Nógrád Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 177-202. szám)

2011-08-09 / 184. szám

4 2011. AUGUSZTUS 9., KEDD Draskovics a tanúk padján Budapest. Tanúként hallgatta ki az ügyészség Draskovics Tibor volt pénzügyminisztert és Kari Imre volt szocialista országgyű­lési képviselőt - értesült az MTI-Hírcentrum. A gyanú sze­rint a Paksi Atomerőmű 48 mil­lió forintot fizetett ki egy érték­telen tanulmányért; a megbízás aláírása idején Draskovics Ti­bor a tulajdonos Magyar Villa­mos Művek (MVM) igazgatósá­gának elnöke, míg Kari Imre a testület tagja volt. A Paksi Atomerőmű a reaktor­bővítés lehetőségeiről rendelt meg tanulmányt 2008-ban - hangzott el az MR 1-Kossuth Rá­dió Déli Krónika című műsorá­ban hétfőn. A gyanú szerint a do­kumentumot, amiért az atom­erőmű 48 millió forintot fizetett ki, részben korábbi, a Magyar Tudományos Akadémia és a Köz­ponti Fizikai Kutató Intézet munkatársai által készített anya­gokból ollózták össze. Az ügyben július elsején külö­nösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsí­tották meg M. Lászlót, a Paksi Atomerőmű vezérigazgató-he­lyettesét, aki 2008 februárjában aláírta a megbízási szerződést és igazolta a teljesítést. Az MVM mindenben együtt­működik a rendőrséggel. Az MTI-Hírcentrum értesülései sze­rint a Nemzeti Nyomozó Iroda az MVM további 10 szerződését is vizsgálja. Ezekben az ügyek­ben jogsegélykérelemmel for­dultak több külföldi hatósághoz. Csoportos megbetegedés Székesfehérvár. Harminckét dol­gozó jelentkezett hasmenéses- sel járó rosszulléttel pénteken a Hankook rácalmási gyárának üzemorvosánál, közülük ketten kórházi ápolásra szorultak - mondta el az MTI-nek a cég kommunikációs menedzsere. Roy Katalin közölte: még vizs­gálják, mi okozhatta a megbete­gedést. A menedzser elmondta, hogy a gyárban egy-egy műszak­ban négyszázan dolgoznak; ét­kezéskor három menüből vá­laszthatnak. Szombaton indul a túra Budapest. Gyimesbükkről star­tol szombaton, az Erdélyt és Magyarországot összekötő, nagyszabású kerékpáros túra; a nyolcnapos esemény legfőbb célja, hogy segítse a közvetlen kapcsolatteremtést az anyaor­szág és a határon túl élő ma­gyarság között. A Határon túra elnevezésű rendezvény mezőnye nyolc nap alatt száz települést érint Gyimesbükk és Budapest között. Az esemény fővédnöke Schmitt Pál köztársasági elnök, sport­nagykövete Pulai Imre olimpia és világbajnok kenus. Menet közben a csapat kap­csolatot keres az útvonalba eső mintegy száz településsel, és a túra médiapartnerein keresztül megmutatja ezeket a részben magyar többségű erdélyi váro­sokat, falvakat. A túra célja to­vábbá, hogy az anyaországban élők számára idegenforgalmi, turistacélpontok legyenek ezeh határon túli települések - olvas­ható a közleményben. A r ORSZÁGJÁRÓ Kisebb lehetne az államadósság A magánnyugdíjpénztárak vagyona és taglétszáma, 2004-2010. II. negyedév taglétszám, ez 3500 I 3000 2500 2000 1500 1000 i, milliárd forint 500 U 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 2004 2005 2006 mti') Forrás: PSZÁF/MV Zrt. Sajtóadatbank 2007 2008 2009 2010.ll.n.é. Budapest Miután a bruttó hazai termék (GDP) egy százaléka ke­rült be évente a magán-nyugdíj­pénztárakba, így ha 1998-ban ezek nem jönnek létre, akkor mára nem 80, hanem csak 70 százalék lenne a magyar állam- háztartás GDP arányos adóssá­ga - mondta Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott hétfőn egy sajtótájé­koztatón Budapesten. A kisebb adósságot alacso­nyabb kamattal lehetett volna fi­nanszírozni is - tette hozzá a nyugdíjvédelmi megbízott. Selmeczi Gabriella bejelentet­te, hogy a Kormányzati Ellenőr­zési Hivatal (KEHI) vizsgálja - egyebek mellett - a pénztárak működési költségeit, vagyonke­zelési díjait, és a vizsgálati jelen­tést a kormány a parlament elé terjeszti. Az eddigi vizsgálat kiterjedt ar­ra, hogy mekkora lett volna a ma­gán-nyugdíjpénztárak vagyona a múlt év végén akkor, ha a befize­téseket 13 évig tisztán állampa­pírban tartják. Az eredmény: a tényleges 3.160 milliárd forint helyett 700 milliárddal több, az­az 3.860 milliárd forint lenne a vagyon. Egy átlagos pénztártagra vetít­ve - aki 13 év alatt 1,7 millió fo­rintot fizetett be - a vagyon 2,3 millió forint helyett 2,5 milliót tenne ki - mondta Selmeczi Gab­riella. A működési költségre 150 mil­liárd forintot fordítottak a pénztá­rak, szintén 13 év alatt, amit hor­ribilis összegnek nevezett. A nyugdíjvédelmi megbízott végül összegezte a 700 milliárd számított hozam-különbözetet és a 150 milliárd forint működési költséget, és megjegyezte, hogy a 850 milliárd forint az éves GDP 3 százaléknak felel meg. A 2010. évi zárszámadás adatait alapul véve a 850 milliárd forintból két évi családi póüékot, 5 évi gyes­t és gyed-et, szintén két évi gyógy­szertámogatást vagy öt havi nyug­díjat lehetne kifizetni - tette hozzá. Többen utaztunk délre Budapest. Több mint tizedével nőtt az idei év első hét hónapjá­ban a Horvátországba látogató magyar turisták létszáma, az osztrákok után a legjelentősebb emelkedést mutatva - közölte a Horvát Idegenforgalmi Közös­ség budapesti irodavezetője hét­főn az MTI-vel. Marin Skenderovic elmondta: januártól július végéig 11,2 szá­zalékkal több magyar turista lá­togatott Horvátországba, az álta­luk eltöltött vendégéjszakák szá­ma 9,5 százalékkal növekedett. Hét hónap alatt 177 ezer magyar 938,2 ezer éjszakán át tartózko­dott az adriai országban. Az idén jelentős bővülést mu­tató horvát idegenforgalomban az első hét hónap alatt az osztrá­kok száma 12,6 százalékkal, vendégéjszakájuk 10,6 százalék­kal emelkedett, a bővülés mérté­kében őket követik a magyarok. Csak a júliusi adatokat tekint­ve viszont már Magyarország áll az élen, miután a legnagyobb mértékben, 13,5 százalékkal nőtt a vendégek, 11,8 százalék­kal pedig a vendégéjszakák szá­ma. A hetedik hónapban 113 ezer magyar turista 661,2 ezer éjszakát töltött Horvátország­ban. A júliusi adatokkal tovább­ra is a 9. legjelentősebb küldő államnak számít Magyarország. Külföldi turisták az év első hét hónapjában legnagyobb számban Szlovéniából érkeztek, őket sor­rendben a német, a cseh, az oszt­rák, az olasz, a lengyel és a szlo­vák turisták követik. A magyaro­kat megelőzve a 8. helyen a hol­landok állnak, ők júliusban 117,7 ezer vendéggel és 889 ezer ven­dégéjszakával szerepelnek a sta­tisztikákban - részletezte a horvát idegenforgalmi szakember. Leütötte a motoros Nőtt a digitálistv-előf izetők száma Budapest. Júniusban a legna­gyobb magyarországi műsor- terjesztők hálózatában 10 ezer­rel, 1,541 millióra nőtt a digitá­lis televíziózásra előfizetők szá­ma a Nemzeti Média- és Hírköz­lési Hatóság (NMHH) legfris­sebb gyorsjelentése szerint. A magyar piacon májusban közel 1,531 millió digitálisteleví- zió-előfizetés volt, áprilisban csaknem 1,49 millió, míg márci­usra 1,48 millió előfizetőt közölt korábban hatóság. A hétfőn megjelent gyorsje­lentés a tizennégy magyarorszá­gi műsorterjesztő önkéntes adat­szolgáltatására épül és az előfi­zetéses televíziós szolgáltatások piacának mintegy 86 százalékát fedi le. A mintegy 3,8 millió magyar- országi háztartás közül közel 3,2 millióban van valamilyen előfi­zetéses televíziós szolgáltatás. A fennmaradó több mint 600 ezer háztartásban a tető- vagy szoba­antennával szabadon fogható