék-piac internetes ágazatának szabályozásával juthatna szinte azonnal tízmilliárdos nagyság- rendű többletbevételhez a költ­ségvetés. TERJEDHET A FEKETÉZÉS „Az adóprés nem tesz jót a hazai szerencsejáték­iparnak és szerencsejáték­kultúrának, mert valószínű­síthetően a feketeüzemel­tetés irányába tereli az ága­zatot” - mondta lapunknak Ottományi Anna, az Alapít­vány a Felszabadult, Tiszta Játékért civilszervezet el­nöke. Úgy véli, hogy emiatt a várt többletbevételt sem feltétlenül generálja majd az adóemelés. Az alapít­vány egyébként azt szeret­né elérni, hogy a készülő szerencsejáték-törvény ál­tal egy olyan játékosalapot hozzanak létre, amely a szerencsejáték-függőség­hez kapcsolódó prevenciós munkát szolgálná. Nyílt próbákat tartanak Pécs. Nyílt próbákat tart a Pécsi Nemzeti Színház (PNSZ) szom­baton, hogy ezzel is növelje népszerűségét és a 2011/2012- es évadban műsorra kerülő da­rabok iránti érdeklődést.- Különleges programmal várjuk a színházbarátokat szep­tember 10-én. Betekinthetnek a kulisszák mögé, pár órára ré­szesei lehetnek a színházban zajló izgalmas történéseknek, alkotói folyamatoknak - áll a te­átrumnak csütörtökön az MTI- hez eljuttatott közleményében. A vendégek a Ludas Matyi, a Csárdáskirálynő, az Édes Ánna és a Giselle című előadás próbá­ját kísérhetik figyelemmel. Ezen kívül megtekinthetik a nagyszínház nyáron felújított közönségforgalmi helyiségeit, a kamaraszínház újradekorált előcsarnokát és dedikáltathat- ják kedvenc művészeikkel az ! évadra megváltott jegyeiket, bérleteiket. A nap folyamán ar­ra is lehetőségük lesz, hogy 20 százalékkal olcsóbban váltsa­nak belépőt a szeptember 22- én kezdődő Pécsi Nemzetközi Tánctalálkozó előadásaira. A PNSZ-nek nem ez az első nyílt napja. Már az augusztus 23-i évadnyitót is a nagyközönség előtt tartották, a vendégeket a színház előtt térzenével, a teát­rumban pedig egyebek mellett egy pohár sörrel is várták. - Nyilvános évadnyitót tartunk, mert a korábbinál jobban sze­retnénk nyitni a közönség felé. Azt akarjuk, hogy az adófizetők jöjjenek el és vegyék birtokba azt, ami az övék - mondta ak­kor az MTI-nek Rázga Miklós direktor. A színház élén az első évadát kezdő igazgató hangsú­lyozta: az intézmény számára kiemelten fontos népszerűség­ének növelése. Mint mondta, a nézőszám fokozatosan csök­kent az elmúlt években. Amíg Pécsen tavaly 64 ezer fizető né­ző volt, addig a miskolci szín­házban 140 ezer, a győriben pe­dig 130 ezer. A PNSZ az optimá­lis 10 ezer helyett tavaly mind­össze 2.800 bérletet adott el. A direktor pályázatában ezért is vállalta, hogy 5 év alatt 20 ezer­rel növelik a látogatók számát. Az igazgató ezzel párhuzamo­san a bevételek emelkedésében bízik, ezt a jó műsorterv, benne több gyermek- és családi elő­adás, s egyebek mellett a kama­raszínház kihasználtságának növelése alapozná meg. Utóbbi­ban ezért egy kisebb átalakítás folyik: a mobil nézőteret egy 160-170 férőhelyes fix nézőtér­re cserélik. A pécsi színház a 2011/2012-es évadban hat nagyszínházi, öt kamaraszínhá­zi és egy szobaszínházi bemuta­tót tervez. Az évad szeptember 16-án kezdődik Fazekas Mihály- Váradi R. Szabolcs Ludas Matyi című mesejátékának bemutató­jával. A produkciók színrevitel- ében neves vendégszínészek és vendégrendezők is közremű­ködnek. A következő évadban Pécsen játszik Kézdy György és Tordy Géza, utóbbi Szikora Já­nos, Nagy Viktor, Soós Péter, Esz­tergályos Károly, Bodonyi József mellett rendezői munkára is ka­pott felkérést.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom