Nógrád Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 177-202. szám)
2011-08-09 / 184. szám
2011. AUGUSZTUS 9., KEDD 5 NAGYVILÁG Nyugtatják a befektetőket Brüsszel. Az Európai Központi Bank legújabb intézkedései és a gazdaságilag legfejlettebb országok fórumainak (G7, G20) ígéretei meg fogják nyugtatni a befektetőket - mondta Olivier Bailly, az Európai Bizottság szóvivője egy hétfői sajtótájékoztatón Brüsszelben. Bailly elmondta, hogy a lépések egy irányba mutatnak, és bizalmat sugároznak a piac, illetve a gazdasági kulcsszereplők felé. A szóvivő megismételte azt a véleményt, amely szerint az EU harmadik és negyedik legnagyobb gazdaságának számító Olaszország és Spanyolország nem szorul pénzügyi támogatásra. Az EKB vasárnap esti közleményében azt ígérte, hogy szükség esetén kész beavatkozni az államkötvények piacán. A frankfurti székhelyű szervezet nem pontosította, hogy mely országok államkötvényeiről van szó, de Róma pénteken azt állította, hogy az EKB hétfőtől olasz értékpapírokat vásárolhat fel. Eközben a hétvégén megsokasodtak a telefonhívások b G7 országai (Egyesült Államok, Németország, Japán, Franciaország, Egyesült Királyság, Olaszország és Kanada) között, a világ 19 gazdaságüag legfejlettebb országát és az EU-t tömörítő G20 pedig videokonferenciát tartott vasárnap reggel. Franciaország és Németország is megszólalt vasárnap az adósságválság ügyében: a két európai hatalom felszólította Rómát és Madridot, hogy késlekedés nélkül tegyenek eleget ígéreteiknek a krízis tovagyűrűzésének megállítása érdekében. Feloldották a tilalmat Moszkva. Augusztus 9-i hatállyal az Európai Unió minden tagállamára vonatkozóan feloldják a friss zöldség oroszországi behozatalára korábban a hasmenésjárvány miatt elrendelt tilalmát, és megszüntetik a laborvizsgálatokról szóló kísérő iratokra vonatkozó előírást is - jelentette be a tiszti főorvos hivatala hétfőn. Gennagyij Onyiscsenko tiszti főorvos hozzátette: a döntés a hivatala és az EU Bizottsága között június 22-én létrejött megállapodás alapján született. Akkor a felek abban maradtak, hogy a tilalmak és az egyéb előírások a járvány megszűnte után még tíz napig - a maximális inkubációs időtartamra - maradnak érvényben. Az utolsó új megbetegedést az Európai Unió területén július 27-én regisztrálták. Oroszország június végén a Spanyolországból és Németországból érkező zöldségek behozatalát tiltotta be a hasmenésjárvány miatt, majd a tilalmat július 2-án kiterjesztette az EU minden tagállamára. Az export felújításához feltételként azt szabta meg a július eleji orosz-EU csúcson - s erről később részletes gyakorlati megállapodás született -, hogy minden szállítmányt lássanak el a szállító országok biztonsági garanciákkal, egyebek között laboratóriumi vizsgálati leletekkel, és adják meg az orosz félnek az e célra illetékesnek tekintett laborok listáját. Az engedélyt elsőként Flollandia - a legnagyobb európai szállító -, és Belgium kapta meg június 28- án, majd később Spanyolország, Dánia, Csehország, Görögország, Franciaország, és legutóbb, július 19-én Lengyelország nyerte el. Magyarország az EU-tagállamok közül kilencedikként július 22-én, 25-i hatállyal kapta meg a zöldség- export felújítására vonatkozó engedélyt. Terjednek a zavargások Az egyébként nyugodt brit fővárosnak nem tesznek jót a zavargások London. Folytatódtak a zavargások Londonban vasárnap éjjel, átterjedve Enfield, Walthamstow, Islington és Waltham Forest városrészekre is északon, és Brixtonra délen, ahol kétszáz fiatal tört be több üzletbe; a rendőrség száznál is több randalírozót