analóg és digitális földfelszíni sugárzású műsorokat, vagy in­gyenesen elérhető műholdas adásokat néznek. Júniusban a gyorsjelentésben szereplő szolgáltatók előfizetői­nek 56,2 százaléka vett igénybe digitális szolgáltatásokat az egy hónappal korábbi 55,9 százalék után. A digitális előfizetéseken be­lül júniusban 609 ezerről 617 ezerre nőtt a kábeltelevízióra vagy IPTV-re előfizetők, és 893 ezer volt a műholdas szolgáltatást igénybe vevők száma. A MinDig TV Extra szolgáltatásnak 31 ezer előfizetője volt a hónap végén. A vizsgált hónapban a gyors- jelentésben szereplő szolgálta­tók adatai szerint az előfizetéssel rendelkező háztartásokon belül a májusi 22,2 százalékról 22,5 százalékra nőtt a digitális kábel­tévére vagy IPTV-re előfizetők aránya. A vezeték nélküli előfi­zetések részesedése júniusban 33,7 százalékon állt. Az analóg kábeltelevíziós szol­gáltatásra előfizetők aránya to­vább csökkent, ez az érték ko­rábban 44,1 százalékos, június­ban 43,8 százalék volt. A teljes, becsült piacra vonat­kozóan és valamennyi technoló­giát figyelembe véve a UPC a pi­acvezető, piaci részesedése 25,8 százalék, a második a DIGI, amelynek piaci részesedése 22,9 százalék, a harmadik a Ma­gyar Telekom, piaci részesedése a vizsgált hónapban 21,2 száza­lék volt. A gyorsjelentés az analóg és digitális vezetékes szolgáltatá­sok - kábeltelevízió és IPTV - piacán az összes előfizetések több mint 87 százalékát fedi le. A jelentésben szereplő szolgálta­tók vezetékes előfizetéseinek száma júniusban 1,817 millió volt, ezen belül az analóg előfize­tések száma az előző hónaphoz képest 1,205 millióról 1,2 milli­óra csökkent. A vezetékes szolgáltatások esetében a piacvezető UPC ré­szesedése 27,5 százalék, máso­dik helyen a több száz - a gyors- jelentésben nem szereplő - ki­sebb szolgáltató együttes része­sedése van 19,3 százalékkal, a harmadik Magyar Telekom ré­szesedése 18,3 százalék, míg ne­gyedik a sorban a DIGI 14,6 szá­zalékkal. A Vezeték nélküli szolgáltatá­sokat a gyorsjelentés teljes körű­en lefedi. Ebben a szegmensben a piacvezető DIGI részesedése 43,3 százalék, majd a Magyar Telekom következik 28,4 száza­lékkal, a harmadik UPC-é pedig 21,6 százalék. Szeged. Életveszélyes sérülése­ket szenvedett egy sándorfalvi férfi, akit baseballütővel vágott oldalba szóváltás után egy mo­toros - tájékoztatta a rendőrség hétfőn az MTI-t. A vita azért alakult ki a két férfi között, mert a későbbi sér­tett rászólt a motorosra, hogy túl nagy zajt csap járművével. A 39 éves helybéli férfi bement az ud­varán tartott baseballütőért, és először a kapura mért egy csa­pást, majd vitapartnerét is meg­ütötte - ismertette a vasárnap hajnalban történt eset részleteit Jászai Linda, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője. A férfit életveszélyes sérülé­sekkel szállították kórházba a mentők. A motorossal szemben életveszélyt okozó testi sértés bűntettének megalapozott gya­núja miatt indult eljárás. Viharba kerültek Székesfehérvár. Viharba került vitorlázókat mentettek ki a gár­donyi rendőrkapitányság vízi járőrei a Velencei-tóból - közölte a rendőrség az MTI-vel hétfőn. A vitorlázók a pákozdi Szú­nyog-szigeti kikötőből indultak vissza a déli partra vasárnap es­te fél kilenc körül. Nem számol­tak azonban az időközben feltá­madt, viharos erejű széllel, amely a Mélyvíz nevű vízterüle­ten levő nádasig sodorta a hét­méteres hajót, ahol az elakadt - mondta el a Fejér Megyei Rend- őr-főkapitányság szóvivője. R. Szabó Ágnes közölte: a vitor­lázók telefonon kértek segítséget a vízi járőröktől, akik a vitorlást a velencei kikötőbe vontatták. f * *4

Next

/
Oldalképek
Tartalom