Nógrád Megyei Hírlap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 203-228. szám)

2011-09-01 / 203. szám

NOGRAD MEGYE 3 2011. SZEPTEMBER 1., CSÜTÖRTÖK (Folytatás az 1. oldalról.) A szakemberek abban meg­egyeznek, az akció sikeréhez nagyban hozzájárul(hatott) vol­na, egy komoly ismeretanyagot átadó oktatássorozat, amelyek­kel a soha nem gazdálkodó csa­ládok tisztában lehettek volna az előbb ismertetetett problémák­kal. Az eddigi kísérleti program­ban a tapasztalatok eléggé ve­gyesre sikeredtek. Vannak csalá­dok, akik mintaszerűen gazdál­kodnak és vannak olyanok, akik ezeket a javakat már „menet köz­ben” értékesítették. Megkérdez­tük azoknak a településeknek a vezetőit és illetékeseit, akik Nóg- rád megyében ebben a program­ban részt vettek vagy segítettek a javak kiosztásában és annak ellenőrzésében. Nógrádmegyerből Oláh Géza, a helyi kisebbségi önkormány­zat elnöke nyilatkozott. Az elnök elmondta, hogy az akció összes­ségében sikeres volt. Nógrád- megyerben 97 család vett részt a programban. A kiosztásra került állatokat felnevelték, illetve ne- velgetik, a vetőmagokat pedig el­ültették. Sokan megbecsülték ezt a lehetőséget és éltek is vele. Nagyon ritka volt az, hogy vala­ki visszaélt volna ezzel a prog­rammal. Statisztikailag nézve, úgy 90 százalékban került jó helyre az adomány. Sámsonházáról Matus Anna­mária alpolgármester nyilatko­zott lapunknak. A képviselő el­mondta, hogy Sámsonházán a program 8 családot érintett. A probléma abból fakadt, hogy a családok többsége kismalacot akart igényelni, de ehhez az ön­Ki mint vet... jól lakhat! A legtöbb család naposcsirkét és kiskacsát igényelt kormányzatnak földterületet kellett volna biztosítania. Sajnos ehhez nem volt megfelelő földte­rület, így nem tudtak kismala­cot küldeni, helyette naposcsi­bét és kiskacsákat válasz­tottak az igénylők. Matus Annamária azt is elmond­ta, hogy a legtöbb helyen el sem ültették a vetőma­gokat. Az állatokat a leg­több család nevelgeti, de volt aki családon belül szétosz­totta a már megkapott állo­mányt, de nem haszonszerzés céljából. Többségük tehát felne­veli az állatokat. Az alpolgármes­ter a településen összességében sikeresnek ítéli meg az alapít­vány programját. Dombóvári Edina, Nagybár- kány polgármestere hasonló­képpen arról számolt be, hogy községükben is a földterület hi­ánya okozott problémákat.- A településről 40 család vett részt. Nagybárkányban a vető­A rászoruló, többgyermekes családok nem élelmiszersegélyt vagy pénzt kaptak, hanem ingyen jutottak vetőmaghoz és felnevelésre váró állatokhoz. magokkal kapcsolatosan nem voltak visszaélések. Akik ezeket megkapták, azok mintaszerűen termesztették meg a tököt, a ba­bot és az egyéb kultúrnövénye­ket. Ezt az ellenőrzések is meg­erősítették. A sertés kiosztását már az előzőleg ismertetett okok miatt a Belügyminisztérium már nem engedélyezte, így a családok tojótyúkot és naposcsibét kaptak. Mindössze két család élt vissza ezzel az adománnyal. Ez a prog­ramból való kizárással járt együtt, amivel a többi gazdálkodó család is egyetértett. Az el­mondottak jól példázzák, hogy a program a közsé­günkben nagyon sikeres és hasznos volt - mondta Dombóvári Edina. Seres Mária, Mátravere- bély polgármestere a következő tapasztalatokról számolt be:- Mátraverebélyben 95 család tudott élni az egyszeri támoga­tással. A vetőmagcsomaggal az volt a probléma, hogy igen későn érkezett meg és a többség által alig ismert növény magvai vol­tak benne (cékla, padlizsán, kel­bimbó). A burgonyát sokkal szí­vesebben látták volna, ám azt nem tartalmazta a csomag. Ag gazdálkodás sikere sokaknál! azon is múlt, hogy nem volt meg-J felelő szerszám. A műveletlen te- £ rületeket kézi erővel nagyon ne­héz feltörni és sok kertben oko­zott problémát a magas talajvíz­szint is. A polgármester azt