vett őrizetbe. Az előző éjjeli tottenhami összetűzések után a tiltakozók hétfőre virradóra ismét összecsaptak a rendőrökkel, rendőrautókat rongáltak meg és üzleteket fosztottak ki. Az összetűzésekben megsérült renc- őrök száma 35-re emelkedett. Három rendőr akkor sérült meg, amikor elütötték őket, miközben megpróbáltak elfogni egy embert. London központjában, az Oxford Circusnél is rongálások voltak. A rendbontások szombat este kezdődtek, miután mintegy kétszázan gyűltek össze az észak-londoni Tottenham rendőrőrse előtt, tiltakozva egy 29 éves helyi férfi halála miatt, aki csütörtökön egy lövöldözés során vesztette életét. A tömeg egyre terebélyesedett, és a megmozdulás csakhamar rendbontássá és a rohamrendőrökkel való összecsapássá fajult. Akkor 29 ember, köztük 26 rendőr sérült meg, több mint 40 embert állítottak elő. Nick Clegg miniszterelnök-helyettes a zavargások második éjszakájáról a BBC-nek hétfőn úgy nyilatkozott: ez „szükségtelen, opportunista lopás és erőszak” volt, aminek „semmi köze sincs Mark Daggan halálához”. Steve Kavanagh, a Scotland Yard helyettes megbízottja a BBC 4 rádióadónak elmondta: túl kevés rendőr volt Tottenhamben szombat éjjel. Kavanagh egyúttal a Twittert hibáztatta a fosztogatás és az erőszak fokozódása miatt, kifejtve: Steve Kavanagh azt is közölte, hogy hétfő éjjel több rendőrt küldenek az utcákra, hogy megakadályozzák a további zavargásokat. KitMalthouse, London polgármester-helyettese, a Scotland Yard felügyeleti hatóságának, a Metropolitan Police Authoritynek a vezetője az elmúlt két éjszaka eseményeit.- Sajnos nyilvánvalóan vannak olyanok ebben a városban, akik hajlanak az erőszakra, keresik a lehetőséget, hogy lophassanak, épületeket gyújthassanak fel (...) Lehet, hogy anarchisták vagy egy szervezett banda tagjai, vagy csak elvadult fiatalok, akik mindössze egy pár új sportcipőt akarnak. A politikus szerint nem szerencsés, hogy ilyesmi történik Londonban egy évvel az olimpiai játékok megrendezése előtt. Úgy vélte, a következő hónapokban fontos feladat lesz annak hangsúlyozása, hogy London még mindig az egyik legbiztonságosabb nagyváros a világon. „Az ilyen erőszak nagyon ritka” - jegyezte meg. Theresa May belügyminiszter visszatér Londonba nyári szabadságáról a zavargások miatt. A politikus, aki délután a rendőrség vezetőivel találkozik, korábban arra kérte a helyi közösségeket, hogy működjenek együtt a rendőrséggel. Az euróövezet gondjai aggasztóak London. Nem annyira az Egyesült Államok adósosztályzatának lerontása, hanem az euróövezet problémái adhatnak okot az aggodalomra - írja a The Times című brit lap. Az újság hétfői számában Bili Emmott azt írja: Amerikában viszonylag „biztonságos” a helyzet, az euróövezetben azonban sokkal nagyobb a kockázat, újabb államok gazdasága omolhat össze. A helyzet itt is jobb, mint amilyennek tűnik, mert van kész megoldás, csak az a kérdés, hogy ez politikailag mennyire elfogadható, különösen, ami Németországot illeti - fogalmaz. Az euróövezet tagjainak egy „egyszerű, de fájdalmas” döntést kell meghozniuk - emeli ki Bili Emmott, kifejtve: vagy úgy határoznak, hogy az egységes pénzt használó országok kollektív felelősséget vállalnak az euróbán felhalmozott állam- adósságokért, vagy úgy döntenek, hogy az államadósság továbbra is nemzeti hatáskörbe tartozik, és akik fizetésképtelenné válnak, azoknak el kell hagyniuk az övezetet. „Nincs középút”.