Nógrád Megyei Hírlap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 203-228. szám)
2011-09-16 / 216. szám
6 2011. SZEPTEMBER 16., PÉNTEK NAGYVILÁG Megállapodtak a pártok Kárpáti János Brüsszel. Megállapodott csütörtökön hajnalban nyolc belga - flamand és vallon - párt a két népközösséget eddig legmélyebben megosztó választójogi kérdésben, a brüsszeli és a Brüsszel környéki választókerület kettéválasztásának ügyében. Ezzel általános megítélés szerint végre megnyílt a szövetségi szintű koalícióalkotás lehetősége, és reális esély mutatkozik a 15 hónapja tartó kormányválság leküzdésére. Belgiumban a tavaly júniusi parlamenti választások óta nem sikerült kormányt alakítani, és az azóta működő ügyvezető kabinet immár világrekordernek tekinthető a hivatali időt tekintve. A mindössze 10 és fél millió lakosú, de hallatlanul bonyolult állami berendezkedésű Belgiumban a lakosság mintegy 60 százalékát teszik ki a holland nyel-' vű flamandok. A másik nagy népközösség a francia ajkú vallonoké. Alkotmányjogi értelemben szintén államalkotó népközösségnek számítanak, bár csak néhány tízezren vannak az ország keleti csücskében élő német anyanyelvűek. Főszabály, hogy az északi Flandriában csak flamand, a déli Vallóniában csak vallon pártokra lehet szavazni. Külön egységet képez Brüsszel, ahol túlnyomó többségben vannak a francia ajkúak, de hivatalosan a főváros kétnyelvű, és ott akár flamand, akár vallon pártokra lehet szavazni. A „viszály almája” a Brüsszel körüli térség, amely hivatalosan Flandriához tartozik, de választókerületi szempontból annak idején „hozzácsapták” Brüsszelhez. A fővárosból sok vallon költözött ki az agglomerációba, és mindeddig ragaszkodott francia anyanyelvének használatához, beleértve azt a lehetőséget is, hogy vallon pártokra szavazzon. A Vallóniától egyre több tekintetben elszakadni kívánó flamandok azonban kiadták a „Flandriában flamandul” jelszót, és így a fővárosi-városkörnyéki választó- kerületben a helyzet mindinkább elmérgesedett. Most a pártok megállapodtak e nagy, közös választókerület szétválasztásában, de ugyanakkor egyetértésre is jutottak abban, hogy a Brüsszel határán kívül élő vallonokat milyen anyanyelv-haszná- lati jogok illetik meg. A gazdasági válság munkaügyi vonatkozásairól A nemzetközi gazdasági válság és a globalizáció szociális következményeiről beszélt az Európai Parlamentben rendezett vitában Juan Somavía, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) főigazgatója, a fórumon történtekről magyar EP-képviselők eltérő módón számolták be. ■ j Brüsszel. Közleményében Göncz Kinga (MSZP) azt emelte ki, | hogy kérdésére válaszolva a főigazgató (aki nem a csütörtökön befejeződött plenáris ülésen, hanem egy minden képviselő számára nyitott fórumon vett részt) a háromoldalú egyeztetések szükségességére hívta fel a figyelmet. A magyar képviselő arra volt kíváncsi, hogy az ILO tervez-e konzultációkat a magyar kormánnyal a munka világát érintő magyarországi szabályozásról. Göncz Kinga hozzászólásában kifejtette: a válságra hivatkozva nem szabadna felrúgni a munkavállalók jogait, szociális biztonságát és a háromoldalú egyeztetés szükségességét hangsúlyozó ILO-egyezményeket. Szükség van nagyobb munkaerő-piaci rugalmasságra, de a szabályozás nem mehet szembe az alapértékeinkkel, nem sértheti a munkavállalók emberi méltóságát, jogát a biztonságos munkakörülményekre, megfelelő érdekképviseletre. „Őry Csaba képviselőtársam a vitában hangsúlyozta a háromoldalú egyeztetés fontosságát, és azt állította, hogy a Munka törvénykönyvének magyarországi