is el­mondta, hogy a jószágokkal egyszerűbb dolguk volt. Ólak szinte mindenhol fellelhetők - csak sajnos áprilisban az éjsza­kák még nagyon hűvösek vol­tak. Az egynapos jószágok sok helyen azért pusztultak el, mert áram híján nem tudták őket megfelelő hőmérsékleten tarta­ni. 18 olyan családról tudunk, ahol kifejezetten eredményes volt az akció. Márkháza polgármestere, dr. Brenda Péter az alábbi vélemé­nyét fejtette ki lapunknak:- Márkházáról összesen 22 család vett részt. A családok ap­rójószágot és vetőmagot igényel­tek. Az önkormányzat földterü­lettel nem rendelkezik, így min­denki a saját kertjében ültette el ezeket. Én azt tapasztaltam, hogy a legtöbb probléma a hoz­zá nem értésből fakadt, de a te­lepülésünkön visszaélések nem fordultak elő. Az ötlet kiváló és a gazdálkodók hozzáállása is megfelelő volt. Sikeresnek íté­lem meg ezt a programot, mert ha most nem is minden, úgy ala­kult, ahogyan kellett volna, de a jövőben ez a program - ezekkel, a már meglévő tapasztalatokkal felvértezve - már biztosan haté­konyabb lesz. Ezen az úton, érde­mes lesz tovább menni - szögez­te le a polgármester. Mától több az olvasnivaló (Folytatás az 1. oldalról.) éppen ezért nem emeltünk árat a „kísérletezés” idő­szakában. Legutóbb 2009- ben emelkedett a megye egyetlen napilapjának elő­fizetési díja, ami példátlan a hazai sajtótörténelem el­múlt két évtizedében. A tartalomhoz új forma is kapcsolódik. A megújult, immár ismét 12 oldalas Nógrád Megyei Hírlapból eltűnik az úgynevezett len­gőoldal, ettől könnyebben forgatható lesz az újság. Új rovatokat is indítunk, rend­szeresen találkozhatnak majd utazáshoz, informati­kához, gasztronómiához vagy épp bulvárhírekhez kapcsolódó oldalakkal. Igyekszünk érdekes és iz­galmas emberekkel ké­szült interjúkkal, elemző írásokkal, még több autós hírrel szolgálni, amellett, hogy a gazdasági, országos és külpolitikát érintő olda­laink természetesen meg­maradnak. Előfizetőinkhez csak a kö­szönet hangján szólhatunk, hiszen kitartottak a Nógrád Megyei Hírlap mellett a leg­nehezebb időszakban is. Bár ennek még közel sincs vége, bízunk abban, hogy a folyamatos fejlődés meggyő­zi önöket arról: érdemes to­vábbra is a Nógrád Megyei Hírlap előfizetőjének lenni. Tisztelettel: Csörgő Balázs lapmenedzser Egymás kultúrájával ismerkedtek A tudás megszerzését támogatják Nőtincs. A helyi általános iskola 2009-ben a Tempus Közalapít­ványhoz pályázatot nyújtott be az „Iskolai együttműködések” projektre az „Egész életen át tartó tanulás” program kereté­ben. A sikeres pályázat eredmé­nyeképpen 18 000 euró pályá­zati támogatást kaptak. A prog­ramban részt vett országok: Spanyolország (Alcaudete de la Jara), Lengyelország (Leszno), Olaszország (Lucca), Bulgária (Sboristhe), Románia (Targoviste), valamint Magyar- országról a nőtincsi körzeti ál­talános iskola. A pályázat célja, hogy minden részt vevő ország ismerje meg partnerei kulturá­lis, művészeti és történelmi örökségét a lehető legjobb szin­ten. Az adott országok egy-egy híres festőjének életét és mun­kásságát (Goya, Jan Matejko, Giovanni Fattori, Nicolae Grigorescu, Vladimir Dimitrov Maistora, Benczúr Gyula), vala­mint az adott történelmi száza­dot tanulmányoztuk több tan­tárgy szemszögéből.- A pályázati munka megkez­désekor megvásároltuk a szük­séges eszközöket (projector, lap­top, festékek, ecsetek és anya­gok), hogy elkezdhessük, illetve dokumentálhassuk tevékenysé­geinket. A programok keretében - többek között - a tanulók kü­lönböző technikákkal másolato­kat készítettek a választott festő­ről és műveiről, arcképeket és Education and Culture DG Lifelong Learning Programme COMENiUS önarcképeket készítettek, múze­umlátogatáson vettek részt, meglátogatták Benczúr Gyula szülőhelyét (Nyíregyháza) és sír­ját (Benczúrfalva). Ellátogattak a Nemzeti