- jelenti ki az elemző írásában. Mint vélekedik, a legjobb megoldás a kollektív felelősség vállalása lenne, mert akkor megmaradhat Az olasz reformok hatásán sok múlhat, ha bedől a gazdaság az magával ránthatja az eurót is az euró. A döntést minél előbb meg kell hozni - figyelmeztet, hozzátéve: egy újabb pénzügyi válság nem elkerülhetetlen, de bekövetkezhet, ha az euróövezet hamarosan nem határozza el magát. Az elemző szerint az euróvezet tagjai helyesen tették, hogy július 21-i találkozójukon belátták, Görögország nem képes visszafizetni hatalmas adósságát, ezért a hitelezőinek csökkenteniük kell a kamatokat és ki kell terjeszteniük a hitelek lejáratát. A baj csak az - mutat rá Bili Emmott -, hogy még így is kérdéses, sikerül-e olyan mértékben csökkenteni Görögország adósságát, hogy az ismét fizetőképessé váljon. Mint hangsúlyozza, a politikusok kijelentésein túl semmilyen garancia nincs arra, hogy Görögország esete valóban „kivétel lesz, és nem új szabály”. A The Economist magazin korábbi szerkesztője úgy véli, az, hogy Silvio Berlusconi olasz kormányfő nemrégiben reformokat jelentettbe, azt mutatja, az euró annyiban mindenképpen előnyös, hogy arra kényszeríti az országot, liberalizálja a gazdaságát, amit egyébként már évekkel ezelőtt meg kellett volna tennie. Oroszország nyugodt Moszkva. Oroszország teljes nyugalommal vette tudomásul, hogy a Standard and Poor’s leminősítette az Egyesült Államok adósbesorolását, és negatívnak ítélte a kilátásait. Szergej Sztorcsak pénzügyminiszter-helyettes bejelentette, hogy Oroszország emiatt nem kívánja felülvizsgálni a dollárban lévő devizatartalékait - írták a hétfői orosz lapok. A Moszkovszkij Komszo- molec című lapnak Ruszlan Grinberg, az Orosz Tudományos Akadémia gazdasági intézetének igazgatója kijelentette: „ennek semmiféle hatása sincs Oroszországra. Ránk csak az olaj ára hathat, arra pedig aligha van befolyással az Egyesült Államok hitelminősítése”. A Nyezaviszimaja Gazeta című lap szerint viszont a hivatalos Moszkva ugyan azt a látszatot kelti, hogy nem történt semmi különös, de tartalékaiból már vesztett a dollár gyengülése miatt. „És következik a kőolaj világpiacára mért csapás, amelyen zuhanhatnak az árak a gazdasági viharok miatt” - írja a lap. Az Internet névtelensége ellen Bellin. Az egész világot megrázó norvégjai kettős merénylet után ismét az internet szigorúbb ellenőrzése mellett foglalt állást a német belügyminiszter. A Der Spiegel című hetilap hétfőn megjelent legfrissebb számában Hans-Peter Friedrich mindenekelőtt a bloggerek névtelenségének megszüntetését sürgette. A jogrend legfőbb alapelveit a világhálóra is ki kell terjeszteni - érvelt a miniszter, aki úgy vélte: a norvégi- ai merényleteket végrehajtó Anders Behring Breivik példája mutatja, hogy a politikai indíttatású merénylők ma gyakran felismerhe- tetlenül garázdálkodhatnak az interneten és szabadon terjeszthetik veszélyes nézeteiket. A konzervatív politikus szerint az emberek normális körülmények között nevüket adják ahhoz, ami mellett kiállnak. „Miért nem lehet mindez magától értetődő az interneten is” - tette fel a kérdést a belügyminiszter. Hans-Peter Friedrich megismételte azt a korábbi állás- foglalását, amely szerint a norvégiaihoz hasonló merényletek Németországban sem zárhatók ki. Utalt az elmúlt időszakban az országban leleplezett merényletki- sérletekre és ennek kapcsán arra: bebizonyosodott, hogy a tettesek többsége az internetet használta nézeteinek terjesztésére. Az ellenzéki pártok első nyilatkozataikban - a véleménynyilvánítás szabadsága mellett érvelve - elutasították a belügyminiszter javaslatát. Azzal azonban mind a szociáldemokrata párt, mind a Zöldek pártja egyetértett, hogy a Norvégiában történtek után „valamit tenni kell”.