módosításai összhangban vannak a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alapelveivel” - áll a közleményben. „A tervezett szabályozás valójában növeli a munkavállalók kiszolgáltatottságát a munkaviszony ideje alatt, és az elbocsátáskor egyaránt. Gyakorlatilag megszünteti a munkavállalói képviseletek lehetőségét arra, hogy képviseljék a tagjaik érdekeit. Magyarországon megszűnt a háromoldalú egyeztetés évtizedek óta jól működő rendszere. A magyar kormány bevezette továbbá Európa legrövidebb ideig tartó munkanélküli-ellátását. Aki e három hónap alatt nem talál munkát, azt gyakorlatilag kényszermunkára kötelezi. Ezek a döntések előzetes konzultáció nélkül születtek. Tervezi-e az HO, hogy az új szabályozásról egyeztetéseket kezdeményez a magyar kormánnyal?” - tette föl a kérdést a közleményben Göncz Kinga. Őry Csaba (Fidesz) minderre az MTI-nek nyilatkozva úgy reagált: nem felel meg a tényeknek, hogy a fórumon a Munka törvénykönyvéről beszélt, mert magyar ügyekről semmilyen összefüggésben nem tett említést. Felszólalásának középpontjában az Európai Unió célkitűzései és a ILO hasonló törekvései közötti összhang állt A fideszes képviselő hozzátette, hogy Magyarország neve egyetlen összefüggésben hangzott el. Somavía hangsúlyozta, hogy a pénzgazdaság helyett mielőbb a reális gazdaságra kellene koncentrálni, mire Őry Csaba megjegyezte, hogy ilyen vélemények az EU-ban is elhangzottak, legutóbb Orbán Viktor miniszterelnök beszélt róla. A magyar munkaügyi szabályozást illetően Őry Csaba elmondta, hogy „a Parlament elé még nem terjesztett, tárgyalás és egyeztetések tárgyát képező vitaanyagról van szó". Nem véletlen, hogy a főigazgató egyáltalán nem reagált Göncz Kinga szavaira - fűzte hozzá. A háromoldalú együttműködésről pedig Őry Csaba szerint csak abban az összefüggésben esett szó, hogy az ILO maga is egy háromoldalú szervezet, amelynek kormányok, munkáltatók és szakszervezetek a tagjai. Somavía elsősorban az utóbbi kettő közötti egyeztetések fontosságát hangsúlyozta - mondta a néppárti képviselő. Zentai ügy Canberra-Budapest. Az ausztrál szövetségi kormány külön felhatalmazást kért ahhoz, hogy megkérdőjelezze a szövetségi bíróság döntését, amely akadályozza a háborús bűncselekménnyel vádolt Charles Zentai kiadatását Magyarországnak - írta csütörtökön internetes kiadásában az ABC tv hírszolgálata. A 89 éves, perthi illetőségű férfi hat éve harcol a kiadatás ellen. A magyar hatóságok azért kérték kiadatását Ausztráliától, hogy kihallgathassák egy zsidó fiatalember 1944-ben történt meggyilkolása ügyében. A gyanú szerint Zentai - két katonatársával együtt - megkínozta és agyonverte a 18 éves Balázs Pétert, amiért az nem viselte a sárga csillagot. A holttestet a Dunába dobták. Brendan O'Connor belügyminiszter 2009-ben jóváhagyta Zentai kiadatását, ám a szövetségi bíróság megsemmisítette a döntést, miután megállapította, hogy O'Connor hibát követett el. A nemzetközösség fellebbezést nyújtott be a szövetségi bíróság fenti határozata ellen, és részleges sikert könyvelhetett el. A legfelsőbb bíróság azonban úgy határozott, hogy Zentai nem adható ki háborús bűncselekmény címén, mivel amit a terhére rónak, az 1944-ben a magyar törvények értelmében nem volt bűntett. Az ügy folytatása érdekében a belügyminiszternek kell meghatároznia, mi minősül háborús bűn- cselekménynek. O'Connor szóvivője elmondta, hogy a legfel(A sőbb bíróság döntése nehéz kérdéssel szembesíti a kiadatási ügyekkel foglalkozó ausztrál hivatalt. mti) Hirfelhasználó^^^^ Bojkottálnák a pápa beszédét Lassan