Galériába, beöltöztek a képeken szereplő alakoknak, közben a szülők „ismertették” az adott festményt, megismer­kedtek a festő korával, vetélke­dőkön vettek részt, színdarabot adtak elő, az iskola udvarára XIX. századi piacot varázsoltunk a szülők segítségével és aktív részvételével, az adott kor né­hány ételét elkészítettük, kon­certre látogattunk, inkvizíciós tárgyalást tartottunk és sorolhat­nánk a színvonalas programo­kat - közölte érdeklődésünkre Borókáné Vidovszky Ágnes isko­laigazgató. Mint megtudtuk, a pályázat­ban részt vevő országokban meetingen vettek részt pedagó­gusok és a legaktívabb tanulók.- Iskolánk 2011 októberében fogadta a partnerországok kül­döttségeit. Az iskola dolgozói, tanulói és a szülők lelkesen ké­szültek erre a találkozóra. A programok keretében külföldi barátaink megismerkedtek is­kolánkkal, ahol részt vettek a pályázat több programján (új­ságot készítettünk a XIX. szá­zad híreiből, tanulóink beöltöz­tek Benczúr Gyula festményein szereplőknek, szülők fűztek magyarázatot a képekhez). Az öt nap során ellátogattunk Benczúrfalvára, ahol a temető­ben megtekintettük a festő sír­emlékét. Budapesten a Nemze­ti Galériában megtekintettük Benczúr Gyula műveit, elláto­gattunk a bazilikába és a Parla­mentbe is. A szülők aktív köz­reműködésével jó hangulatú vacsorán láttuk vendégül a meghívottakat - részletezte a tanintézmény vezetője, hozzá­téve: - A találkozókon a pályá­zatban részt vevő országok ko­ordinátorai beszámoltak az elő­ző találkozó óta végzett mun­káról, amelyet írásban és CD-n/DVD-n/videón dokumen­táltunk. Áttekintettük a soron következő feladatokat, tenniva­lókat. Közös lógó, weboldal és szótár készült. Mindegyik or­szág rendelkezik angol nyelvű „Útikönyvvel”, amely tartal­mazza a hat ország, az adott partner legfontosabb ismérve­it, munkáit. Iskolánk magyar nyelven is dokumentálta egy külön könyvben a kétéves munkát. Sok-sok fotó, videó, „festmény”, pólóterv és logóterv készült. Természete­sen számtalan „megörökíthe- tetlen”, feledhetetlen élmény­ben volt részünk. Büszkék va­gyunk arra, hogy részt vehet­tünk ebben a nagyon nehéz munkában, amelynek során sok-sok információt szereztünk az adott korról, megismerked­tünk a partnerországok több is­kolájának életével, mindennap­jaival. Köszönjük a Tempus Közalapítvány, a fenntartók (Felsőpetény, Nőtincs, Osagárd), a szülők és a tanulók támogatását, segítségét. Tamabod. A Heves megyei kiste­lepülés 2004-ben, mint befogadó falu nyomatékosította jelenlétét a megye déli felén azzal, hogy a Máltai Szeretetszolgálat hajlékta­lanok részére létesített otthono­kat és hozzá a megélhetést meg­könnyítő termőföldeket adott. A gondoskodás itt nem ért véget, te­lepítettek egy bontóüzemet is. Ezen a ponton értékelődött fel a falu lakói számára a Máltai Sze­retetszolgálat és az ÉMÁSZ- ELMÜ együttműködése. Az üzemnek ez évben már több al­kalommal is szállított a társaság- csoport bontásra érett elektro­mos és elektronikai hulladékot. Az együttműködés, a falu elöljárói és a két szociális érzé­kenységéről is méltán elismert társulás között a minap megtar­tott kis ünnepségen jelent meg. A ÉMÁSZ-ELMÜ nem elégedett meg azzal, hogy munkát adott, a tudás megszerzését is támo­gatja akkor, amikor minden is­kolás gyermeknek (127-en van­nak) biztosítja az iskolakezdés­hez és az egész tanévre elegen­dő füzetet, ceruzát, vonalzót és festéket. Az ajándékozásnak még nem volt vége. Szabó Ró­bert, Heves megye közgyűlésé­nek elnöke vendégül látja a tarnabodi gyermekeket az egri várban. Kozma Imre atya áldást hozott Tarnabodra, amely áldás nem más mint Isten jóindulata - mondta - és arra figyelmezte­tett, hogy a dr. Kövesdi Zoltán ál­tal képviselt társaságcsoport nem kevesebbet biztosít, mint a fényt és a villamos energiát nap mint nap.

Next

/
Oldalképek
Tartalom