haladtak... Csütörtöki értesülések szerint mintegy száz szociáldemokrata, zöld, valamint a baloldal pártjához tartozó képviselő jelentette be, hogy nem kíván részt venni azon az ünnepi parlamenti ülésen, amelynek keretében a katolikus egyházfő beszédet mond. A bojkottal azt kívánják jelezni, hogy nézetük szerint a pápa parlamenti beszéde nem egyeztethető össze az állam és az egyház szétválasztására vonatkozó, az alkotmányban is rögzített elvekkel. A nemzetközi hitelintézeteknek kellett volna figyelmeztetniük Romániát arra, hogy ne kössön szerződést az észak-erdélyi autópályát építő Bechtellel - jelentette ki Traian Basescu román államfő. Pietsch Lajos Berlin. XVI. Benedek pápa szeptember 22. és 25. között tesz hivatalos állami látogatást Németországban. A vizit első napján Berlinben többnyire politikai programokat bonyolít le, a Bundestagban elhangzó beszéd mellett találkozik Angela Merkel kancellárral és Christian Wulff elnökkel. A Német Katolikus Püspöki Konferencia csütörtöki nyilatkozatában elítélte a kilátásba helyezett parlamenti bojkottot. Robert Zollitsch bíboros, freiburgi érsek, a püspöki konferencia elnöke hangsúlyozta: a katolikus egyházfő olyan vendég, akit megfelelő tisztelettel kell fogadni. Emlékeztetett arra is, hogy a német pápát, az egykori Joseph Ratzinger bíborost „mint németet és mint katolikus egyházfőt” a Bundestag elnöke, Norbert Lammert kérte fel a parlamenti beszédre. Gerhard Ludwig Müller regensburgi püspök a bojkott kapcsán utalt arra, hogy Németországban - mint fogalmazott - mindenkinek joga van zagyvaságokat beszélni. A parlamenti honatyáknak azonban nem lenne szabad megfeledkezniük arról, hogy nem egy ideológia, hanem az egész lakosság - köztük 25 millió katolikus - képviselői. A bojkott az ellenzéki pártok körében nem váltott ki osztatlan lelkesedést. Mindhárom párt képviselőinek többsége elhatárolódott attól, köztük a szóban forgó pártok vezetői is. Bukarest. Románia első emberét a csütörtöki román lapok idézik azt követően, hogy az Egyesült Államokban tett látogatása alkalmából megkérdezték tőle, miért bontotta fel a román állam a Bechtellel 2003-ban megkötött szerződést. A megállapodás felbontását a román hatóságok a nyáron jelentették be azt követően, hogy erről hónapokig folytattak tárgyalásokat az amerikai óriásvállalattal. Arra hivatkozva kezdeményezték a szerződés felbontását, hogy a megállapodás előnytelen volt a román állam számára. Basescu kijelentette: a Világbanknak kellett volna javasolnia, hogy Románia ne kösse meg a szerződést, de ezt nem tette meg, akárcsak az Európai Beruházási Bank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) sem annak ellenére, hogy akkor nyilvános volt a szerződés, így hozzáférhettek a tartalmához. Romániának jelenleg is többoldalú nemzetközi elővigyázatossági hitelmegállapodása van az IMF szervezésében, a kölcsön egy részét a Világbank biztosítja. Basescu kifejtette, hogy a Bechtel-szerződés előnytelen volt, hiszen Románia a világ legdrágább autópályáját építtette, a megállapodás nyomán pedig „mindkét fél lopni akart”. Hozzátette: a szerződést versenytárgyalás nélkül ítélték oda a hatóságok az amerikai vállalatnak. A Bechtel 2004-ben kezdte el építeni a Bors és Brassó (Brasov) közötti nyomvonalon vezető 415 kilométer hosszú autópályát, de .hét év alatt csak 52 kilométer készült el. A szerződés felbontásáról szóló megállapodás szerint a Bechtel befejezi még a Bihar megyei Bors és Berettyószéplak (Suplacu de Barcau) közötti 64 kilométert, a többi szakaszra új közbeszerzési pályázatokat ír ki a román állam.
